Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-07 / 56. szám

tM8. március 7. Csütörtök 3 Megyei első a baromfitenyésztési versenyben a tótkomlósi Alkotmány Tsz Az ország termelőszövetkezetei­nek múlt évi termelési versenyé­be 104 szövetkezet nevezett be megyénkből. A tavalyi kedvezőt­len időjárás: a belvíz, az aszály és a helyenkénti jelentős jégve­rés sokat rontott a gazdálkodási eredményen. Ennek ellenére az adható és elérhető pontokat fi­gyelembe véve nem kell különö­sebben pirulniuk megyénk ter­melőszövetkezetednek. Legalábbis ez derült ki a megyei verseny- bizottság március 4-i ülése elé került értékelésből. A versenyben részt vevő ter­melőszövetkezetek négy kategó­riájában a megye 18 legjobb eredményt elérő szövetkezetét terjesztette fel országos, megyei és járási helyezésekre a megyei versenybizottság. Kellemes meg­lepetés, hogy az évek óta elis­merten gazdálkodó szövetkeze­tek, többek között a békéscsabai Lenin, a kondorosi Dolgozók, az újkígyósi Aranykalász, az oros­házi Űj Élet, a kondorosi Lenin, a kunágotai Bercsényi Tsz mel­lett előkelő helyezést foglaltak el eddig névtelen szövetkezetek is. Köztük a gerendási Petőfi, a pusztaföldvári Lenin, a csanád­apácai Haladás, a magyardomb- egyházi Rákóczi. A sorrendet és a díjak odaítélését a következő hetekben dönti el és ítéli oda az országos versenybizottság. A megyei versenybizottság oda­ítélte a jutalmat a múlt évi or­szágos baromfitenyésztési verseny legjobb termelőszövetkezeti mun­kacsapatainak. Ezek szerint a megyei nőtanács március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmával osztja ki az első, a második és a harmadik helyezettnek járó három-, kettő- és egyezer forint pénzjutalmat. Első helyezést a tótkomlósi Alkotmány Tsz ért el: 97 866 baromfit neveltek fel, 0,62 százalékos elhullás mellett, s egy kiló hús előállításához 2,82 kiló takarmányt használtak fel. A körösladányi Dózsa Tsz-ben 60 ezer baromfit neveltek fel az el­múlt évben, 1,1 százalékos elhul­lás mellett, a húskilogrammon­ként felhasznált takarmány 3,08 kiló volt. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben 3,5 százalékos el-* hullás mellett 71 000 baromfit neveltek fel, s átlagosan 3 kiló takarmányt használtak fel egy kiló hús előállításához. Mező kovács házi párbeszéd Eredmények és kiaknázatlan lehetőségek a pártoktatásban Nem fejeződött még be az okta­tási évad, javában tartanak a po­litikai körök foglalkozásai. A me­zőkovácsházi járási pártbizottsá­gon azonban „menet közben” is figyelemmel kísérik, szánion tart­ják a kedvező és a kevésbé jó ta­pasztalatokat. A pártbizottság munkatársával, Csicsely Sámuel­lel beszélgetünk: Mi a jellegzetes­sége, a korábbi évekétől elitérő vonása a mostani pártoktatás- ' nak? — Mindenekelőtt valamivel töb- i ben, de ami ennél fontosabb, sok- ' kai elmélyültebben foglalkoznak a tanulnivalókkal, mint bármikor eddig. — Mi ennek az oka? — Az oktatás anyagának érdé- ; kessége az, hogy a témák köze­lebb kerültek a mindennapok „iz- I galmas” problémáihoz. No meg a propagandisták nagyobb hozzáér- j tése. színvonalasabb felkészülése. ] Jobb előadó, érdekesebb téma, s a hallgatók nagyobb „áktiv; tsjsa” j úgy gondolom, ezek szorosan ősz- ( szefüggnek egymással. — Mi a legnépszerűbb téma­kör? gyest. Mindez annak is köszönhe­tő, hogy a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítottunk az oktatási évad előkészítésére. A járási elő­készítő konferencián sok szó esett — a téma mellett — a tanfolya­mok módszertani kérdéseiről. — Mi az. ami a módszerben további javítanivaló? — Kevesen használnak szem­léltetőeszközöket. Szeretnénk, ha nagyobb szerepe lenne a táblának, a térképeknek, grafikonoknak és egyéb eszközöknek. Ne csak akusztikus, hanem vizuális be­nyomásokat is kapjanak a hall­gatók. Persze ez technikai, kér­dés is. Feltételezi, hogy rendelke­zésre álljanak a szóban forgó esz­közök, s hogy például a tanköny­vekben is több legyen a jól átte­kinthető grafikus ábrázolás, az érdekes illusztráció. Biztató kez­deményezések már vannak. — Milyen további távlatai van­nak a politikai oktatás módszer- beni fejlesztésének? — Tavaly már előfordult, hogy filmvetítéssel kísértek egy-egy előadást. Szerintünk a gondosan ■ összeállított diavetítések is előse­gítenék a jobb megértést, a tar­talmasabb szemináriumi munkát. Persze ez is technikai alapfelté­teleken múlik. Vetítőgép azonban majd minden művelődési otthon­ban vagy iskolában található. Mondjuk meg őszintén, a problé­ma inkább az: sokkal több mun­kát, gondosabb előkészítést köve­tel, ha azt akarjuk, hogy egy ef­féle vetítéssel tarkított, politikai : foglalkozás a kívánt eredményt j érje el. — További tervek? i — Azt tervezzük, hogy feldól- i gozzuk a járás mezőgazdaságának | legfontosabb termelési adatait, j Különösen a gyengébben gazdái- | kodó tsz-ek alapszervezeteinél lenne hatásos, agitatív jellegű, ha í a politikai foglalkozáson össze- | hasonlítanák a járási átlagered- j ményeket saját tevékenységük- , kel. i A beszélgetést alig kellett ála- ' kítani az újságközlés céljára. Hi- j szén tanulságai önmagukért be­szélnek... Vajda János Hódít a drazsírozott, polírozott, koptatott és monogerm cukorrépa-vetőmag Evek óta azon kísérleteznek a Mezőhegyes! Cukorgyár termelte­tési osztályán, hogy forradalma­sítsák a cukorrépa termesztését Ez abból állna, hogy könnyítsék az egyel és és a szedés munkáját Ernőd! Gyula répaspecialista- agrármérnök és munkatársai ki­dolgozták a technikailag előállít­ható, túlnyomóan egyszemű — mo­nogerm — répamag-nyerés lehe­tőségét, melyet a gomolyból kop­tatás útján kapnak. Ezt a tech­nológiát tovább bővítették. Dra- zsírozták, polírozták a koptatott magot Arra törekedtek, hogy olyan répamagot adjanak a tsz- eknek, melyek egy életképes csí­rát adnak. A több irányban foly­tatott kísérletek eredményre ve- | aettek. Ebben az esztendőben a Békés megyében termelt 9328 hold cukorrépa 50 százalékát már szemenként vetik. A technika segítségével előállí­tott egyszemű cukorrépamag ve­tésére speciális vetőgépet kellett szerkeszteni, melyre az ipar vál­lalkozott. Ebben az esztendőben már több hazai gyártmányú ki- lencsoros vetőgép kerül forgalom­ba. Ezeket a gépeket úgy is be le­het állítani, hogy a magot 8—9 centiméterre vesse egymástól. Az így vetett répa egyelése álló test­helyzetből is elvégezhető. Az új technológia alkalmazásával jelen­tősen nő a növényvédelem fon­tossága. Érthető, hiszen az új el­járással kevesebb növény kel ki, mint a hagyományos vetés eseté­ben. Kezdeményezés—követők Mindössze néhány hete, hogy hivatalosan is megalakult a házi- kertek felújítását előkészítő és szervező bizottság Békéscsabán. A megye politikai, társadalmi és gazdasági életét irányító szervek megbízottai felhívással fordultak a városi és a községi tanácsok­hoz, népfrontbizottságokhoz azzal a kéréssel, hogy keressék a házi- és zártkertek jobb kihasználásá­nak lehetőségét Azt ajánlották, hogy a választott testületekben vitassák meg a kertgazdálkodás helyi tapasztalatait és határozzák meg a fejlesztés irányát ütemét, módját A megyei előkészítő bizottság felhívása megyeszerte visszhang­ra talált. A községi tanácsok ve­zetői nagyrészt a vb elé vitték az ügyet. Ott hoztak határozatot a hogyan továbbra. így ezekben a napokban már munkához is lát­tak a helyi szervező bizottságok. Helyenként az fmsz úgynevezett minta bemutatókertet létesít.. Több községi tanács erre a célra 5—600 négyszögöl területet bizto­sít. Azért jelentősek ezek a törek­vések, mert a jelenleg is működő kerttársulásokon és szakkörökön kívül újabb községekben is napi­rendre tűzték a kertészeti szak­körök szervezését, a céltudatos munkát. Ez a helyi kezdeménye­zés azért érdemel figyelmet, tart­hat számat kellő támogatásra, mert folyton növekszik azoknak a száma, akik felismerik, hogy a család-, a helyi ellátás további ja­vításában milyen jelentős lehet a jói karbantartott házikert, amely csak a mi megyénkben 33—34 ezer holdon terül el. D. K. — A közgazdasági alapismere­tek. A pedagógusok körében pe­dig a világpolitikai, világgazda­sági kérdések az idei évad „slá­gerei”. — Az előbb említette ön a pro- : pagandisták eredményesebb fel- 1 készülését... — Értem a kérdést. Hogy ezt j mivel értük el? Több magasab- : ban kvalifikált politikai tisztség- i viselőt, tanácsi és gazdasági ve- J zetőt kértünk fel a politikai okta- tás előadójának. Jelentősen nö­vekedett az idén a propagandisták között a marxista—leninista esti egyetemen végzettek arányszáma. — Szó volt arról is, hogy a sze­mináriumok témaköre közelebb került az élet legidőszerűbb kér­déseihez. Miképpen? — A propagandisták az általá­nos kérdések magyarázatánál mindinkább igyekeznek helyi, konkrét példákat felhozni. Egy- j részt azért is, mivel egy-egy köz- ! ség vagy termelőszövetkezet poli- s tikai, gazdasági vezetői révén jól ismerik a témát. Például a kun­ágotai tsz főagronómusa, Varga István elismert szakember és nagy előszeretettel járnak az elő­adásra, amelyet ő tart. Színesen, érdekesen, a gazdaság életéből vett példákkal fejti ki mondani­valóját. — Milyen hasznos kezdeménye­zés van még? — Amikor például a szeminá­rium-vezető egy-egy foglalkozás­ra meghívja a helyi gazdasági ve­zetőket. Ezt a módszert sikerrel alkalmazta például Battonyán Aranyi Sándor tanár, a pedagó­gus pártalapszervezet titkára. A különben is magas színvonalú elő­adást ezzel még változatosabbá tette. — Hol voltak még kedvező ta­pasztalatok a politikai oktatás színvonalával, a hallgatók megje­lenésével kapcsolatban? — Rangsort nehéz lenne felál­lítani, mert az az igazság, hogy számtalan helyen törekedtek jó eredményekre. Mégis megemlite- ném Kevermest és Nagybánhe­A Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök orosházi, Vörösmarty utca 1 szám alatti rész­lege női szabó szakmunkást azonnali belépéssel felvesz. 114337 ÉRETTSÉGIZETT FÉRFIT adminisztratív munkakörbe FELVESZ AZ OROSHÁZI VAS- ÉS FÉM­IPARI KTSZ OROSHÁZA, SZARVASI ÜT 21. 114302 Mező megy éri akarat-morzsák J-J ármilyen emberi közösség akarat-megnyilvánulásait figyeljük, bennük gyűrűzik a hasznosabbra való törekvés. Csakhát ez a törekvés sok-sok árnyalati különbséggel jut ki­fejezésre az egyes embereknél, amin nincs csodálkoznivaló, hi­szen a személyiséget érzelmi­leg, értelmileg a legkülönbözőbb hatások érik: olvkor tényleges és vélt érdekek kavarognak egyszerre. Február második felében a mezőmegyei'i tsz-ben a veze­tőség úgy döntött: a különböző termelési ágak szakmai vezeté­sét azzal erősíti tovább, hogy legalább technikus! végzettsé­gűek legyenek irányítóik. Ez a döntés csupán morzsája annak az akaratnak, amely be­léjük ivódva él és hat, hogy minél hozzáértőbben gazdálkod­janak. De a vezetőség mégsem fe­jezte be akkor a munkáját, mert egy más irányú akarat olyan sokfélén gyűrűzött, hogy nem tudott egységes álláspon­tot elfoglalni. Ez pedig a poli­tikai vezetés volt. Nem arról van szó, hogy az elnök és a többiek „csak” gazdasági ve­zetők, hiszen gazdálkodni he­lyesen csak a jó gazdaságpoli­tikai szemlélet alapján lehet, hanem arról, hogy egyetlen em­beri közösség nem lehet meg olyan eleven politikai vezetés nélkül, amely hűen számon tartja a közösségi folyamato­kat, amely ismeri az érzelmi, értelmi árnyalatok összetevőit, és igyekszik a tényleges érde­kek vonzerejét növelni. Szóval a vezetőség második ülésén erről beszéltek. Nem, nem arról, hogy szükség van-e politikai vezetésre, hiszen évek során bizonyosságot nyert az, hogy a kommunisták szerve­zett ereje éppen oly’ nélkülöz­hetetlen egy embercsoportban, mint kenyérben az élesztő. Asszonyok, férfiak azért „csa­táztak”, jó dolog-e, hogy a szö­vetkezet párttitkára a falué is. Néhányan úgy fogalmazták meg: legyen csak a szövetke­zeté. Ezzel kapcsolatban később aztán úgy kerekedett ki a dolog, hogy amikor a falu ügyeit inté­zi, akkor a szövetkezet tagjaiét is, hiszen ott laknak. De leginkább mégis arról esett szó, hogy legyen többet a tagok között, amit úgy is kife­jeztek: legyen ügye másokkal beszélni. Volt olyan megjegy­zés: ha jól megnézik, a titkár az oka. ha a hibák nem igazodnak ki. Az is elhangzott, hogy „a titkár összekötő a tagok és a gazdasági vezetők között”. Eb­ben az a szükségesség öltött tes­tet, hogy munka közben keres­se meg az embereket. És mindjobban gombolyodtak szét a különböző érzelmi szá­lak ; a vélt vagy tényleges . érde­kek, mert állandó lekötött mun­kakörben ezt nem teheti meg, mint ahogyan kifogásolták, amíg az állattenyésztésben volt, többször ott kellett hagynia munkakörét, s a másik társára sok munka hárult emiatt. Volt, aki olyan munkakörbe helyezé­sét javasolta, hogy politikai te­endőjét is elláthassa, s ne szenvedjen egyik munkakör se csorbát. Hosszant peregtek a szavak. Arról is, hogy erősíteni kell a bizalmat, mert olyan is szóba került, hogy voltak tavaly, akik az őszi búzavetéskor nem látták a táblán az elnököt, mintha nem törődött volna ve­le, pedig hát úgy kísérte figye­lemmel, mint a front mozgását a parancsnok. Aztán az igazga­tósági tagoknak is jobb tájéko­zódásra van szükségük, hogy a gazdasági folyamatokat jól is­merjék. Ebbe is „belejátszik” a kölcsönös bizalom; az üléseken kívül is tájékozódjanak, hiszen mindannyian egyet akarnak: a napi tízórás munkaidőre szá­mított 77,50 forintos átlagkere­setet szaporítani. |£hhez pedig éppen az szük­séges, hogy az akaraterő különböző árnyalatait ös«e- har.gba hozzák. Ez teendő ma, holnap, és holnapután is. (Cmtcí*

Next

/
Thumbnails
Contents