Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-06 / 55. szám
1968. március <5. 5 Szerda Néhány szó a zenei isnicrcfferjesztésről Legelőgazdálkodási útmutató készült a gyulai járásban Tranziszfor-akciü — \ iclnamcrt ( KISZ, kB Titkárságának Négy. napon belül két neves, j magát még most Is Békés me- j gyeinek valló zeneművész látogatott a múlt héten Csabára. Hétfőn Mező László csellista, csütörtökön Hajdú Mihály Kos- suth-díjas zeneszerző találkozott a szűkebb haza zenebarátaival. Ezt az örvendetes tényt nem apropóként akarjuk megemlíteni, hanem egy rendszeres, immár sok éves múltra visszatekintő zenei programsorozat egyik megszokott eseményeként. Békés megyét a zenei közvélemény országos viszonylatban magasan jegyzi. A muzsika egyre i inkább közkinccsé vált, és a | TIT jóvoltából a zenei ismeret- | terjesztés ezreket von be a han- j gok csodálatos világába. Kezdetben az alapok elsajátítására olyan előadásokat szerveztek, amelyek közérthető formában ismertették meg a nagyközönséget egy-egy klasszikus szerző életével és műveivel. Ilyen volt a Zene- akadémiai sorozat, a Zenei Szabadegyetem, és újabban a Zene- ] történeti sorozat. Egy jellemző példa a TIT ismeretterjesztési módszerére. Volt időszak, amikor egyes foglalkozásokra olyan prospektusokat készítettek, amelyek az illető zeneszerző képén és életrajzán kívül, a könyvtárban fellelhető ajánlott irodalmat és a művész hanglemezeinek jegyzékét is tar- ; talmazta. Hasznosnak bizonyult a zenei 1 ismeretterejsztést a társművésze- } tekkel összeházasítani. A muzsi- i ka és a festészet egyidejűleg két I érzékszervre hat, és az emberek j vizuális képessége segített a han- ; gok jobb megismerésében és j értésében. Az utóbbi időben; egyre több könyvtárban, illetve j olvasóteremben áll rendelkezésre i lemezjátszó, és hanglemez, s ez ! nem kis mértékben járul hozzá | a zenei ismeretek terjesztésé- ' hez. Külön kell szólni az országosan j ismert zenészek vagy zeneszerzők meghívásáról és fellépéséről. Ilyen alkalmakkor már maga a | poszthoz értek, aki sapka nélkül áll, és a bal kezében fogja a fegyvert. — Közlegény! — Alázatosan jelentem: körülbelül tizenöt perccel ezelőtt valaki rám támadt a sötétben, egy kemény tárggyal többször megütött, és elszaladt. — Eltalálta mikor utánalőtt'’ — Nem lőttem utána. — Hát ki lőtt? — Még valaki volt a mosókonyhában elbújva. — A kutyafáját! — sziszegte fogai között a kapitány, mert ennyi botrányos rejtelem és disznóság egy kaszárnyában példátlan volt. — Alázatosan jelentem, őrmester úr, a posztoló fickó félt, és megrendezte ezt a heccet a lövöldözéssel. Ez az alak amúgyis megszökött, dacára annak, hogy én pártfogoltam. Alattomos, gyáva és színlelő... „A körösztanyád” — gondolta Galamb. Az egyik tiszt hajlott Latouret véleménye felé. De mielőtt folytathatta volna a vizsgálatot, olyasvalami történt, amitől a kapitány jobban megrémült, mintha a nyolc halott egyszerre felkelt volna, hogy még egy pipadohányt elszívjon ezen a világon. Ugyanis a kapuőrség altisztjének harsány hangja ismét belerikoltott az éjszakába: _ Fegyverbe! Fegyverbe! É s felharsant a trombita, de nem riadót, hanem sorakozót,..! Ez egy feljebbvaló érkezését jelenti! név is vonzerőt jelent, s a művész látásának kívánsága később aztán a zene iránti vonzalommá erősödhet. A TIT művészeti szakosztályának persze nem feladata, hogy zongora- és hegedűművészekké nevelje tagjait. Csak egy általános zeneelméleti alapot kíván adni, a zene iránti ösztönös vonzalom tudatosítását, hogy arra aztán, mint a kagylóba került homokszemre, rárakódjon a muzsika szeretetének gyöngye. —br— Bár sok szó esett az elmúlt években a növendékállatok neveléséhez és a takarmányszükséglet biztosításához nélkülözhetetlen legelőgazdálkodás javításáról, ez a folyamat elég csigalassúságú volt eddig a gyulai járásban is. Az ottani szövetkezetek 1400 hold réttel és 12 300 hold legelővel rendelkeznek. Ennek a jelentős területnek nagy része csak névlegesen legelő, ugyanis nem, vagy alig szolgálja igazi rendeltetését. Úgynevezett mintalegelőt mindössze r Uj könyvtár Dévaványán Tábla még nincs a bejárat fölött... a dévavAnyai könyvtár régi helyiségét legfeljebb az „al- j kalmi kölcsönző” címmel illethet- ] ték az ottani emberek. Nem volt | megfelelő a világítás, mindössze! hat szék állt a képzeletbeli olvasóterem rendelkezésére, egyszóval j a tízezret jóval meghaladó né- j pességű község kinőtte a régi könyvtárat, új kellett. Az ifjúsági ház Árpád úti épületét jelölték meg az új könyvtár ; helyéül és a lakáscserére — majd féléves átalakítás után — ez év \ januárjában került sor. Egy köl- tözködés mindig sok bajjal jár, I de a ványaiak ötletes emberek. | és ráadásul közügynek tekintették az új könyvtár létrehozását. 1 A több ezer könyvet kézben hozták át az úttörők a kultúrházból, j mindössze két délután. Aztán há- ! ziasszonyok, nyugdíjasok, óvónők j jöttek segíteni: rendezték a polcokat, takarítottak, rendbehozták a i sérült példányokat. — A község lakói jó példáját adták a közös összefogásnak. — i mondja Pallagi Sándomé, mi- j közben végigjárjuk a fenyőforgács illatú frissen festett helyi- : ségeket. A nagy terem déli fekvésű ablakain szinte állandóan besüt a nap, tágas, levegős a he- ! lyiség. Körben a falak mentén polcok, mindenki kedvére válogathat majd a regények között Az „olvasói övezetben” egyszerre 25-en telepedhetnek az isztalok köré, azok közül, akik a hetyszí- j nen is olvasgatni akarnak. — SZÁZEZER FORINTBA KERÜLT az átalakítás. A helyi szer- I vek és a Megyei Könyvtár, vala- ; mint a lakosság segítségével mái'! túl vagyunk a munka nehezén. Most kaptunk újabb 4000 kötetet, | s polcok híján egyelőre ezt még! nem is tudjuk kirakni. A hivatalos megnyitót március második I felében tartjuk, de a kölcsönzés addig sem szünetel, öröm lesz itt I dolgozni. A könyvtár három he- | lyisége összesen négyszer nagyobb alapterületű, mint a régi. * — Az új könyvtár bizonyára j sok új olvasót is megnyer majd... — JELENLEG KÉTEZER látó- 1 gatónk van. Az utóbbi éve.eben jelentősen nőtt a mezőgazdasági ol vas ók aránya. Különösen figyelemreméltó a 14 éven felüli, nem tovább tanuló fiatalok nagymérvű bekapcsolódása a könyvtári életbe. Az a tapasztalat, hogy a nők könnyebben megnyerhetők a szép szó művészetének, mint a férfiak. (Ügy látszik, a teremtés koronái a bevásárláson kívül a kölesönzéstől is húzódoznak!) Egy nem olvasó családból tehát a feleséA városparancsnok volt! Cochran táborszernagy, amikor meghallotta a riadót, ezer átkot ordítva ugrott ki az ágyból, hogy „ez a szemétdomb, ez a gyarmati hadsereg szégyenfoltja, hát mi ez, kérem?!... Előretolt helyőrség a sivatagban...?! Ez nem Oran volna? A legfelsőbb katonai törvényszéknek és a gyai-mati hadsereg hadtestparancsnokságának a székhelye? Na várjatok! Na várjatok, ti bohém, katonaru- hába bújtatott civillsták...” Ilyeneket lihegett. miközben magára kapkodta az uniformisát, és a felesége sírva kérte, hogy' ne izgassa fel magát. — Hallgass. Jozefin! — kiáltozta zordan a feleségére. — Te vagy az oka az egésznek! Mert az örökös vendégeskedés elveszi az időmet attól, hogy ezeknek az elhízott lógósoknak a körmére nézzek... Ezek azt csinálják, amit akarnak...! De ennek vége lesz, Jozefin...! Hol a kardom?! — Szent Isten! Mit vétettem?! — Ne idegesíts már! Nem miattad kell a kardom...! Antoine! Antoine! A sofőrt... Gyerünk! ... Mikor az autó tülkölve nekihajtott az erőd bejáratának, elhangzott a „fegyverbe” kiáltás, megszólalt a trombita, a széles rácsos kapu mindkét szárnya kitárult, és a tiszteket távoli helyőrségek sötét elvérzete nyomasztotta... (Folytatjuk) i get kell először bevonni a könyvtári tagok közé, hogy az egész család ideszokjon, és megkedvelje a könyveket. — A megváltozó lehetőségek milyen új programmal párosulnak majd? — A mostani nyitvatartási idő heti tíz órával több a réginél. Ez már maga is lehetőséget ad az olvasók igényeinek megismerésére és a könyvajánlásra. Tervezzük, hogy majd az általános iskolák és a gimnázium tanulói itt a könyvtárban tartanak meg egy- egy történelmi, irodalmi órát. A diafilmtárban rendelkezésre állnak a kötelező olvasmányok filmfeldolgozásai és a vizulális élmény még inkább segíti megismertetni a tanulókat egy-egy művel... Itt kapnak állandó helyet a filatéliai foglalkozások és az érettségizők klubjának rendszeres találkozói. Szeretnénk azt, ha az új könyvtár tevékenysége nem merülne ki csak a kölcsönzési mechanizmusban, hanem aktív segítője lenne a művelődni, szórakozni vágyó embereknek és ez a szép hely, ha úgy tetszik, a község egyik szellemi központjává válna. AZ ÉPÜLET BEJÁRATÁNÁL még nincs kint a tábla, az idegennek kérdezősködni kell, de a dévaványaiak már tudják, hogy az új falak között új könyvtár született. Brackó István öt termelőszövetkezet alakított ki 1200 holdon az elmúlt években. A járási tanácsnak az a törekvése, hogy az idén további 843 hold rét és 830 hold legelőnek javuljon a kihasználása. Ehhez részletes útmutatót készített a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Az útmutató részletesen feltünteti a tertnelőszövetkezetek tulajdonában levő rétek talaj összetételét, eddigi hasznosításukat, s a fűtermés további növelésének eljárásait. Megjelöli az útmutató azt is, hogy mely termelőszövetkezetekben érdemes az eddig elhanyagolt, de egyébként hasznosításra jól alkalmas legelőrészeken talajműveléssel, talajerőutánpótlással, újratelepítéssel, felülvetéssel és öntözéssel javítani a gazdálkodást. Nyomatékosan aláhúzza, hogy csakis ott törjék fel a szövetkezetek az elgyomosodott, kipusztult ősgyepet, ahol meggyőződnek róla, hogy a ráfordított munkával jobb legeltetési feltételeket tudnak biztosítani az eddigieknél. felhívása A magyar ifjúság eddig több mint 30 millió forint értékű anyagi támogatást adott a vietnami népnek. Az összegből többek között harci és iskolai felszereléseket, kórházi berendezéseket. szállítóeszközöket, gyógyszereket, kerékpárokat és konzervált vért juttatott el északra és délre. A Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetség a közelmúltban azzal a kéréssel fordult a magyar fiatalokhoz, hogjf tranzisztoros rádiókkal segítsék a hazájukért harcoló önkéntes ifjúsági egységeket. Ugyanis a tranzisztoros rádió Vietnamban a harc egyik fontos eszköze. Ezeken keresztül figyelmeztetik a városok és falvak lakosságát az amerikai légitámadásokra, ismertetik a védelmi, a gazdasági s a társadalmi feladatokat, valamint segítik az őserdei települések lakóinak kulturális nevelését. Ezért a KISZ Központi Bizottság Titkársága és az Üttörőszö- vetség „tranzisztor"-akciót szervez. Az alapszervezetek a KISZ KB 172—525 K—95 sz. szolidaritási számlájára küldik az összegyűjtött pénzt, melyből tranzisz- I toros rádiókat vásárolnak, s azo- I kát eljuttatják Vietnamba. Hosszú a szabadság... Elnézést kérek a hideg fogadtatásért. Éppen most értem hasa. szellőztettem és még be sem gyújtottam. Maradjon csak kabátban, mert megfázik. Semmiért sem venném a lel- Icemre. Egyébként: Hyros Magdolna vagyok. A nyugdíjazásom érdekli? Hát elmondom szívesen: régen készültem én már erre és amikor eljött az ideje, mégis váratlanul ért. Nagyon rossz érzés volt — maga még ezt nem is tudhatja — kezembe venni a munkakönyvét azzal, hogy nincs már ott szükség rám, ahol huszonöt évig dolgoztam. Még az sem vigasztal, hogy most már szabad vagyok, otthon maradhatok, vedig de sokszor szívesen maradtam i volna otthon! Még bírtam volna a munkát, látja most is szenet hozok, fát \ aprítok — magamnak kell csinálnom, egyedül élek. — Hogyne bírtam volna az irodai munkát. De éppen akkor von- \ ták össze a járásokat, amikor eljött az én nyugdijidőm. A tanácsnál dolgoztam. Több volt a fiatal. Mit tehettem? Át kell adni nekik a helyet, ők mégiscsak jobban bírják... Az első hetekben élveztem is a sok szabad időt. Olyan érzés volt, mintha szabadságon lettem volna. Hát igen, hosszúra nyúlik ez a szabadság, az élet végéig tart. Sokat pihentem, sétáltam, esténként moziba is mentem és van hangverseny-bérletem. A zenét nagyon szeretem, csak az a baj, hogy Gyulán ritkán van része az embernek benne. így hát maradt a rádió, amely nélkül már talán létezni se tudnék. Az olvasás szintén ked- \ véne. foglalkozásom. Ne nevessen ki, de romantika-kedvelő vagyok és nekem Jókai a legkedvesebb íróm. Szeretem Gárdonyit és a maiak közül Passuth Lászlót és Fekete Istvánt is. Feketét azért, mert olyan szépeit tud írni a tájról, a természetről. Hát ezzel töltöttem az időmet az első hetekben. Aztán? Eljött a nap, amikor hiányozni kezdett a munka. Tudja, nem leltem a helyem. Reggelenként, amikor felébredtem, egyre csak hajtogattam magamban: nejn kell sietni, ráérsz... Nem várnak bent... Nyugdíjas vagy... Nyolc óra felé már ideges voltam. Felkeltem, felöltöztem és elindultam. Mindegy, hogy hová. Mentem, hogy ne legyek itt. Tudja milyen érzés, amikor az embert belülről szinte kényszeríti valami menni, menni és dolgozni. A. nem lehet ezt szóval kifejezni. Bementem a hivatalba. A régiekhez. Örömmel fogadtak, de amikor a munkáról beszéltem a vállukat vonogatták. Látszott rajtuk, nem értik miért akarok dolgozni. Majd megértik... Talán egy kicsit más a helyzete annak, akinek családja van. De aki egyedül él, arra súlyosabban nehezedik a magány, a munkatársak, a régi környezet hiánya. Főleg az esték voltak sivárak. Nem érzem én még, hogy fáradt lennék. Bementem már többször is a régi helyemre, míg végül találtak számomra megfelelő munkát. Most már, félműszakosként dolgozom, ötszáz forint erejéig. De higy- je el, nem egészen a pénz miatt — bár az is jól jön a nyugdíjamhoz —, hanem azért, hogy érezzem: még szükség van rám. így már szépen telnek a napok. Délelőtt bent a hivatalban, délután pedig itthon olvassásal, mozibajárással vagy egy kis sétával, barátok, ismerősök látogatásával. Hát így élek én nyugdíjban. A sorsommal most már elégedett vagyok, mert megtaláltam a helyemet, nem érzem magam felesleges embernek. Lejegyezte: Kasnyik Judit /
