Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
1968. MÁRCIUS 31., VASÄRNAP Ära 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, TJ. SZÁM U törvény születése Búcsú Gagarin í ól Gyász-nagygyűlés a moszkvai Vörös téren Az őjságolB, a rádió és a tv, mint mindig, most is viszonylag részletesen beszámolt az országgyűlés ülésszakáról. Mégis az a benyomásunk, hogy mindenekelőtt kellő tér és idő hiányában, aligha adhattak — adhattunk — tökéletesen hű képet arról a mindjobban erősödő demokratikus légkörről, amely a képviselők tiszteletet érdemlő, lelkiismeretes munkája és nem csekély bíráló, javaslattevő hajlandósága nyomán a Parlamentben uralkodik. A szabálysértésekről szőlő törvényjavaslat tárgyalása és a két legmagasabb igazságszolgáltató fórum, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség vezetőjének beszámoltatása, az elhangzott csaknem 30 képviselői felszólalás során rendkívül érzékletesen bontakozott ki a felelősségteljes törvényhozói munka, ezúttal nem csupán a jogalkotás, hanem a jogellenőrzés terén is. Ha felidézzük a felszólalásokat, ágy tűnik, a pontosságra, alaposságra törekvés az egyik legáltalánosabb vonásuk. Nem is annyira a jogásza precizitásra gondolunk, ami csupán egyesek sajátja, hanem arra az ügyszerető, a körülményeket és a jelenségeket kutató, s felettük mélyen eltűnődő lelkiismeretességre, amely szinte minden felszólalásból kiviláglott. Látnivaló volt, hogy a képviselők mennyire átérzik az országban uralkodó szocialista törvényesség megőrzésének és szüntelen erősítésének jelentőségét. Nemkülönben a számtalan tennivaló fontosságát, ami ezzel együtt jár. Még felsorolni is sok a társadalmi tulajdon fokozott védelme, a közlekedési balesetek erősen növekvő tendenciájának visszaszorítása, az ifjúsági bűnözések elleni sokoldalú küzdelem, a megelőzés jobb megszervezése, az erősen elterjedt, visszaeső bűnözés okainak felderítése és, amennyire csak lehet, megszüntetése, mindenekelőtt pedig a szocialista igazságszolgáltatás elsőrendű „fegyverének”, a nevelésnek, a felvilágosításnak hathatósabb bevezetése. Különös figyelmet érdemel maga a törvény is, amelyet a képviselők most megszavaztak. Már az is felettébb örvendetes, hogy számottevően szélesíteni lehetett az előforduló rendellenes cselekmények között azoknak a körét, amelyek csupán szabálysértésnek minősülnek. S ezt is azzal a kétségtelen szándékkal, hogy a folyamat nem zárul le, hiszen ilyen mólon tovább erősödhet a jogrend, a közbiztonság, s növekvő bizalomból és méltányosságból a humánus szocialista törvénykezés tökéletesítésének sok újabb lehetősége fakad. Mindazonáltal, senki sem tévesztette össze a méltányosságot a céltalan elnézéssel. Ellenkezőleg, a képviselők nem ritkán saját választókerületük példájával bizonyították a messzemenően differenciált, nem csupán a törvényes szabálysértő, hanem a társadalom egésze iránti emberséges igazságszolgáltatás fontosságát. Ritka alkalom, hogy az országgyűlés egyazon ülésszakon tárgyalhat törvényt és azokat a jog- állapotokat, amelyeket nem csekély részben törvények befolyásolnak. Bármilyen szélesen höm- pölygött is a tárgyalás folyama, nem csapott ki medréből, és rövidsége ellenére célratörőnek, hasznosnak bizonyult A megszavazott törvény erősebben támaszkodik a demokratizmusra, ami főleg a szabálysértések helyi, akár községi elbírálásában, valamint a lehetővé tett bizottsági elbírálásban jut kifejezésre. Még szimbólumnak is figyelmet keltő, hogy ez a jogalkotás kezdettől fogva messzemenően demokratikus körülményeknek köszönheti létét A parlamenti állandó bizottság többször alaposan megvitatta, még az ülésen is jó néhány módosítással csiszolta, nem szólva a képviselők saját kiegészítő javaslatairól Az állandó bizottság a javaslattevők bevonásával a törvénytervezetet az ülés egyik, huzamosabb szünetében ismételten megvitatta, így került újból a plénum elé, amely végül is szám szerint hét módosítással egyetemben megszavazta. Am a demokratizmusnak ez a, mondhatni, iskolája, ezzel még korántsem ért véget. Következett a népköztársaság legfelsőbb bírósága elnökének beszámolója, amelyet első ízben tárgyalt meg szocialista parlament Ugyanezen az ülésen döntöttek a képviselők az országgyűlés ügyrendje egyes pontjainak módosításáról, amely szintén az országgyűlési munka demokratizmusának fejlesztése érdekében történt Az említett körülmények, sok egyéb mellett, már magukban is azzal a jogos reménnyel biztatnak, hogy a jogalkotók kisebb és a jogot gyakorlók sokkalta népesebb csoportjai egyaránt sok erőt, biztatást meríthetnek nemcsak a parlamenti munka eredményeiből, hanem annak módszereiből is. Ez pedig további biztosítékot nyújthat arra, hogy a szocialista jog és törvény tisztelete, következésképpen a jogrend és a biztonság az alkotó munkának és a társadalmi fejlődésnek ez a fontos közege és serkentője, tovább erősödik hazánkban. Balogh János Moszkva Szombaton délben a Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin hamvait tartalmazó urnákat ráemelték a ravatalt jelképező ágyútalpra, és a gyászmenet megindult a szovjet hadsereg központi házától a Vörös tér felé vivő több mint négykilométeres úton. A gyászmenethez a szakszervezetek székházénál csatlakoztak Leonyid Brezsnyev, Aleksze j Koszigin, Nyikolaj Podgomij, valamint az SZKP és a szovjet állam más vezetői. Gagarin és Szer jogin gyászba öltözött felesége egymásba karolva ment. Gagarin két kislánya, Aljona és Gálja, s a többi családtag lehajtott fővel, fájdalomtól megtörtén lépkedett a menetben. Elkísértek utolsó útjára a világ első űrhajósát kozmonauta társai: Tyereskova, Leonov, Nyilkolajev és a többiek. Ott volt German Tyitov, aki megszakította olasz- országi útját, hogy megadhassa a végtisztességet tragikusan elhunyt elvtársainak. Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin búcsúztatásán számos külföldi küldöttség vett részt, köztük a Magyar Népköztársaság küldöttsége Szipka Józsefnek, hazánk moszkvai nagykövetének vezetésével. A delegáció tagjai között ott volt Szilágyi János vezérőrnagy, az OLP parancsnoka. Pontosan 2 órakor a szovjet I párt- és állam vezetői, az űrhajós csoport tagjai elfoglalták helyüket a Lenin-mauzóleum mellvédjén. A gyász-nagygyűlést Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a temetésről intézkedő kormánybizottság elnöke nyitotta meg. Ezután Msztyiszlav Keldis, a Szovjetunió tudományos akadémiájának elnöke, majd Szergej Antonov, az Iljics nevét viselő gyár lakatosa búcsúzott Gagarin- tól. A szovjet főváros lakóinak nevében Viktor Grisin, a városi pártbizottság első titkára szólalt fel a gyász-nagygyűlésen, majd Abramicsev repülőezredes, a Szerjogin parancsnoksága alatt álló repülőosztag tisztje emelkedett szólásra. Ezután Andrijan Nyikolajev űrhajós-pilóta lépett a mikrofonhoz és ezeket mondta: — Minden rajtnál velünk volt, hangját minden repüléskor hallottuk. Példája belénk plántálta a meggyőződést, hogy új eredmények elérésére vagyunk hivatottak. Mi, közeli barátai és elvtársai, jól tudjuk, milyen kitartással és energiával oldotta meg a legbonyolultabb feladatokat, amelyek az űrhajózási technika tanulmányozásával és az űrhajósképzés megszervezésével függenek össze. A mi Juránk bámulatra méltó ember volt. Szerénysége, egyszerűsége, figyelmessége, fegyelmezettsége és törhetetlen akaratereje kivívta számára mindazoknak őszinte szeretetét és mély tiszteletét, akik csak ismerték. Befejezésül hangoztatta: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke franciaországi hivatalos látogatásáról kíséretével együtt szombaton délután visszaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Apró Antal, Fehér Lajos, dr. Ajtói Miklós, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Csanádi György, dr. Horgos Gyula, Ilku semmi sem állíthat meg bennünket a világűr további tanulmányozásához vezető nehéz, rendkívül fontos úton. A gyászbeszédek elhangzásával eljöttek a búcsú utolsó pillanatai. A szovjet vezetők és az űrhajósok elhagyták a mauzóleum mellvédjét. Brezsnyev, Koszigln, Podgornij, Kirilenko, valamint a párt és kormány más vezetői vál- lukra emelték a hamvakat tartalmazó, virágokkal borított urnákat és elindultak a Kreml falához. Üjból felhangzott a gyászzene, majd tüzérségi össztűz dördült el, és az urnákat elhelyezték a Kreml falába. Ebben a pillanatban az egész Szovjetunióban Leningrádtól Vlagyivosztokig és Jakutiától Kazahsztánig egyperces hallgatással rótta le kegyeletét minden szovjet ember a halott hősök emléke előtt. Felhangzott a szovjet himnusz, majd a Vörös téren felsorakozott katonai egységek ünnepi díszmenetben vonultak el az elhunyt hősök hamvai előtt. (MTI) Pál, Vályi Péter, Veres József, a kormány tagjai, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál Michel Combál, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség többi tagja. (MTI) Fock lenő hazaérkezel! Franciaországból
