Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
i IWS. március 3, 7 Vasárnap liflTrn 111 ^süri Istvánnal, IV I rK III a Belkereskedelmi Minisztérium 111 i főosztályvezetőjével Alig két hónapja, hogy a kereskedelemben az árreform bevezetése megtörtént, azonban ezzel kapcsolatban több kérdés még vitatott. Ezek közül néhányra munkatársunk válasz* kért Csűri Istvántól, a Belkereskedelmi Minisztérium Iparcikk Főosztályának vezetőjétől. — A kereskedelmi vállalatok új, önállóbb módszerei az új árképzésben, áruellátásban a minisztérium hatáskörén kívül miben jelentkezhetnek a továbbiakban? — A gazdaságirányítás új rendszerében, a korábbinál lényegesen rugalmasabb ármechanizmus működik. Az is köztudott, hogy a gyakorlatban ez elsősorban a fogyasztási cikkek különböző árformáin keresztül valósul meg; A forgalomba kerülő fogyasztási cikkek ára részint rögzített, részint maximált Ezeket tekintjük általában hatósági áraknak. A rugalmasság azonban azt is megkívánta, hogy ezeken az árformákon túlmenően olyan árképzési lehetőségek is legyenek, amelyek részben hatósági előírások között, részben szabadon, az eladó és a vevő vállalatok egymásközti gazdasági kapcsolataiban, megegyezések keretében alakuljanak ki. A vállalatok önállósága, a vállalati ármunka szempontjából különösen az utóbbi két árformának van nagy jelentősége. A teljesség érdekében persze azt is hangsúlyozni kell, hogy a vállalatnak szerepe van a maximált árakkal rendelkező cikkek árki- alakításában is, az ármaximumoknál alacsonyabb árak érvényesítése ugyanis a vállalatokra van bízva. Az árakkal kapcsolatos vállalati tennivalók zöme a hatósági előírások mellett kialakuló árak és a szabad árak területén je- léntkezik. Az első esetben a vállalatoknak az érvényes előírásokat — amelyek az áreltérések betartására vonatkoznak — természetesen figyelembe kell venniük. Ezen belül azonban a piaci kapcsolatok és piaci feltételek határozzák meg azt a magatartást, amelyet a kereskedelmi vállalatok e tekintetben tanúsítanak. A vállalatoknak ennél az árformánál az úgynevezett számított áraktól bizonyos határok között eltérési szabadságuk van. Azt, hogy milyen mértékben szükséges ezt a lehetőséget kihasználni, számos tényező befolyásolja. Nagymértékben függ ez a kínálat mennyiségétől, a kínálati árak színvonalától, de legalább ilyen mértékben függ a kereslet megítélésétől is. A döntő ennél az árformánál az, hogy a vállalatok a végső fogyasztói ár kialakításánál az engedélyezett áreltérések maximumát nem léphetik túl. A szabad ár a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalat a gazdasági körülményeket mérlegelve egyezik meg beszerzési áraiban, továbbá azt is jelenti, hogy a piaci feltételeket mérlegelve alakítja ki eladási árait Ezek természetesen változhatnak. Mindezekből nem szabad azonban arra következtetni, hogy a szabad ár a gyakorlatban csak azt jelenti, hogy az ide sorolt cikkek árai időszakról- időszakra emelkedhetnek. Nem célszerű gyakran változtatni sem. Ezt végső soron mindig a kereslet-kínálat szabja meg. A szabad árforma csak elősegíti, hogy a piaci viszonyok gyorsan, hatóságok közbejötté nélkül kifejezésre is jussanak az árakban. A vállalat nagyon körültekintően — közgazdaságilag elemezve — fogja a szabad árakat is alkalmazni, illetve szükség szerint ezeket fel vagy le — változtam. — Mennyiben befolyásolhatja, korlátozhatja a minisztérium az induló árak helyes vagy helytelen alkalmazását az iparban? — Ismeretes, hogy az ipari termékek termelői árai is meghatározott szempontok szerint árformákba vannak besorolva. Míg azonban a fogyasztói árak szférájában az árakban kb. fele a rugalmas árformához tartozik, addig a termelői árak körében ez az arány — különösen a könnyűipari cikkek területén — lényegesen nagyobb. Általánosíthatóan azt mondhatjuk, hogy a fogyasztási cikkek termelői árait tekintve, ezek körében a rugalmasabb árformák részaránya megközelíti a 80—90 százalékot. Az előbbiekből következik, hogy a termelők eladási áraikat igen széles körben szabadon alakítják ki. Ami ezen a körön kívül esik — ahol a termelői árak is hatósági árformákba vannak sorolva —, ott természetesen az illetékes árhatóság állapítja meg, vagy változtatja meg az ipar termelői árait. Miután azonban — különösen egyes iparágakban — a termelői árak területén a rugalmas árformák dominálnak, felmerülhet az a kérdés, milyen módon képes a kereskedelem befolyásolná, ha szükséges, korlátozni, a termelői árak szintjét. Hírre általában két lehetőség van. Miután a fogyasztási cikkek egy része a fogyasztói árak körében szigorúbb árformába van sorolva, mint a termék termelői ára, a vonatkozó előírások betartása visszahat a termelői árak alakulására is. Ebben az értelemben tehát fékezheti a termelői árszínvonal alakulását Ugyanakkor ebben a körben, ha a termelői árak emelkedése mégis indokolt és azt a fogyasztói árak nem képesek elviselni, úgy az árhatóságoknak kell megvizsgálni az előidéző körülményeket és dönteni a tekintetben, hogy az ellátás, a lakosság életszínvonalának szempontjából mi a megengedhető: az emelkedő termelői árak elismerése és az ehhez igazodó hatósági fogyasztói árak kiadása, vagy pedig olyan gazdasági feltételek teremtése, amelyek a változatlan fogyasztód árszánt mellett megfelelő termelői árszínvonalat, a termelők érdekeltségét is biztosítják. Abban a körben, ahol mind a termelői árak, mind a fogyasztói árak rugalmas árformába tartoznak, vagy éppenséggel mindkét területen szabad árak érvényesülnek, az ipar kínálati árainak alakulása az áralku keretében a piaci körülményektől függ. Nyilvánvaló, hogy minden olyan esetben, amikor a kínálat jelentősen elmarad a kereslettől, azzal kell számolnunk, hogy ez már a termelői árak szintje a tárgyaló partnerek felkészültségétől, piacismeretétől függ elsősorban. Ha a túlkínálat jelentős, biztosra vehető, hogy a termelői áraknak is és ezt követően a fogyasztód áraknak is csökkenni kell. — Mi a biztosíték a visz- szaélcsek megakadályozására? — Mind a hatósági árak, mind a vállalatok megegyezésein alapuló árak kialakítását, képzését szabályok írják elő. Az ismert jogszabályok a kérdések egy részénél általános elvi útmutatást adnak, a kérdések másik részénél egészen a részletekig előírásokat tartalmaznak. Maguk a jogszabályok tehát elég biztonságot szolgáltatnak ahhoz, hogy az árképzés rendje biztosítva legyen, illetőleg, ha visszaélnek ezzel, akkor a feielősségrevonás se maradjon el. Természetes, hogy a jogszabályok adta védelmet kiegészíti az ellenőrzés. Az árellenőrzés különböző formái, az árellenőrzésben részt vevő szervek tevékenysége teszik lehetővé, hogy a gyakorlat által elkövetett akár tudatos, akár véletlen hibák felszínre kerüljenek. A mulasztások jellegétől, a körülményektől függ a felelősseg- revonás módja és mértéke. A hatósági előírások és a hatósági árellenőrzés mellett továbbra is nagy szerepe van a társadalmi ellenőrzésnek és ennek különböző formáinak. Mindezek együttesen kellő biztosítékot jelentenek ahhoz, hogy az árakkal kapcsolatos visszaéléseket vagy megakadályozzák, vagy ha ilyen mégis bekövetkeznék, úgy a fele- lősségrevonás megtörténjék. — Mi a helyzet a zárolt készletekkel, annak piaci áruba bocsátásával kapcsolatban? — Az 1967. év végén zárolt készletek egy részét korábban, a további részét pedig február 22- én felszabadítottuk. Az eddig raktáron tárolt készletek tehát forgalomba hozhatók. — Mennyiben indokolt a TtJZEP-nél az Ismételten jelentkező szén-árukapcsolás? — A TÜZÉP-nél jelentkező, úgynevezett árukapcsolást a belkereskedelmi miniszter korábbi utasítása szabályozta. A miniszteri utasítás a szénféleségek együttes kiszolgálási rendjét tartalmazza, amely szerint a TOZEP vállalatok az adott szénhelyzethez képest időszakonként meghatározhatják a különböző minőségű szenek együttes kiszolgálásának arányait Ez a mindenkori beszerzési és készlethelyzettől függ. Tekintettel arra, hogy a hazai szénbányászat nem tudja olyan minőségi összetételben a belkereskedelem igényeit kielégíteni, mint ahogyan azt a lakosság igényei indokolnák, ezért a felhasználók (lakosság) aránylag egyenletes minőségű tüzelővel való ellátása érdekében indokolt a vonatkozó miniszteri utasítás érvényben tartása mindaddig, amíg megfelelő minőségű és összetételű szenek beszerzésére a belkereskedelem részéről nem lesz lehetőség. — Hogyan látja a minisztérium az árreformmal kapcsolatosan az egyének érdekeinek védelmét? — Az előbbi kérdéssel függ össze a fogyasztók érdekeinek védelme is. Az új ármechanizmus rugalmassága nem azt a célt szolgálja, hogy lazaságokkal lehetőséget teremtsenek' a fogyasztók megkárosítására. A hatósági előírások, szabályok betartása egy rugalmas ármechanizmusban is legalább olyan fontos és megkövetelendő, mint a korábbi árrendszerben volt. Nem csökken a szerepe az ár és minőség kapcsolatának. Fel kell tételeznünk, hogy mind a termelő, mind a kereskedelmi vállalatok vezetése az esetek többségében az eredményes tevékenységet nem a fogyasztók megkárosításán keresztül akarja elérni. Elég sok jel mutat már eddig is arra, hogy mind a termelővállalatok, mind a kereskedelmi vállalatok fokozottan ügyelnek a fogyasztói érdekvédelemre. Ha az elmúlt hetek átmeneti nehézségei közepette hibák fordultak élő, azt semmiképpen sem szabad úgy felfogni, hogy a vállalatok nem tartják fontosnak a fogyasztói érdekvédelmet. Mindezek ellenére biztos, hogy a jövőben is előfordulhatnak visz- szaélések, előfordulhat olyan gazdasági tevékenység, amely végső soron a fogyasztói érdekeket sérti. Ezért is kell többek között az ellenőrzés, ezért kell fokozotttan figyelembe venni a fogyasztói bejelentéseket és megfelelő időben jelezni mind a vállalatok, mind a hatóságok számára az eseti jelenségeket, hogy ezek alapján, ha kell felelősségrevo- nás, ha kell a gazdasági környezetben olyan változások legyenek, amelyek az ilyen hibákat megszüntetik, a fogyasztók érdekvédelmét erősítik — fejezte be tá- tájékoztatóját a minisztérium főosztály vezetője. Kocskár János TAVASZKÖZELBEN Békéscsabán a Munkácsy téri gyerekek a téren tárolt sóder- domb tetejéről naponta megrendezik ugróversenyüket. A nap sugarai Mezőkovácsházán is előcsalogatták a legif jobbakat. Esztergály Keve felvételei. MMtwuuumtMtvmMHmwvmmumvvmnmmmi űsi magyar földrajzi neveket gyűjtenek a sárréti fiatalok Zala megye példájára az ország számos vidékén elkezdődött a régi földrajzi nevek gyűjtése. Békés megyében elsőnek a KISZ szeghalmi járási bizottsága kezdeményezte: a sárréti fiatalok összegyűjtik a táj régi magyar földrajzi neveit. E vidéken a kiszesek olyan egyedülálló elnevezésekkel találkozhatnak, mint a laponyag, a porong, a sziget, az ér, s a jkotu, melyek mind ősi szavak. A szeghalmi járás fiataljai többek között így is kívánnak a földrajz, a helytörténelem, az agrotechnika, s a nyelvészet számára friss adatokat szolgáltatni. Munkájukat támogatja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, a megyei tanács, a Gyulai j Levéltár és a Hazafias Népfront járási bizottsága.
