Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egycsüfjetekl 1968. MÁRCIUS 29., PÉNTEK Ara 80 fillér XXin. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Tanácskozik az országgyűlés A parlament elfogadta az új szabálysértési eljárásról szóló törvényjavaslatokat Élénk érdeklődéstől kisérve, tegnap megkez­dődött az országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, Fock Jenő, a kormány elnöke és Péter János kül­ügyminiszter kivételével, akik mint ismeretes, Párizsban tartózkodnak. A miniszteri bársonyszékben első ízben fog­lalt helyet Bondor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter, akit a közelmúltban ne­veztek ki. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke meg­nyitó beszédében beszámolt a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentésről, az igazságügyminiszter által benyúj­tott szabálysértési törvényjavaslatról, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság indítványá­ról, az országgyűlés ügyrendjének bizonyos mó­dosításáról, valamint a bejegyzett interpelláci­ókról. Az elnök indítványára ezután az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: a sza­bálysértésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; a legfőbb ügyész beszámolója; a Legfelsőbb Bí­róság elnökének beszámolója; a Legfelsőbb Bí­róság elnökének megválasztása; az országgyű­lési ügyrend módosítása; és végül az interpel­lációk. A szabálysértésekről szóló törvényjavaslathoz dr. Korom Mihály igazságügyminiszter mondott expozét Dr. Korom Mihály expozéja • Először a hazánkban ural­kodó rendre, jogbiztonságra, a szilárd társadalmi viszonyokra utalt, amelyek meghatározzák a közállapotokat, valamint törvé­nyeinkre és jogszabályainkra, amelyek szabályozzák az életet és a szocialista építést. Ez utób­biak sorába nagyon fontos sze­rep vár a most benyújtott és el­fogadásra ajánlott szabálysérté­si törvényjavaslatra. Az igazságügyminiszter el­mondotta, hogy a jogsértés tár­sadalmi veszélyességi fokától és jellegétől függően a továbbiak­ban majd még jobban differen­ciálni lehet az intézkedéseket és ehhez nyújt alapot az új tör­vényjavaslat. Azokról az egysze­rűbb fegyelmezetlenségekről, szabálytalanságokról van szó, amelyek nem érik el a büntető­jogi értékelhetőség határát, s amelyeknek nagy része kívül esik a fegyelmi vagy a kártérí­tési felelősség keretein is. Ilye­nek a túlnyomórészt az állam- igazgatási szabályok megsértésé­ből adódó szabálysértések, ame­lyekért — a jelenlegi jogszabá­lyok érvényesítésével — mintegy 350 ezer személyt vannak fele­lősségre évente. A kiszabott bír­Dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter beszámol az ország- gyűlésnek. ságok összege meghaladja az évi 50 millió forintot. Felhívta a figyelmet a minisiz- tar a társadalomellenes maga­tartás, a garázda viselkedés, a botrányokozás, a szocialista együttélés elemi megsértése, a nyilvános helyen való felháborí­tó viselkedés, az éjszakai han­goskodás számos formájára, amelyekkel szemben a közvéle­mény következetesebb és szigo­rúbb fellépést kíván. Az új törvényjavaslat nem kis részben ennek figydembevétélévél ké­szült. A magyar törvényhozás utol­jára 90 esztendővel ezelőtt foga­dott el törvényt ebben a tárgy­ban az úgynevezett kihágások­ról, ahogy akkor nevezték, s ez a törvény és számos más jog­szabály, bár mór eléggé elavult és áttekinthetetlen, máig is ér­vényben van. Az új törvényja­vaslat két világos, könnyen átte­kinthető jogszabályt foglal ma­gába, tipikus büntetésként a pénzbírságot ajánlja, mellőz sok elavult jogszabályt, így minden­ki számára közérthető, figyelem­be veszi a gazdasági reform kö­vetelményeit, ami a teljes kor­szerűségére vall. Fontos jellem­zője, hogy a joggyakorlat de­mokratizálása érdekében az el­járások jelentékeny részét a községi tanácsok hatáskörébe utalja, illetve minden ügy meg­(Folytatás a 2. oldalon) AZ ÜLÉSTEREM, MEGHALT JURIJ GAGARIN Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mélységes meg­rendüléssel közli, hogy 1968. március 27-én, próbarepülés közben bekövetkezett repülőszerencsétlenségben tragikus módon életét vesztette Jurij Alekszejevics Gagarin ezredes, a világűr első meghó­dítója, a Szovjetunió ünnepelt űrhajósa, az SZKP tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, a Szovjetunió Hőse. A repülőgépkatasztrófában meghalt Vlagyimir Szergejevics Szerjogin mérnök-ezredes, repülőegység-parancsnok, az SZKP tagja, a Szov­jetunió Hőse is. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa rendeleté szerint Gagarin és Szerjogin temetésére kormánybizottságot hoztak létre. A bizottsá­got Andrej Kirilenko, az SZKP Központi Bizottságának tátikára, a Politikai Bizottság tagja vezeti. Gagarin és Szerjogin hamvait a Vörös téren, a Kreml falában temetik el. Jurij Gagarin 1961. április 12-én a „Vosztok—1” űrhajó fe­délzetén elsőként indult a világ­űrbe. A Földet 108 perc alatt kerülte meg. Felrepülése előtt a honvédelmi miniszter parancsá­ra a főhadnagyi rangból ezre­dessé léptették elő. Két nap múlva az űrhajósnak átnyújtot­ták a Szovjetunió Hőse arany csillagját és a Lenin-rendet. a két legmagasabb szovjet kitün­tetést. Gagarin az elmúlt évek­ben nagy szerepet játszott a szovjet űrhajósok kiképzésében. Az űrhajós-csoport parancsnoka volt és ő irányította a kiképzé­süket szolgáló kísérleteket. Már­cius 27-én egy repülőgép kipró­bálása során vesztette életét. Jurij Gagarin március 9-én töltötte be 34. évét. özvegye — Valentyina — ápolónövér. Két gyermekük van — a kilenc­éves Jelena és a hétéves Galina. Gagarin falusi asztaloscsalád­ban született a szmolenszki te­rületen (Moszkvától nyugatra). A Moszkva melletti mezőgazdasá­gi iskolán tanult, majd a Volga menti Szaratovba ipari techni­kumot végzett. Egy évig techni­kusként dolgozott, s egyidejűleg a repülőklubban tevékenyke­dett. 1955-ben beiratkozott az orenburgi (Dél-Urai) katonai repülőintézetbe. Pilóta lett és az űrhajósok első csoportjában nyert kiképzést. Ez év február­jában a moszkvai Zsukov ka­tonai repülőakadémián védte meg diplomáját. Fock Jenő lyoni látogatása Fock Jenő látogatása elsőren­dű eseménnyé emelte a lyoni vásár magyar napját. A lyoni vásáron Magyarország először képviselteti magát jelen­tősebb önálló pavilonnal. — El­sősorban könnyűipari és élelmi- szeripari termékeket állít ki. A „Presence Hongroise” a „magyar jelenlét” nagy visszhangot kel­tett — nemcsak gazdasági kö­rökben, hanem az egész dél­franciaországi vidéken is. Fran­ciaország nem csupán Párizs — hangzó tátják a gazdag táj lakói, s ezért örülnek, hogy Magyar- ország szükségesnek tartotta ön­álló kiállítás megrendezését a vásáron. Az eseménydús lyoni látogatás után a francia kormány által rendelkezésre bocsátott Cara- velle-gépen a magyar miniszter- elnök és kísérete délután három óra után érkezett vissza Párizs­ba. Ezzel a látogatás országnézö programja befejeződött, a figye­lem ismét a politikai tárgyalá­sok félé fordult

Next

/
Thumbnails
Contents