Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
msum^äp. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK Ara 8« fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM A közéleti szereplés sodrában Tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben, különösképpen az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés előkészítése, majd alkalmazása óta jelentősen élénkült a közélet. S ezt nemcsak az elmúlt időszak alkotó szellemű vitái, eszmecseréi, hanem az azóta mind gyakoribb kezdeményezések és tettek igazolják. Ebből a pezsgő légkörből természetesen a megye gazdasági és műszaki szakemberei sem maradtak ki, hiszen tudvalevő, hogy a gazdaságirányítás új rendje irántuk is egyre nagyobb igényeket támaszt. S hogy van törekvés ezeknek a teljesítésére, arra máris több kedvező jelenség fedezhető fel. Nálunk immár jó egynéhány éve működik a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete, amelynek — első fokon — közvetlen irányítása alá tartoznak a különböző tudományos egyesületi csoportok. Az elmúlt esztendőkben sok erőfeszítést tettek a megyében arra, hogy a növekvő, az élet támasztotta szükségleteknek megfelelően gyarapodjon e csoportok száma. Nos, ez a kezdeményezés nem volt haszontalan és hiábavaló, mert aránylag rövid idő alatt sikerült jó néhány szakma vagy hasonló munkaterületen dolgozó szakemberek szervezeti életlehetőségeinek a megteremtése. Az utóbbi években alakult meg többek közt a Magyar Kémikusok Egyesületének, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületének megyei szervezete. Ezeknek az aránylag fiatal hajtásoknak a tevékenysége azóta is jól bizonyítja: nem volt felesleges a szervezésre fordított energia. A kémikusoknak ugyanis nemcsak a szervezettebb továbbképzésre nyílott alkalmuk, hanem olyan színvonalas műszeripari kiállítást is rendeztek, amely a gyógyszer- és orvosiműszeripar legújabb termékeivel ismertette meg a szakembereket, és az egyszerű látogatókat. A geodéták pedig — hivatásuk révén is — nem egy olyan társadalmi munkából vették ki a részüket, amivel igazolták, hogy jó szívvel készek segíteni a városi és községi tanácsoknak egy-egy fontos helyi gond megoldásában, mint amilyen a szintezés. avagy a különböző beruházásokhoz a helykijelölés. Hasonló ügybuzgalmat szinte valamennyi tudományos egyesületi csoportról elmondhatnánk. Szép példája ennek az Építőipari Tudományos Egyesület és a Szilikátipari Tudományos Egyesület közös panel-munkabizottsága, amely immár évek óta dolgozik a téglapanel előállításán. Munkájukat a közeljövőben a gyakorlat is felhasználja, amikor a poligon-üzem felépülése után lassanként a lakótömbök építésénél a középblokkot a kor- rűbb téglapanel váltja feL S ez már lényegesen meggyorsítja a lakásépítkezéseket. A társadalmi munkaként elindult, a szakmai szerétéiből és alkotóvágyból táplálkozó kísérletek íme mire képesek. Mi más ez, ha nem a közéleti szereplésnek igen hatékony és hasznos formája, amely egy- egy iparág technikai és technológiai fejlődését mozdítja elő. A tettvágy természetesen sokféleképpen bontakozhat ki. Nélkülözhetetlen feltétele azonban mindenkor a szükséges szervezeti keret, hiszen különben az egyes emberek erőfeszítései szétforgácsolódnak és nem állnak, mert nem is állhatnak össze egy közös cselekedetté. Sok éves tapasztalatok bizonyítják — kivételek természetesen előfordulnak —, hogy a főváros vagy az egyetemi városok diákjai jóval több és elmélyültebb matematikai és fizikai tudással indulnak az egyetemi felvételi vizsgákon, mit a vidékiek. S ez alól megyénk sem kivétel. Nos, ez a felismerés nem új keletű. A helyzeten azonban lehet, sőt szükséges is változtatni. Ehhez viszont olyan szervezeti lehetőséget kellett teremteni, mint amilyen volt a közelmúltban a Bolyai János Matematikai Társulat és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat megyei tagozatának a megalakítása. E két tagozat hivatása ugyanis egyrészt a matematika- és fizikatanárok rendszeres továbbképzéséhez, az oktatási tevékenység fejlesztéséhez a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, másrészt e fontos alaptudományok iránt mélyebben érdeklődő diákok szakköri foglalkoztatása. Sőt, túl ezen, a tagozatok fontos tennivalójuknak tekintik az egyetemi felvételre való közvetlen felkészítést is. S ezzel — minden illúzió nélkül — elérhetjük, hogy középiskolás diákjaink az egyetemi felvételeknél az eddiginél jobban állják majd a versenyt a főváros és egyetemi városok középiskolásaival. Nem célunk a MTESZ szervezetéhez tartozó mind a tizenöt tudományos egyesületi csoport közéleti szereplését, eddigi eredményeit elemezni és méltatni. E néhány példa is jól szemlélteti, hogy egészséges törekvések nap nap után születnek, erősödnek és hatnak. Azt sem akarjuk mondani, hogy most már minden lehetőséget kimerítettek, mindent megtettek. Távolról sem, hiszen ahogyan fejlődik társadalmi életünk, erősödik népgazdaságunk, úgy növekszik a műszaki, technikai eredmények és a természettudományos műveltség iránti igény és olthatatlan szomj. Még csak a kezdetén tartunk ennek a kielégítésében. De bízunk abban, s ezt joggal tehetjük, hogy ebben is évről évre előbbre jutunk. Ennek pedig az a pezsdülő közéleti szereplés és tenniakarás a kimeríthetetlen forrása, amely immár egyre jobban buzog megyénkben is. Podina Péter Fock Jenő látogatása Lyonban * SS íhihhI Couve de Murvillc külügyminiszter vacsorát adott a Franciaországban tartózkodó magyar miniszterelnök tiszteletére. A képen: balról Jeanneney asszony, a szoc.alis ügyek miniszterének felesége, Pompidouné asszony, a francia miniszterelnök felesége, valamint Maurice Couve de Murville külügyminiszter társaságában Fock Jenő miniszterelnök a külügyminisztériumban adott vacsorán. f Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat Lyon A francia kormány által a magyar vendégek rendelkezésére bocsátott Caravelle típusú különgép napos, kellemes időben emelkedett a magasba az Orly-repülőtér betonjáról. Fock Jenőt Olivier Guichard francia iparügyi miniszter, De Gaulle egyik közeli munkatársa kísérte ed a lyoni út első napjára. A repülőút és a lyoni program így arra is szolgált, hogy a francia üzemek megtekintése mellett folytatódjon az eszmecsere a gazdasági kapcsolatok fejlődésének konkrét lehetőségeiről — ebben a lyoni iparnak is szerepe lehet. A lyoni repülőtéren fél tizenegykor szállt le a Fock Jenőt és kíséretét szállító különgép. Lyon egyaránt híres selyemiparáról, de talán még híresebb történelméről. ‘ Ehhez a városhoz fűződik az első munkásfelkelés, a lyoni takácsok lázadása 1840-ben. A munkásmozgalmi hagyományok azóta töretlenül folytatódtak, egészen a Rhodi- aceta műselyemgyár dolgozóinak tavalyi hosszú sztrájkharcáig. A klasszikus selyemipart ma már túlszárnyalta a műanyagipar, a vegyipar, a műselyemgyártás. Itt üzemel Franciaország egyik legnagyobb autógyára, amely Berliez-autókat állít elő. A repülőtéren a beteg prefektus helyett Roger Ninin, a Rhone-Al- pes körzet prefektusa fogadta a magyar vendégeket, majd a miNSZK: I belügyminiszter lernenden — de visszaagitálták A keddi nap a bonni belpolitika egyik legizgalmasabb napja volt. Délelőtt a CDU—CSU parlamenti csoportjának ülésén éles vitára került sor a kancellár és belügyminiszter között. Lücke belügyminiszter bejelentette, hogy lemond, mert az SPD nem tartotta be ígéretét, és nem egyezett bele a választójog megváltoztatásába. Kiesinger viszont azt bizonygatta, hogy a választójog nem tartozik a nagy koalíció „sorsdöntő” kérdései közé. Lücke ennek ellenére fenntartotta véleményét és délben hivatalosan benyújtotta lemondási kérelmét a köztársasági elnökuek. Délután megbeszélésre ültek össze a két koalíciós párt vezetői a kancellári hivatalban. Lücke, akit meghívtak a megbeszélésre, tüntetőén távolmaradt. Utána azonban Kiesinger még egyszer beszélt belügyminiszterével, s e másfél órás megbeszélés végén Lücke megmásította szándékát és megígérte, hogy marad. A két koalíciós párt vezetőinek értekezlete után a kormányszóvivő kijelentette: mindkét párt kinyilvánította azt a szándékát, hogy a nagy koalíciót folytatni kívánják. Az a tény, hogy a szövetség fenntartásának szándékát meg kellett erősíteni, arra mutat, hogy állandóan növekszik a feszültség a két nagy párt között. A megbeszélésen az Odera—Neis- se határral kapcsolatos Brandt- kijelentést, amely miatt a CDU és a CSU felháborodott, úgy interpretálták, hogy az nem ellenkezik Kiesinger első kormánynyilatkozatával. (MTI) niszterelnök és kísérete azonnal a Rhone-Boulenc társaság vegyipari laboratóriumába hajta- j tott. Itt Delbes, a társaság helyet- ; tes vezérigazgatója mutatta be a I 44 hektárnyi területen működő j hatalmas laboratóriumot, amely a 1 francia ipar egyik büszkesége. A { Rhone-Boulenc társaság, amely a legnagyobb francia ipari csoportosulások között foglal helyet, igen nagy összegeket fordít kutatásokra: üzleti forgalmának nyolc százalékát teszik ki az erre a óéira fordított beruházások. A magyar miniszterelnök és ki- |sérete megismerkedhetett a laboratóriumok ultramodern berendezéseivel. Fock Jenő érdeklődéssel hallgatta a vezető tudósok magyarázatait a kísérletek irányáról, céljairól, a berendezések rendeltetéséről. Különös érdeklődéssel szemlélte meg a tömegspektro- meter impozáns felszerelését: a háromtonnás monstrum arra szolgál, hogy molekulák súlyát mérjék vele — ez a súly viszont csak olyan számmal fejezhető ki, amelyben a 0 és a tizedespont után még húsz nulla végén egy egyes következik. A hatszáz kutatót foglalkoztató laboratóriumkomplexumban egyébként magyar módszereket is alkalmaznak. Az igazgató Fock Jenő miniszter- elnöknek elmesélte, hogy Erdei László professzor analitikai módszerei nagy megbecsülésnek örvendenek az élenjáró francia kutatóintézetben. A magyar miniszterelnöknek a látogatás során elmondották, hogy a Rhone-Boulenc művek Franciaország legnagyobb vegyipari trösztje, több mint háromezer különböző terméket állít elő. Erről és az együttműködés további lehetőségeiről sok szó esett azon az ebéden, .amelyet az üzem vezetői adtak a magyar miniszterelnök tiszteletére a laboratóriumban tett látogatás után. (MTI)
