Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek} A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI _T AN ÁCS LAPJA 1968. MÁRCIUS 27, SZERDA Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Bizottságok a termelőszövetkezetekben Fock Jenő és kíséretének párizsi A termelőszövetkezeteket maguk a tagok hozták létre, ők gazdálkodnak benne, ők érzik közvetlenül a nagyüzemi társas gazdaság működésének kedvező és kedvezőtlen eredményeit egyaránt Ebből következik egyebek között az, hogy minden termelő- szövetkezet önálló vezetéssel gazdálkodik. Szervezetileg a tsz nincs alárendelve egyetlen szövetkezeti, állami vagy más szervnek sem. Magától értetődik, hogy a törvényeket s egyéb jogszabályokat minden termelőszövetkezet vezetőjének, tagjainak tiszteletben kell tartani. Kézzenfekvő az is, hogy a termelőszövetkezet működését és gazdálkodását is maga a tagság ellenőrzi. Erre a célra szolgál az ellenőrző bizottság, amelyet a közgyűlés választ meg a tagok közüL Alkalmazott tehát nem lehet tagja az ellenőrző bizottságnak. Rendkívül fontos tétel, hogy az ellenőrző bizottság és a tsz vezetősége szervezetileg függetlenek egymástól, nincsenek egymásnak alárendelve. Mindkét testület a tagságnak, a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Lényeges különbség azonban közöttük, hogy az ellenőrző bizottságnak nincs önálló intézkedési jogköre. Ha hibát vagy mulasztást tapasztal, akkor figyelmezteti a vezetőséget, s ha ez a figyelmeztetés eredménytelen, akkor joga van a közgyűlés összehívását kezdeményezni. A szövetkezet valamennyi tagját egyesítő fórum— mérlegelve az ellenőrző bizottság megállapításait — dönt a további teendőkről. A termelőszövetkezeti törvény s a végrehajtására kiadott jogszabályok kimondják, hogy az ellenőrző bizottságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a tsz bármilyen tevékenységének ellenőrzése. Különösen vonatkozik ez a tervteljesítésre, a vagyonkezelésre, a pénz- és hitelgazdálkodásra, valamint a munkák nyilvántartására és elszámolására. Vizsgálatainak, ellenőrzéseinek tárgyát, helyét, terjedelmét és időpontját az ellenőrző bizottság maga állapítja meg. Működéséről azonban köteles rendszeresen beszámolni a közgyűlésnek. Ez a beszámoló viszont nem azonos azzal a jelentéssel, amelyet az ellenőrző bizottság a zárszámadáshoz csatol. A jelentés arról szól, hogy a vezetőség szabályszerűen készítette-e el a zárszámadást, tartalma megfe- lel-e a valóságnak, és a jövedelem felhasználása szolgálja-e a tsz érdekeit. Más az előbb említett beszámoló, ami magának az ellenőrző bizottságnak a munkájáról ad számot. Jogszabály írja elő azt is, hogy a tsz bármelyik tagja és alkalmazottja — tekintet nélkül beosztására — köteles elősegíteni és támogatni az ellenőrző bizottság munkáját Rendelkezésére kell bocsátani minden olyan okmányt és adatot, meg kell adni minden olyan felvilágosítást, ami a valóság feltárásához szükséges, van az ellenőrző bizottságnak arra is, hogy vizsgálataihoz esetenként külső szakértőt alkalmazzon a tsz költségére. Az ellenőrzések időtartamára a vezetőség — az előírt javadalmazással — köteles mentesíteni a munka alól az ellenőrző bizottság tagjait Más a szerepe és a rendeltetése a tsz többi bizottságának, amilyen például a háztáji, a szociális, kulturális, a fegyelmi stb. bizottság. Ezek a bizottságok szintén szerves részei a termelőszövetkezeti önigazgatásnak. Nem arra valók csupán, hogy a közgyűlést és a vezetőséget tehermentesítsék, hanem fontos hivatásuk a tagság minél nagyob részének szervezett bevonása a tsz ügyeinek intézésébe. A jövőben, amikor ritkábban ülésezik a közgyűlés, még inkább megnő a bizottságoknak ez a szerepe. Régebben a legtöbb helyen az a felfogás uralkodott, hogy a bizottságok semmiféle döntést, határozatot nem hozhatnak, csak javaslatot tehetnek Bebizonyosodott, hogy a bizottságok akkor tevékenyek akkor tudnak megfelelni rendeltetésüknek ha egyes ügyekben önállóan is dönthetnek. Ez a joguk azonban a vezetőség vagy a közgyűlés részére megállapított feladatkör egy részének gyakorlását jelenti. A közgyűlés és a vezetőség elhatározásától függ, hogy milyen és mekkora legyen ez az átruházott hatáskör. Helyesnek látszik például, hogy a szociális bizottság egy meghatározott összeghatárig saját maga utalhasson ki segélyt, a kulturális bizottság rendelkezhessen a kulturális alappal vagy egy részével, a háztáji bizottság kimérje és birtokba adja a kinek-kinek járó háztáji földet Ha így fogják fel a termelőszövetkezetben a bizottságok jelentőségét, akkor számottevően elősegítik a termelőszövetkezet vezetésének demokratikussá tételét, annak az alapelvnek az érvényesülését, hogy a tsz gazdái, tulajdonosai a tagok. A termelőszövetkezeti törvény a közgyűlésre bízza — az ellenőrző bizottság kivételével, amit mindenképpen meg kell választani —, hogy milyen bizottságokat hoz létre. Maga a tagság dönt afelől is, hogy az életre hívott bizottságok milyen szabályok szerint működjenek. Ügyrendjüket maguk állapítják meg, elnököt is maguk közül választanak. Felelősségük természetesen nagy, hiszen tőlük függ, hogy a rájuk bízott ügyek rendben mennek-e a szövetkezetben vagy sem. Minden ilyen bizottság elnöke éppen ezért köteles beszámolni munkájáról a közgyűlésnek vagy a vezetőségnek. Most az alapszabály-módosítások, illetve az új alapszabályok kidolgozása idején nagyon fontos, hogy ne csupán a termelőszövetkezet vezetői, hanem a tagok is világosan lássák, helyesen értelmezzék a bizottságok szerepét, s aszerint szabják meg feladataikat Gulyás Pál Párizs Lehel Miklós és Baracs Dénes, az MTI tudósítói jelentik: Az esős hétfő este után derűs tavaszi reggel köszöntött Párizs magyar vendégeire. A keddi program középpontjában a francia gazdasági élettel való ismerkedés áll. A magyar kormányfőt és kíséretét szállító húsz gépkocsiból álló karaván kilenc óra után indult e*L a Renault Műveik Párizstól 36 kilométerre levő korszerű Flins-i üzemébe. A francia kormány részéről RoUmd Nungesser gazdasági és pénzügyi államtitkár kísérte ei Fock Jenő miniszterelnököt és a többi magyar vendégét FMns-be, ahol Pierre Dreyfus, a Renault Művek elnök-vezérigazgatója köszöntötte a magyar kormányfőt A toga- dócsamokban, a hatalmas üzem modellje előtt az etoök-vezér- igazgató ismertette a termelés menetét. A Renault Művek futószalagjairól lekerülő napi 3 500 gépkocsinak körülbelül egyhar- madáft szerelik össze a rendkívül korszerűen megépített üzemegységben. Az előzetes magyarázatot követő, több mint kétórás gyár- látogatáson a magyar kormányfő és kísérete saját szemével győződhetett meg arról, hogy az üzem valóban egyike a legkorszerűbbeknek. Ez volt Európában az első programvezérlésű gépkocsigyár. A tízezer munkást foglalkoztató komplexum elsősorban karosszériát készít A szerelőszalag végén a miniszterelnök Dreyfus vezérigazgató javaslatára beült az éppen legördülő, 440 810 számú gyári cédulával jelzett égszínkék, R— 10-es gépkocsiba és a gyári meós kíséretében kipróbálta. A fényképészek lelkesen örökítették meg a jelenetet. Fock Jenő megtekintette az üzem korszerű szoGendoíatébresztő előadás a népművelés korszerű módszereiről Tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács új épületének impozáns nagytermében Maróti Andor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem adjunktusa előadást tartott a népművelés korszerű módszeredről. Az előadó részletesen elemezte a tárgyközpontú és az emberközpontú népművelés közötti különbséget, rámutatva arra, hogy számunkra az utóbbi jelenti a megfelelő utat, mert célunk a szocialista tudat kialakítása, az emberek nevelése. Felhívta a figyelmet a merészebb népművelési formákra, a számunkra hasznosítható külföldi tapasztalatok tanulmányozására és alkalmazására is. Az előadást a megye függetlenített népművelői: tanácsi dől- j gozók, művelődési otthon igazgatók és könyvtárosak hallgatták ciálís létesítményeit is, röviden elbeszélgetett az éppen ebédjüket fogyasztó munkásasszonyokkal. A gyárlátogatás befejeztével a magyar kormányfő beírta nevét a Renault Művek, valamint a Flins-i üzem aranykönyvébe. „Sok sikert kívánok az üzem vezetőinek és egyre szebb és boldogabb életet az üzem összes dolgozójának” — írta a Flins-i vendégkönyvbe, míg a Renault Művek aranykönyvébe ezt a mondatot jegyezte be: „Sok sikert és jó együttműködést kívánok a magyar üzemekkel”™ A Renault Művekkel különben Magyarország egyre szélesedő kapcsolatokat épít ki. Dreyfus úr, az állami kézben levő nagyüzem elnök-vezérigazgatója elmondotta az MTI tudósítóinak, hogy egy évvel ezelőtt személyesen írta alá Budapesten azt az egyezményt, amelynek értelmében Magyarország francia részről történő viszontvásárlások mellett vesz gépkocsikat. Ehhez új kereskedelmi piacokat kell teremteni, így a Renault vállalat is érdekelt abban, hogy Magyarország vevőket találjon francia földön áruinak — mondotta az elnök-vezérigazgató. A gyárlátogatás után Fock Jenő visszatért a Crillon-szállóba, mgjd Latin-Amerika házába hajtatott, ahol Georges Vüliers, a programja francia gyáriparosok szövetségének elnöke adott ebédet a magyar kormányfő és kísérete tiszteletére. Fock Jenő látogatásit tett • francia rádió és teevízió ultramodern palotájában is. Érdeklődéssel hallgatta meg a francia M A: Tudésitás a megyei tanács vb és az S2MT együttes üléséről * # * líj mechanizmus — új tapasztalatok színes televízió bevezetéséről tartott ismertetőt. Este a Quai d,Orsay-n Pompidou miniszterelnök és Couve de Murville külügyminiszter adott vacsorát a magyar vendégek tiszteletére. (MTI) A gyulai LÉLU-együttes a színpadon, amikor még semmi sem volt biztos«. (Riport a 3. oldalon)
