Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

békés mm A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekI NÉPÚJSÁG 1968. MÁRCIUS 36., KEDD Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM M A: A lakosság és a határőrség kapcsolatáról * # * Tanárnő, aki tanítani szeretne ♦ * * Kire fajzott a gyerek? Tájékoztató közlemény 1968. március 23-án Drezdában j találkoztak a Bolgár Népköztár- ■ saság, a Csehszlovák Szocialista j Köztársaság, a Lengyel Népköztár- I saság, a Magyar Népköztársaság, ! a Német Demokratikus Köztár­saság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kom­munista Pártjainak és kormá­nyainak vezetői. A pártok és Kormányok veze­tői eszmecserét folytattak a gaz- dajsági és politikai fejlődés és együttműködés legfontosabb problémáiról. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok és egy sor kapitalista ország gazdasági élete súlyos megráz­kódtatásokat él át, a szocialista országok tervszerű és tudomá­nyos alapokon fejlődő népgazda­sága a szüntelen fellendülés álla­potában van. A találkozó részt­vevői kifejtették elképzeléseiket Két évtized A mindinkább sokasodó törté­nelmi évfordulók is jelzik, hogy a felszabadulás óta mennyit tett, alkotott munkás népünk. Sokan talán még úgy emlékeznek a hagy napra, mintha ma tör­tént volna, pedig éppen két év­tizede már, hogy 1948 márciusá­ban sor került a száz munkás­nál többet foglalkoztató üzemek, gyárak államosítására. Váratlan, szinte hihetetlenül nagy esemény volt ez akkori­ban. Nincs többé tőkés igazgató, munkáskizsákmányolás, kapita­lista nyerészkedés. Az új élet szele, a remények melege szinte perzselt azokban a napokban. Spontán hangulatú ünnepi gyű­léseken iktatták be a munkások a soraikból kikerült munkás- igazgatót és úgy jártak-keltek az üzemi csarnokokban, a gyárudva­rokon, ahogyan saját portáján mozog az ember. Nagy esemény volt. Aki átélte, ma sem tud izgalom és megha- tódottság nélkül gondolni rá. Ez esetben indokolt a nagy szó: va­lóban történelmi fordulat volt. A felszabadulást követő idők sok­szor még zűrzavaros eseményei után az első nagy, meggyőző tett, hogy valóban a szocializmus felé haladunk, a nép nálunk is iga­zán szocialista módon gazdálkod­hat az ország javaival, s elkezd­heti azt az életet építeni, ame­lyet a kommunista párt prog­ramja olyan vonzónak rajzolt. A földosztás megszüntette ha­zánkban a feudális urak előjo­gait, a parasztok kezébe adta a földet. Mégis a gyárak, az üze­mek államosítása volt a nagy hadüzenet az évszázados elmara­dottságnak és biztosíték arra, hogy a feudális maradiságban tengődő agrárország fejlett ipari országgá válhat Túlzás volna azt mondani, hogy az államosítás csupán örömök, ünnepek halmaza volt. Csak azok tudják, akik birkóztak vele, hogy mennyi gond, erőfeszítés kísérte a roppant vállalkozást. Szinte a semmiből kellett meg­teremteni egy szocialista ipart. Az úgy-ahogy helyreállított gyá­rakban, üzemekben kellett egy fejlettebb, igényesebb társadalmi rend követelményeinek megfelelő termelést megszervezni. Mennyi csúfondáros ellenérv és ellen­szenv kísérte a munkásigazgatók, a munkásból lett egyéb vezetők erőfeszítéseit. S akkor érte el­lenségeinket talán a legkellemet­lenebb meglepetés, amikor kide­rült, hogy a munkások nagyon is alkalmasak az ország vezetésére. Szívük, becsületük, a nép iránti felelősségérzetük pedig megsok­szorozza erőiket, akaratukat. Csak a történelmi sorsfordulóra volt szükség ahhoz, hogy a munkásosztály bebizonyíthassa vezetői képességeit. Az államosí­tás óta eltelt két évtized már nem hagy kétséget az iránt, hogy a gyár jó gazdája csakis a mun­kás lehet. Bebizonyította ezt a fejlődést üteme is. Gyáraink, üzemeink, gyors talpraállása. A rekonstruk­ciók, a bővítések, a korszerűsí­tések, s a jobban szervezett, több szívvel végzett munka nyomában biztatóan növekvő termelés. A munkások keze nyomán új ipari üzemek, korszerű gyáróriások nőt­tek fel hazánk földjén. Egyszó­val a két évtized során ipari or­szággá lettünk. Ez a húsz év persze nem le­hetett elég ahhoz, hogy minden jó terv valóra váljon, de meg­teremtődött a szilárd, jó alap, amelyre bízvást építhetjük a szo­cializmus falait. Az eddig el­végzett jó munkára épülnek a további tervek, tennivalók. Arra épül az új gazdaságirányítási rendszer, amely betetőzi, kitel­jesíti azt, amit a két évtized megteremtett. Ez a bizonyosság teszi még ör­vendetesebbé a szép évfordulót, s ad biztatást és még több ked­vet a maga gyárában becsülettel munkálkodó vezető, irányító munkásosztályunknak a nagyobb felelősségvállaláshoz, az újabb erőfeszítésekhez. a szocialista gazdaság további fej­lődésének távlatairól, a KGST-n belüli gazdasági együttműködés és a kétoldalú gazdasági kapcso­latok fejlesztése alapján, A részt­vevők eszmecserét folytattak az őket érdeklő nemzetközi kérdé­sekről. Űjra megállapították, hogy azonos nézeteket vallanak és egységes álláspontot képvisel­nek azokban a kérdésekben, amelyeket a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületének szófiai tanácskozásán fejtettek ki. Az európai biztonság kérdései­ről folytatott eszmecsere során különösen nagy gondot fordítot­tak a militarista és neonáci ak­tivitásra az NSZK-ban és a Kie­singer—Brandt-kormány legutób­bi lépéseire, amelyek a Német De­mokratikus Köztársaság és más szocialista országok érdekei ellen irányulnak. A testvérpártok . képviselői ki­fejezték azt az egyöntetű véle­ményüket, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzetben, különösen íragy jelentőségű a fo­kozott éberség az imperialista erők agresszív törekvéseivel és felforgató tevékenységével szem­ben, azon tevékenységgel szem­ben, amelyet ezek az erők a szo­cialista közösség országai ellen igyekeznek kifejteni. A küldött­ségek leszögezték azt az eltö­kélt szándékukat, hogy megteszik a szükséges lépéseket a szocia­lista országok további tömöríté­sére a marxizmus—leninizmus és proletárnemzetköziség alapján. Egyöntetűen újra kinyilvánítot­ták azt az eltökélt szándékukat, hogy a közeljövőben konkrét in­tézkedéseket tesznek a Varsói Szerződés és fegyveres erőinek erősítésére. A felek megegyeztek arra vo­natkozóan is, hogy a közös gaz­dasági problémák megvitatása végett a közeljövőben gazdasági tanácskozást tartanak a legma­gasabb szinten. A résztvevők eszmecserét foly­tattak és kölcsönösen tájékoztat­ták egymást az egyes szocialista országok belső helyzetéről. A Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának képviselői tájékoztatták a . jelenlevőkét. ar­ról, hogyan halad a CSKP ja­nuári plénuma azon határozatai­nak teljesítése, amely a CSKP 13. kongresszusa politikai vonalának gyakorlati megvalósítására irá­nyulnak. A résztvevők kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság munkásosztálya és összes dolgo­zói a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével biztosítani fog­ják a szocialista építés további fejlődését az országban. ! A Biztonsági Tanács határozata A* ENSZ Biztonsági Tanácsa vásárnap esté határozatot fogadott el a Jordánia ellen végrehajtott legutóbbi izraeli támadás nyomán kialakult helyzetről. A határozat elítéli a Jordánia ellen március 31-én intézett nagyméretű izraeli támadást, s hangsúlyozza, hogy az sérti az ENSZ alapokmányát és a tűzszünetről elfogadott határo­zatot. A Biztonsági Tanács határozata kijelenti, hogy nem lehet tűrni a „katonai megtorló” intézkedése­ket és a tűzszünet súlyos megsér- , léseit. Fock Jenő Franciaországban Párizs | Fock Jenő, a Magyar Népköz-I társaság Minisztertanácsának el-! nöke a francia kormány meghí-. vására hétfőn délelőtt ötnapos hivatalos látogatásra Párizsba ér- j kezett. A Minisztertanács elnö- ! két, Péter János külügyminisz- j tért és kíséretüket Pompidou mi- \ niszterelnök és Couve de Mur- j vilié külügyminiszter üdvözölte.1 A magyar kormány elnöke a francia külügyminiszter társasá­gában a két ország zászlaja alatt meghallgatta a magyar és a francia himnuszt, majd a két miniszterelnök Games tábornok­nak. Párizs katonai kormányzó­jának kíséretében elvonult a felsorakozott katonai díszegység előtt. Ezt követően a kormány a váróterem diszszalonjában Pom­pidou miniszterelnök bemutatta Fock Jenőnek a fogadására meg­jelent személyiségeket, majd az emelvényre lépve elmondta üd­vözlő beszédét. Fock Jenő lépett ezután a mikrofon elé és vála­szolt az üdvözlésre. Az üdvözlő beszédek elhangzá­sa után Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke Georges Pompidou miniszterelnök kíséretében a Crillon-szállóban levő szállására hajtatott. Délben a Matignon-palotában Georges Pompidou miniszterelnök fogadta Fock Jenőt, a Miniszter- tanács elnökét, és ezzel megkez­dődtek a francia—magyar hiva­talos tárgyalások. Egyidejűleg a külügyminisztérium épületében megbeszélés kezdődött Péter Já­nos magyar és Maurice Cöuve de Murville francia külügymi­niszter között. Három svéd mérnök (art előadást Békéscsabán A Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervezetének ren­dezésében — Budapest után — márciüs 28-án, csütörtökön dél­után 2 • órakor Békéscsabán, a Technika Házában a malmöi Kockum Landsverk svéd cég há­rom mérnöke vetített képes elő­adást tart. A részvevők meg­hallgathatják W. Wigforss Üze­mi és termelési tájékoztató a Kockum-csoportról, majd N. Wigforss Hogyan valósítják meg a Kockum-csoport gépei a ve­vők gazdaságosság iránti köve­telményeit, végül L. Hydbom Költség és gazdaságossági kal­kuláció című előadását, amelyet vita követ. A drezdai találkozón Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével vett részt a ma­gyar küldöttség. A delegáció vasárnap érkezett haza, fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg jelent Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette se, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a párt és a kormány több képviselője. MTI fotó — Vigovszki Ferenc felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents