Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-23 / 70. szám
1968. március 23. 3 Szombat I Békéscsabán négyezer | szervezett munkás tanul Egyre nagyobb gondot fordító- ' nak a szakszervezetek tudatfor-1 máié, neveil ő munkájának kereté- j ben a szervezett dolgozók politi- j kai és szakmai oktatá- ! sának szervezésére Békés- 1 csabán is. A megyeszékhely; üzemeiben és vállalatainál dől go- j zó csaknem 30 ezer szervezett munkás és alkalmazott közül, a szakszervezeti politikai oktatás- j j ban több mint két és fél ezren j vesznek részt. Emellett mintegy j 1500 szakszervezeti tisztségviselő: reszortfelelősi tanfolyamokon kap j továbbképzést. Az üzemek szak- j szervezetek bizottságai mind je- j lentősebb szerepet vállalnak a j I szakoktatás, a szakmai tovább- i I képzés szervezésében. Ebben a ; dolgozóknak mintegy 25 százaléka | ; részesük j Védjegyük: Már 30 lánynak és asszonynak ad munkát a Magyar—Vietnami Barátság Tsz tésztaüzeme Kö- rösladányban. Alig egy évvel ezelőtt nyolc szövetkezeti nő — Tóth Károiyné, Tóth Lajosné. Nánásd Imréné, Herpai Gyulá- né, Herpai Sándorné, özv. Herpai Sándorné, Szabó Jánosné és K. Tóth Ilona — arra vállalkozott, hogy megalapozza a tsz „tésztagyárát”. Akkor csak próbaként készítettek néhány kiló csigatésztát, cérnametéltet, kiskockát és tarhonyát. Termelvé- nyüket elküldték több üzletbe, ahol a sárga színű tészta nagyon sok vevőre talált. Mostanában naponta már 40—50 kiló lisztből nyole fojás gyúrnak különféle elnevezésű tésztákat. Szállítanak Sopronba, Győrbe, Mosonmagyaróvárra. Miskolcra, Budapestre. Békéscsabára és természetesen a szeghalmi járásba is. A szövetkezet tésztaüzemében a körösladányi asszonyok házireceptje szerint készítik a sokak által kedvelt árut. Ez azt jelenti, hogy egy kiló liszthez nyolc tojást ütnek fel. Az összegyúrt masszát papírvékonyságúra nyújtják és a rendelésnek megfelelően szabják. A tésztaüzem vezetőjével éppen a napokban tárgyalták a Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat megbízottai, akik havonta 30 mázsa különféle méretre szabott tésztát renMezőb erényben a nagyarányú közmúvesítési munkák során hét kutat fúrnak. A vésztői út mellett készül a második kút, s az itt dolgozó brigád már 550 méter mélységig fúrt le a jó ivóvízért. Képünkön a kútfúrás egyik mozzanatát láthatjuk. Fotó: Esztergály Meddig tart még az endrödi híd építése? Az endrödiek nagy örömére két évvel ezelőtt megkezdték a község határában a Köröst átszelő régi híd átépítését. Ez szükségessé vált, hiszen egyre növekszik a forgalma ennek az útszakasznak, és a híd szerkezete is már elavult. Az állam csaknem hatmillió forintot biztosított a híd felújítására. Az építővállalatok ki is hordták a szükséges anyagokat, és nagy lendülettel megkezdték a munkát. Az akkori sürgés-forgásnak azonban hamarosan befellegzett. Sokszor az anyaghiány, máskor a munkáskéz hiánya gátolta a továbbjutást. Az árvíz is okozott néha nehézséget, mivel előfordult, hogy elvitte az anyag egy részét. Sorolhatnánk tovább az okokat, amelyek miatt a híd felújítása még a mai napig sem fejeződött be. A községi tanács már többször sürgette a vállalatoknál a munkát, de hiába. Így továbbra is bosszankodnak a forgalomkorlátozás okozta kellemetlenségek miatt nemcsak a község lakói, hanem mindazok, akik ezen az útszakaszon közlekednek. Vajon mikor lesz már végre készen ez a híd, meddig kell várakozniuk az itt közlekedőknek? K. 3. Nem élhet senki mások rovására MEG NEM MULT EE egy év, j amikor a Békés megyei Villany- | kában állja meg a helyét az ember. Képességeihez mérten adszereiési Vállalatnál megalakult j ja a legtöbbet. Legyen udvarias, Szász Ferenc 11 tagú brigádja. Es | tapintatos, ne ártson másoknak, mivel éppen akkor voltak az j Hrabovszki János ehhez kapcsolja a gondolatot: — Es ne éljen senki mások rovására! ÍGY IGAZ. bár az utóbbi többféleképpen érthető. Az üzemen belül is előfordulhat, ha mondjuk valaki csak látszatmunkát végez. Az életben a jogtalan haszonszerzés, mások félrevezetése, becsapása, a hatalommal vagy egyesek szorult helyzetével való visszaélés... Sorolják, egy-két példát is tudnak rá. A munka tehát az első. Ebben kell bizonyítani. Szabó Péter szerint nem is akárhogy. Amit csinálnak, az legyen szép, jó és olcsó. Szabó Péter egyébként technikus, de nem akar irodában dolgozni. Jobban szereti a műhelyt, marad. Akad itt is technikusnak nyos. Tervrajz szerint készülnek, j való feladat, különösen, amikor többféle változatban. A figyelem j kiderül, hogy a terv nem jó. Akkor azt ő átdolgozza. Néha szinte az egészet. Csak „társadalmi Arany János-ünnepségek, felvették a nagy költő nevét. Egyúttal a szocialista cím elnyerését is célul tűzték. Három lakatosból, három villanyszerelőből, egy hegesztőből és négy segédmunkásból áll a brigád. A lakatosok — külön műhelyben — a villanyszerelők „keze alá” dolgoznak. A kapcsoló- szekrények, kapcsolótáblák vasműnkéit készítik, amibe aztán a belső szerelések kerülnek. De ez már a villanyszerelők dolga. Az ő kezük nyomán válnak használható termékké. Ahogy azonban nézem ezeket a játékszerű, sok-sok alkatrészből, csavarból tekercsből, színes huzalból álló szerkezeteket, úgy gondolom, mégis főleg észre van itt szükség. Nem egyszerű dolog, az bizoteljes összpontosításával dolgozik mind a három villanyszerelő és ______ ____ „__________ v elük a két ipari tanuló. Szinte munkában”, az érdem, sőt a munegyszerre vetik fel a fejüket, amikor megkérdezem: — Mit tudnak a névadójukról? KI EZT, KI AZT mond. Tudják hogy Nagyszalontán született, ismerik a Toldit, A walesi bárdokat, az V. Lásizlót, a Családi kört. Hrabovszki János, a legidősebb egy-két verssort is idéz. Ügy kadíj természetesen a tervezőt illeti meg ilyen esetben is. Előfordul nemegyszer, hogy a tervező maga mondja Szabó Péternek: — Hát, ha úgy látja, csinálja a saját elgondolása szerint. Szabó Pétert ez egyáltalán nem hozza ki a sodrából, sót elistervezik azonban, hogy majd j mérésnek tartja, hogy ra mernek jobban is megismerkednek Arany János költészetével. — Akkor térjünk át most egy másik kérdésre! — javaslom. — Mi a véleményük: elnyerik-e a szocialista címet? — Az egyéves munkánk alapján bizonyosan — vélekedik Szász Ferenc. — Ez a döntő — mondom. — Azért nem egészen. Nagyon fontos a szocialista magatartás is — igazit ki a brigád vezető. — Helyes. De mit neveznek annak? Ebből aztán egy kis vita támad. Fejes Elemér például úgy vélekedik, hogy először is a munHirdetmény! A Pusztavámi Bányaüzem felvételre keres 18—45 éves férfi munkaerőt föld alatti munkára. A bérfizetés teljesítmény alapján történik, ezenkívül évenként HŰSÉGJUTALMAT ÉS NYERESÉGRÉSZESEDÉST FIZETÜNK. CSALÁDFENNTARTÓK RÉSZÉRE ÉVI 64 q INGYENES SZENET ADUNK, háromhónapi folyamatos munkaviszony után visszamenőlegesen. egényszállón havi 75 Ft-ért szállást, és napi 9,25 Ft-ért háromszori étkezést biztosítunk. MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Jelentkezés mindennap 6—15 óráig az üzem munkaügyi csoportjánál. Felvételre akkor kerülhet sor, ha a jelentkező az előírt üzemi és az orvosi feltételeknek megfelel. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. PUSZTAVÁMI BÁNYAÜZEM VEZETŐSÉGE ig9 bízni ilyen feladatot. Fiatalember, él-hal a munkájáért, a hivatásáért Nem sajnálja a fáradságot, néha még a szabad idejét is rááldozza arra, hogy a terv időben elkészüljön, amit aztán hárman keltenek életre. Varga Sándor, a vállalat egyik építésvezetője, aki éppen a műhelyben tartózkodik, nem állja meg, hogy bele ne szóljon a beszélgetésbe: — Ügy van az, kérem, hogyha valami elkészül, a megrendelő azt mondja: „Nyomja meg a gombot”. Ha működik rendben van, ha rossz, nem fogadja el és nem fizet. Azt senki sem kérdezd, hogy ki tervezte. Amikor a busz-pályaudvar épült, ide jöttek segítségért.. Sürgősen kéllett a vezérlőberendezés. Célprémiumot ajánlottak fe!L — MUNKÁHOZ LÁTTUNK. Két éjszakánk is ráment, de időre meglettünk vele. Megkaptuk a célprémiumot és a túlóradíjat. Nem mondjuk, hogy nem kell a pénz, de megcsináltuk volna anélkül is. Becsületből — mondja Hrabovszki János. Kérdezhetnénk: ml ad tekintélyt az embernek? Mikor mondhatjuk azt, hogy egy brigádban a szocialista gondolkodás kerekedett i felül? A két kérdést kapcsoljuk össze, s válaszként olvassuk el még egyszer Hrabovszki János szavait. — Igen. így van ez — szól a beszélgetésbe Hack Pál, a vállalat másik építésvezetője. aki csak nemrég lépett a műhelybe. — Ez a brigád állja a sarat. Azit hiszi, j hogy nem mehetnének talán több ^ pénzért más vállalathoz? De ki az isten csudájának jut ilyen az eszébe? Energikus ember, szókimondó. | Jóleső érzés hallgatná, ahogy folytatja: — Nálunk nem „sóder” kell, hanem csinálni. Ha valami jó, az bizonyít. Es ha azt mondja nekem a segédmunkás: ez marhaság így... Meghallgatom és megkérdezem tőle: hogyan lehetne jobban? Olyan sokoldalú munka, hogy állandóan tanul az ember. Együtt dolgozik az igazgató, a műszaki vezető és mindenki. Az egész vállalat. A KÖRNYEZET FORMÁLJA a brigádot, ahol a munka becsület kérdése is. Ez szabja meg elsősorban, hogy kinek mennyi a tekintélye. Itt nem élhet senki mások rovására. Nem is akar. Pásztor Béla deltek. A körösladányi tsz tészta- üzemének termékeit a Magyar Szabványügyi Hivatal is felülvizsgálta, szabványosította. Talán még egy , / sem kellett ahhoz, hogy a körösladányi asszon \ k kiváló terméke megalapozza az országos hírnevet. A jóízű árut a kiskereskedelmi boltokból valósággal szétkap- kodják. Hogy a jövőben mind több körösladányi tészta kerülhessen a háziasszonyok konyhájába, elhatározták az üzem bővítését. A nyitott folyosót beüvegezik. a szárítóberendezést pedig két műszakban üzemeltetik, így valószínű, hogy a belföldi vásárlók igényét jobban tudják majd kielégíteni. Kél-hárommlárd íorn’ot „jövedelmezett” a növényvédelem A varsói CIECH külkereskedelmi vállalat szakembereinek részvételével nagyszabású növényvédelmi tanácskozást rendeztek pénteken Debrecenben. Mint a tanácskozáson hangsúyozták: hazánkban viszonylag gyors fejlődés tapasztalható a növényvédelem terén. Az elmúlt évben 1,2 milliárd forintot költöttek az üzemek növényvédelemre. Kereken 80 000 tonna vegyszert használtak fel, s ezzel óvatos becslések szerint is három-négymilllárd forint értékű temést mentettek meg. A történdmi színpad bemutatkozása Cndrödön A békéssámsoni Előre Mg. Termelőszövetkezet kútfúró és felújító üzeme vállal kútfúrás! és ^újítási munkálatokat 193 kdiihbzo inaHaaanasKiiuniaaBaadtaMBaBHaaH! ■ ■■■■■«■BHBeah’BI-----—--ÜÜ ÜSÍ ----l aoiBiiiriHBniaiaHiiiaii BlllllillllllIBBlllimi A Forradalmi Ifjúsági Napok eseményeként az endrödi mu velőd esi otthonban bemutatták a sortűz emlékét idéző doku- nentumjátékot. A megyében egyedülálló történelmi színpad műsorát nagy érdeklődéssel fogadták a helyi fiatalok.
