Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-21 / 68. szám
1968, március 21. 5 Csütörtök Csali szabvány minőséget biztosító üzemekben termelt iucernamagot vásárolnak fel 1968-ban Uj tervekkel — Az utóbbi években fokozatosan i vén a magíogás minősége — tisz- mind több mezőgazdasági üzem tasága és csírázás! erélye — az vállalkozott lucernamag-termesz- eddigitől eltérően tovább javít- tésre. Az Európában jól ismert j ható. magyar lucernavetőmag iránt j Néhány nappal ezelőtt a ter- számottevő érdeklődés volt ta- j melle tő vállalat- orosházi alköz- pasztalható. Tavaly az időjárás | pontjában vetőmagtermeltető rendkívül kedvezett a magío- j konferenciát tartottak, ahol a Sásra. j vállalat és a termelőüzemek Tekintettel arra. hogy a ma- | kölcsönösn kicserélték vélerné- gyar lucerna szűkebb értelemben j nyűket az Í968-as termelési és vett hazája Békés megye, elha- ! értékesítési feladatokról. Lénye- tározták a magtermeltető válla- gében itt született meg az az állat központjában, hogy a ter- I láspont, amely szerint 1968-ban melőszövetkezeteket és az álla- csak szabvány minőséget biztosi- mi gazdaságokat felkészítik egy 1 tó üzemekben termelt lucernaolyan lucernamag-termesztési el- | és vörösheremagot vásárolnak j járás alkalmazására, amely ré- ! fel. mWWWMVWWWWWWWWMWWWWWVWHWW Pillanatkép a tarhosi könyvtárhál Kétszáznegyvennégy olvasója .an jelenleg a békéstarhosi köziégi közművelődési könyvtárnak. hz olvasók nagy része 10—14 éves -Italános iskolás tanuló. Ezek a 'iatalok kitűnően érzik magukat a könyvtárban, Bakos Géza bácsi, a> könyvtáros, ha csak ideje engedi, Tiég társasjátékot is szívesen játszik velük. A könyvtár rendezett, hangulatos. A falakon művészi fénykép- elvételek a könyvtáros hobbysáról árulkodnak, az olvasók számé- j nak fokozatos és állandó emelke- I dése pedig ügyszeretetéről, hozzá- ! értéséről. A községi tanács évi 11 ezer forintot ad könyvvásárlásra, és a j jelek szerint a könyvállomány gyarapítását az igények pontos figyelembevételével végzik. Felvételünk: a könyvtáros és ifjú vendégei asztali foci-csatát vívnak. Fotó: Demény nem számított, a diákélet szép volt, derűsen láttam a jövőmet, és... Ekkor megismerkedtem egy növel... — A baj mindig így kezdődik — jegyezte meg nagyképűen Galamb és ujjain keresztül átengedte a port egyik kezéből a másikba, miközben arra gondolt, hogy jó lenne, ha itt maradna a sivatagban homokórának. — Ez a nő megígérte, hogy eJősegiti a karrieremet Van egy kitűnő barátja, bizonyos Henry Grison».. — Kicsoda?! — Henry Grison... Miért ijedtél úgy meg? — Ezzel az úrral találkoztam... — Hol? — Egy érdekes házban... Pizsamában fogadott a földön... Kölyök nézte... — En tudom... hogy te ki vágj'... — És rövid szünet után mereven Galamb szeméibe nézett, majd így szólt: — Batalanga. Nagy hatást várt. Galamb igen bután nézte. Azután megfogta a fiú homlokát: — Lehet, hogy ebben igazad van, de nem ártana, ha megmérnéd a lázadat... Kölyök mereven és gúnyosan nézte, azután újra, szinte szótagolva ismételte: — Ba-ta-lan-ga!... Mit akarnak tőle? Most ez a legújabb. A Batalanga! — Nagy komédiás vagy — mondta Kölyök —, de nem hiszem, hogjr továbbra is alakos- kodsz, ha megmondom, hogy én már' jártam Batalang'ában... — Ez rendben van, fiam... Jártál ott, tudomásul veszem. Csak arra felelj most, hogy ki • ez a Grison, és hol élnek rokonai vagy örökösei. — Nem tudok róla sokat. Az ő ajánlata révén kerültem Russel expedíciójába... Galamb ismét megélénkült, — Russel! Várj! Hiszen ez volt az a kutató, akinek az özvegyét elvette... dr. Brétail... Hopsza! Hiszen ez érdekes,. | — Tudtam, hogy ez érdekelni : fog. — De mennyire! A meggyil- I költ Brétailné követi a csapatot, j Kölyök íalfehéren ugrott fel, I — Ne mondd! Könyörgök, ne I mondd!,. Megőrülök., — és két- j ségbeesetten zokogva vetette ma- gát a földre. Harrincourt gyengéden felemelte. Most már komolyan vette, amit a fiú mondott. és sajnálta. Nem tudta, mi baja, csak látta, hogy nagyon szenved. — Ügy tudom — mondta j csendesen Iljícsnek —, hogy J Brétail agyonlőtte az asszonyt j meg egy kapitányt és önmagát. j — Nem igaz., — suttogta Kö- j lyök. — Mind a hármat megöl- I ték! Millió apró, izzó porszem szúrta az arcukat, és a levegő mozdulatlanul állt a sivatag felett a rekkenő forróságban. — Különös., — motyogta Galamb. — És nem tudsz közelebbit?., Hogy ki volt a gjnlkos?, — Én,, voltam! (Folytatjuk) \ j reményekkel Tulajdonképpen már csak úgy félig ülik rá munkája alapján az az eredeti elnevezés a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalatára. Az elmúlt esztendőkben sok minden olyat építettek a megj-ében, amihez semmi köze sincs annak a fogalomnak, amelyet a tatarozás takar. Az építmények sorában éppúgy ott vannak a kisebb ipari létesítmények, akárcsak az oktatás, a művelődés és a kommunális célokat szolgáló épületek. A tatarozás ehhez és a vállalati tervhez képest — hasonlattal élve — mákszemnyi, hiszen az építőipari szövetkezetek és a tanácsi kivitelező részlegek az ilyen igények nagy részét ellátják. Készül a vállalatpolitikai terv Ennek a felismerése és az önállóság növekedése ennél a vállalatnál is napirendre tűzte az útkeresést és a szervezeti rpódo- sítást. Ezekről beszélgetünk Szikom Jánossal, a vállalat főmérnökével, aki most a megbízott igazgató funkcióját is betölti. Amint megtudtuk, eddig a vállalat nem rendelkezett vállalat- politikai tervvel. Ezért vált szükségessé mielőbbi kidolgozása. Eb- oen a most készülő tanulmányban igyekeznek meghatározni a vállalat fejlődésének irányát és módját. Fontos részét képezi a profil kialakítása és meghatározása. A maguk helyzetének és szerepének figyelembevételével ezt a kommunális jellegű beruházások (lakások, iskolák, művelődési otthonok), valamint a kisebb ipari létesítmények építésében és megvalósításában látják. Mindezt természetesen kevés j pusztán csak papírra vetni. A vállalatpolitikai tervnek megíe- 1 lelően szükséges a feladatok jobb ellátásához a szervezeti formák j átalakítása, a létszám fejlesztése, I a műszaki és technikai felké- ! szültség javítása. Az elképzelések j alapján már megtették az első j lépéseket Új szervezeti formák — Á megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának felügyelete alá tartozó vállalat lévén korábban — és így tavaly is — létesítményjegyzék, vagyis kijelölés alapján vállaltuk és szerveztük a munkát. Ez a kötöttség az idén nagyrészt megszűnt, s most már nálunk is a szabad vállalkozás lépett érvénj'- be — hallottuk Szikora elvtárstól. Természetszerűleg nem azt jelenti ez. hogy most már figyelembe sem veszik a tanácsok építési igényeit. Csupán azt, hogy maguk vállalják a munkát Ehhez pedig maguk bírálják el azt is, mi az, amire létszámukkal, technikai felkészültségükkel, a rendelkezésre álló és beszerezhető építőanyagaikkal vállalkozhatnak. A megnövekedett önállóság késztette őket arra is, hogy az eddigi előkészítési csoportot vállalkozási csoporttá szervezzék és új erőkkel megerősítsék. A szervezeti módosításra azért is volt szükség, mert ezen az egységen múlik elsősorban, hogyan vannak és lesznek ellátva munkával, de j az is, hogy azt mennyiért vállal- | ják. Mindez pedig a régi módon j már elképzelhetetlen, mivel a bevétel, a gazdaságosság alakulása immár jóval több információt és mélyebb elemző munkát J igényel. Hiába van azonban munkalehetőség. ha nincs hozzá elegendő anyag. Ennek javítására is gondoltak, ezért az anyagosztályt friss erőkkel bővítették. Máris tapasztalhatók a kezdeti eredmények. mert a korábbihoz képest az idén 8-^10 újabb szállító vállalattal léptek kapcsolatba. Vag.vis jelentősen bővítették anyagbeszerzési forrásaikat. Ennek viszont már érzik a hasznát. Ami van és ami nincs Gondjuk még így is van. bár kevesebb, mint eddig. Tavaly az első fél évben sokat küszködtek kavicshiánnyal. Most meg — amint elmondták — bőségesen el vannak .látva. A korábbi csőhiány is szinte teljesen megszűnt, s így ez sem hátráltatja a víz- és központifűtés-szerelést. Jelentősen javult az ellátottág különféle berendezési tárgyakból is. Elegendő fürdőkáddal, kézmosóval, mosogatóval és WC-kagy- lóval rendelkeznek ahhoz, hogy emiatt se szenvedjen hátrányt a termelés. Tavaly még eléggé sok gondot okozott, hogy nem tudták időben beszerezni az előregyártott szerkezeteket. Ez több építkezésen hetekre, sőt hónapokra visszavetette a termelést Az idén mindegyik létesítményhez biztosítottak ezek a fontos szerkezetek. Nincs viszont 6-os, 8-as és 10-es gömbvas, s ehhez hasonlóan nem megfelelő az ellátottság rúd- és idomacélból sem. Márpedig ezek tartós hiánya nemcsak azzal fenyeget, hogy lelassítja az építkezéseket, hanem tetejébe még belső munkaerő-átcsoportosításra is kényszerítheti a vállalat vezetőit. Remélik azonban, hogy elobb-utóbb ez a gond is megoldódik. A tavalyinál 6—8 millióval többet A biztonságos anyagellátás az éves terv eredményes teljesítésének elsőrendű feltétele. De még mennyire fontos, hiszen merészen terveztek erre az esztendőre: 48—50 millió forint termelési értéket, ami 6—8 millióval meghaladja a tavalyi teljesítményt. Ehhez pedig mindenekelőtt anyag kell. mert építési igényekben nincsen hiány. Az átmenő munkák folytatása mellett február közepén hozzákezdtek valamennyi új építkezéshez. Békésen már folyamatban van és április 15-én fejeződik be a 36 OTP-lakás műszaki átadása. Az idén — főként Mezőhegyesen és Nagj'szénáson — újabb 40 lakást, Békéscsabán négytantermes iskolát, Csanádapácán művelődési otthont, Szeghalmon a fémtömegcikk iparépületét építik fel. A növekvő feladatok újabb munkaerő foglalkoztatását is lehetővé teszik. Máris észlelhető azonban szakemberhiány, a kelleténél kevesebb a kőműves, az ács és a vízvezetékszerelő. E nem kis gondok ellenére mégis bíznak a jövőben, mert az új gazdaságirányítási rendszer szellemében már eddig több kezdeményezést és erőfeszítést tettek. Ezért nemcsak új tervekkel, hanem új reményekkel is kezdték az esztendőt. Mindennek az alapja a nagyobb vállalati önállóság, amivel itt is a legmesz- szebbmenőkig szeretnének élni. Podina Péter Nem lakott messze a megállótól, a távol, ság mégis hosszúnak tűnt. Valahogy az ajtó kinyitása is tovább tartott, mint máskor. A kabátját nem vetette le az előszobában, csak úgy a fotelra dobta a nappaliban. Szeretett volna sor. jaban visszaemlékezni. A harmincon túl már van mire. Bekapcsolta a rádiót, Wágner, mondta félhangosan, s közben kinézett az ablakon. Tócsák, hófoltok, ahogy tavasz felé szokott. Tegnap, amikor megtudta, hogy másnap szabadnapos lesz, előre örült, végre kisétálja magát, ráérősen nézheti a kirakatokat, akár be is ülhet egy süteményre. Nem kell mosolyogva fogadni az üdvözléseket, udvarias válaszokat mondani a telefo nhívásokra. Végre, holnap kedve szerint tehet. Amikor reggel elindult a város felé, huncut vidámsággal gondolt a szembejövőkre: „Ugye, milyen jó nekem, ti nem is tudjátok, ma van a születésnapom, a harminchatodik.” Első látásra nem mondható szépnek, termete közepes, divatosan jár ugyan, de tudja, mi illik neki. Elgondolkodó szemei, magas homloka érdeklődést kelt. * * * A helyiség, ahová bement egy feketére, zsúfolt volt. Jólesett, amikor egy-egy ajtónyitásnál a januári hideg belopta magát. Amíg kávéját kavar- gatta, pillantása az asztalon heverő árjegyzékre esett, a hangfoszlányokra is figyelt, felvidította kicsit az összevisszaság. — Ha megengedné, kérem... — akadt el a férfi hangja, amikor az asszony pillantása a szeméig jutott —, van még fél órám a vonatindulásig, csak egy kávét szeretnék ... Néma fejbólintás volt a válasz. Gondolta, hogy az asszony is dohányzik, az asztalon a táska mellett cigarettásdoboz meg gyufa volt. Azért megkérdezte, hogy rágyújthat-e. — Szabad együtt számolnom? — kérdezte a felszolgálónö, s mivel nem kapott azonnal választ, gyors egymásután vetette papírra a számokat. Az asszony zavartan négy forintot az asztal sarkára tett. jelezve a nem együvé tartozást. A másik szintén letette a pénzt. — Ha megengedi, bemutatkozom — állt fel a férfi búcsúzáékor, s várt kicsit, hogy az asszony nyújtsa felé a kezét. * * * Pál-napkor volt négy éve. hogy először találkoztak. Házasságról sohasem beszéltek, de gondolták. Otthon, gyerek, öröm. bánat, ami vele jár. Ma ünnepelnek, úgy tervezték legutóbb. Most azonban minden idegszálával érezte, hogy a férfi eltávolodott tőle. ..Hol rontottam el? Nem bírom végiggondolni, majd, majd talán holnap”. Szótlanul nézte a szem- benülőt, aki udvarias mosollyal, gesztikulálva magyarázott. ..Ezt észre sem vettem eddig” — szaladt végig agyán a gondolat. „a keze milyen pühánynak hat mesz- sziről. Kopaszodik is már”. Nem hallotta, hogy a másik mit mond, nem bírt odafigyelni. A poharat nézte, amit az előbb tettek eléje, és érezte, hogy vége. Egészen vége. — H —
