Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

ms. március 20.­5 Szerda > Kétszáziiatvankéfmillio forint termelési érlék növekedés Háremszázharminchatmillió forint tiszta vagyon gyarapodás Ütszázötvenhatmillió forint évi beruházás Megyénk 146 mezőgazdasági termelőszövetkezetének zárszám­adási adatait dolgozták fel az il­letékes szervek. Kiderült, hogy a nagyarányú belvízkár, a szokatla­nul tartós szárazság ellenére ál­talánosságban jó évet zártak a kollektív gazdaságok. A halmozatian termelési ér­ték például elérte a kettő milliárd 815 millió forintot, ami 262 millióval több az előző évinél. Búzából 4 ezer 306 vagon­J mány részére újig mintegy 20 mii- ; i iió forint értékű takarmány hi- | ányzik. Igaz. hogy a mérleghiány | főként az erősen kötött, belvíz- ! járta talajon gazdálkodókat súj- j | tóttá, néhol azonban fellelhető a I hiányosság a vezetők és a tagok ! munkájában is. A békésszentandrási Tcssedik Sámuel Tsz példája igazolja, hogy a mérleghiányos szövet­kezet is előrébb léphet. A Teaserük Tsz 1966-ban 4 mil*­nal adtak többet az államnak, mint 1966-ban, baromfiból pedig lió 200 ezer lorint mérleghiánnyal 104 vagon volt az éves növekedés. ____ . ' megyénk I tsz-eiben j zárt, 1967-ben ezt teljes egészé­gen kigazdálkodta, ráadásul 5 millió 325 ezer forintot fizetett a tagoknak, negyedmillióval töb­bet. mint az előző évben. Az új esztendőre nagy körülte­kintéssel készültek fel a szövet­kezetek. A tavaszi nagy munkák előtt azonban nem árt még tanul­mányozni: milyen belső tartaléko­kat lehetne feltárni az eredmé­nyesebb gazdálkodás érdekében. A. R. A legtöbb helyen gondosan I ügyeltek arra, hogy a párt poliii- | kájának megfelelően a tagok jö-! védelmével párhuzamosan emel­kedjék a felhalmozás is. Erre a célra 350 millió forintot szántak, a bruttó jövedelem 24 százalékát. Miért küldték szabadságra? Ami nem csupán egy szövetkezet belső ügye (Előző évben 22 százalék volt a felhalmozás.) Igaz, hogy a mező­kovácsházi és az orosházi járás néhány jó adottsággal rendelkező termelőszövetkezete ezen a téren a megyei átlag alatt maradt. A tagság évi átlagkeresete 15 500 forintról 16 ezerre nö­vekedett, de a legjobban gazdálkodó szö­vetkezetekben a 20 ezret megha­ladta. Egyébként 41 millió forint­tal nagyobb összeg kerüli szét­osztásra, mint az előző évben. A zárszámadások azt igazolják, hogy megyénk termelőszövetkeze­teinek a tiszta vagyona egy év alatt 336 millió forinttal gyarapo­dott s elérte a 2 milliárd 656 mil­liót. A forgóeszköz értéke megye- szerte 1 milliárd 315 millió forint Beruházásra 1967-ben 556 millió forintot fordítottak a kollektív! gazdaságok. Kiderült azonban az is, hogy !8 tsz összesen több mint 38 millió forint mérleghiánnyal zárt. Ugyanezeknél a szövetkeze­teknél a terv szerinti allatálJo­Gyarmatd Imre géplakatos a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz tagja. Fiatal ember, tavaly kapta meg a szakmunkásbizonyít­ványt. Március 14-én — a hosszú haja miatt — hat nap szabadság­ra küldték. * Mit mond a részlegvezető? — En kérem, utasítást kaptam líjlaki Kálmántól, a szövetkezet munkaügyi előadójától, hogy kö­zöljem Gyarmati Imrével az el­nök kartás döntését: hat nap szabadságot kap. — Azért, mert hosszú volt a haja ? — Csak az elnök kartárs tudja megmondani. — Talán kevés volt a munka? — Az előző héten kevés volt, ezért egy-két dolgozó — közös megegyezés alapján, a tervtől el­térően — szabadságra ment. Ezen a héten azonban már elég mun­kánk Volt. * Áfra Gyula, a szövetkezet elnö- ; ke bosszankodik, hogy olyannal foga] közik a sajtó, ami „belső , ügy". — Ügy látszik, jól megy a dol- ! gunk, hogy egy 18 éves gyerek t ügyével való foglalkozásra ennyi ■ időt fordítunk — állapítja meg. Véleménye szerint nem lehet a fiatalokra bízni, hogy milyen le­gyen a hajuk. Egyébként Újlaki Kálmán intézkedett a ..kényszer- szabadságról”, amit aztán neki is bejelentett. Ö ezt nem kifogásol­ta. mert ellene van az ilyen haj­viseletnek. Áfra Gyula attól tart, hogy ha a sajtó az intézkedést jogtalannak bírálja el, csak lovat a-d a fiata­lok alá és rontja a szövetkezet vezetőinek tekintélyét. * Koródy János. a szövetkezet pártalapszervezetének a titkára nem ért egyet azzal, hogy kény­szerszabadságra küldték Gyar­mati Imrét, aki egyébként fiatal Ir icvi C _ Hatalmi szóval nem lehet a z ilyen ügyeket elintézni — je­lenti ki. Az intézkedésről utólag szerzett tudomást. Látta a fiú haját, ami szerinte nem ízlésrontó. Minden­ki maga választhatja meg — a közízlés határain belül —, hogy milyen frizurát viseljen. szén ott talán sohasem járt még ember... — Dehogynem... Emlékezzél csak vissza! Két évvel ezelőtt ment előszói' Murzuktól délre egy felderítő csapat, de ezen a helyen megölték a patrult, és a leküldött büntetőszázad nyomát sem találta a gyilkos bennszü­lötteknek... Megállapították, hogy a szokota négerek tették, de ezek a Nigeren és az őserdőn túl tanyáznak. Senki sem tud­ja, hogy kerültek a mi vidé­künkre. Azután Normand és az expedíciója sem tért vissza. Timbuktu bő! keresésére indul­tak és megállapították, hogy va­lamennyit lemészárolták. Az­után elindult Russel expedíciója, erről bizonyára hallottál, hiszen nagy port vert fel, rendkívüli támogatással indult útnak, & .valami átjáró után kutatott, de ö is eltűnt... — Bocsáss meg, kérlek... De hát ez ismeretlen, felderítetlen üt... — Lander, Homemann és Ca- illée eléggé felderítették... — De nem hadseregek és helyőrségek számára! — csapott az asztalra Gardone elkeseredet­ten... Az őrnagy vállat vont. — Katonák számára csak egy lehetetlen van: a parancs bírá­lata. Másfél évvei ezelőtt elhatá­rozták, hogy az egyenlítő és a Szahara közölt helyőrség lesz a semmiben, és azóta ott helyőr­ség van. Ez Aut-Taurirt. Üt kell a Russel-féle elveszett átjáró he­lyett. Tehát út lesz. aki onnan hazajön, ha leváltják, az igen szép karriert csinált... — Ha hazajön — mondta sá­padtan Gardone. — Na igen... De ha nem, ak-j kor is szépen emlékeznek megl róla. ■ Ezt kissé hűvösen mondta ésj felállt. Az őrnagy jó katonás volt, és Gardone nem tetszettj neki. I Így indult el a század a része-j ges, Párizshoz szokott, kövér- Gardone kapitánnyal, rabokkal | és egy század tapasztalatlan j újonccal... * — Azt mondd meg, hogy miért j rohantál Pencroítra? — kérdez-! te Minkusz, az orvos, Kölyöktól.j Ez biztosan valami lélektani el-1 változás. , — Nem tudom. Egyszerre for-! ró lett körülöttem minden, nem I is emlékszem rá, hogy mi volt...j Mögöttük nyikorogtak a kere-| kék, harsogtak a tipróláncosj autók, csörömpölt a páncélos,! pufogtak a hajcsárok botjai, j amint a forró sivatagban nehéz-j késén törtetett előre a végtelen-? nek látszó menetoszlop. I — Ez már velem is volt —I mondta Nadov. — Egyszer a bú- j csőn annyit ittam, hogy két na- j pig aludtam utána... — Maláriád van — állapította j meg Pilotte —. sokszor ilyesmi j átmeneti rohammal kezdődik. j azután egyszerre jön a hidegrá- j zás. * — Lehet — hagyta rá Kölyök.— Az bizonyos, hogy beteg vol­tam. — Nem volt semmi ügyed ev­vel a gengszterrel? — kérdezte Hlavács, a cipész. A találó gengszter nevet Pencroft kapta baj társaitól. — Nem! Soha... — mondta. (Folytatjuk) Anélkül, hogy a szövetkézét ve­zetőinek a tekintélyét szándékoz­nánk rontani, először is meg kell állapítanunk, hogy az ilyen intéz­kedés törvényellenes. Gyarmati Imre, még ha mindössze 18 éves is, a nála idősebbekkel egyenlő rangú szövetkezeti taggá vált ak­kor, amikor nemrégen elfogadták a felvételi kérelmét. A tagok kö­telességei és jogai tehát rá épp­úgy vonatkoznak, mint másokra. Ennek elismerése a feltétele an­nak, hogy felelősségteljes mun­kát és magatartást lehessen tőle megkívánni. A hajviselet persze nem a ..ma­gatartás” meghatározója, az ilyes­min már régen túl vagyunk. Azt mindenesetre joggal elvárjuk tia- taljainktól, hogy ne lépjék túl a jó ízlés határait, ami azonban társadalmi kérdés. Ezért helyesen állapította meg Koródy János: hatalmi szóval nem lehet ilyen ügyeket elintézni. Ha tűrnénk azt, hogy valakit egyszerűen „szabad­sággal” lehet „büntetni”, vajon mennvi visszaélés származna ab­ból? * Ami történt tehát, nem csupán a szövetkezet „belső ügye”. Az is téves megállapítás, hogy a sajtó bírálata „csak lovat ad” a fiatalok alá és rontja a szövetkezet veze­tőinek tekintélyét. Ott, ahol őszin­te a légkör és ahol érdemesnek tartják, hogy „egy 18 éves gyerek ügyével való foglalkozásra időt fordítsanak". bizonyára nincs szükség törvénytelen szankciók alkalmazására. A tekintély meg­szerzése vagy biztosítása pedig nem a sajtó feladata. Ennek függ­vénye egymás megbecsülése, nem utolsósorban pedig a törvények betartása. Pásztor Béla (I é I» ew/£ i»l< *’ a jó iiiiiiiStátf S zólásmondássá vált a régi gazdasági mechanizmusban. „Könnyű jól dolgozni, ha hagy­ják". Elsősorban az önállóságuk­ban, döntési szabadságukban erő­sen korlátozott vállalati vezetők hangoztatták ezt. s nem alapta­lanul. A reform lebontotta a vál­lalati önállóság, az ésszerű és hatékony munka útját álló kor­látokat, s a nyereségérdekeltség révén határozottan ösztönzi is az eredményes gazdálkodást. A megnövekedett önállóság per­sze nem eredményezhet a válla­laton belül valamiféle anarchisz­tikus szabadságot, felelőtlen és öncélú önállóságot. Nem jelenti. : hogy a lovak közé dobják a gyei?- í lót és a beosztottakat magukra hagyják. Az önállósággal együtt a felelősség is megnövekedett. Meg­sokszorozódott például azoknak a döntéseknek a száma, amelyek helyi hatáskörbe kerültek. A vál­lalat egész tevékenységénél, így minden döntésnél szükséges ér­vényesíteni az egyszemélyi fele­lősség elvét. Végső soron mindenért egy ember, az igaz­gató felel. Nem elég tehát „hagyni”, „engedélyezni” a jó munkát, gondoskodni kell megfe­lelő keretekről, feltételekről is. Minden eddiginél magasabb fokú szervezettség szükséges a válla­latoknál ahhoz, hogy a megnöve­kedett önállóság valóban a jobb és felelősségteljesebb munkát, a kollektíva javát és a népgazdaság hasznát szolgálja. C*zért a vállalatoknál felül- ■*-* vizsgálták a belső szerveze­tet, újrarendezték a hatásköröket, s a különböző szintű vezetők közt általában ésszerű munkamegosz- ■ tást alakítottak ki. A döntési jog­körök decentralizálásánál, a ha­táskörök növelésénél, a vállalaton belül is fontos szem előtt tartani a következőket: 1. Mindig és mindenütt az a vezető döntsön, aki az adott kér­désben a legmegfelelőbb infor­mációkkal rendelkezik, és az in­tézkedésekért vállalni is tudja a felelősséget. 2. A döntések összehangolt rendszerét a hatáskörök pontos elhatárolása, írásbeli rögzítése biztosítja. 3. Minden vezető úgy határoz­za meg a beosztott vezetők és munkatársak hatáskörét, hogy va­lamennyi területnek egy felelőse I és minden dolgozónak utasítási j joggal felruházott felettese legyen. ' Ezeknek az alapelveknek a kör- ! vonalazása viszonylag egyszerű következetes alkalmazása annál nehezebb. Egy vállalat munkájá­ban szinte minden mindennel ösz- szefügg. Különösen problematikus az egyes feladatkörök érintkezési j íelületeinek elhatárolása. Azt még j viszonylag könnyű eldönteni, mi­lyen fő kérdések tartoznak, mond­juk a munkaügyi szervezet hatás­körébe és milyenek a termelési, a kereskedelmi, a fejlesztési, a mű­szaki ellenőrzési részlegek tevé­kenységi körében. Azt is egysze­rű kimondani, hogy két vállalati szerv vitájában mindig a felügye­letet gyakorló, s a vitatott terű- I létén utasítási joggal felruházott I vezető dönt. De hogyan lehet a : hatáskörök felosztásánál a külön- j böző szintű vállalati szervek és vezetők között olyan gondosság­gal eljárni, hogy szinte automa­tikusan megszűnjön a súrlódások, a- viták forrása, a gyakori, me­net közbeni beavatkozás szüksé­gessége. , Ma már nyilvánvaló, hogy a vállalati vezetők csak merőben más módszerekkel képesek az új, a megnövekedett feladatok ellá­tására. A módszerváltozásnak. a vezetői munka hatékonyság-növe­lésének alapjául a korszerű vál­lalati szervezet, a hatáskörök ésszerű decentralizálása kell, hogy szolgáljon. A konkrét helyi adotl- i ságok (a feladat jellege, a ren- ! delkezésre álló erők. eszközök, a vezetők felkészültsége és szemé­lyes képessége stb.) mindenkor befolyásolják. sőt esetenként meghatározzák a szervezeti kere­teket. Célszerű azonban olyan megoldások kialakítására töre­kedni, hogy a vállalat vezetőinek minél kevesebb részlet- és ope­ratív kérdésben kelljen dönteni, s idejük, energiájuk nagy részét átfogó, távlati feladatok megol­dására összpontosíthassák. ITa általános érvényű szerve- zeti sémát nem is vázolha­tunk fel, néhány széles körben hasznosítható tapasztalattal szol­gálhatunk. A napi operatív jelle­gű gondok főleg a termelőrész­legekben jelentkeznek. A válla­lati vezetők beavatkozása, dön­tése pedig olyan kérdésekben el­kerülhetetlen. amelyek megoldá ■ sa részben vagy egészben más szervektől (kereskedelmi, gyártás- előkészítő, műszaki fejlesztő rész­legektől) függ. Ezért célszerű le­het olyan összevont, nagyobb szervezeti egységek kialakítása, amelyek minimálisra csökkentik a napi vitákat, súrlódásokat, a felső vezetők operatív döntéseit. ■ Így például több helyen egyet­len széles látókörű gazdasági szakember irányítása alá helyez­ték a kereskedelmi és a termelés- irányító munkát. így ha nincs anyag, rajz, vagy szerszám a fo­lyamatos munkához, nem kell az igazgató segítségét kérni, Íriszen mindezen ügyekben van hol in­tézkedni. ‘Ez a szervezet lehetősé­get nyújt az egységes üzletpoliti­kai elgondolások következetes ér­vényesítésére. Hasonlóképpen cél­szerű a gyártmány- és gyártás- fejlesztéssel foglalkozó szervek komplex jellegét is erősíteni, úgy, hogy lehetőség szerint, egyértel­művé váljék az érdekeltség és a felelősség. (Például az új gyárt­mány gondolatának megszületé­sétől a sorozatgyártásig, a szük­séges szerszámok, technológiai eljárások fejlesztésével, alkalma­zásával együtt.) H a a gondosan megválasztott, az új feladatokhoz és a helyi lehetőségekhez alkalmazko­dó szervezeti forma párosul a táv­latokkal számoló kádermunkával, az anyagi érdekeltség elvének Jvövétkezetes alkalmazásával/ olyan feltételek alakulhattak ki. amelyek az örömtelibb munkát, a jobb és eredményesebb gazdál­kodást szolgálják. Kovács József KISZ- cseretáborozás A KISZ képviselői és több kör­nyező szocialista ország ifjúsági szervezetének képviselői megtár­gyalták és a közelmúltban megál­lapodásban rögzítették az idei cse­retáborozások programját. A ter­vek szerint a nyári hónapokban 290 egyetemista és főiskolás — 160 fiú és 130 leány —. valamint hat­van középiskolás érkezik hazánk­ba a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából, Lengyelországból és az NDK-ból. A vendégek a KISZ I központi jellegű munkaakcióban I vesznek részt. A kétoldalú megál- j lapodások alapján a szovjet felső- | fokú oktatási intézmények továb­bi több mint 400 hallgatója vesz részt 1968-ban a budapesti, a pé­csi, a miskolci stb egyetemi be­ruházások munkálataiban. Ezzel egyidejűleg ugyancsak több mint 500 magyar fiatal tesz eleget a külföldi testvérintézmények meg­hívásának.

Next

/
Thumbnails
Contents