Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

VMS. március 17. 7 Vasárnap A kis szőfogadatlan — Látod, látod, hiába mondta m, hogy ne indulj el miniszok­nyában, mert megfázol, (Boros Béla rajza) vwMvmwwwwMMMwwvtvwmnwvwuwnwv r Érdekességek innen — onnan NEM KÉTSÉGES A texasiak folyton azt hangoztatják, hogy államukban az átlagosnál minden nagyobb. Ez nem is kétséges, mégha a gyilkolási statisztikát vesszük is alapul. Texas államban ugyanis évente jóval több embert gyilkol­nak meg, mint a vi­lág bármely más „bé­kés” pontján, MIT FOG HOZNI A 2000-IK ÉV? Kahl híres ameri­kai matematikus és Weiner szociológus véleménye szerint a 2000-ik év meghozza az emberiség számá­ra a plasztikus fű­met, a színes televí­ziót, a robot-atlétát az olimpiai játékokra és a négynapos mun­kahetet. (A ,,Magazin”-ból) AZ ELŐRELÁTÓ VENDÉGLŐS Az egyik nagy mi­lánói étteremben a tulajdonos ajándék­ként egy kis doboz­ban tíz különböző szí­nű pirulát nyújt át a vendégnek. A 2000- ben bevezetendő egy­ségmenü céljaira szolgálnak, az előétel­től a desszertig, a kü­lönböző fogásokat helyettesítik a piru­lák. A gondos ven­déglős még a bor és ásványvíz-pirulákról sem feledkezett meg. A ZSIRÁF SZIVE A zsiráf vérkerin­géséről készített ta­nulmányokból kide­rül, hogy a kb. két méter hosszú zsiráf­nyak vérellátását nyilvánvalóan a hal­latlanul nagyméretű szív teszi lehetővé. A zsiráf szíve több mint 15 kg, az embe­ri szív viszont csalc icb. 280 gramm. Nyolcvan év alatt az emberi szív több mint hárommilliárdszor ver. A zsiráf szívve­réséről nem rendel­kezünk közelebbi adatokkal. (Volkssfcimme) A LÉGY NEM NŐ Sokan azt hiszik, hogy a kis légy a nagy légy „gyerme-i ke”. Kevesen tudják, hogy a légy, a méh, darázs, pillangó nem változtatja a nagy­ságát születésétől a „haláláig”. (A „Magazin”-bői) A HÉT A csabaiak ismerik a Szabadság téri kis asz­tal tdombocsk ák at. Az autósok meg különös gyöngédséggel emlege­tik ©zeket a titokzatos dudorokat, amelyek alaposan próbára teszik a járművek rugózatát és a gépkocsivezetők türelmét. Vajon hogyan keletkeztek? Egyes vé­lemények szerint a tér alatt nagy kiterjedésű földgázmező van, s a fölfelé szivárgó gáz (mint élesztő a nyers tésztát) kelesztette meg az út és a gyalogjáró aszfaltját. A rosszmá­júnk viszont azt állít­ják, hogy asz építők an­nak idején nem egyen­gették el rendesen a ta­lajt és néhány gazdát­lan fél téglát (hogy a kenyérhasonlatnál ma­radjunk) belesütöttek a flaszterba. A HÉT a békekölcsön­sorsolás jegyében telt el. Egyik ismerősöm — aki kötvényeit lobogtatva már messziről üdvözölt — sugárzó arccal állí­tott meg az utcán, ke­zembe adva papírjait. Kényszerített, hogy nézr zem meg én is az új­ságban a számait, mert ő úgy érzi, hogy... (nem folytatta, de fülig szaladt a szája). Kétszer is átnéztem és figyel­mesen összehasonlítot­tam a számokat, de egyáltalán nem láttam okot az örömre. Nem nyertél, mondtam értet­lenül, a még mindig vi- gyorgó ismerősömnek. Nagyszerű — ujjongott fel az —, a kötvények ugyanis az anyósomé. A HÉT ismét új he­lyen találta a csabai Ta­nácsköztársaság úton ide-oda vándorló OFO- TÉRT-boltot. A régi házak lebontása miatt egyre beljebb költöző fényképezőgép és film- szaküzlet most sem a végleges helyen ütött tanyát. Éppen ezért cél­szerűnek látszik a bolt­ban csupa olyan dolgo­zót alkalmazni, akinek ereiben őseink vándor- hajlamú vére csordogál. Így ugyanis a gyakori munkahelyváltozás ki­elégítené a „vándorma­darak” igényeit is, anél­kül, hogy a nyugdíja­zásba beszámító jog­folytonosság megsza­kadna* EGY HETE — vagy régebben már — csúfos- kodik a Jókai Színház impozáns előtetője alatt valami kalitkaszerű, ab­lakos ládikó. Ez a mi­csoda reklámcélokat szolgálna úgy, hogy az éppen játszott darabok címét belevilágítaná a nagy magyar éjszaká­ba. A szándék nemes, de a megvalósítás kifo­gásolható, Esztétikailag egyáltalán nem ülik a tört vonalvezetésű (az épület stílusától is el­ütő) előtetőhöz ez a mi­csoda. Jobb lenne a jegypénztár fölé felsze­relni, mert ott nem bon­taná meg a harmóniát, és nem utolsósorban, ott nem szúrna szemet a városképért aggódó csabaiaknak^ A HÉT bölcsessége így összegezhető. ^Az em­berek többet nevetné­nek, ha tudnák azt, hogy míg egy mogorva törté­net elmondásához 15, addig egy vidám törté­net előadásához csak 13 arcizmot kell megmoz­gatni.* A HÉTEN utoljára mentették meg a Földet az Orion bátor szívű, vakmerő pilótái. Mon­dom utoljára, és kezdek komolyan aggódni. Nem lesz több folytatás, mi lesz a Földdel? És per­sze a fantasztikumot kedvelő nézővel is, aki már úgy hozzászokott Mc Lane-hez és a bájos Jagelló Tamarához, mint a vasárnapi húsle­veshez. Parancsot kel­lene adni a tv-nek, hogy szerezzenek be még né­hány ilyen filmet. *. Azt mondják, hogy ez a pa­rancs nem megy .. * ? Noná! De talán az alfa­paranccsal kellene meg­próbálkozni. (brrr) Bölcs mondások írta: Tudor Musatescu Lengyel humor ÉPPEN JÓKOR A híres emberre rátámad a felesége: — Te disznó, te gazember! Végre megtudtam, miket mesélnek rólad! — Könyörgöm, mondd el gyorsan! Éppen stz emlékirataimat írom. * * * A JOGASZ HALALA Az öreg ügyvéd végórája közeledik. A család papot hivat, aki így szól: — Kivánsz-e megbékélni az Üristen- nei, iiam? — Szívesen. Kérem, terjessze elő ja­vaslatukat, A sértett léi én vagyok! • * • RENDET ÉS Egy úr ebédet rendel magának és feleségének. — Két sertéssültet kérünk sült bur­gonyával. A pincér az orra alatt dörmögti — Két sertés, két burgonya. A vendég könyörgő hangon szólal meg: — Nem lehetne egy kicsit kevesebb sertést egy kicsit több burgonyával? A felhő megakadályozza a föl­det, hogy lássa a derült eget és az eget, hogy derűsen lássa a földet. Két pont között a legrövidebb vonal az egyenes. És legbiztosabb a kerülő út. Hiszek az emberben. Hiszek az életben. És sajnálom, de hinnem kell a halálban is. A fösvény végrendelete: nincs semmim. Mikor a kanári szép halállal végzi, a ház macskája mély gyász­ban van. Van a .süketeknek egy külön fajtája. Az, alti csak azt hallja meg, amit ő maga mond. Mikor a hegy csúcsára érsz, vagy kisebbnek érzed magad, mint amilyen vagy, vagy sokkal magasabbnak. A vak golyónak is megvannak a szempontjai. A felelet magában foglalja a felelősséget. Egyesek a kalapjukkal, mások a gerincükkel köszönnek. A világnak több milliárd lakó­ja van. De mennyi ezek között az ember? ' A víz mindig kompromittálja a bort, de soha nem teszi nevet­ségessé. A mosoly függőágy a száj két sarka között. De sohasem tudod, mi himbálózik rajta. A vonat sínek nélkül épp úgy jár, mint a golyóstoll tehetség nélkül. A tárnát ban nem azt veszik számba, hányán indultak neki, hanem hányán tértek vissza. Amikor az ecset Keres Emil----- fúró e lőadóestlei A neves előadókat megszólal­tató Békés megyei irodalmi klubok e heti vendége Keres Emil Kossuth-díjas színművész volt. A szellem és a szerelem cí­mű műsorát a megye jó néhány községében bemutatta, minden­hol táblás házak mellett, nagy sikert aratva Nem könnyű véleményt mon­dani róla. A népszerűség nem­csak a közönség várakozását fo­kozza fel, hanem a mércét is magasra állítja. Ahogy megáll és szembefordul a nézővel szi- káran, fiúsán összehúzott szem­mel, hogy aztán szinte mozdu­lat nélkül adja elő az egész pro­dukciót a pódium díszlet-jel- meztelen kopárságában, kicsit magányosnak látszik. Nem sza­val, a fogalom klasszikus értel­mében. Minden szavát, hangsú­lyát alárendeli a versnek, nem gesztikulál, még arcjátékkal sem követi az előadott mű érzel­mi vonalát. Olyan egyszerűen, póztalanul beszél, hogy alakja, emberi-testi volta szinte eltűnik, csak a vers él, csak a költő sú­lyos szavai konganak, mint egy harangütés. Pablo Neruda szenvedélyes, szabadon hömpölygő költemé­nyével kezd, aztán József Attila közismert verseit tolmácsolja lé­legzetvétel nélküli egymásután­ban, a címek elhagyásával. Pró­za következik, majd újra József Attila. A Dunánál. Valami fa­nyar bölcsesség, a mindent te­remtő és magába foglaló ember­világ metamorfózisa parázslik szavaiból, könyedén, a nagy dol­gok egyszerűségével vezet el a megértéshez, néhol szinte játé­kosan. Szuggesztív előadó. Ha az em­ber elfordítja a fejét, akkor is őrá figyel, mert amit mond, az elsősorban az értelemre hat. Nem enged ki egy pillanatra sem, a néző-hallgató vagy vele él és a verssel, vagy pedig nem ragadja meg semmi a költe­ményből. Petőfi ritkán hallott remekeinek hetyke báját, Váci Mihály állatkerti képeinek játé­kosságát úgy villantja fel, hogy közben nem téveszti szem elől a szavakba rejtett lényeget, azt, hogy az ember teljességre tö­rekszik, gondolkozik, szeret, re­mél, dolgozik és persze játszik is, mint a gyermek. A művész Karinthy szatirikus monológját adja elő. Nem is annyira hozzátesz, mint inkább elvesz, lefarag a műből. Biztos kézzel kiszűri a humor televé- nyéből a fontosat, a konok igaz­ságot, amelyre maga az író épí­tette könnyes-kacagtató történe­tét. Nem nevettet, nem a poé­nokra készít elő, hanem rámu­tat a lényegre, a megértés szob­ráról egyetlen mozdulattal ránt­ja le a fátylat. A pódium meg­telik színekkel és díszletekkel, pedig a művész egyetlen szemé­lyes hangú összekötő mondatot sem szúr közbe, csak a költők és írók szólalnak meg, nem en­gedi lankadni a figyelmet, kö­vetkezetesen halad előre és vi­szi magával a közönséget is a felfelé ívelő, oldódást kereső spirális gondolatpályán. (Brackó) Cikket közölt a Népújság — csak úgy szőrmentén írva — hogy a megye festői közt nem túl nagy a harmónia... Haragszom rád! Nem kedvellek! Mindig csak ezt tudják fújni... Én nem értem, miért is kell az ecsettel néha fúrni...? ! (b) Tárgyi bizonyíték FELFÚJHATÓ MŰANYAG BÚTOROK Nagy sikerük van az Egyesült Államokban a helyszínen felfújható mű­anyag bútoroknak. Egy egész szoba teljesen beren­dezhető egy tíz kiló súlyú és 60x60 centiméter nagy­ságú csomag tartalmából. Az ebből az anyagból ké­szült karosszékek és heve- rők állítólag könnyen elbír­nak 100 kiló terhelést. Tű­szúrásokra viszont rendkí­vül érzékenyek. ELEKTRONIKUS HOROSZKÓP Végre ez is van: horosz­kópokat készítő elektroni­kus agy! Düsseldorfban be­mutatták az első gépet, amely a jövőre vonatkozó jóslatokba bocsátkozik,' mi­után matematikusok és asztrológusok kilenc havi munkával elvégezték • programozást. , Üzemi baleset (Boros Béla rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents