Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-16 / 64. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek7 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS •A MEGYEI TANÁCS LAPJA NEPUJ5M 1968. MÁRCIUS 16., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM Babák György, a városi tanács vb elnökhelyettese megnyitja az emlékülést. Békéscsaba Városi Tanácsa, a TIT Országos Történelmi Választmánya, a Magyar Történelmi Társulat, a TIT Békés megyei Történelmi Szakosztálya és a Békés megyei Népművelési Tanács Helytörténeti Bizottsága tegnap, március 15-én délelőtt fél 10 órakor tudományos emlékülést rendezett Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Az emlékülést Békéscsaba újjátelepítésének 250., várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából hívták ösz- sze, és azt Babák György, a városi tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg. Üdvözölte az emlékülésen megjelent dr. Mód Aladárt, a TIT-Országos Történelmi Választmányának elnökét, a választmány tagjait, az emlékülés résztvevőit. — Most, amikor 'Békéscsaba újjátelepítésének 250., várossá alakulásának 50. évfordulóját ünnepeljük, a szorgalmas emberi munka társadalmat formáló erejére emlékezünk. Szükséges, hogy még jobban megismerjük városunk múltját, jelenét és jövőjét is — mondotta Babák György. — Igaz, hogy múltunkban Dr. nincsenek különösen nagy történelmi események, de az itt élő emberek, az elődök nagy tömegei progresszív eszméik megvalósításáért küzdöttek, és a századforduló id jén tevékenyen bekapcsolódtak az agrárszocialista mozgalomba is. A város történetének sok még a hézaga, ismeretlen része. Ezeket az elfelejtett eseményeket kívánjuk újra közkinccsé tenni, amikor elhatároztuk, hogy 1969-bem kötetet jelentetünk meg Békéscsaba történelmének eddig ismeretlen, "agy kevéssé isme t éveiről, társadalmi mozgalmairól. Az emlékülés hallgatóságát ezután részletesen tájékoztatta a városközpont rendezési tervéről, melynek kivitelezését az idei, jubileumi évben kezdik meg. A megnyitót követően két tudományos előadás hangzott el. Elsőnek dr. Fügedi Erik kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának tudományos munkatársa „Békéscsaba újjáte- lepítése” címmel vázolta az 1718- as újjátelepítés előzményeit, lefolyását és a telepítést követő néhány évtized lényegesebb eseményeit. Kitűnő előadásában részletesen szólt a Hont és Nóg- rád megyékből érkezett szlovák agarárlako6ság ottani és békéscsabai életkörülményeiről, a betelepülést kiváltó társadalmi, gazdasági tényezőkről, azok hatásának jellemzőiről. Az újjátelepítés nem hőstett volt — mondotta befejezésül —, hanem sok nyo- monjfeágos sorsú ember jobb sorsba törekvése, hogy kiverekedjék maguknak a lehető legjobb helyzetet. Mindezt azonban hallatlan szívóssággal és töretlen akarással hajtották végre. A második referátum Áchim L. András parasztpri-tjának főbb I történeti kérdéseivel foglalkozott, ! és azt dr. Király István, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének főmunkatársa ismertette. Szólt Áchim L. András és pártja harcairól, célkitűzéseiről, a mozgalom hajtóerejéről, az agrárszocialista mozgalmakkal való organikus és eszmei kapcsolatáról. Hangoztatta, hogy Áchim tudatosan vallotta a közösséget az agrárszocialista mozgalmakkal, és abban,’ hogy nagyobb, országra szólóbb eredményeket érjen el, meggyilkolása akadályozta meg. Rámutatott a neves kutató arra is, hogy Áchim L. András követelte leghatározottabban Békéscsaba várossá szerveződését, és a Parlamentben több alkalommal mondott nagy visszhangot keltő háborúellenes beszédeket. Végül a parasztvezér meggyilkolásának körülményeiről tárt az emlékülés elé újabb dokumentumokat. A két előadást dr. Szekeres Béla „A gyáripar kialakulása Békéscsabán”, dr. Tábori György „A néprajzi kutatás főbb feladatai Békéscsabán” és dr. Szabó Ferenc „A békéscsabai 6. vörös hadosztály történetébőr' című korreferátuma követte. A nap eseményei délután 2 órakor a TIT Országos Történelmi Választmányának nyilvános ülésével folytatódtak. S. E. Fügedi Erik, dr. Király István és dr. Szabó Ferenc a varos két évfordulójának dokumentumait tekintik meg. (Fotó: Demény) Az elődök nagy tömegei progresszív eszmék megvalósításáért küzdöttek Tudományos emlékülés Békéscsaba újjátelepítésének 250., és várossá nyilvánításának 50. évfordulóján •9 Oívennyolctmllió forint értékű fonott áru exportra Leányvállalatokat alakított a békési kosáryyár Az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és asszonyok foglalkoztatására — Kosáripari Vállalat egyetlen ko- leányvállalatokat hozott létre a sárgyára Békésen működik. Csak- híres kosárgyár. Dévaványán. nem másfélezer dolgozó segíti a békési és békéscsabai telepeken a munkát. Az éves 60 millió forintos termelési értékből 58 millió érték külföldre kerül. A békési „kosarasok7’ termékei iránt Európa valamennyi államában és a tengeren túlon is igen nagy az érdeklődés. Kiváló minőségű termékük hatszáz változatban készül. Többek között a kézi kosarak számos változatát, echós kutyakosarakat, kenyértartókat, tálcákat, utazóládákat, virágtartókat fonnak az ügyes munkások. A legújabb típusban készülnek a kertibútorok, a fonott garnitúrák. A svédek kizárólagos vásárlási jogot kértek például a festett garnitúrákra. Kék, piros, fekete színben szállítják a modern vonalú ülőgarnitúrákat, de találni közöttük feketére festett, spirálmintás fonásokat is. A megnövekedett feladatok ellátására — no meg a környékbeli Okányban és Körösladányban 140 asszonyt tanítottak meg a kosárfonás tudományára. Tárgyalások folynak Köröstarcsa község vezeM A: A nagy verseity * * * Mi a bajok gyökere Dévaványán? tőivel is, a közeljövőben itt is leányvállalatot hoznak létre. A kosárfonással olyan háziasszonyokat juttatnak keresethez, akik más területen nem tudnak munkát vállalni. twMMWMvtvuwmvuvvvvvvwvvuwwiwwmmwwv IreStts idusán Tegnap a fiatalok szerte a megyében a márciusi ifjúság emlékének adóztak. A békéscsabai ifjúkommunisták a kegyelet és a megemlékezés virágait helyezték el a Kossuth-szobor talapzatán. (Fotó: Demény)
