Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-15 / 63. szám

IP68. március 15. 5 Péntek Mi föl ír a Társadalmi Szemle új száma ? A Társadalmi Szemle márciusi száma is sok, érdeklődésre számot tartó cikket közöl. Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára az új gazdasági me­chanizmus várható társadalmi és politikai hatására hívja fel a fi­gyelmet. és ezeket elemzi. Dr. Granasztói Pál a hazai urbanisz­tika problémáiról ír. Az Eszmecsere rovatban Ko­vács András filmrendező, Faragó Vilmos, az Élet és Irodalom mun­katársa és Gyertyán Ervin film­esztéta filmművészetünk mai problémáiról polemizál. T ordai Zádoer kandidátus Jean Paul Sartre munkásságát méltatja. Filmvetítések a nyugdíjas klubok műsorában Az idős pedagógusoknak min­dig változatos programmal ked­veskedő megyei művelődési ház pénteken délelőtt 10 órakor film- bemutatóval szórakoztatja a bé­késcsabai nyugdíjas pedagógusok klubjának tagjait. Már a válto­zatos címek is utalnak arra (Utazás Ó-Egyiptomban, Darázs- lesen, Borzasztó gyerekek, Di­csőséges Tanácsköztársaság), hogy a bemutató nagyon érde­kes lesz. Jövő pénteken, március 22-én, az összes többi nyugdíjast fog­lalkoztató klubban lesz vetítés. A keszthelyi kórusfesztiválra készülnek A Szarvasi Óvónőképző Intézet KISZ-szervezete a tavaszi hóna­pokra is gazdag kulturális nrog- ramot állított össze. E hónap vé­gén megrendezik a népdaléneke­sek versenyét, s sor kerül szelle­mi vetélkedőre is. A győztesek értékes jutalmakat kapnak. Keszthelyen április 29—május 1-e között rendezik az egyetemi és főiskolai kórusfesztivált a He­likon Ünnepségek keretében. Itt a másodévesek' énekkara képvi­seli az intézetet, mozgalmi dalo­kat, klasszikus és tnagyar műve­ket adnak elő. vagy nem tudott, azt karikára kötözték, hogy meggebedhetett.. De azóta itt más világ lett. Any- nyit foglalkoztak velük a lapok, annyit firkáltak róluk, hogy egyre új meg új intézkedésekkel tették kényelmessé a légiót min­den városi csirkefogó számára... — Megmondhatom neked, Ga­lamb, ha érdekel... Titok, de el­mondom. — Nem! — mondta gyorsan Galamb. — Nem érdekel, ha ti­tok, és nagyon kérlek, ne mondd el... — De... mégis... jobb, ha tu­dod... — Jobb, ha nem! — Az út oda... még eddig... merész expedíciónak számított... Nincs is út... Murzuk oázistól a Nigerig képtelenség... és már helyőrséget is csináltak... A hu­szadik század legnagyobb bot­ránya... Útközben és ott is csak úgy halnak..., de nekik úgy kell Guinea felé... és Timbuktu nyu­gaton van... nem alkalmas... Hű... nem fogom bírni... Egy másik katona szédelgett félre a sorból... Ezt is hátra­hagyták egy félig-meddig pi­henttel. ...Ha nem nézne rá olykor olyan sandán a jó öreg Latou- ret, Isten nyugtassa, ha meg­másíthatatlan jóindulata elszó­lítaná a légióból, akkor meg­próbálna szájharmonikázni a fiúknak, talán ez használna ne­kik a strapa ellen... Negyven gyermeket helyeztek állami gondozásba 1964-ben a békési járásban A gyermek- és ifjúságvédelemről tanácskoztak Békésen Vietnami vendégeli a medgyesegyházi szolidaritási Kibővített gyermek- és ifjúsá­gi munkaértekezletet tartottak március 13-án Békésen. Az ülé­sen a községi tanácsok végre­hajtó bizottsági titkárai, vala­mint a társadalmi és tömegszer­vezetek képviselői is részt vet­tek. Az elmúlt évi munkáról Kiss László, a munkaértekezlet titká­ra, a járási tanács művelődés­ügyi osztályának előadója szá­molt be. A gyermek- és ifjúság­védelmi munka jelentősen ja­vult az elmúlt évben a béké­si járásban. Ezt eredményezte többek között az is, hogy mind a tíz községben működik ifjú­ságvédelmi albizottság. Az elő­adó beszámolójában részletesen tájékoztatta a részvevőket e bi­zottságok munkájáról, melyek igen sok segítséget nyújtottak az elmúlt évben a gyermek- és if­júságvédelemben. Tagjaik a ta­nács, a társadalmi és tömeg­szervezetek vezetői, valamint a különböző munkahelyek képvi­selői, akik lelkiismeretesen, ál­dozatkészen tevékenykednek. Az előadó ezután több olyan példát mondott el, melyek bizo­nyítják, milyen szükség van e bizottságok munkájára és arra, hogy ne csak egyes emberek, ha­nem az egész társadalom ügyévé ) van. Törődnek a nevelőszülők- I hoz kihelyezett állami gondozott | gyermekekkel is. Szó volt az ülésen a tarsadal- • mi szervek munkájáról is, ame- j lyek közül kiemelkedik a nőta- j nács és a Vöröskereszt. A nőta­nács különösen aktívan vesz j részt a munkában, s a szülői | munkaközösségeken keresztül j igen jó kapcsolatot tart az is- j kólákkal, ezenkívül előadássoro- ! zatokat, tanfolyamokat is tart. A i Vöröskereszt pedig az alkoholiz- | mus elleni küzdelemben és a j gyermekek egészségügyi nevelé- \ sében ér el komoly eredménye- | két. Ezután a további feladato- j kát ismertette az előadó, melyek | végrehajtásában igen komoly szerepet kapott a KISZ is. A vitában sokan elmondták tapasztalataikat, észrevételeiket és javaslataikat. Többen java­solták, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságai évente egy-két 'alkalommal számoltas­sák be az albizottságokat munká­jukról. Mások javasolták, hogy az albizottságok ne csak alka­lomszerűen, egy-egy eset megtár­gyalásánál üljenek össze, hanem rendszeresen, s ezeken a megbe­széléseken határozzák meg a váljon a gyermek- és ifjúságvé-1 további leendöket> főleg a meg­delem. A járásban 73 veszélyez- 1 tetett gyermek van, s a velük való törődés bizony sok munkát ad. A bizottságok tagjai rend- ! hogy az ifjúsági szeresen látogatják a családokat, elbeszélgetnek a szülőkkel, fi­gyelemmel kísérik az állami gon­dozásba vett gyerekek sorsát és a veszélyeztetett gyermekek helyzetét. Ennek következménye­ként az elmúlt évben negyven gyermeket javasoltak állami gon-, dozásba vételre. Foglalkoznak azokkal is, akik javítóintézetből kerülnek vissza, ezek mellé pat­ronáló szülőket neveznek ki, akik nemcsak hogy figyelemmel kí­sérik a további életüket, hanem segítenek is, ha erre szükségük előzéssel kapcsolatos feladatokat. Volt, aki szükségesnek tartotta, klubokat fel­nőttek patronálják, segítsék munkájukat, ugyanis ez szintén szorosan összefügg a gyermek­es ifjúságvédelmi teendőkkel, a fiatalok nevelésével. A tanács­kozáson határozatot hoztak a további feladatok végrehajtásá­ra. Március 13-án, szerdán vietna­mi szolidaritási nagygyűlést ren­dezett Medgyesegyházán a közsé­gi művelődési otthon és a járási KISZ-bizottság, bekapcsolódva a megyében egyre szélesedő Tran­zisztor-akcióba. A nagygyűlésen, amelyen megjelent a környező községek mintegy hatszáz fiatalja, részt vett Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának osztályvezetője, Mihalik György, a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottságának első tit­kára és Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának nevelési osztályvezetője. A fiatalok nagy szeretettel kö­szöntötték az elnökségben helyet foglaló vietnami vendégeket. Le Fong eivtársat, a DÍVSZ Végre­hajtó Bizottságának tagját, vala­mint ké‘ hazánkban tanuló viet­nami egyetemistát. A medgyesegyházi iskola ének­karának műsora után Fabulya Balázs tartóét ünnepi beszédet, majd ezt követőén Le Fong elv­társ köszöntötte a medgyesegyhá­zi fiatalokat. A vietnami vendég a szemtanú hitelességével számolt be az amerikaiak kegyetlenkedé­seiről és rámutatott arra, hogy a Dél-vietnami Felszabadj'tási Front, amely az egész nép felsza­badításáért küzd a megszállók el­len, győzni fog az amerikai im­perialisták által kirobbantott há­borúban. Le Fong elvtárs átadta a vietnami fiatalok üdvözletét a nagygyűlés résztvevőinek és kö­szönetéit fejezte ki azért a segít­ségért, amellyel a magyar nép is támogatja Vietnamot igazságos harcában. Szívesen tapsoltunk nekik A kitűnő Budapest Fúvósötös 22 éves fennállása alatt több száz alkalommal lépett fel hazai és külföldi közönség előtt. Sokolda­lú tevékenységükben jelentős szerep jutott az ifjúság zenei nevelésének. Produkcióik min­denkor elismerést és sikert arat­tak. Ez a vélemény alakult ki a megyénk területén tartott 17 if­júsági és egy felnőtt hangver­senyük után is, a csaknem ötez­res hallgatóságuk körében. Mű­soruk művészetpedagógia felépí­tése, levezetése követendő pél­dává válhat az Ifjú Zenebarátok további programjának dramatur­giájához. Az együttes minden tagja, amellett, hogy művésze hangsze­rének, kitűnő zenepedagógus is. Elsősorban ennek köszönhető a gyerekek aktív bekapcsolása egy- egy előadás menetébe. Külön el­ismerést érdemel a nyújtott ze­nei élmények és ismeretek játé­kos, szellemes összefoglalása koncertjük végén. Az együttes művészeti sikerét Hosszú haj nyúlsziv: Hin... Megpróbálja... Mi lehet? Hiszen többen dohányoznak, és azért sem szól... Legfeljebb rá- ordit majd, hogy hagyja abba. Azt megteheti neki. Tüzel a nap... Hat órája menetelnek a vég­telen sárga portenger kellős közepén, amikor egyszer csak Latouret őrmester csodálkozva ? kapja fel a fejét. Valami fi-1 nőm, halk, sípoló zümmögést * hall... Mi ez? Itt, a halálos mars elviselhetetlen utolsó órá­jában, mert még ennyi idő vá­lasztotta el őket a táborozás­tól... Mi ez? Megfordult. A tejfeles képű cincugtatja a szájharmonikáját... és ördög és pokol! Két puska van a vállán! Elvette attól a suhanctól!... Ezt nem szabad, ha rászól, csak azt a kölyköt bünteti, aki maradt volna otthon a mamájánál, ahelyett, hogy idejött katoná­nak... Hát csak cipelje a puská­ját másnap is, majd örül nem­sokára, ha a lábát bírja... De hogy evvel a vacak, poros, foj­tó levegővel még harmonikát is fúj... Tisztára bolond. és döglötten fog a második mene­telésből kibukni... Hát csak buk­jon... csak fújja... És Galamb fújta. Most már! egész vidáman. Ebben az őrá- I ban már egy sem dőlt ki. (Folytatjuk) t Nem kedvelem a beatles-fri- zurás fiúkat. Helyesebben az ol­dalt és hátul kócosán, borsosán kunkorodó, hosszú hajukat nem kedvelem. Miért? Magam is so­kat töprengtem már ezen. Eköz­ben önvizsgálatot is tartottam, s rájöttem, hogy ellenszenvvel fo­gadtam már évekkel ezelőtt is az egyik napról a másikra vál­tozó hóbortos divatot. Ésszerűt­lennek tartottam például a túl széles, minden lépésnél jobbra- balra, ajtószárnyként csapódó túlságosan bőszárú nadrágot. A hirtelen felhúzni is nehéz szárú szűk nadrág meg egyenesen többféle ingert váltott ki ben­nem. Koravén lettem volna már évekkel ezelőtt is, vagy pedig túlságosan konzervatív? Ha eszembe jut, hogy a miniszok­nya látása egészen kedvemre való, s hogy megrettenve olvas­tam a maxi-szoknya ismételt térhódításáról, akkor ... Szóval, ezek szerint se koravén, se meg­rögzött konzervatív nem va­gyok. Miért ellenszenves hát a beatles-frizura? Ezen való töp­rengéseim közben nemcsak II. Rákóczi kaszás-baltás talpasat jutottak eszembe, hanem a tél közeledtével a nyájaikat a he­gyekről az alföldi síkság felé te­relő újabbkori juhászok is. Mi tagadás, hosszabb hajat viseltek a beatleseknél is beatlesebb legénykéknél. Csakhogy Rákóczi haditáboraiban és a juhlegelö- ként szolgáló hegyek között sem volt annyi fodrász, mint ameny■■ nyi manapság hiába várja a nyi- ratkozni szándékozókat. Meg aztán a talpasok is, a juhászok is nagy bátorságról tettek tanú­ságot, úgy hosszú hajasan, ahogy voltak. Az előbbiek a rá­juk támadó ellenséges csapatok­kal, az utóbbiak pedig az éhes farkascsordákkal szemben. Ezekre gondolva, úgy döntöt­tem: ha a beatles-frizura bátor­ságot kölcsönöz viselőinek, akkor igyekszem rokonszenvvé változtatni meglehetős ellen­szenvemet. Már-már sikerült ez a törek­vésem, de a minap szertefosz-, lőtt a nehezen táplált illúzióm. A fodrászüzletben egymás mel­lé kerültünk egy bealles-frizu- rással. Miután átadott egy ké­pes újságból kivágott, bozontos hajzattal ábrázolt férfiképet mintának, minduntalan és ide­ges rángatózással nézett jobbra- balra. A fodrász nyugalomra intő szavaira azt suttogta: — Félek, hogy lefognak néhányan és kopaszra nyírnak. Tehát félt őkelme, mint a la­kott terület közelébe vetődött nyúl. No, azért nem nevezhető gyávának. Nem, mert két-három hónaponként „lesz, ami lesz", mégis beül a fodrászüzletbe a feleslegesnek vélt, négy-öt cen­timéterrel hosszabb haj körül- stuccolására. De hát miért fél? Sajnos, egyelőre csak híresztelik, hogy néhány bosszúálló francia ka­tona példájára nálunk is meg­fosztják nagyon féltett „hári"- juktól a Beatles-együttes tagja­it majmotokat. Nem kárörven- désből mondom: kerülne, ami­be kerülne, befizetnék néhány ilyen látványra. —ki méltóan segítette Alföldi Mária kitűnő előadói stílusa, kulturált, szép hangja. Műsoraikról kialakult tapasz­talatainkat összegezve megálla­píthatjuk, hogy az Ifjú Zeneba­rátok iskolán kívüli neveléséhez ily módon felépített, művészeti- leg igényes koncertekre van szükségünk. Programjuk segítet­te elképzelésünk valóra váltását, mivel úgy éreztük, hogy szá­mukra éppoly jelentős volt kis falvaink dobogóin a rájuk váró feladat, mint Európa nagy kon­certpódiumain elérendő siker. Szívesen tapsoltunk művészetük­nek és örömmel visszavárjuk őket. Kovács József Orosháza Nem lehetne gondosabban? Mi tagadás, eléggé borsos a tü­zelőanyag ára. Emiatt azonban általában csak egymás között hümmögnek, sóhajtoznak az em­berek. Amiatt viszont eléggé hangosak voltak, hogy n*gyénk több községében, városában na­pokig, hetekig sokan hideg la­kásban voltak kénytelenek szén­re várni a tél folyamán. — „Elég közérthetően hirdettük, hogy mindenki igyekezzen nyá­ron beszerezni szénszükségletét'’, — hangzott válaszul az okos, de nem mindenki zsebének elfogad­ható érv. A közületek nem szen­vedtek keret-, illetve pénzzavar­ban a nyáron. Egyik is, másik is igyekezett biztosítani a szénszük- ségletet. Mi több, közülük néhány szükségleten felüli mennyiséget is vásárolt, vagyis pocsékolásig. Pocsék olás alatt azt értjük, hogy az állami és a földműves­szövetkezeti boltegységek szén­szükségletét, elég sok helyütt a szabad ég alatt, az udvaron tá­rolják. Még szemre is fel lehet mérni, hogy az évente elporladt vagy sárba taposott szén érté- • kéből már minden bolt és ven­déglátóipari egység udvarán nem is csak egy körülkerített, fedett fészert lehetett volna már építeni. Érdekes, hogy a vendéglátó egységek vezetői és dolgozói mi­lyen következetes szigorral „va­salják be” a vendégek által vé­letlenül eltört poharak, hamu­tálcák dupla árát, s milyen kö­zömbösen nézik évről évre több mázsa, több száz forint értékű szén elporladását, sárba kevere­dését. A boltegységek felelős irá­nyítóinak a vendéglátóipari és földművesszövetkezeti vezetők­nek, ellenőröknek látszólag nem tűnik ez fel. Azaz minden bi­zonnyal feltűnik a pocsékolás. de nem szólnak, nem vonnak ér­te felelősségre senkit, nehogy „Miért nem építenek széwiároió fészert?” szemrehányást kapja- I nak válaszul. K. I. 17110642

Next

/
Thumbnails
Contents