Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-11 / 35. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek^ BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. FBBRUÄR ti., VASÄRNAP Ära 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM A megfelelő alap Ifüvio Bit áltlf ® MSZMP Központi II81LIC III CII f Bizottságának üléséről Az idén megkezdődik Orosházán is a víztorony, a főnyomóvezeték és a vizmotelep építése A most már rendelkezésre állló megyei statisztikai jelentés alapján jóleső érzéssel nyugtázhatjuk: 1967 «s utóbbi időszak égjük legeredményesebb esztendeje volt. A megállapítás azért is helytálló, mivel az a termelés, a gazdasági elet szemmel látható fejlődésén nyugszik. Ennek viszont természetszerű eredményeként tovább javultak a lakosság életkörülményei. Olyan oka, magyarázata is van ennek, hogy tavaly sikerült első ízben a rendelkezési« álló munkaerőforrás nyolcvanszázalékos foglalkoztatása. Az új munkahelyek munkaerő szükségletének megfelelően 4300-zal növekedett a munkások és alkalmazottak létszáma. És ami örvendetes, hogy közülük 3800-an az iparban helyezkedtek el, találtak munkahelyet, itt is elsősorban megyénk olyan új iparágában, mint amilyen a kőolaj- és földgázipar, valamint a szintén honos könnyűiparban. A bedolgozói rendszer fejlesztése 1200 munkás elhelyezkedését eredményezte. Az időközben napvilágot látott szabályozások e rendszer továbbá fejlődése előtt nyitották meg az utat Nem kétséges, hogy ezzel a kölcsönös előnyökkel járó lehetőséggel ezután még jobban számolnak majd a vállalatok, mivel több kisebb-nagyobb beruházástól, kiadástól mentesülhetnek. De jó ez azoknak is, akik immár az eddiginél több jogot, szociális juttatást élvezve ily módon tudnak csak munkát, hasznos és kifizetődő elfoglaltságot vállalni. A múlt év kétségkívül egyik szembeszökő adata, s ez már az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülésnek is köszönhető, hogy az ipari termelés — az országosnál jóval nagyobb ütemben — húsz százalékkal növekedett Ezen belül az állami ipar — az élelmiszeriparral együtt — 17, a szövetkezeti ipar 30 százalékkal többet termelt, mint egy évvel korábban. Az sem érdektelen, hogy ennek eredményeként az egy foglalkoztatottra jutó termelésnövekedés tekintetében megyénk megelőzte a környező megyéket. S ha már a kedvező tapasztalatoknál tartunk, az is biztató, hogy az ipari üzemek tevékenységét általában a szükségletre való termelés jellemezte, s hogy a kereslet és kínálat összhangja is jobb volt, mint egy esztendővel korábban. Ugyanakkor tavaly is előadódtak még különböző kooperációs hibák, a textilruházati iparban pedig állandósult az anyag- és kellékhiány, a faiparban nemegyszer műszaki segédanyaghiányok gátolták a termelést. A megyében termelt néhány termékből, elsősorban téglából, bébi ruházatból, új típusú csempekályhából, modern konyhabútorból és húsból bizony nem tudták az igényeket mindenkor kielégíteni. A jó és kedvező tapasztalatok mellett van még min javítani ahhoz, hogy a termelésben is, az ellátásban is mind kevesebb legyen az efféle zökkeríő. A mezőgazdasági termelés tavaly — a belvíz- és aszálykárok ellenére — az országoshoz hasonlóan meghaladta az előző évit, alapjában véve a tervnek megfelelően alakult. Gazdag termést takarítottak be kenyérgabonából. Olyannyira, hogy az mintegy 30 százalékkal felülmúlta az 1966. évűt. Ennek elsősorban az az eredője, hogy búzából rekord átlagtermést, 15 mázsás hozamot értek el ka- tasztrális holdanként. Jóval kedvezőtlenebb volt viszont a termés szálas takarmányokból és a legtöbb kapásnövényböl, közte néhány ipari nyersanyagból. Ezeknek nemcsak a termésátlaga, hanem termésmennyisége is csökkent Ugyanakkor biztató jel, hogy az állati eredetű termékek termelésének növelésére fordított sok gond és figyelem meghozta az eredményt. Ennek tulajdonítható, hogy például tejből .5,7, tojásból 65,7, gyapjúból 4,5 százalékkal többet, termeltek, mint egy évvel korábban. Ilyen fejlődéshez mit is lehetne hozzáfűzni: csak így tovább! A szükségletek kielégítése is ezt kívánja, de ezt követeli a most már nagyobb önállóságot élvező közös gazdaságok érdeke is. Hű tükörkép a múlt évről ösz- szeállított statisztikai jelentés. Kimondva vagy kimondatlanul, is kitűnik belőle, hogy az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérésnek már tavaly több kézzelfogható eredménye volt. A menet közben tett intézkedések megfontoltságról tanúskodnak, s az új gazdasági mechanizmus nem egy elemét jól hasznosították a termelésben, az értékesítésben. Mindez viszont jól szolgálta a lakosság életkörülményeinek további javulását. Sok összetevője van ennek. Az egyik kétségtelenül a foglalkoztatottak számának a növekedése volt. De az sem elhanyagolható többek közt, hogy a lakosság személyi jellegű készpénzbevétele tavaly csaknem tizenkilenc százalékkal több volt, mint az előző esztendőben. Nem véletlen hát, hogy éppen ezért a kereskedelem rekordforgalmat bonyolíthatott le, s hogy a keresletek mindinkább a tartós fogyasztási cikkek irányába tolódtak el. Minden valószínűség szerint ez a folyamat ezután is tart. Ennek viszont elsődleges feltétele, hogy az idén necsak megismételjük, hanem felül is múljuk a tavalyi eredményes esztendőt. Reménykedünk, hogy így lesz, hiszen ehhez a múlt év megfelelő alapot szolgáltat, Podina Péter A szezon végi vásár első tapasztalatai A szezon végi vásár első hetében az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ruházati boltjai 16 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Nagy az érdeklődés a divatáruk iránt, sok télikabát, sál, kesztyű talált gazdára a vásár első napjaiban. Az iparcikk kisker.-nél kiszámították, hogy a lakosság megtakarítása a 30—10 százalékos árengedmény miatt, az első három napon meghaladja a másfél millió forintot. Ez csak a kisker. boltjaiban vásárolt ruházati cikkekre vonatkozik, ezért a megye lakóinak megtakarítása ennél jóval több, hiszen más kereskedelmi vállalatok is éltek az árengedmény adta le- \ hetóségekkel. i Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet — amely több, mint 100 bolti és vendéglátóipari egységgel áll a lakosság szolgálatában — az elmúlt évben kísérletképpen új kereskedelmi formát vezetett be. Bátran vállalták a rizikót, hogy a lakosság igényeit messzemenően kielégíthessék. Többek között a gyulai és környékbeli lakók kívánsága szerint megrendeltek készruhákat, kötött holmikat közvetlenül az ipartól és a kisipari termelőszövetkezetekről. Megvásároltak öt- vagon méreten kívüli lemezt, csakhogy füstcsöveket, esőcsatornákat készíttethessenek. Vállalkoztak arra is, hogy kerítés céljára dróthálót fonattak, így a különböző hiánycikkekből is kielégíthették a vevők igényeit. Jó eredményeket hozott a plexi üveggyártás is, több mint félmillió forint értéket termeltek ebből a korszerű dekorációs anyagból. Mindent egybevetve a szövetkezet vezetői így summázzák az eredményeket: ..Érdemes volt vállalni a rizikót”. A szövetkezet területén ugyanis egy év alatt 23 százalékkal emelkedett a forgalom. Huszonhatmillió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le a kiskereskedelem, a vendéglátóipar, a felRekordnevezés a prágai bélyegkiáilnásra A prágai bólyegkiállitás június 22-en nyílik. Eddig 300 hazai és 1100 külföldi gyűjtő küldte et kiállítási anyagát. A rendezők szerint nemcsak a kiállítók száma, de a kiállított bélyegek értéke is rekordot jelent — több mint egymilliárd korona. A rendezők felkérték Erzsébet angol királynőt is, küldje el híres bé- lyeggy ü j töményét. A múlt években megkezdett közművesítés az idén is tovább halad Orosházán. A szennyvíz- rendszer és a vízmű építésére ez évben 10,8 millió forintot fordítanak. Mintegy ötmillió forintos költséggel megkezdődik a víztorony, a főnyomóvezetétk és a központi vízműtelep építése. Ez utóbbi a Dózsa Tsz területén, a gerendás! út mellett készül, amely kitermeli a kutakból a vizet, s a főnyomóvezetéken át a toronyba nyomja. A statikai vizsgálatok alapján a víztorony nem építhető vásárlás és az ipari tevékenység területén, mint egy évvel korábban. Egy év alatt ezer sertést hizlaltak meg, saját konyháikon választékosabb volt az ellátás, ezenkívül közfogyasztásra is adhattak sertéshúst. fel a korábban tervezett helyen, a Táncsics és a Könd utca sarkán, hanem a malom előtti fel- töltött gödörben. Bármilyen furcsának is tűnik, itt a legkedvezőbb az altalaj teherbíróképessége, ugyanis legkevesebb öt-hat méter mély alap szükséges, s ennek csak alig fele a most feltöltött laza rész. Az alap mintegy harminc-negyven méter átmérőjű vasbetonszerkezetű lesz. A torony tartályában ezer köbméter víz tárolható, s így el kell vetni azt a sokakban felvetődött javaslatot, hogy a malom udvarán lebontott kémény alapja szolgáljon — amely csupán a kémény saját súlyát bírta el — a víztorony alapjául. Az építkezések még az idén megkezdődnek, s előreláthatólag 1969 végére fejeződnek be, hiszen csupán a torony alapozása fél esztendőt vesz igénybe. Ezután megkezdődik az elosztóvezeték-rendszer építése. Érdemes volt vállalniuk a rizikót
