Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-10 / 34. szám

1968. február 10. 3 Szombat Ha nem tetszik ... Egy elismerten jó szakmunkás a munka szervezésében változ­tatást javasolt a műszaki veze­tőnek, amit kellően megindo­kolt. Bizonyította, hogy az ő el­gondolása alapján eredménye­sebbé, gazdaságosabbá lehet tenni a termelést. A műszaki vezető — főként presztízs-okok miatt — elutasí­totta a javaslatot, amiből meg­lehetősen éles vita támadt. Kel­lő érv hiányában végülis így próbálta a szakmunkásba bele­fojtani a szót: „Ha nem tetszik, megkaphatja a munkakönyvét.” A célját el is érte. Valóban elment a kedve a szakmunkás­nak attól, hogy további eszme­cserét folytasson a felettesével. Ha a sok éves munkája, a vál­lalat érdekében kifejtett tevé­kenysége alapján még annyit sem érdemelt ki, hogy tisztessé­ges hangon beszéljenek vele, akkor ő is lezárta az ügyet. Napokig töprengett ezen, szinte kedélybeteggé vált. Va­lahogy sokkal fontosabb ember­nek tartotta magát a vállalat­nál. Soha nem a hangjával, ha­nem a munkájával bizonyított. Alapjában véve szerette az üze­mét, amelyben dolgozott, tár­sait, akik legtöbbjéhez a mun­kában, küzdelemben kovácsoló- dott barátság fűzte. Jólesett ne­ki, hogy elismerték szakmai hozzáértését és mindig biza­lommal fordultak hozzá, ha va­lamiben segítségre, tanácsra szorultak. Ilyen helyen a tudás ad igazi tekintélyt, s ő ezt az évek során megszerezte magá­nak. Vágyott rá, azért is képez­te magát rendszeresen. Könyve­ket, szakmai folyóiratokat olva­sott, kereste az új, a jobb meg­oldások lehetőségét. Soha nem voltak nagyratörő tervei. Azt tartotta és tartja ma is: nem a beosztás teszi az embert, hanem az, hogy ki-ki a maga posztján hogyan állja meg a helyét. Elkérhetné a munkakönyvét és odébbállhatna. Más helyen talán még több lenne a kere­sete is. Ö azonban nem vándor­madár és a társait sem hagyhat­ja cserben. Azt az évek során kialakult kis közösséget nagyon hiányolná. Most majd nem szól bele sem­mibe. Egyelőre. Menjen minden a maga útján, ha jó, ha rossz. De ha valaki még egyszer azt mondja neki, hogy „megkaphat­ja a munkakönyvét”, akkor... Nem lesz senkinek a kiszolgál­tatottja. Annak sem, aki nye­regben érzi magát és elfelejt­kezik arról, hogy az embernek önérzete is van. Pásztor Béla A gazdaságirányítás új körülményeihez igazították a függetlenített vezetők munkakörét Örménykúton j sík osztály vezetését pedig Med- I vegy Pálné főkönyvelőre bízták. A termelési osztályon belül két csoport működik. A növényter­Az ötezer holdas örménykúti Egyetértés Tsz-ben néhány héttel ezelőtt a gazdaságirányítás új körülményeihez igazították függetleníted vezetők munkakö­rét. Szabó V£.”crék ú í'nküeSr'-Tisz- tályvezejp' azzal magyarázta az átszervezés szükségességét, hogy a kgrábbi munkakörök ellátása el­aprózta a tsz-elnök, a főagronó- mus és a főkönyvelő munkáját. Gátolta a mozgási lehetőséget piackutatásra, információk be­szerzésére. Az új szervezés lénye­gében abból áll, hogy két osztályt hoztak létre. Az egyik a terme­lést, a másik pedig a számvitelt fogja össze. A termelési osztály élére a vezetőség Szabó Vendel volt főagronómust állította, a má­mesztési csoportban nyolc feP&t beos'z'fest. Ök látják el a brigádok vezetését, irányítását. Munkájukat a csoportvezető fog­ja össze, aki a géptelep vezetőjével együttesen irányítja a növényter­mesztési r unkákat. A másik cso­portba az állattenyésztőket sorol­ták. Itt egyelőre két szakembert foglalkoztatnak. A beosztások és az ezzel járó j kötelességek ügyrendben és mun- ! karendben való elhatárolásával az volt a célja a tsz vezetőségé­nek, hogy a középszintű irányí- j tási körökben dolgozók önállósá- I gát, felelősségét növelje. tó is lehetett számára ez a vágy­álom — Horthy Miklós másod­szor nem lehetett a „nemzeti hadsereg fővezére”. Utolsó évei már a reményvesztettség jegyé­ben telnek el. A pénz fogy, fia üzleti vállalkozásai rendre cső­döt mondanak, örömet legfel­jebb az okoz, hogy Mr. Bowden, az angol hadsereg egyik ezre­dese udvarolni kezd a már régen özvegy menynek, feleségül ve­szi, s részt vállal a kormányzói unoka neveléséből is. Ifj. Hor­thy István előtt, akinek a kor- márnyzó a királyi koronát szánta, nemigen beszélnek a múltról, el akarják titkolni előt­te, hogy tulajdonképpen egy le­csúszott családból származik. A kormányzó maga nem akar hallani már Magyarországról. Egyszer azért még felcsillan számára a remény. 1956 októbe­rében, az ellenforradalom ide­jén állandóan a rádiókészülék mellett ül, izgatottan, remény­kedve hallgatja a híreket. Nyi­latkozatot tesz közzé, amelyben a magyarországi eseményekkel kapcsolatban felajánlja szolgá­latait. Később, amikor Magyar- országon leverik az ellenforra­dalmi lázadást, a New York He­rald Tribune riportere előtt ke­serű szemrehányásokkal illeti a nyugati hatalmakat, — Arra számítottam — mond­ja —, hogy a Nyugat a felkelést az alkalmazottnál hathatósabb eszközökkel is támogatja majd. Életének utolsó csalódását mindössze három hónappal éli túl. • 1957. január 26-án hajnal­ban rosszul lesz. Az elégtelen szívműködés következtében légzési zavarok lépnek fel Nyolcvankilenc éves. Állapota fokozatosan romlik. Február 9- én hajnalban elveszti eszméletét és még azon a napon meghal. A lisszaboni angol katonai te­metőben kap sírhelyet, nem a kenderesi családi sírboltban. Egy emigráns temetése jut osz­tályrészéül, nem egy dinasztia- alapítónak kijáró búcsúztatás. Hiszen mielőtt ő sírba szállt volna, már régen ■ sírba szálltak vágyálmai. Nem lett belőle ki­rály. S nem lett egyetlen Hor- thyból sem. A terveket, amelye­ket egykor a budai Várban dé­delgettek, komikusnak mond­hatnánk, ha nem olyan tragikus időkben szőtték volna őket. Vége A KSH Békés megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) egyes építőanyagokból a keresle­tet nem mindig tudták kielégíteni. Az év folyamán a megyében 2655 lakást építettek, 1012-t meg­szüntettek. Az épített lakások szá­ma 50 százalékkal több volt, mint az előző évben. A lakásállomány Békéscsabán 3,4, a megyében 1,1 százalékkal emelkedett 1966-hoz viszonyítva. A megyében épített lakások egyharmadát állami erő­ből, a felét OTP-kölcsönnel építet­ték. 1967-ben tovább bővültek a la­kások közművesítésének feltételei. A Kardoskút—Békéscsaba közötti gázvezeték üzembehelyezésével megteremtődtek a gáz háztartási és ipari felhasználásának további feltételei. Békéscsabán a földgáz „megérkezését” követően 264 la­kást kapcsoltak be a gázellátásba. A megye vízműkapacitását 12 százalékkal növelték. A vízcsőhá­lózat hossza az év végén csaknem 700 km volt, 36 százalékkal több mint 1966 végén. Az év folyamán 1200 lakást kapcsoltak be a víz­hálózatba, s ezzel számuk 6350-re emelkedett a megyében. A csatornahálózat fejlesztése lassúbb ütemben halad, mint a vízhálózaté. A vízvezetékkel ellá- | tott lakásoknak mindössze 40 szá­zaléka Van csatornahálózatba be­kapcsolva. Az év folyamán javult mind a személyi, mind a dologi jellegű egészségügyi ellátás. Az év végén a megyében 554 orvos volt, 7 szá­zalékkal több, mint egy évvel ko­rábban. Az orvosi körzetek szá­ma egy év alatt 153-ról 158-ra emelkedett. A fekvőbetegellátás jelentős javulását eredményezte az új, modern orosházi kórház, amely 1967-ben kezdte meg mű­ködését. Az 1966—67. tanévben mind az általános, mind a középiskolák­ban csökkent a tanulók száma, s ezáltal kedvezőbbé váltak az ok­tatás személyi és tárgyi feltételei. Az általános iskolákban tanulók j száma 59 000, a középiskolák nap­pali tagozatán tanulóké 9100. 1967-ben a Békés megyei Jókai Színház előadásait 17 százalékkal többen nézték meg, mint az elő- I ző évben. A filmszínházak férő- helykihasználása azonban csak kb. 50 százalékos volt. A televízió- j előfizetők száma 41 940, a rádtó- előfizetőké 112 356 volt 1967 vé­gén, 24, illetve 1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az állóalapok fejlesztése és felhasználása A megyében 1967-ben a célkitű­zéseknek megfelelően fejlesztették a termelőágazatok állóalapjait. A beruházások legnagyobb része építési jellegű volt. A vállalatok saját forrásaikat többségükben gépbeszerzésre fordították. Jelentősen meggyorsult a gáz­program keretében végzett mun­kák üteme. A rendelkezésre álló népgazdasági erőforrásokhoz mér­ten javult a mezőgazdaság ellá­tása korszerű ipari eredetű terme­lési eszközökkel, gépekkel, nagy­üzemi épületekkel, vegyi anya­gokkal, stb. 1966—1967-ben az anyagi-műszaki bázis bővítése kü­lönösen a termelőszövetkezeti gaz­.•tLägakban ^'Í^^SlSé. A korszí?! j állattartás biztosítá­sa érdekében a mezőgazdasági Az iparban is tovább emelke­dett a termelés műszaki-techni­kai színvonala. A kőolaj- és föld­gáztermelés termelékenysége több mint 40 százalékkal emelkedett, a téglaiparban a körkemencék napi termelése 6,6, az alagútkemecéé 14,3 százalékkal nőtt, az üvegipar­ban 5,5 százalékkal több üveget termeltek azonos idő alatt a ke­mencék, a bútoriparban tovább bővítették a lakköntőgép alkal­mazásának területét. A tavalyinál jobb minőségű árut termeltek pa­mutszövetből, férfiingből, a békés­csabai telepen baromfiból és to­lásból jelentősg- c„ük”enl a ter­melés selejtaránya konzerv- £* síküvegből. 1967-ben 33 500 kát. hold terü­üzemekben 1967-ben 5600 szarvas­marha-. 12 200 sertés- és 6300 juh- férőhelyet, valamint 11 00-0 négy­zetméter alapterületű baromfiólat helyeztek üzembe. A jobb raktá­rozás céljára 741 vagon befogadó- képességű magtárt és górét építet­tek. A mezőgazdasági üzemek többek között 277 traktort, 156 arató-cséplő gépet, 640 kéttenge­lyes pótkocsit és 57 fejőberende­zést vásároltak. A mezőgazdasági géppark növekedésével párhuza­mosan fejlesztették a gépiavitó hálózatot is, 12 gépjavítóműheilyt .és 39 gépszínt építettek. letet öntöztek a megyében. 13 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. A talaj termőerejének pótlására a megye gazdaságai 1967-ben 156 200 tonna műtrágyát vásároltak, 44 százalékkal többet mint 1965-ben. Az egy kát hold szántóra jutó műtrágyafelhaszná­lás az állami gazdaságokban 362, j a termelőszövetkezetekben 202 kg volt, 65, illetve 27 százalékkal több. mint két évvel korábban. ; 1965-höz képest nőtt a nagyüzemi gazdaságokban a szervestrágya- felhasználás is. Termelés és értékesítés Az ipar termelése 1967-ben 20 százalékkal nőtt. Ezen belül az állami iparé 17, a szövetkezeti iparé 30 százalékkal emelkedett. (Országosan az állami ipar 9, a szövetkezeti ipar 16 százalékkal termelt többet, mint 1966-ban). Az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés az állami iparban — élelmiszeripar nélkül — 11 szá­zalékkal. az élelmiszeriparban 6 százalékkal haladta meg az 1966. évi szintet. Az ipari termelés és az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés növekedése a szomszédos me­gyékhez képest Békésben volt a legnagyobb. A szocialista ipar termelése a fontosabb cikkekből jelentősen nőtt 1966-hoz képest. Többek kö­zött földgázból 144, öblös üveg­ből 41, öntött síküvegből 48, kö­zépfalazó blokkból 81. női ruhá­ból 54, és női cipőből 103 száza­lékkal többet termeltek, minit egy évvel korábban. Az országos ter­melésnek földgázból 22,2, égetett téglából 9,9, égetett cserépből 34,1, öblös üvegből 33,4, öntött síküveg­ből 86,4. férfi ingből 17,2, cukorból 21,1, kolbászfélékből 15,2, vágott baromfiból 22,5, feldolgozott to­jásból 17,0, főzelékkonzervből 11,6 százalékát a megye állami ipara j termelte. Néhány terméknél bizo­nyos aránytalanság volt tapasztal- | ható a termelés és a szükséglet között. A megyében előállított | cikkek közül nem tudták ki elégi- i tani az igényeket téglából, bébi ruházatból, valamint újtípusú csempekályhaból, modern kony- : habútorból és sertéshúsból. Az ipar külkereskedelmi átadá- , sa 1967-ben 8 százalékkal, a ko­rábbi évek növekedési üteménél i mérsékeltebben emelkedett. A megyei és más megyei szék- ; helyű építőipari szervek 1967-ben összesen 897 millió forint értékű j építési, szerelési munkát végeztek j a megyében, 17,3 százalékkal töb­bet, mint az előző évben. Ezen be- ' lül a megyei székhelyű építőipar j termelése 7,6. az építőipari közös ! vállalkozásoké 65,2, a más megyei I szerveké 27,1 százalékkal emelke- ! dett. 1967-ben a megyében dolgo- i zó építőipari munkások száma ke- | vesebb volt, mint 1966-ban, a tér- ; melés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. 1967 folyamán az építő­ipari vállalatok erőiket jobban koncentrálták. Ennek eredménye­ként összesen 233 építményt adtak át rendeltetésének, 36 százalékkal többet az előző évinél. A mezőgazdaság termelése 1967- ben országosan nagyobb volt,.mint az előző évben, és lényegében a tervnek megfelelően alakult. A mezőgazdasági össztermelésen be­lül az állattenyésztés a növényter­melésnél jobban nőtt; A megye mezőgazdasági termelésére — a jelentős belvízkárok és az aszály ellenére — ugyanaz a tendencia jellemző. A kalászosok termésmennyisége nagyobb volt, minit 1966-ban. Ke­nyérgabonából 289 400 tonna ter­mést takarítottak be, 30 százalék­kal többet, mint egy évvel ez­előtt. A búza termésátlaga kát. holdanként 15 mázsa volt, amely rekordtermés a megyeben. A -ta­karmánygabona termése 6, a ri­zsé 51 százalékkal haladta meg az 1966. évit. Emelkedett továbbá a borsófélék, az olajlen, a mák és a cirok ter­mésmennyisége is. A. zöldség­félék terméseredményei többnyi­re javultak; a három legnagyobb területen termelt növényből (zöld­borsó, paradicsom és vöröshagy­ma) rekordmennyiséget takarítot­tak be. A legtöbb kapásnövény (a kukorica, a cukorrépa, a napra­forgó, a burgonya) és a szálas-ta­karmányok termésátlaga és ter­mésmennyisége azonban csökkent. 1967 őszén a kenyérgabonát csaknem 211 400 kát. holdon ve­tették el, 4400 kát. holddal na­gyobb területen, mint 1966-ban. A takarmánygabona őszi vetésterü­lete és az állóvetések területe is meghaladta az előző évit. A megye gazdaságaiban 1967. december 31-én 137 300 darab szarvasmarhát és 613 700 darab sertést tartottak. A szarvasmarhák száma 1000-rel, a sertéseké 48 709- zal volt több, mint egy évvel ko­rábban. sertésállomány az 1966. évi jelentős visszaesés után az év folyamán nőtt és az év végére csaknem 3 százalékkal nagyobb volt, mint 1965. végén. 1967 folyamán növekedett a szocialista gazdaságok hizlalást tevékenysége és emelkedett az ál­lati eredetű termékeik termelésé. A szocialista nagyüzemek tejből 5,7, tojásból 65,7, gyapjúból 4.5 százalékkal többet termeltek, mint 1966-ban. A többtermelést minden «él'"'' -> *------------ >ju* . . —at. auami gazdaságokban 178, a szövetkeze­tekben 203 tojás volt 1967-ben. A felvásárló és feldolgozó vál­lalatok 1967-ben a mezőgazdasági termelés nagyobb hányadát vásá­rolták fel, mint egy évvel korá­ban. így az élelmiszeripar nyers­áru igényeit — sertéshús és gyűl mölcs kivételével — biztosították. A felvásárlás volumene 1966- hoz képest 6 százalékkal nőtt. A növényi eredetű termékek felvá­sárlása 9 százalékkal (ebből a bú­záé 33 százalékkal), a vágóálla­tok és állati eredetű termékeiké csaknem 4 százalékkal emelke­dett. Az 1967. évi vágósertés-fel­vásárlás — az 1966. év végi ala­csony és kedvezőtlen összetételű sertésállomány következtében — 12 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben. A sertésfelvásár­lás kiesését a vágómarha- és ba­romfifelvásárlás növekedése nem ellensúlyozta. Csökkent a vágó­állat-export. 1967-ben tejből 12, baromfiból 14, tojásból 37 százalékkal nőtt a felvásárlás. A baromfiipar 18 százalékkal több baromfit és 21 százalékkal több tojást dolgozott fel, mint 1966-ban: a vágott ba­romfi-export 14, a feldolgozott tojásexport 61 százalékkal növe­kedett. A zöldségfélék felvásárlásának volumene — a fontosabb tíz nö­vény alapján — 1966-hoz képest 12,7 százalékkal nőtt. A konzerv­gyár főzelékkonzervből 13, para- dicsomkonzervből 54, savanyú­ságból 6 százalékkal termelt töb­bet, mint egy évvel korábban; fő­zelékkonzervből és szárítmányból 15, paradicsomkónzervből 51 szá­zalékkal többet exportáltak, mint 1966-ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents