Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-08 / 32. szám

1968. február 8. 4 CsöfSrtSk Lesz-e új ára a melegágyi ablakkeretnek? Január 1-e óta szünetel a me­legágyi ablakkeretek eladása. Nincs még meg az új ár. A ve­vők nap mint nap szép számmal érdeklődnek az FMSZ békéscsa­bai vetőmagboltjában, ahol im­már hetedik hete raktáron poro­sodik a készlet. Senki sem vál­lalja a felelősséget azért, hogy a régi áron forgalmazzák, lé­vén szó tél végi, kora tavaszi idénycikkről. A melegágyi ablakkeretek mind értékesebb tartozékai a háztáji gazdaságoknak. Gyula, Békéscsaba, Orosháza és Szarvas környékén sokasodnak a zöld- séghajtatással foglalkozók. Az idényre készülődés elkezdődött. Ez a munka azonban több he­lyen megrekedt, mert a fogyasz­tói árral kapcsolatos elképzelé­sek még nem láttak napvilágot. A vetőmagbolt alkalmazottai így kénytelenek a vásárlót ki­szolgálás nélkül elengedni, s ar­ra kérni, hogy egy újabb alka­lommal próbálkozzanak a sze­rencsével. Ha az ármegállapítás még so­káig húzódik, valószínű, hogy az ablakkeretek hiánya miatt keve­sebb zöldség jut a piacra. Válás Bagdi Sándor „kálváriájára" A BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG | úton, azonnali hatállyal elbocsá- I is kapott volna utasítást. Mindösz- 1968. február 1-i számának har- | tóttá. ! sze a fegyelmi eljárás során hl­madik oldalán, a cikkíró egyolda- ] Az elbocsátó határozat kiadása í vatkozott arra, hogy a többi erdé- lú tájékozottsága alapján téves 1 után az erdőgazdaság az ügyet a ! szék is követnek el hasonlóan til- közlés jelent meg. megyei rendőrfőkapitányságnak tott fakitermelést, de ezen állítá­Az „Erősebb a presztízs, mint az adta ^t, mivel a társadalmi tulaj­ember becsülése, avagy Bagdi don hűtlen kezelésének gyanúja Sándor kálváriája” a valóságban illetve áll fenn. teljesen más. Bagdi Sándor az elbocsátó hatá­A Gyulai Hírlap múlt év no­vember 17-i számában a Népi El­lenőrzési Bizottság tájékoztatása alapján hírül adta, hogy a Békés megyei Állami Erdőgazdaság igaz­gatója Bagdi Sándort — a fával — sík — | manipuláló erdészt — fegyelmi Egy és más egy propagandistáról zsebbe vágó kérdés Egy jó propagandistát keres- ] — Ez azért is van így — veti tünk a szeghalmi járásban. Láda ] közbe a párttitkár —, mert igen elvtárs, a járási pártbizottság el- | helyesen dolgozták ki ezúttal az ső titkára mondta: hogy ne men- ! előadások tematikáját. Mintí- jünk messze, keressük fel Kere- | egyik, hogy úgy mondjam kés Sándor főkönyvelőt a helyi Rákóczi Tsz-ben. Ö is a jó pro­pagandisták közé tartozik, ha egyáltalán lehet ilyen megkülön­böztetést tenni a párt eszméinek terjesztői között. Emberek va­gyunk. Van, aki jobban ki tudja fejtem gondolatait, s van, akinek kevesebb ehhez a szókincse. Van, aki ilyen módszerekkel igyekszik megérttetni az elméletet, van, aki olyanokkal. Embere válogatja. Ha Kerekes Sándort dicsérik, biz­tosan meg is van annak az oka. Ezekkel a gondolatokkal nyitot­tunk be a tsz irodájába, de., pechünkre, Kerekes Sándor éppen körúton volt valamelyik üzem­egységben. Egy főkönyvelő körúton! A fő­könyvelőket általában az irodá­hoz köti munkájuk. No, de ez a főkönyvelő propagandista is! S mint a tsz párttitkárától meg­tudtuk: Kerekes'sűrűn forgolódik az emberek körében, közöttük is propagandista. és mindenkinek a saját ügye is. Eddig hat előadás volt — néhá­nyon én is részt vettem —, de va­lamennyi a közös problémákkal foglalkozott. — Igen, ebben lehet valami — folytatja Erdei István. — A múlt­koriban például az új mechaniz­mus anyagi ösztönzési módszerei­ről volt szó. És mit tesz isten. Kint a brigádnál ugyancsak erről vitatkoztak az emberek. No nem olyan magas szinten, csupán csak arról volt szó, hogy melyik mód­szer lenne jobb, alkalmasabb a szövetkezetünkben: a garantált munkaegység-díjazás, aminek előnye a pénzelőlegosztás, vagy a természetbeni juttatás. Én is bekapcsolódtam a vitába, emlé­kezve a nemrég tanultakra és magyarázni kezdtem: nem jobb-e a Petőfi-belieknek, akik közül minden hónapban szép pénzt kap az, aki jobban dolgozik?! Ott nem is kell ám gyalogtúrára indulni az emberekért, hogy jöjjenek dol­gozni. Mindenki megy magától, mert hiszen ösztönzi a hó végén várható pénz kifizetése. Ki meny­nyit tesz, annyiért kap... Ügy néz­tem, meg is értették a beszéde­tése. Ezért nem lehet mindent szétosztani, ahogy egyesek még ma is szeretnék: Ennyit keres­tünk, mert ennyi termett, hát osszák ki! — mondják néhányan. De, hogy mi lesz jövőre, ha telje­sen elkopnak a gépeink, megron­gálódnak az épületeink, azzal már sokan nem törődnének. Pedig éppen ezek a tartalékolt alapok fordulnak majd arra, hogy ne to- j dobozi községi tanácstól. A ta- pogjunk egy helyben hanem ál- nács nem tudott lakást biztosita­landóan fejlődjön a szövetkeze- . . , , . ___... „. t ünk. Mert, hát mi is a piacból m* ezert az erdogazdasag szukseg­rozat ellen a hivatalos fórumoknál kérte a jogorvoslást. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság távol­létében a tárgyalást lefolytatta, mivel törvényes képviselője, dr. Görgényi Ferenc, a gyulai ügy­védi munkaközösség tagja jelen volt. A TMDB a panaszost eluta­sította, így a fegyelmi határozat jogerőssé vált. A FEGYELMI HATÁROZAT KIADÁSA UTÁN még 1967 szep­temberében fel lett szólítva a szol­gálati lakás elhagyására. Mivel ennek többszöri kérésre sem tett eleget annak ellenére, hogy Geszt községben háromszobás, összkom­fortos saját házzal rendelkezik, melyben egyedül idős özvegy édesanyja lakik, az erdőgazdaság a törvényes kilakoltatását kérte a élünk, nekünk is meg kell venni majd az új gépeket, feltéve, ha lesz mi Dől. De lesz miből, ha mindenki megérti, hogy miért dolgozunk. Többet talán nem is mondott Erdei István. Ja és még egyet Azt, hogy havonta kétszer van náluk foglalkozás. Délelőtt Kere­kes előadja a témát, ahol kell, a táblán illusztrálja mondanivalóját. lakásként felajánlotta azokat a helyiségeket, melyeket éppen Bag­di Sándorné javasolt az új erdész részére lakásként, aki október óta a Doboztól 63 km-re fekvő bucsa­sát a vállalati munkaügyi döntő- bizottság október 2-i tárgyalásán jegyzőkönyvileg visszavonta. Az erdőrészként kitermelendő famennyiségét a tervben, a kerü­letvezető erdészek előzetes hely­színi mérésekre felépített becslé­sek alapján állapítják meg, amit az erdészet és az erdőgazdaság el­lenőriz. A kitermelt fa mennyisé­ge a becsült fatömegtől minden erdőrészben plusz—mínusz irány­ban, rendeletben meghatározott mértékig eltérhet, tehát a tervtől való lemaradás „nem jár kelle­metlenséggel”. A RENDŐRSÉGI VIZSGÁLAT SORÁN tett tanúvallomás alap­ján, még további erdőrészekben is állapított meg tiltott fakiterme­lést. Mindezek ellenére, mivel az így kitermelt fa egyéni haszon- szerzés céljára történt értékesíté- | sét — az akkori körülmények kö­zött — pillanatnyilag még bebi­zonyítani nem lehetett, a Békés megyei Rendőrfőkapitányság a nyomozást — bebizonyítottság hi­ánya miatt — megszüntette. A ha­tározat ellen az erdőgazdaság pa­nasszal élt a megyei főügyészség­hez. Bagdi Sándornak nem ez volt az első ügye, már több esetben tervezett erdőrészekben folytatott rablógazdálkodást. A vizsgálat so­... , ... , . _ .. Irán a nyomozó szervnek sem mu­aztan elmennek ebédelni. Délutáni ... ... _____ pedig megbeszélik a hallottakat Itatta be az lIleSahs fakitermelésre Huszonötén vannak egy csoport- i felettesei által adott „tucatnyi do- ban, de egynél több még soha j kumentumot”, sőt a fegyelmi el­jenőmajori szolgálati lakásából ! lett felelősségre vonva (társadal- naponta kénytelen új munkahe- ‘ mi bíróság előtt is) hasonló és lyén megjelenni. [egyéb szabálytalanságokért. EZEN IDŐ ALATT A REND- A FEGYELMI ÜGY KAPCSÁN ŐRSÉG is tartott vizsgálatot, s az a Kiváló dolgozó kitüntetés vissza erdőgazdaság szakértője megálla- j lett vonva, mégis hivatkozott rá, pította a helyszínen, a be nem amihez jogát elvesztette. Téves az Más szóval az előadóasztalon túl, közvetlenül, egyéni beszélgetések, viták formájában is igyekszik megérttetni az emberekkel azt az met a tagtársaim. Pedig megvallom, | öt óráig szinte észre sem veszik elméletet, mélyet a gazdaságpoli- | az elején magam sem értettem, j az idő múlását. A párttitkár ehhez tikai tanfolyam mezőgazdasági I mielőtt Kerekes meg nem ma- j még hozzáteszi: — Igen. Régen sem hiányzott És olyan sem volt azelőtt, hogy annyi hozzászóló legyen. Egy-egy előadás után 10— 15-en jelentkeznek, mondják el észrevételeiket vagy kérik meg újra Kerekest, hogy ismételje el, amit nem jól értettek, ügy, hogy járás során erőteljesen tagadta, hogy ezen cselekményeire bárkitől a beállítása is, hogy 75 százalékos rokkant, mivel katonai szempont­ból áll fenn ezen rokkantsága, mely nem azonos a munkaképes­ségcsökkenéssel. Komlósi Sándor a Békés megyei Állami Erdőgazdaság igazgatója Harc a másodpercekért tagozatán mint előadó propagál... j És még egy, ami megszívlelendő: e körutak során olyan dolgokra bukkan, melyeket gondosan fel­jegyez, mert éppen ezek a dol­gyarázta a szemináriumon. nem voltak ilyen aktív szeminá­gok tisztázatlansága okoz zavart i miegymást adnak-vesznek, jutott a fejekben, olykor pedig éles, de | az ember eszébe önkéntelenül. Az is piac. Ez igaz. De csak az áru­forgalom, a kereskedelem egyik formája. Kerekes előadásai nyo- [ mán előttem is kitárult, hogy el nem dőlő vitákat az emberek között egyik-másik brigádban. Ezek a körutak tehát a tapaszta­latgyűjtés formái is egyben Ke­rekes Sándornak, mint propagan­distának. (Természetesen azért nem választhatóak el attól a fel­adattól sem, melyeket a tsz veze­tősége megbízásából gazdasági te- ! endőként kell elintéznie az üzem- .... eevsédekben ) I Mert ebbe a szoba, ügyi, kozgaz­ZTT, . ... „ ! daságilag sok minden belefér. Az Tehat nem találtuk otthon Ke- ; áruforgaiom például a vállalatok rekest. S utóbb habár ez ,,for- ,,s mj vagyis a termelőszövetke- I mabontás" egy riportban, hogy! zetek között, a pénzforgalom, a éppen azzal nem beszélünk sze- : termények értékesítése nagyban, l”'1“ i merj a Bocskai utcában ’ __ És még egy dolog. Ha va- j riumok a Rákóczi Tsz-ben, mint m ostanában... A vezetők remélik, hogy mind­ez meglátszik majd a termelőszö­vetkezet ez évi gazdasági ered­ményein is. Varga Dezső laki azelőtt piacról beszélt, rög­tön a Bocskai utcai piac, ahol tejet, túrót, zöldséget, krumplit, mi is az a piac voltaképpen. mély esen, akiről írunk — kide­rült. hogy jobb is, ha éppen egy hallgató mondja el: mit tart a propagandistájáról, megérti-e an­nak előadásait és általában hasz­nosnak tartja-e amit hall ezeken a foglalkozásokon. Ez a hallgató, Erdei István, így nyilatkozott: — Nem egy szemináriumon vettem már részt életemben, de ne haragudjon az őszinteségért, volt olyan is, amelyiken előadás közben velem együtt a fele lét­szám elaludt. Na hát Kerekes előadásain nem lehet elaludni. Ö úgy beszél, hogy ha akarja az embex-, ha nem, oda kell figyel­nie-.' legfel­jebb 50 kiló krumplit adnak vagy vesznek. No meg a kereslet-kí­nálat mifenéje, egyensúlyba ho­zása, amit a szocialista piac je­lent és sok egyéb. — Kerekes Sándor ezt értteti meg velünk. Hogy világosabb le­gyen mindez, a táblára írja, mint a múltkor is, hogy például mi­ként oszlik meg a nemzeti jöve­delem, mi marad abból fogyasz­tási alapokra, beruházásokra stb. Ugyanilyen szemléltetően magya­rázza, hogy a mi alapjaink, a tsz- ek vagyona hogyan oszlik külön­böző részekre, melyeknek külön- külön megvan a maguk rendelte- | ORSZÁGOS SÖRIPARI VÁLLALAT felvesz férli segéd- és betanított munkásokat Kereset: a teljesítménytől függően 1300—1800 Ft, ezen felül napi 2 liter sör. Munkásszállást, kedvezményes étkezést biztosítunk. Jelentkezés: BUDAPEST, X., Maglódi út 17. 506 — Kedves vendé­geink, drága szaktár- sák! Programunk percre beosztott, sőt másodpercre! Nagyon kérem önöket, hogy ezt egyetlen pillanat­ra se feledjék! Elné­zést a drasztikusnak ható, de szükséges ki­fejezésért, még vaka- ródzni sincs időnk! Önök most itt, eb­ben a teremben el­mondják az üze­münkben látottak és hallottak alapján ta­pasztalataikat, per­sze, magyar szakem­berekhez illőn: rövi­den, velősen! Óraiga­zítás! így ni. Köszö­nöm. Tehát egy-egy felszólalás maximum öt perc! Nem keve­sebb, de több sem. Tartsák szem előtt, hogy sokan akarnak a jelenlevők közül felszólalni, ugyanak­kor adott időben ide, a bejárat elé állnak a buszok, és már ro­bognunk kell a külső üzemegységhez, ahol szakembereink ^má­sodpercnyi pontos­sággal várnak ben­nünket. Onnan ne­gyedóra múltán má­sik egységbe hajta­tunk, ahol ugyancsak lesik az érkezésün­ket.' És így tovább, a napi program befe- jeztéig. A mottónk tehát: harc a másod­percekért! El tudom képzelni, hogy nem minden jelenlevő van tisztában ennek a jelszónak a súlyá­val. Volt ugyanis va­lamikor olyan idő, amikor átkos gyakor­latként, minden fel­szólaló arra töreke­dett találkozókon, gyűléseken, értekez­leteken, hogy fecse­gésben messze túlte­gyen az előtte szólón. Idő nem számított, csak a jegyzőkönyv teljen. A beszélő te­kintetét mereven a prezidiumra szegezte, a vezetőségre, csak nekik szavalt, a töb­bi jelenlevő nem ér­dekelte. Azokat sem ő. Rajzolgattak, vagy aludtak. Az értekez­leteken való nagy plafonnézések, alvá­sok, rajzolgatások korszaka volt ez. Nos! Kedves vendé­geink, tisztelt szak­társak! Ennek az idő­nek, a mi üzemünk­nél egyszer s min­denkorra befelleg­zett! Nálunk nem le­het többé szó-diáré- val végigloccsantani az aranyat érő perce­ket! Aki képtelen tö­mören, csakis a lé­nyeget érintve fo­galmazni, az nálunk fel se tegye a kezét. Önök persze, a ven­dégeink, önökkel szemben illő némi lazítás, tehát bárme­lyikük jelentkezhet, s ha lesz idő, szóhoz is juthat. Feltétlenül számítunk erre, hi­szen az ország legkü­lönbözőbb tájairól jöttek, roppant érde­kes és értékes mun­katapasztalatok bir­tokosai. Nem titkol­juk, hogy sok jó, ép­kézláb ötletet, mód­szert lopnánk el önöktől, viszonzásul pedig sajátjainkat adnánk útravalónak. Kölcsönös kincsosz­tásra van szükség, elvtársak! Itt az al­kalom! Tessék! Tes­sék! Áhá! Ott egy kezet látok. De mi ez? Kint kürtőinek a buszok? Sajna, le­járt az időnk. — A buszokhoz, szaktársak!-Xlj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents