Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-28 / 49. szám

IW8. február 29. 5 Csütörtök Fogadóórák a meggyei tanácsnál: Minden szombaton 9—12 óráig a megyei tanács vb vezetői adnak választ a lakosság ügyes-bajos dolgaira A megye lakosságának nagyon , régi óhaját teljesítette a megyei tanács vb vezetőinek kollégiumi ülése, amikor elhatározta, hogy minden héten szombaton a füg­getlenített vezetők (megyei ta­nácstagok) egyike fogadóórát tart a hivatali helyiségében, Békéscsa­bán. A lakosság minden bizony­nyal helyeselni fogja a fogadóna­pok megtartását és felkeresik a megyei tanács vb vezetőit ügyes­bajos dolgaikkal. Csak helyeselni lehet ezt az új formát, mert ko­rábban sok esetben előfordult, hogy meghatározatlan napokon keresték fel a megyei tanács ve­zetőit, akik abban az időpontban más elfoglaltságuk miatt válasz­tóikat fogadni nem tudták. Most mód és lehetőség nyílik, hogy a fent jelzett időpontban beszélge­tést folytathassanak az államha­talmi szerv vezetőivel. E határozat alapján az első fo­gadóórákra március 2-án kerül sor, amikor Csatári Béla, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese tart foga­dást. Ezt követően Csepregi Pál vb-elnökhelyettes március 9-én, Nagy János vb-elnökhelyettes március 6-án, dr. Kertész Márton vb-titkár március 23-án. Olvasóink tudomására hozzuk, hogy a fogadóórák időpontját la­punkban minden héten csütörtö­kön közzétesszük. Párttitkárok tanfolyama Békéscsabán A megyeszékhely üzemeinek, termelőszövetkezeteinek és hivatalainak párttitkárai már­cius 6-tól 8-ig az Okta­tási Igazgatóságon továbbképző tanfolyamon vesznek részt. Helyi és központi előadók többek kö­zött a nemzetközi munkásmozga­lom helyzetéről, a pártmunka, s a pártépítés időszerű feladatairól, az új gazdaságirányítási rend­szerről és eddigi tapasztalatairól tájékoztatják az alapszervezetek vezetőit. Fél óra Mező László gordonkaművésszel A JÖKAI SZÍNHÁZ színpadán még gyakorol a zenekar, az utol­só összeszoktató próbát tartják az esti bemutató előtt. Haydn mű­veiből összeállított hangversenyre készülnek a csabai szimfoniku­sok. Az est neves vendége, a világ csaknem valamennyi hangver­senydobogóját megjárt Mező László még civilben van az elő­írásos frakk helyett. Több nem­zetközi verseny díjazottja, a hel­sinki tv aranyérmese, a budapesti Casals gordonkaverseny győztese. dini forintban nem mérhető Nem kétséges, hogy napjaink- i ban a művelődési intézmények és kultúrházak vezetőit is főként azok a változások foglalkoztat­ják, amelyeket a? új gazdaság- irányítási rendszer hozott. Sokan úgy vélik, a produktív népgazda­sági ágakban reflektorfénybe ál­Erről a problémáról beszél­gettünk nemrég Putnokl Ele­mérrel, a gyomai művelődési otthon igazgatójával. — Nálunk a reformszülte vál­tozások méginkább nagy feladat elé állítják a művelődési otthont, mert Gyoma megszűnt járási Termelési tanácskozásokon döntenek a szocialista cím odaítéléséről A Békéscsabai Konzervgyárban a közelmúltban értékelték a szo­cialista és a szocialista címért küzdő brigádok elmúlt évi mun­káját. Az üzem gazdasági, s párt- vezetősége, valamint szakszerve­zeti, s KISZ-bizottsága a kitünte­tő címre a 44 kollektívából 42-őt javasolt. A szocialista cím odaítéléséről az üzemrészekben március 1—20- ig sorra kerülő termelési tanács­kozásokon döntenek. lított gazdaságosság majd kizáró- ] székhely lenni. Ez azt jelenti, hogy lagos fokmérő és meghatározó j lesz a kulturális élet területén is, | és az anyagiasság hangoztatása í csak a kifizetődő művelődési | program megvalósítását teszi majd lehetővé. Sokan tartanak j attól is, hogy az eddig dotált, s j belátható időn belül sem gazda- I ságos kultúresemények háttérbe | a tavalyi költségvetésünk már j százezer forinttal kisebb, mint az j azt megelőző évi, 1968-ban pedig ' még kevesebb, éppen 230 ezer ; forint. Viszont a művelődési ott- j hon feladatai továbbra is ugyan- j azok, mint azelőtt. Vizsgáljuk meg' az idei költség- j vetési tervet! szorulnak, és — műfajra és súlyra való tekintet nélkül — a nagy be­vételt adó rendezvények kerülnék előtérbe A reform természetesen nem szorítkozik csak a gazdasági élet­re, hanem hatása tovagyűrűzik az ideológiai kulturális területre is. A kérdés az, hogy a kereske­Bevétel: Tánctandíj: össztánc, vizsgabál: Táncest, klubest, bál: Műsoros rendezvény: Teremhasználat: Tanácsi támogatás: Egyéb támogatás: Pénzmaradvány: összesen: A bevétel több mint fele zenés­táncos rendezvényekből adódik. Ezek fenntartása elengedhetet­len, hiszen ez hoz legtöbbet a „konyhára”; — Csak az a baj, hogy már q fev°b®n laktuk Az Orion űrhajó Már négy részt láthattak a a tévé nézői az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című nyugatnémet filmsorozatból. A folyton gyarapodó érdeklődés, a növekvő nézőtábor sikert jelez. A kritika mégis vagy hallgat, vagy elég nyers lekicsinyléssel rangsorol. Ügy véljük, érdemes és hasznos megtörni a rideg csendet és vitába szállni az igaz­talan rangsorolással. Meg kell tenni ezt a produkció védelmé­ben, mert megérdemli. De ezt kell tenni egy meglehetősen gyakori, ám lényegében merev és felszínes műalkotásszemlélet elvetése végett is. Szokás nálunk kissé felületes szemlélet révén hűvösen leke­zelni az elsősorban szórakoztat­ni kívánó alkotásokat, tekintet nélkül azok valódi értékeire. Úgy hisszük, nem kell bizony­gatni mennyire talajtaian, esz­tétikailag mennyire alapozatlan megítélésmód az ilyen. Ki is vi­tatná ezt? Érdekes mégis, hogy az Orion űrhajó sorozat már befejezése előtt majdnem áldozata lett f e szemléletnek. Néhány hete, hogy Hegedűs Tibor, a Népszabadság tévékri­tikusa kérlelhetetlen szigorral vont meg minden elismerő szót a filmsorozattól. Annál bőke­zűbben adagolta viszont a hiba­jegyzéket. Amit tett, korai, s tőle meg nem szokott hirtelen ítéletössze- ggzés volt. delmi szemlélet nem vezet-e túl- ; ezek sem olyan jövedelmezők, zott egyoldalúsághoz, és egyálta- j min^ korábban. 1967-ben például Ián, indokolt-e a kérdés ilyen fel- i sz.^™ szennt ugyanannyi műsor vetése? J nélküli táncmulatságot rendez­j tünk, mint 66-ban. De amíg két —-------------------------------------------- ! évvel ezelőtt 8120 belépőt adtunk k i, addig tavaly csak 5700-at. A fiatalok — legalábbis itt — már nem kedvelik a hagyományos nagy bálákat, jobban vonzza őket egy szűkkörű, mondhatni klub­formában szervezett kisebb ren­dezvény. Ezen a területen tehát egyre csökkenő bevétellel kell számolnunk. — Miből adódnak az egyéb bevételek? — Saját zenészeink vannak, és a zenekar bérbe adásából, a mű­vészeti csoport fellépéséből, va- | lamint egyes szövetségek (mint j például a horgászok) bevételének j kis százalékából. Tizenkét éve | vagyok igazgató, de úgy látom, hogy az idei a „legfeszesebb”, | költségvetés Állításai igaztalanságát a vi­tathatatlan közönségsiker mel­lett a sorozat gazdag értéktára jelzi. Érdemes igazolásképp ezek közül csak a leglényegesebbeket kiemelni. A tudományos, fan­tasztikus, kalandfilmsorozat ügyes írói — Rolf Honold és W. G. Larsen — fantáziagazdag, de a realitáshoz is kötődő szel­lemes párbeszédekkel bőkezűen tűzdelt, izgalmas fordulatokban bővelkedő cselekménysorokat formáltak. Akciógazdag konflik- tussoraik csöppet sem erősza­koltak, mint azt Hegedűs Tibor állítja, hanem valóságízű lehe­tőségekben bővelkedők s olyan kitűnően megalkotott ellentétes jellempárokhoz kötődik, mint pl. Tamara hadnagy és Me La­ne. Sikeresnek nevezhető Theo Mezger rendezői tevékenysége is. Neki köszönhető, hogy min­den lényegest kiemelve látunk. Ami pedig a maketteket illeti, j nos, hát azok sem annyira illu- j ziórombolók, mint Hegedűs Ti- 1 bor állítja. Mi hát az Orion-sorozat bűne? j Az, hogy szórakoztat? Nem j hinnénk. Ez csak érdem, amit j hálásan nyugtáz a gyarapodó | közönségtábor, amely a szóra- j kozás közben azért csak gazda- ! godott jó néhány megfontolandó t és érdekes gondolattal is. Ilyen biztató előzmények után merjük jósolni: <f» folytatások sem kel­tenek majd csalódást. Prjevara István — És a szakkörök? — Az a helyzet, hogy a szakköri j foglalkozások többsége ráfizetéses. I Az otthonban több mint 20 szakkör működik. A közhasznú szakkörök (méhész, szabás-var­rás, galambász, bélyeggyűjtő) ve­zetői nem kapnak tiszteletdíjat, társadalmi munkában látják el tisztüket. A kiadásokat döntő részben a bérjellegű kifizetések adják. A fenntartási költség (valamint szállítás, posta, telefon stb.) a ki­adási előirányzat egyharmadát köti le. Figyelembe véve, hogy a tanácsi támogatás (50 ezer forint) még az állandó munkaviszony­ban állók bérét sem fedezi. A művelődési otthonnak tehát az anyagi előnyök mérlegelésével kell összeállítania a munkatervet. — Nem megy a rendezvények kulturális színvonalának rová­sára a szigorúan vett gazdasá­gossági elv? — Nem feltétlenül. Az alapelv az, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket még hatéko­nyabban használjuk fel. Tervez­zük, hogy a közhasznú szakkörök­ben egy bizonyos belépődíjat sze­dünk majd. Ez még így is megéri a résztvevőknek, hiszen mondjuk a szabás-varrás szakkörben a ru­hakészítés technikájának elsajá­30 ezer forint 15 ezer forint 50 ezer forint 6500 forint 40 ezer forint 50 ezer forint 1» ezer 400 forint 20 ezer forint 230 ezer forint tításán kívül, rendelkezésre állnak ' a varrógépek is, és a szakköri ta­gok itt bármikor dolgozhatnak. Az otthon nem fog megszüntetni, 1 vagy felszámolni egyetlen olyan j foglalkozást, vagy szakkört sem. amely már működik, és megfelel i a lakosság igényeinek. Továbbra is az a célunk, hogy széles i éte­gek kívánságát elégítsük ki, és ' pusztán anyagi meggondolásból nem mondhatunk le arról, hogy j például valaki négy forintért nézze meg itt helyben a Pécsi Ba­lett műsorát, vagy meghallgassa a í Budapesti Fúvósötöst. Ezek a dol­gok forintban nem mérhetők. Putnoki Elemérrel beszélget­tünk a „hőskorról” is, amikor egy agregátoros vetítőkocsival járták a tanyákat. Ma már minden je­lentősebb területen van villany, és a mostani filmvetítéseket könyvárusítással, író—olvasó-ta­lálkozóval teszik teljesebbé. A művelődési otthon egyik önként vállalt szép feladata (a hagyo­mányos program mellett) a zenei és képzőművészeti ismeretterjesz­tés. Ilyen elgondolások hívták életre többek között a Kép-presz- szó állandó kiállításának meg­szervezését és az Ifjú Zenebarát helyi rendezvényeit. Gyomán a művelődési otthon­ban nem félnek a reform pénz­ügyi konzekvenciáitól, de azt is tudják, hogy az új irányítási rendszer, új. szervezési és új mű­sorpolitikai módszereket kíván. Ez érthető, is. Az emberek ízlése, igénye követi a kor gyorsuló üte­mét, sok irányú érdeklődést ki­elégítő programot kell biztosíta­ni; és egy kulturális intézmény működésének elbírálásánál az az elsődleges, hogy mennyiben felel meg ezeknek a követelmények­nek. Brackó István Tanár a Zeneművészeti Főiskolán, Anglia és Spanyolország kivéte­lével valamennyi európai ország­ban járt már, csaknem egy évet töltött az USA-tjan, mint Ford- ösztöndíjas. Puerto-Ricóbán hóna­pokig a világhírű gordonkamű­vész, Pablo Casals tanítványa volt. A magyaron kívül három idegen nyelvet beszél, szenvedé­lyes fotós. Huszonnyolc éves. — A JÖ MUZSIKUS a jó zenét szereti, akármilyen hangszeren is játszik. Én elsősorban zenész va­gyok, s csak véletlenül csellista. A hangszer csupán eszköz, értő kéz és szív kell, ami megszólal­tatja. Mező László nem kérdésekre válaszol, hanem „megnyilatkozik” és közel enged magához. Bőrönd­jéből, amelyben esti ruháját és fehér ingét hozta, egy kézzel írott, vaskos partitúrát vesz elő, Soproni József csellóversenyét — Tavasszal lesz a bemutató koncert a rádióban. Teljesen mo­dern zene. Beethovent, Bachot könnyebb játszani. Még Bartókot is, pedig ő igazán modern. A mai művek valahogy nehezebben in­terpretálhatók. Nem technikailag, hanem zeneileg. A hangszín, a ritmika, a különböző hangeffek­tusok önálló szerepet kapnak a műben, s mint kifejezési módok nem szorítkoznak pusztán csak az alapgondolat megjelenítésére. NAPI PROGRAMJA fél kilenc­től este 11-ig tart. Hat tanítvá­nya van a főiskolán, gyakran sze­repel a rádióban, az év tizenkét hónapjából négyet külföldön tölt. — A zene megadta nekem azt a lehetőséget, hogy utazhassak, Nagyon szeretem a képző- és épí­tőművészetet, két koncert közötti szünetben a képtárakat járom. New Yorkból például annyi leve­lezőlapot és reprodukciót hoztam, hogy alig bírtam kifizetni a vá­mot. Amikor arról faggatom, hogy mennyit kell gyakorolnia, meg­vonja a vállát. A gyakorlásnak csak az idő szab határt, és nem a szándék, az akarás vagy nem akarás. Ha teheti, napi öt-hat órát játszik. Az utolsó kérdésre; mik a tervei? — korántsem formálisan válaszol. Szeretne komponálni, hogy egyszer majd saját szerze­ménnyel állhasson a közönség elé. A békéscsabai Jókai Színház­ban rendezett hangversenyen Mező László energikusan, nagy technikai biztonsággal szólaltatta meg Haydn sokat vitatott művét. A közönség tetszéssel fogadta a bemutatót, a művész szőkébb ha­zájában is sikert aratott. AZ EGYIK ELSŐ emeleti pá­holyban ott volt az édesanyja is ... B. I. Állam; gazdasági igazgatók és szb-iitkarok a munkaidó csökkentéséről Március 2-án délelőtt Békéscsa- j ban, a Szakszervezetek Megyei ! Tanácsának székházában tanács- I koznak a megye állami gazdasá- í gainak igazgatói és szakszervezeti j titkárai. Többek között a csökkent j munkaképességűek foglalkoztatá­sáról. a munkaidő csökkentéséről | és az újítómozgalom új rendsze- ! réről tárgyalnak. A Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási Értékesítő Szövetkezet a gyulai zenés presszójába 2 lő zenészt vesz fel. . Egy fő zongoristát és egy dobost. Jelentkezni a szövetkezet áruforgalmi osztályán, Gyula, Árpád u. 2. sz. alatt lehet. Jelentkezési határidő: február 29-ig. 122339

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents