Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-24 / 46. szám

1968. február 24. 5 Szombat A sajtóból nemrég ér­tesültem, hogy nálunk, is van már sztriptíz. Illetve nem egészen tíz, csak sztrip-kilenc, sőt inkább sztrip-hét. Az érzéki vágyakat felcsi­gázó művésznő ugyanis nem viszi túlzásba a vetkezödést. Annyi a legvégén is marad raj­ta, amennyit egy szigo. rú vallás erkölcsi szel­lemben nevelt gimna­zista kislány hord a strandon. (Borús idő­ben.) Nos, ez csak a szerény kezdet volt, mert — amint a kedves olvasók bizonyára sze­mélyesen is tapasztal­hatták — a teljes és ha­misítatlan sztriptíz vég­re létjogosultságot nyert és bemutatásra került. A rádióban. Ez nem blőd vicc, ez megrendítő valóság. A Kossuth rádió Gyilkos­ság a sztriptíz bárban cí­men folytatólagos kri- mimüsort sugároz. Eddig két adás volt, négy vá­logatott vonzóbbnál vonzóbb táncosnő fel­léptével. Igaz, hogy csak a hangjukat lehetett hallani. Sztriptíz •*» ma­gyar módra. Eleinte kissé idegen­Sztriptíz kedtem ettől a triviális, az eszmei tartalomnak és a név elő hatásnak meglehetősen híjával le­vő produkciótól. De az­után megnyugodtam művelődésünk illetéke­seinek előrelátó böl­csessége felett. SenJci nem vághatja a fejünk­höz, hogy ez ügyben is lemaradtunk volna a nyugati életnívó mö­gött, ugyanakkor — a sajátos techniJcai körül­mények miatt — a lélek­mérgező tendenciák ab­szolúte ki vannak kü­szöbölve. Javaslom: a Magyar Rádió vegye műsortervébe a műkor­csolya-bajnokság közve­títését, képzőművészeti tárlatvezetéseket, és az operák mellett lehetne balett-előadásokat, va­lamint pantomim-művé­szek fellépését is sugá­rozni. Eleinte hiába törtem a kobakom rajta: mi értelme van, hogy a rá­dió folytatásos krimije éppen egy sztriptíz bár­ban, nem pediglen éne­kes lokálban, vagy beat­koncertteremben ■ ját­szódik. A keddi befejező adás előtt azonban sze­rencsésen megfejtettem a rejtélyt. (Ha a gyilkos kilétét nem is sikerült...). A sztriptiz-táncosnők ugyanis — a történetben — egy heroincsempész- banda eszközei és eljut­tatják a veszélyes kis csomagokat oda, ahová kell. A heroincsempé­szek leleplezése többek között azért ütközik rendkívüli nehézségek­be, mert a méreg kis helyen is elfér, könnyen elrejthető, az illetők fü- löncsípése kilváltképpen nehéz. Egyetlen kivétel van. Ha valaki sztriptíz­táncosnő. Ez szinte meg­oldhatatlanul kínos eset. Köztudomású, hogy a vetkőző mesterség mű­vésznői — naponta több alkalommal — olyan helyzetbe kerülnek, amikor ugye, az égvilá­gon semmi, de semmi nem marad elrejtve az érdeklődő közönség te­kintete elöl. Hogyan tud­ják elrejteni szegénykék a heroinl? Csak egyetlenegy mó­don. Ügy, hogy a rádió közönsége „előtt" vet­kőznek i — ajda— TAVASZI HANGOK Talán az utolsókat rúgja a tél, aztán egy évre ismét el- szenderül. Nem ártana neki, de nekünk sem. Különösen, ha a tüzelőre gondolunk. Meg a nagykabátra, amit miatta va­gyunk kénytelenek magunkon cipelni. Hát elég volt belőle. A napsütés olykor-olykor meg­csillantja a reményt, bár elő­fordul, hogy a jó öreg Télapó márciusban újra legénykedni kezd. Szóval minden ellenkező hí­reszteléssel és ilyen vagy olyan prognózissal ellentétben nincs itt a tavasz. Fűteni kell a laká­sokban, műhelyekben, irodáid­ban és mindenütt, ahol embe­rek tartózkodnak. Sokszor Bé­késcsabán, a Szabadság téri női fodrászatban sem szabadna erről megfeledkezni. Ügy reg­gelenként (főként hétfőn), ami­kor kezdődik a munka, a leve­gő pedig... Vajon mennyit mu­tatna a hőmérő, ha lenne? De az asszonyok, lányok, akik ha­jat mosatnak, pontosan tud­ják, hogy nem többet, mint amennyi egy alapos megfázás­hoz elég. Reprezentatív fodrászat, ki- vül-belül jól mutat, ezért sem ártana, ha a tulajdonosa figye­lemmel kísérné az évszakokat. No meg a napszakokat is. Ak­kor legyen mindjárt meleg az üzlet, amikor kinyitják. Az első perctől kezdve. Még ha a tü­zelő pénzbe is kerül. Stilsze- rűtlen a kedves vendég egész­ségére. no meg az SZTK kárá­ra spórolni. —or. Gyermekvédelmi megbízottak munkája a szarvasi járásban A szarvasi járásban a tanács művelődésügyi osztályainak nyil­vántartásában mintegy 250 ve­szélyeztetett környezetben élő gyermek szerepel. Ez az összla­kosságnak 0,6 százaléka. A meg­előző védekezésben nagy segítsé­get nyújtanak a pedagógusok­nak a családlátogatások alkalmá­val készített környezettanulmá­nyai. Igen lelkes és eredményes felderítő munkát folytat a gyomai gyermekvédelmi aktívahálózat. Ebben a községben például — a tanácsi nyilvántartáson kívül — az általános iskoláknál is kimu- j tatást vezetnek a veszélyeztetett j körülmények között élő gyerme­kekről. A községi tanácsok — a i járás területén — ifjúságvédelmi j feladataik során nagymértékben j támaszkodnak a társadalmi albi­zottságok, az iskolai gyermekvé­delmi megbízottak és az ifjúság­védelmi felügyelők munkájára. Igen jó az együttműködés pél­dául Kondoroson. Másutt — mint például Endrőd — bár a külön­böző állami és társadalmi szer­vek külön-külön dolgoznak, de nincs köztük összehangolt rend­szeres együttműködés. A fejlődé­sükben gátolt gyermekek érdeké­ben általában a fizikai, anyagi körülményeket igyekeznek első­sorban megjavítani. Ide tartozik a jobb ruházathoz való nozzáse- gítés, a kedvezményes étkeztetés és nem egy esetben a megfelelő munkahely biztosítása. „Mindig a jő szivart kell szívni" Beszélgetés Buga doktorral Örökifjú, árad belőle a vidám­ság, a jókedv, egy Dercig nem tud egy helyen ülni és mesél, mesél. Illés Bélára emlékeztet, — no, nemcsak a pipája miatt... — A pipám, a csend, a béke, az öröm, — nevet. — Nem a ni­kotinéhség miatt szívom, hanem a homu ludens, az örökké játsza­dozó ember mozdulataival. Muta­tó ez nálam: amikor nagy bajban vagyok, cigarettára gyújtok, négy- szer-ötször szívtam életemben, ha megoldható a gondom, szivart szí­vok. A pipa az más. Mindig a jó pipát szívom, nem a rosszat. — Ezt nem értem egészen. Két pipája van? Minek a rossz? — No, majd elmondom. Volt két angol, mindegyik kapott tíz­tíz darab szivart. Az egyik min­dig a legrosszabbat szívta a tíz közül, a másik meg a legjobbat. Mi történt? Az okos kilenc jó szi­vart szívott és egy rosszat, az ok- tondi pelig kilenc rosszat, — mert mindig a legrosszabbat szívta — és egy jót. Azért mondom, hogy én mindig a ,,jó” pipát szívom, az életből mindig a jót igyekszem észrevenni, azt próbálom magam­nak... No, persze volt már rossz is... A pályakezdésre terelődik a szó. Az egykori falusi patikusinas bizony erről keserű szájízzel be­szél: — Jöttek sik meg én. Tudat alatt már ak­kor megfogalmazta, a fizikai ár­talom és a lelki ráhatás kapcso­latát. Ma a stressz világhírű is­merője. A következő könyvemben szeretnék erről írni. — Ez sorrendben már a tizen­hatodik kötete lesz, ha a kisebb népszerűsítő kiadványokat nem számoljuk. Miről is szól? — Hygieia barátságáról. Ab­ból indulok ki, hogy a görögök két istent, Aesculapiust, a gyógyítás istenét és Hygieiát, az egészség is­tenét tisztelték különösen — azt akarom bizonyítani könyvemben, hogy Aesculapiusnak akkor van dolga, amikor Hygieia valamit el­hibázott. Nagyon fontos az egész­séges életmód. Ez a fiatalságom titka — ha már örökifjúnak ti­találtál. — Jó tanácsa? — Reggel fél ötkor kelek, este tízig-tiaenegyig dolgozom. De vi­dáman ám. Italt nem iszom és az étkezésben egy szlovák közmon­dáshoz tartom magam: a regge­lidet edd magad, az ebédedet oszd meg a barátoddal, a vacsorádat add oda az ellenségednek... Egy yoghurt a vacsorám és jöhet újra a munka. Drága jó professzorom... Ismét elmond egy csattanós tör- j ténetet, a következő pillanatban a szegény emberek a j meg már az 1949-es tavaszi had­panaszukkal, hogy itt fáj, ott fáj. Kérték a kígyózsír-kenőcsöt, meg az ördögvakarékot, én meg a mes­terem parancsára kevertem nekik az avas disznózsírt korommal, meg amivel. Nem is sokáig bír­tam, s akkor határoztam el, hogy orvos-néptanító leszek. Döntsék el, hogy sikerült-e? járat eseményeiről érdeklődik. — Nagyapám Damjanich tábor­nok parancsőrtisztje volt — mondja. — A családi múzeumban gazdag hagyatéka van és ez a hősi kor engem arra inspirál, hogy megírjam a szabadságharc orvos- | regényét, az Istáp-ot. Főhőse Ba­— Az egész országban így em- j I!*th Gergely orvos, az akkori ma­legetik, itt az Alföldön különösen | Syar orvoskar megtestesítője a szeretik. regényemben. Kossuth Zsuzsanna, _ ,. , .. ! Bugáth Pál és Flór Ferenc orszá­— Pedig nem vagyok egy jo ómen errefelé. Háromszor jártam itt egymás után az elmúlt évek­ben, jó időben jöttem, de közben olyan hideg lett, hogy na. Nehogy elrontsam megint ezt a jó időt. A hidegről jut eszembe, hogy két diák kigombolt kabátban álldogált az iskola előtt. Jön az iskolames­ter, aztán ráförmedt az egyik gye­rekre, hogy gombold be a kabá­tod, Hanzi, mert elporollak a nád­pálcával. A diák begombolkozott és azt mondta: nem elég, hogy fá­zom, még ijesztgetnek is? Mit gon­dolsz, öcsém, ki volt az a Hanzi? _ •> — Selye János barátom, a má­gos-orvos a regény többi fő alakja. Hamarosan kész lesz ez a könyvem is. De ezt már Buga László írja, nem Buga doktor. No, milyen az idő? — kérdezi nevetve és indul ki egy tanyaközpontba előadást tartani. is mondta? Hogy tanító... ,.Orvos-nép­—ti­Ez az év remény tel jesebb A Gyoma és Környéke Építő­ipari Ktsz-nek az elmúlt évi ered­ménye alapján .jsztliató nyeresé­ge nem lesz. Vincze József mű­szaki vezető énnek okát főként abban látja, hogy gyenge a szak­munkásgárda. Bokán segédmun­kásként dolgoztak és íit szerezték meg a szakmunkásbizonyítványt, a gyakorlatuk azonban még ke­vés. Emiatt az igényesebb lakos­sági munkával csak lassan halad­tak. A másik ok: kevés a segéd­munkás, helyettük is a szakmun­kásoknak kell dolgozniuk, amit viszont ők nem szívesen csinál­nak. Végül az is megállapítható, hogy a szövetkezet tagjai nem úgy dolgozták le a napi nyolc órát, ahogy az manapság' joggal elvárható lenne. Jellemző példá­nak említi meg Vincze József: az építkezéshez már hetek óta meg­felelő az időjárás, egyesek azon­ban még csak most álltak mun­kába. Ez az év reményteljesebb. A műszaki létszám kiegészült, igy az építkezések jobban előkészíthe­tek, a munkák pedig ellenőrizhe­tők. Minden brigád előre meg­kapta a félévi feladatát, aminek végrehajtását saját maga megter­vezheti. Mivel pedig 3—4 brigád jut egy-egy építésvezetőre, jobban el tudják intézni a dolgozók ügyes-bajos dolgait, ami ugyan­csak a jobb eredmény feltétele. A ktsz vezetősége ösztönzőbb bére­zés kialakítására is törekszik. Bíznak abban, hogy így segéd­munkások is jelentkeznek majd. Nagy emberek és a fotós kisfiú Bábosok érkeztek a faluba. .4 művelődési otthon előtt nagy a csoportosulás. Egy kis­fiúra lettem figyelmes, aki a nyakába akasztott fényképe- pezőgépével buzgolkodik. Sor. ra megörökíti magának a bú­bosokat. — Szeretsz fényképezni? — Igen — hangzik a vá­lasz. — És mindenkit lefényké­pezel? — Nem, csak a nagy em­bereket. — Kiket?!... — Hát... Antal Imrét, Aradszky Lászlót és a múlt­kor volt itt egy százados azt is... meg a tanácselnököt... K. J. Statisztikai könyvszemle A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, Békéscsaba II., Kazinczy utca 1. felvételre keres kőműves, ács, festő, műanyag-padlóburkoló, hidegburkoló, bádogos, vízszigetelő, asztalos, parkettás, üveges szakmunkásokat, kubikosbrigádokat és segédmunkásokat Szabad szombatos munkarend. Munkásszállás, üzemi étkezés, kedvezményes utazás és a jogo­sultak részére különélési pótlék biztosítva. Jelentkezés a munkaügyi osztályon személyesen vagy írásban. 186695 Demográfiai Évkönyv, 1966 A „Demográfiai Évkönyv, 1966'’ című kiadvány az 1956-tól megje­lenő „Magyarország népesedése”, illetve a „Demográfiai Évkönyv” című sorozat folytatása Magyar- ország népességének és népmoz­galmának gyakorlati és tudomá­nyos jellegű felhasználásra egy­aránt alkalmas módon összeállí­tott, részletes adatait teszi közzé. A kötet a következő tárgyköröket foglalja magába: terület és népes­ség, házasságkötések, válások, szü­letések, halálozások, halálokok, csecsemőhalandóság, belföldi és nemzetközi vándormozgalom. Az alapvető adatokon kívül számos kombináltan feldolgozott táblázatot, visszatekintő adat­sort, valamint területileg (megyék, városok szerint) részletezett anya­got tartalmaz. A kötet anyagát bő jegyzetanyag, grafikonok és áb­rák egészítik ki. Beruházási adatok 1930-1966 A kiadvány a beruházások 1966. publikált — adatairól kíván első­sorban tájékoztatást adni. Más­részt figyelembe véve az állóesz­közgazdálkodás rendjében 1966. január 1-től bekövetkezett új fo­galmi és tartalmi módosulásokat, 1960—1966 évekre korszerűsített és összehasonlító adatsorokat kí­ván a felhasználók rendelkezésé­re bocsátani. A fentiekből adódó­an', a kiadványban bemutatott 1960—1966 évekre vonatkozó be­ruházási adatok a népgazdaság egészét, valamint az egyes nép- gazdasági ágazatokat illetően szükségképpen eltérnek a Köz­ponti Statisztikai Hivatal korábbi publikációitól. A kiadvány részletes tájékozta­tást nyújt a beruházások összes, valamint népgazdasági áganként! részletes adatairól. Tartalmazza továbbá a beruházások szektoron­kénti és területi megoszlását is. Az olvasó az adatokból tájék/ - zódhat az állóeszközállomány bővítését szolgáló építkezések, gépbeszerzések és egyéb beruhá­zási ráfordítások, továbbá az üzembe helyezett beruházások és az üzembe nem helyezett állo­I évi — eddig csak kivonatosan j mány alakulásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents