Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-22 / 44. szám

1968. február 22. 5 Csütörtök Elkelne Békéscsabán is egy gyógynövény-szaküzlet A közelmúltban hazánk egyik szép dunántúli városában, Pé­csett jártam, s a főtér közelé­ben egy különös kis üzletre lettem figyelmes. Kíváncsian tértem be. a HERBÁRIA- Gyógyszaküzlet feliratú bolt­ba. Meglepett, hogy tele volt I vásárlókkal. Ki ilyen, ki olyan gyógyfüvet kért, s a gyógysze­rész, egyben a bolt vezetője sok-sok türelemmel magyaráz­ta el a használati utasítást, milyen füvet, hogyan készít­senek el, mi a hatása. A HERBARIA már többhe- lyeh nyitott ilyen szaküzletet, így többek között Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Győrött és Debrecenben is. A gyógynö­vények hatását bizonyára nem kell külön hangsúlyozni. Ma, amikor nap mint nap írnak az újságok a mértéktelen gyógy­szerfogyasztás káros hatásáról* helyes lenne, ha a különböző gyógyteákat is jobban megis­mernék az emberek. Ezt a célt szolgálná, ha Bé­késcsabán nyitnának egy gyógynövény-szaküzletet. Szilágyi Sándor Békéscsaba A vadász legfőbb segítőtársa Milyen kutyafaj iákat sorolha­tunk a vadászebek közé és milyen feladat elvégzésére alkalmasak? A vérebeket a meglőtt vad üldö­zésére használják. Igen erőteljes, nagyvad üldözésére is alkalmas fajtája a hannoveri véreb. Kive­szőben van a régebben nélkülöz­hetetlen kopó (braoke), amelynek különböző fajtáit ismerik Angliá­is kiváló vadászkutyák. A vadász előtt járva, felverik a vadat, rö­vid ideig üldözőbe veszik és a lelőtt vadat gazdájukhoz is viszik. Természetesen csak apróvadra használhatók, de a vízi szárnya­soknál is igen jól megállják a he­lyüket. A legáltalánosabban használ­ható, többféle feladatra is alkal­Nyomkeresés vadászkutyával. ban. Ezek a kutyák ids zi ma tolják i a vad nyomát, üldözőbe veszik és hangos ugatással kergetik. Számos képzőművészeti alkotás őrizte meg az egykori falka vadá­szatok emlékét, az agarak, a ró­kakapók nagyszerű teljesítmé­nyét. Sokan nem is gondolják, hogy kedvelt városi kutyájuk, a tacskó, 'a spániel és a foxterrier is a va­dászkutyák csoportjába tartozik. A rövid lábú, komikus megjelené­sű, de kedves tacskó feladata, hogy behatoljon a rókák, üregi nyulak és borzok tanyájára. Gyakran nemcsak a vadász elé tereli, kikergeti a vadat, hanem kemény párviadalban meg is mérkőzik vele a föld mélyében. A hosszú, puha szőrű spánielek Órás szakmunkást a békéscsabai fiókunkba felveszünk. Jelentkezés: Bp. VI., Lenin krt. 61. Személyesen vagy levél­ben. 112 más vadászebünk, a vizsla. Az a vadász, áld csak egyféle kutyát tud tartani, nem választhatja csak a vizslát. Tervszerűen felkutatja a terepet, különösen a mezei nyúl, a tyúkfélék (fácán, fogoly), a vízi vadak keresésére alkalmas. ..Áll­ják a vadat” a vadász megérke­zéséig. Számos kitűnő fajtáját te­nyésztették ki Európában, példá­ul a rövid- és hosszú szőrű német vizslát, a német fürjészvizslát, az angol pointert és a különböző (angol, skót, ír) szettereket. Ne­künk azonban a legkedvesebb — és mindenben felveszi a versenyt a külföldi fajtákkal — a zsemle­sárga színű magyar vizsla. Ha­zánkban a kialakult természeti és vadászati tényezőknek megfelelő­en leginkább ezt érdemes tartani, az átlagos vadász ne kísérletez­zen mással. Ez természetesen nem zárja ki, hogy speciális feladatok­ra a hivatásos vadász ne vegye igénybe a jól bevált tacskót vagy. éppen egyes helyeken a vérebet is. Fontos, hogy a vadász ne ront­sa el a vizsláját. Ez a kutya nem agár, nem az a dolga, hogy siker­telen lövésünk után helyettünk megfogja a nyulat. A vizslának az orra a fő értéke. Ha rosszul ne­velik, minden élé kerülő vadat megkerget és több bosszúságot, mint örömet okoz. Tíz kérdés a művelődési hás igazgatójához O Mikor készül el a város új művelődési háza, és milyen lesz? — Hogy mikor lesz készen, azt nem tudom — válaszolt első kér­désünkre Feldmann József, az orosházi Petőfi Művelődési Ház igazgatója. — A kérdés persze nagyon is közérdekű, mert az épü­let nélküli népművelés hátrányait a közönség, régi barátaink ér­zik, mi legfeljebb csak a helyi­ség-biztosítással járó sakkozásban fáradunk ki időnként. Annyit vi­szont mondhatok, hogy 16 millió­ba kerül az új kombinát, 600 sze­mélyes színházterme, 300 szemé­lyes hangversenyterme lesz, klub­szobái, szakköri helyiségei, esz­presszója. A költségekből mintegy 12 milliót az üveggyár és az olaj­ipar ad, lesz benne szakszervezeti, megyei tanácsi pénz, és a város Köfá-ból is. Szóval nagy össze­fogás eredménye, és ez jó érzés. Az átadási határidő különben 1969. Közelebbit nem tudok, és jósolni sem szeretek, nem is raj­tam múlik. Hol tartanak az építők? Most alapoznak. A magam véleménye, hogy kevesellem az eddigi munkát, bár sok gép is be van vetve, mégis csak 1963 van már és jövőre lesz 1969. Persze, az is lehet, hogy ez az építkezés rendhagyó lesz és a műszaki át­adásokat is átvészelve, két év alatt elkészül. Sajnos, mondom, nem vagyok jós, és ilyen nagy építke­zést két év alatt befejezni, elég ritka eset. Úgy emelkedik majd a remény, ahogy a fal... Nem túlzók, hogy ma ez a város egyik szív­ügye. Mindenki azt figyeli: mi lesz? Hogyan épül? Szép lesz-e? Előnyére változik-e majd itt a városkép, hiszen hatalmas terü­letet bontottak le. Dr. Sülé József tanácselnöktől hallottam a na­pokban, hogy az építők tartják a tempót. Csak végig így legyen. O Gondoltak-e már arra, hogy milyen programot tűzhet­nek majd ki az új művelődési házban? — Igen, készül az ötéves távlati terv, ez már, hogy úgy mondjam, az új kombinátra épül. Állandó­ságra törekszünk, arra, hogy ne legyen programhiány egy fél nap­ra sem. Nagy életet akarunk ki­alakítani. Már 27 szakkörünk, tanfolyamunk van, hétszázon fe­lüli taglétszámmal. A távlati terv a város alapításának 225. évfor­dulóját is a művelődési program részévé teszi, de az ünnepségso­rozaton kívül közvetlen ismeret- terjesztő jelleggel is foglalkozunk Orosháza két évszázados történe­tével. Tervezzük, hogy a szegedi és a békéscsabai színház több elő­adást is tarthatna nálunk, ugyan­így a Filharmónia a koncertterem­ben. Itt a zenei kamaraestek mu­tatkoznak még jó formának, a Madrigál-kórus és a szimfonikus zenekar újabb sikerei óta ennek is nagy közönsége van. O Huszonhét szakkört és tan­folyamot említett. Hol he­lyezik el ezeket, hiszen a régi 48- as körön kívül alig van helyisé­gük? — Végeredményben nincs is, csak vendégként látogatunk el a zene­iskolába, ahol a szimfonikus ze­nekar és a Madrigál-kórus kapott próbatermet, a ruhagyári kultúr­terembe, ahol az egyik szakkör működik, a fegyveres erők klub­jába, a 3. sz. általános iskolába, a nőtanácshoz, a népfronthoz és az Alföld színháztermébe. A 48-as köri irodahelyiségből minden ked­den kiköltözünk, mert oda is be­osztottunk egy csoportot. Egymás­ra várnak a szakkörösök, tanfo­lyamosok, ez télen bizony nem kellemes. Mégis várnak, és ez is nagyszerű érzés. Talán sok éves munkánk kis részeredménye... Saj­nos az irodalmi klubnak még most sincs állandó helyisége, ők időnként az egyik szakszervezeti klubban találnak üres sarkot, máskor hol itt, hol ott ütnek ta­nyát. Hogyan tudják ezt a szét­szórtságot mégis összetarta- j ni, egységesen irányítani? — Ügy, hogy az irodai munkát I a minimálisra szorítjuk, és ál­landó mozgásban vagyunk. Köz­ben az is kiderült, hogy ez nem is rossz dolog. Permanens kap­csolatot biztosít a művelődési j ház sokszínű, érdekes életével. O Csökkent-e a rendezvé­nyek, klubok látogatottsága I amióta így vannak, sok helyen? — Nem mondhatnám, és nem is mondom. Inkább olyan van, hogy elértük a plafont, ha nem kuta­tunk fel még egy-két helyiséget, új szakkört, klubot már nem szervezhetünk. Pedig a napokban jöttek a műszakiak, hogy klubot alakítanának. Nem tudom őket elhelyezni. O Anyagilag hogyan állnak? Kényszerítve érzik-?*, ma­gukat arra, hogy nagyobb bevéte­leket biztosító programokat szer­vezzenek, még a színvonal csök­kenése árán is? — Egyáltalán nem. Sőt : az évi költségvetésünket megemeltük 109 ezer forinttal, hiszen ugrás­szerűen megnőtt a szakkörök, tanfolyamok száma. És még vala­mi: véleményem szerint a kultu- ■ ralis élet színvonalát nem kell félteni a tömegek gazdaságosan Is | kielégíthető igényeitől. Sokan sírnak és a fogukat csikorgatják i sznob elszántságaikban, hogy j „hová süllyed a kultúra, ha ez így megy tovább?” Nem értem I ezeket. A művészeti arisztokratiz­mus a beteges hajlamúak Időtöl- ; tése. Mi szocialista tömegkultúrát akarunk és pontosan tudjuk, mi az differenciáltan megalapozni, i terjeszteni és építeni. Persze, | hogj' vannak szinvonal-különbsé- i gek, de így kerek a világ. O Az esztétikai nevelés, az ízlésformálás elválasztha­tatlan ettől, sőt azonos vele. Ezt hogyan művelik? | — A szakkörökben, klubokban. A zenei nevelés például jó ha- j gyományokra épül Orosházán. [ Már évtizedekkel ezelőtt dalár- i dák, zenekarok működtek, és 1 hangversenyeztek itt. Most a ze­neiskola a centrum. Együttműkö- I désünk mintaszerű. A társastánc­mozgalom is ide illik. Ennek va- ■ lóságos drukker-tábora van... Az i irodalmi nevelés szintén hagyo­mányos, színjátszókörünk és az irodalmi presszó sikerei közis­mertek. © A szakkörök, tanfolyamok vezetőin sok múlik. Milyen az előadói, vezetői gárda? — Tudják, hogy nem elvtelen j dicséret, ha azt mondom: kiváló. ! Különben is: nálunk nem ma- ' rád meg az, aki nem imádja, j amit csinál. Ne vegye furcsának I ezt a szót. A népművelést élni, imádni kell. © Hallottuk, hogy az új kom­bináttal kapcsolatban a vá­ros vezetői a Békés megyei Mozi­üzemi Vállalattal tárgyaltak. Mit j tud erről? — Egyelőre nem sokat; arról í van szó, hogy a lebontásra ítélt í Béke mozi helyett nem lenna-e jó és hasznos, ha a 600 szemé- j lyes színházteremben működne a város második mozija. Szerintem I a megbeszélések még csak a probléma megvizsgálásánál tarta- i nak. Addig én sem mondhatok többet. Köszönjük az interjút. Sass Ervin Kik kérhetik felvételüket a felsőoktatási intézniéjiyek esti és levelező tagozatára A felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozataira, vala­mint az idegen nyelvű tovább­képző központ tanfolyamaira — a Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint — azok a dolgozók kérhetik felvételüket, akik szeptember 1-én legalább másfél éve munkaviszonyban vannak. A katonai szolgálat is munkaviszonynak számít. Az ag­rár felsőoktatási intézmények, az ipar-, műszaki jellegű felsőfokú technikumok és a felsőfokú szak­iskolák, a tanárképző főiskolák, a testnevelési tanári szak, a ta­nítóképző népművelő-könyvtáros szak és az óvónőképző intézetek esti és levelező tagozataira csak azok a dolgozók nyerhetnek fel­vételt, alak a felsőfokú oktatás szakirányának megfelelő mun­kakörben dolgoznak, s munkahe­lyük javasolja a továbbtanulást. Az esti és levelező tagozatra pá­lyázók júliusban tesznek felvé­teli vizsgát, (MTI) Könyvtárpd Pusztaföldvárén Tíz évvel ezelőtt, amikor B. Kovács János pedagógus átvet­te Pusztaföldváron a községi könyvtárat, mindössze egyetlen beiratkozott olvasója és 500 kö­tete volt. Azóta lényegesen meg­változott a helyzet. A régi köte­teket kiselejtezték, újak kerül­tek helyükbe. A könyvtár je­lenleg 5100 kötettel rendelkezik. Néhány éve fiók-könyvtár is működik, s az olvasók száiha hatszázra nőtt. Ennyien iratkoz­tak be tavaly és váltak rendsze­res olvasókká. Érdemes felfigyelni e változá­sokra Pusztaföldváron. Csupán az a baj, hogy a helyiség bőví­tése nem követte ezeket, pedig a régi helyiség már nem felel meg a követelményeknek. Üj vagy legalábbis más, nagyobb helyiség kellene, ahol olvasóter­met is ki tudnának alakítani, hi­szen ilyen irányú igény mutat­kozik a fejlődő Pusztaföldváron. A községben lenne egy erre alkalmas épület, a régi, úgyne­vezett olvasókör, de az klubnak lett kinevezve, bár a biliárdon kívül egyéb szórakozási lehető­séget aligha találnak látogatói. Jó lenne, ha az illetékes szer­vek — elsősorban a községi ta­nács — találnának megoldást és lehetőséget arra. hogy a helyi könyvtár jobb, tágasabb épüle­tet kapjon. Ez is hozzájárulna ahhoz, hogy az eddiginél meg jobban betölthesse szerepét a község kulturális életében. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents