Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-20 / 42. szám

1968. február 20. 4 Kedd Márciusban piacra kerül a saláta A kétegyházi Béke Termelő­szövetkezet kertészete 12 holdon gazdálkodik, s hogy az idén na­gyobb mennyiségű primőrt tudja­nak szállítani, januárban egy új üvegház építését fejezték be. Ezerötszáz üveg alatt már kikelt a salátájuk, 500 alatt pedig a retek. Március közepétől már primőr salátát szállítanak a piac­ra. A saláta után uborkát termel­nek az üvegházban. Ezenkívül 700 üveg alatt primőr paprikát, 200 alatt pedig paradicsomot ne­velnek. Már tűzdelik a korai ká­posztát és karalábét is. Üzemel az Alföldi Francia Műszaki Filmnapot rendeznek Békéscsabán Az elmúlt évben Budapesten a Technika Házában rendezett Francia Műszaki Hét fordulópon­tot jelentett a francia—magyar kapcsola tokban. A kiállítással egybekötött rendezvényen 109 műszaki előadás hangzott el, 31 műszaki tudományos film került levetítésre. A kiállításon a fran­cia gépipari, elektromosipari és vegyipari szindikátusok alá tar­tozó 46 gyár állította ki termé­keit, berendezéseit és mutatta be gyártási technológiáit A gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlődésének egyik követel­ménye, hogy a műszaki, gazdasá­: deznek. A Budapesti Francia Tudományos és Műszaki Doku- , meratációs Központ támogatásá­val megrendezésre kerülő film- i nap szakembereink között bizo- | nyára nagy érdeklődésre számít­hat. A kérdésekre a központ kép- j viseletében Sperlágh Sándor tu- | dományos főmunkatárs válaszol. H. J. Újjászervezik az ifjúsági brigádokat a Gyulai Kötőipari Vállalatnál gi szakemberek kölcsönösen is­merjék egymást. Ennek szelle­mében rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete Békéscsabán, a Technika Házában február 22-én, csütörtökön délután fél 5-kor a Francia Műszaki Filmnapot, ahol a szakembereknek több érdekes filmet vetítenek le. A látottak alapján mód nyílik a konzultálás­ra is. A „Renault—16 bemérése’’ cí­mű film a Renaul—16 kocái vizs­gálatáról ad beszámolót, ismer­tetve a vizsgálati műszereket és módszereket. „A kézi anyagmoz­gatás” film célja a kézi anyag- mozgatás oktatóinak támogatása a dolgozók betanításában. Bemu­tatja az emberi erővel végzett Az elmúlt esztendő utolsó hó­napjaiban nehéz helyzetbe jutott a Gyulai Kötőipari Vállalat. Nem kaptak elegendő megrendelést és ezért át kellett csoportosítani a dolgozókat. Ennek következtében az ifjúsági brigádok sem tudtak eleget tenni vállalásaiknak. A vállalat gazdasági vezetői gyorsan intézkedtek: kör kötő gé­peket állítottak üzembe, melyek­kel a kereskedelem által igényelt cikkeket — pulóvereket, női szet­teket, műszálas gyerekruhákat — készíthetnek. Ezenkívül, az idén exportra szállítanak gyermeksap­kákat és kesztyűket. Az első íél­Fiúk évre már nincs szabad kapaci­tásuk. A közelmúltban tartott KISZ- taggyűlésen a fiatalok elhatároz­ták, hogy a sík- és kesztyűkötö- débep újjászervezik a három if­júsági brigádot, s az e havi ter­melési tanácskozáson megvitat­ják vállalásaikat. A KISZ alap­szervezet tagjai már most fel­ajánlásokat tettek: takarékoskod­nak az anyaggal, a lehetőségek­hez képest minimálisra csökken­tik a tűtörést, és javítják a mi­nőséget. Ezzel is igyekeznek nö­velni a termelési eredményeket, s csökkenteni a vállalat vezetői­nek gondjait Porcelángyár Az ezerszámra épülő új la- ; kásák fürdőszobatartozékait készíti a Hódmezővásárhelyen felépült Alföldi Porcelángyár. Évente hatezer tonna fürdőszo­ba-berendezés hagyja el a mo- ^ dem felszereléssel működő új j nagyüzem műhelyeit. Képünk: \ Elszállításra váró mosdókagy- , lók sora. I anyagmozgatás racionális mód­szereinek leglényegesebb alapel­veit Az Európában megrendezés­re kerülő autóversenyek közül a gépkocsik legnagyobb igénybevé­telét a 24 órás Le Mans-i verseny kívánja meg. A „24 órás autó­verseny” film főleg a kocsik ál­lóképességével foglalkozik, külön hangsúlyozva a verseny folyamán a műszaki szolgáltató állomás pontos munkájának fontosságát Nagyon érdekesnek ígérkezik „A helyes mértéle” című film is, amely az anyagmozgatás alapel­veit ismerteti. Helyszíni riport­tokban, ügyesen bemutatja az anyagmozgatás különféle szem­pontjait, módszereit, foglalkozik különösen a hűtőházakban bal­esetveszélyt jelentő okok kikü- szöböléséveL Ezután a „Sdidex biztonsági képcső” című filmet mutatják be, majd szakmai eszmecserét ren­V. Gordon Childe Az ember önmaga alkotója című könyve sokoldalú anyag alapján nyújt áttekinthető képet az emberi ci­vilizáció kezdeteiről. Sok fontos kérdésre ad választ a Kossuth Könyvkiadó gondozá­sában megjelent mű. Megjelöli az őstörténet helyét, mint hidat a természettudományok és a törté­nelem között. Igen lényeges gon­dolata művének, hogy szemben az állatokkal, az ember tradícióit nem örökletesen viszi magával, hanem azt tudatos emberi tevé­kenység közvetíti az utódokhoz. Az embert agya, idegrendszere tet­a fakanál mellett A békéscsabai 11-es számú ál­talános iskolában Tóth Istvánné tanár vezetésével évek óta műkö­dik a kisgazdaasszony kör. Fog­lalkozásai igen népszerűek a ta­nulók körében, oly annyira, hogy ma már nemcsak a lányok privi­légiuma a sütés-főzés tudományá­nak elsajátítása, hanem szép számmal vesznek részt a szakkör i foglalkozásain fiúk is. A pajtások — V—VIII. osztá­lyos tanulók — készítményeikkel részt vesznek a különböző iskolai j rendezvényeken is és szendvicse- j ik, süteményeik igen kedveltek. Az ilyen sikerek minden évben j újabb szakköri tagokat toboroz­nak. Az idén 26 pajtás vesiz részt a foglalkozásokon, ahol nemcsak főzni tanulnak, hanem a stoppo- lás, folttisztítás és egyéb házi- | munka tudományát is elsajátít- I Jék. te képessé a kultúra megterem­tésére. A könyv nagyrészt a neolitkor forradalmát, mely a földművelést és állattenyésztést hozta magá­val, valamint a városi forrada­lom, a civilizáció kialakulását tárgyalja. Meggyőző erővel bizo­nyítja, hogy a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésében j kell keresni az antagonisztikus ! osztályok, az állam kialakulásá­nak kulcsát, és hogy a kulturális ! forradalmat, tudomány-technika j fejlődését a gyakorlati szükségle- | | tek szülték és nem mágikus, li- ] turgikus célok realizálódtak ben- , nük. 8. Galamb volt. Szinte fülig vi­gyorgott a műélvezettől. Trop- pauer Hümér bágyadtan haj­longott, szerény mosollyal, ma­jomállkapcsait mellére szegezve, fürtjeit rezgetve. — Igazán nem tudom... mivel érdemeltem... ki elismerését — mondta elfogódottan. — Talán azért szép ez a vers, mert sze­gény anyámra emlékezve ír­tam... Isten nyugtassa... — A katonák hüledezve látták, hogy Troppauer szeméből két könny­csepp gördül le, és megcsuklik a hangja. — Ha megengedik, anyám jellemzésére felolvasok egy rövid kis verses elbeszé­lést... — Halljuk! Halljuk! Galamb kiáltotta ezt lelkesen, és tapsolt. — Halljuk! Halljuk... — sipí­totta egy cérnavékony hang. Kréta volt. De ő nem tudta, mi­ről van szó. A könnyező költő azonban nem kezdhette meg újabb mű­ve felolvasását, mert néhány el­szánt katona felemelkedett, és odajött elébe. — Azonnal hagyja abba ezt a marhaságot — mondta egy ka­nadai óriás. — De uraim... Hát nem szépek az én... verseim? — Ügy látszott, hogy nyomban sírva fakad. — A maga versei unalmasak és hülyék... — kiáltotta öklét rázva egy görög díjbirkózó. Ami ezután következett, az olyan volt mint valami rossz álom, A költő úgy vágta szájon a görög díjbirkózót, hogy az repedt állkapoccsal röpült egy vasoszlopnak, és elájult Azután egyetlen könnyed mozdulattal a kanadai favágót fél kézzel neki­csapta a társainak. Még néhány zord kritikus si­etett az erélyes költő ellen... De hiába. Troppauer úgy dobta egyiket a másikhoz, mint apró forgácsot A katonák döbbenten, ijedten nézték.» A harc befejeződött, a művész egymaga állt a helyiség köze­pén és szemrehányó pillantással körülnézett Valaki nyöszörgött, de külön­ben csend volt A költő visszaült a helyére, kisimította piszkos papírcsomóját és fennkölten így szólt: — Anyám, te vagy árva fiad csillaga, írta Troppauer Hümér. Első ének... A több mint huszonkét olda­las verset azután már feszült figyelemmel hallgatták végig a légionisták... Távolról feltűnt Oran. Az af­rikai part fehér, doboz-szerűen, különálló házaival, pálmáival elmosódottan terült el a merő­leges délelőtti napfény ködsze­rű megvilágításában. — Sorakozó! — kiáltotta az altiszt a fenékben. Mindenki megjelent a holmi­jával a fedélzeten. Egy hajós­tiszt távcsövön át nézte a par­tot. A katonák szeme is a közele­dő kikötőhöz tapadt Ott jön Afrika! A hajóstiszt közömbösen né­zett végig a legényeken. Azután hirtelen meghökkent — Harrin... court. Megjelents V. Gordon Childe U ember önmaga alkotója című könyve Vízvezeték víz nélkül?! (Tudósítónktól) Négy évvel ezelőtt, az cndrőtli Vörös Hadsereg utcán nem volt még kiépítve a törpevízmű veze­téke. Akik azonban abban az időben erre az útszakaszra meg­tervezték az itt felépítendő szolgáltatóházat, igen eiőrelátó- ak voltak. így került beszere­lésre az új épület minden helyi­ségébe a belső vízvezeték, kor­szerű csapokkal, tussolóval és a hideg-, meleg víz ellátását szol­gálni hivatott elektromos boy- lerral. A szolgáltatóház felépítését követően a törpevízmű vezeté­ke is eljutott ide egy év múlva. Azóta azonban már három év telt el, s a szolgáltatóház belső vezetékei még mindig „szára­zon” várják a vizet. Az épületben cipészrészleg, fényképész, valamint férfi- és külön női fodrászat van. Mind a négy iparág gyakorlásához elen- gedheietlenül szükséges a víz. A női fodrászatban egy közepes- forgalmú műszak alatt mintegy 120—150 litert használnak el. Nem kis mennyiség ez magában véve sem, pláne akkor, ha az épület előtt közvetlen elhúzódó törpevízmű távolabbi kifolyójá­ról kell hordani. Nem egyszer a vendégek maguk mennek el ví­zért a kúthoz. Jó lenne, ha a Békés megyei Szolgáltató Ktsz vezetősége a legrövidebb időn belül bekötné a vizet. Ezt nemcsak az endrődi szolgáltatóház dolgozóinak te­hermentesítése, hanem a higié­niai követelmény is megkíván­ja. Sz. K. Galamb is csodálkozott. — C ham...beli... — hebegte. Együtt jártak az Akadémiára! — Az őrmester úr majd meg­engedi, hogy kivételesen kilép­jen a sorból. Néhány szót sze­retnék beszélni magával — mondta a tiszt. Harrincourt kilépett, és odébb ment a tiszttel együtt. — Harrincourt... megőrütél? — kérdezte idegesen, mikor el­távolodtak a sortól. — Kérem, hadnagy űr.„ — Mond csak, hogy Jean, mint régen. — Hát kedves Jean... Mi kifo­gásod lehet az ellen, hogy a légióba léptem? — Nagyon jól tudod, hogy mi a légió! Ide csak az jöjjön, aki­ért nem kár, ha egy beduin go­lyója leteríti a sivatagban. Ide hallgass: nekem igen jó össze­köttetéseim vannak, Cochran tá­borszernagy, az orani várospa­rancsnok nagybátyám, és talán ha beszólnék vele... Harrincourt elsápadt. — Eszedbe ne jusson! En meg akarok halni és kész! Magán­ügyem! Nagyon kérlek, hogy semmi körülmények között se avatkozz a dolgaimba... Csörgés és csobbanás hang­zott, amint ledobták a horgonyt. A tiszt gyorsan kezet fogott egy­kori bajtársával, és Harrincourt beállt a sorba. A kis híd legurult, és a part­nak ütődött A kapitány kardja egyet villant, azután megindult végig a deszkán, és mögötte sorra dobogtak a súlyos bakan­csok. Chambell szomorúan nézett a napfényben táncoló porfátylak között eltűnő osztag után, amíg egykedvű poroszkálással az utolsó katona is befordult az úton, amely sárga házak és zöld pálmák között Fort St. Thérése-ig vezetett. Szegény Harrincourt, gondol­ta, és felsóhajtott... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents