Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-20 / 42. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek t NÉPÚJSÁGí 1968. FEBRUAR 20.. KEDD Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM. 42. SZÄM Alku és piac A lakosság kulturált kiszolgálása, áruellátása általában szabott áron történik. Bár 1968 januárjától sok cikk hatósági árát kötetlenebb árformák váltották fel, alkudni azért ma sem lehet az állami és szövetkezeti üzletekben. Így a fogyasztó viszonylag gyorsan végez a vásárlással. A világszerte rohamosan terjedő önki- szolgáló rendszer például elképzelhetetlen volna alkudozás közepette. Bizalmat, biztonságot is teremt az áru fölött elhelyezett, s mindenki számára egyformán érvényes ár. Azonban átvitt értelemben alku a fogyasztói vélemény- nyilvánítás is, és mint ilyen, fontos formálója, alakítója a kereskedelmi és termelőmunkának. Előfordulhat, hogy egy adott áru más áron kapható a szakboltban, mint az áruházban. Ha az ár-alkura nincs is mód, határozott fogyasztói véleménynyilvánítás ez esetben az olcsóbb vásárlási forrás választása. A bővülő áruválaszték egyre lehetőséget nyújt majd a fogyasztónak az egymást helyettesíthető cikkek, a különböző minőségek és árak mérlegelésére és az előnyös választásra. A fogyasztó azzal is ítéletet mond, hogy az árut korszerűség, minőség, árszínvonal szerint rangsorolja. Például napjainkban is megfigyelhetjük, hogy a háztartási gépek, villamos berendezések árváltozása bizonyos igények kielégítését előbbre hozta, másokét elhalasztotta, aszerint, hogy az árak lefelé vagy fölfelé változtak. A fogyasztó véleményét sem a kereskedelmi, sem a termelő vállalat nem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen ez közvetlenül befolyásolja, növeli vagy csökkenti a nyereséget. Az e kereskedelmi vállalat például, amely ugyanazt a terméket esetleg drágábban kénytelen árusítani, olcsóbb beszerzési lehetőség után néz, ha nem akarja, hogy sorra elpártoljanak vevői. így például ugyanaz a termék olcsóbban kerülhet a kirakatba, ha nem a nagykereskedelemtől, hanem közvetlen a termelőtől szerzik be. Az egymással versengő termelő vállalatok közül az olcsóbb, a korszerűbb, a jobb minőségű terméket vásárolja meg a kereskedelem, ha nagy forgalmat akar lebonyolítani. Az a termelő vállalat, amelyik korszerűtlenül, drágán termel, s cikkeire nem tartanak igényt, ha nem akar nehéz helyzetbe kerülni, árengedményekre, a termelés fejlesztésére, a meglevő gyártmányok korszerűsítésére kényszerül. Vagyis a fogyasztók jelzései, a vásárlók állásfoglalásai alapján az alku lényegében véve közvetlenül a kereskedelem és az ipar között zajlik, tehát a fogyasztók „megbízásából” a kereskedelem egyezkedik az iparral. Az ár-alkuban a lakosság érdekeit kénytelen képviselni a kereskedelem, ha helyt akar állni a versenyben. S ahogy az eladók piaca egyre inkább a vevők piacává alakul át, úgy növekszik az alku szerepe is. A nagyon kelendő divatcikkek, korszerű és kiváló minőségű termékek ára átmenetileg magasan indul, s ezzel a termelő vállalatok érdekeltté válnak a gyártás növelésében, a kínálat fokozásában, ami végül is nemcsak a zavartalan áruellátáshoz, hanem a fogyasztói árak mérsékléséhez is vezet. A nem kapós cikkek viszont csak eleve árcsökkentéssel, a minőség javításával, korszerűsítésével, s más egyéb vásárlói előnyök biztosításával értékesíthetők. Az alku és a piac összetartozó fogalmak. Mindig csak az adott piaci helyzet, a kínálat és a kereslet, a kielégítésre váró szükségletek alapos mérlegelése alapján lehet arra az ismétlődő kérdésre válaszolni: megéri-e az árát. Ami ma olcsó, az lehet, hogy holnap drága, és fordítva. A termék ára soha nem vizsgálható önmagában, hanem csak másikhoz viszonyítva. Minden termék elhelyezkedik valahol a minőség, a korszerűség, hazai vagy nemzetközi skáláján, ehhez általában igazodik az ár is. Az árak alakulását a vállalatok közötti forgalomban még két lényeges körülmény befolyásolhatja: a rendelt mennyiség és a szállítási határidő. Az eladó, a termelő nagyobb darabszám értékesítésével kedvezményeket biztosít a vásárlónak, a gyors és soron kívüli szállításokért felárat számíthat fel. Mindez félreérthetetlenül bizonyítja, hogy az árak alakulása sokféle körülmény mérlegelésétől függ, és — kevés kivételtől eltekintve —, nem állapíthatók meg központilag. Különösen a termelő vállalatok egymás közötti forgalmában alkalmazzák ezért széles körben az úgynevezett megállapodásos árakat. Mindez a vállalati gazdálkodás lényegi részévé tette a kereskedelmet, az alkut. Szakítani kell tehát azzal a szemlélettel, amely rangon aluli szakmának tekinti a kereskedést, és a szocialista módszerekkel összeférhetetlennek, restellni való mozzanatnak az alkut. A szemléletbeli változásnál is nagyobb feladat az új helyzet megértése és a szükséges módszerek elsajátítása. A piaci információ, sokrétű műszaki és gazdasági ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a vállalat az áralakulásban rejlő lehetőségeket hasznosíthassa. Minden vállalat érdeke, hogy alaposan mérlegelje ( és kiválassza a beszerzés, az értékesítés számára legelőnyösebb formáit. Kovács József M A: Egyetlen ajtó sincs zárva.. Tovább tart a szabadságharcosok oftenzívája 11 közlekedéspolitikai célok megvalósításáról Együttes ülést tartott a megyei párt és a megyei tanács végrehajtó bizottsága Február 19-én együttes ülést j MSZMP Békés megyei bázotteá- tartott a megyei párt és a me- j gámaík első titkára, gyei tanács végrehajtó bizottsága Az együttes ülés egyetlen napiKlaukó Mátyás, az MSZMP Köz- j rendi pontja a vasúti kocsdraiko- pontá Bizottság tagja, a megyei i mányú áruforgalom körzetesítésétanács elnökének elnökletével. A tanáoskozáison részt vett és a vitában felszólalt Frank Ferenc, az Magyar kormányküldöttség utazott Moszkvába Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn kormányküldöttség utazott Moszkvába, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési korhajtó Bizottságának 33. ülésén. A delegáció búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gál Tiva- műszaki, :!ar, a Minisztertanács titkárságámányközi bizottság hatodik ülés- i nak vezetője és F. J. Tyitov, a szakára. Az ülésszak után Apró j Szovjetunió budapesti nagyköve- Antal részt vesz a KGST Végre- ] te. A kereskedelem előkészületei az általános inunkaidőcsökkentésre A Belkereskedelmi Minisztériumban hozzáláttak az előkészületekhez a következő két évben valamennyi ipari és építőipari vállalatnál megvalósuló munkaidőcsökkentéssel kapcsolatos kereskedelmi feladatokhoz. A belkereskedelem szakemberei a baráti országokban is tanulmányozzák a rövidített munkahétnek a kereskedelemre gyakorolt hatását. A minisztérium delegációja már járt tapasztalat- cserén az NDK-ban. Az első tapasztalatok alapján az áruforgalmi szakemberek és a minisztérium kutatóintézetének munka- | társai tanulmányozzák majd a forgalom alakulását, a vásárlói . szokások, a vásárlások idejének latos ívansago ro változásait. Feltehető pl., hogy az I 11 ötnapos munkaheteken a mostani szombati csúcsforgalom majd egy nappal előbb jelentkezik. Ugyancsak várható, hogy a két és fél napos víkenden többen Óárnak majd túrákra, kirándulásokra, s ez a kempingfelszerelések iránti igények növekedésével jár, s növekszik az igény a nyaraló- és kirándulóhelyek vendéglátóipara iránt is. Gondosan elő kell készíteni a nyitvatartás idejének megfelelő módosítását. Mindezek a problémák másképpen jelentkeznek majd Budapesten. S megint másképpen vidéken, a kisebb ipari településeken. A kereskedelem a baráti országok tapasztalatain kívül • figyelembe veszi a fővárosi és a megyei tanácsoknak a munkaidőcsökkentést már hamarabb bevezetett vállalatok gyakorlatából adódó tapasztalatait. Ezért fontos, hogy a vállalatok, üzemek időben tájékoztassák a tanácsok kereskedelmi osztályait a bevezetés idejéről. Az érintett dol- ■ gőzök számáról, valamint a kereskedelmet érintő ezzel kapcsold ek tervvázlatával, kisforgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelésével foglalkozott. Megállapította az együttes tanácskozás, hogy a közlekedéspolitikai célkitűzések végrehajtása során előtérbe került megyénkben is a vasúti kocsirakományú áruforgalom körzetesítése, a körzeti állomások rendszeréneik kiépítése. A jelentésből kitűnt, hogy az új közlekedéspolitikai célkitűzések végrehajtására, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium olyan közlekedésfejlesztési, üzemszervezési, díjszabási intézkedések bevezetését tervezi, melyek biztosítani fogják a szállítások gyors, gazdaságos kielégítését a vasúti és közúti fuvarozás területén. Az ilyen irányú tervezet elvi elgondolásait az együttes vb úgy hagyta jóvá: nagy távlatról lévén szó, és olyan mértékben kivitelezhető, amennyiben a feltételek biztosítottak és amelyekkel a helyi községi, járási, illetve megyei párt- és tanácsszervei egyetértenek. Éppen ezért szükség van a területi egyeztető vizsgálatokra, majd olyan kivitelre, amely összhangba hozza a megye, a népgazdaság és a lakosság érdekeit. E tekintetben két szakbizottság létrehozását fogadták él, amelyek a kivitelezés lehetőségeit vizsgálják meg és ennek alapján dolgozzák majd ki az ütemtervet. A most beterjesztett jelentés elvi elgondolásait a két vb elfogadta és kiegészítve az elhangzott javaslatokkal, a soron következő megyei pártbizottság és megyed tanács együttes ülése elé terjesztik. —r. Kormányhatározat a miniszterek tanácsadó testületéiről A kormány hatályon kívül he- I umi tagok kinevezésének és fel- lyezte a minisztériumok kollé- j mentésének jogát. A kormány giumairól szóló régebbi határoza- i most ezeket a jogokat a minisz- tát, amely megszabta a tanácsadó | írekre és más országos hatáskörű testületek működését, s a kormánynak tartotta fenn a kollégiII világ lakosságának háromnegyed részéi 1980-ra a fejletlen országok adják Az Egyesült Nemzetek Szervezete jelentést adott ki a világ szociális helyzetéről. Ebből idézzük az alábbi adatokat: 1960-ban a világ lakosságának kétharmada fejlődő országokban lakott, ahol a születési arányszám kétszerese volt a fejlett országokénak. 1980-ban a világ lakossága 4250 millión felül lesz, s ennek háromnegyed része a szegény országokban él majd. Becslések szerint 1980-ra a világ lakosságának több mint egy- harmada lakik majd városokban. 1964 és 1966 között 1° ország hivatalos politikája fogadta el a születésszabályozást, mint az országos fejlesztési terv elemét. szervek vezetőire ruházta. Mint illetékes helyen elmondották, a rendelkezést az államvezetés új módszerei — a hatáskörök decentralizálása — tették időszerűvé. A kollégiumok létrehozásának, munkájuk szabályozásának, s tagjaik kinevezésének eddigi módjai elavultak. A helyi sajátosságoknak megfelelően leginkább a miniszterek ismerhetik, hogy milyen jellegű és milyen összetételű tanácsadó szervezetre van szükség. Az elmúlt években már egyébként is a tanácsadó testületek legváltozatosabb formái alakultak ki a minisztériumokban.
