Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-17 / 40. szám

1968. február 17. 3 Szombat Barangolás — bosszúsággal Kedves, szép városunk: Gyu­la, A nyári hónapokban sokan felkeresik gyönyörű strandját, a várjátékokat, kellemes, hangu­latos szórakozóhelyeit. Még a virágos utcák is szívderítőén hatnak az emberre, romantikát árasztanak. Ha valaki csak barangolás céljából járja Gyulát, mindez gyönyörködtetheti, de ha meg­adott pontos cím után próbál valakit megkeresni, akkor bi­zony bosszankodhat. Nemrég mi is így jártunk. Több címmel a kezünkben el­indultunk kereső körútra. Ho­gyan igazodik el az idegen egy városban? Nyilván az utcane­veket keresi legelőször. Ám mi hiába kutattunk, csak elvétve akadt olyan utca, melyen név­táblát láttunk. Azzal sem sokat értünk, mert a legtöbb rozsdás, szinte olvashatatlan. Több órás keresgélés és kérdezősködés után tudtunk csak megtalálni egy-egy címet. Közelelik a nyár, az idegen- forgalmi szezon. Jó lenne még időben felújítani a névtáblákat, ha nem is éjszaka világító fosz- foreszkáló betűkkel, csupán fe­hér alapon feketével. De jól lát­hatóanl Kasnyik Judit ...fis egy j 6 hír Gyuláról : Ankét asszonyoknak az ój tsz-törvényekrő! Az új tsz-törvények sok olyan dolgot tartalmaznak, melyek élénk érdeklődést vál­tottak Id a tagok — köztük a nők — körében. A nőtanáes kezdeményezésére a gyulai já­rás termelőszövetkezeteiben ép­pen ezért külön a nők részére tartanak ankétokat, amelyeken a jogászok vagy a tsz-ek veze­tői, szakemberei ismertetik a legfontosabb tudnivalókat Ed­dig a járás 18 termelőszövet­kezetéből 11-ben tartottak ilyen ankétot. , A 26. számú Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz: kőműves, ács. általános hegesztő, fűtésszerelő, tetőszigetelő, üvegező, kövező szakmunkáso­kat. továbbá építőipari szakvizsgá­val rendelkező könnyűgep-kezelőket, kubi­kosokat, férfi segédmunkáso­kat. Szállás, napi háromszo­ri étkezés térítés ellené­ben biztosítva. Teljesítménybér. Jelentkezés: Dunaújváros, Kenyérgyár út 1 sz. alatt. 92 Megkezdték a tavaszi vetőmagvak ellenőrző csíráztatását Hosszú évekkel ezelőtt vált szo­kássá a zsadányi Búzakalász Tsz- ben a magvak vetés előtti ellen­őrző csíráztatása. Ha nem koráb­ban, akkor minden bizonnyal most az idén vezetnék be, ugyanis tavaly az elvetett nap­raforgómag csak 30 százalékos csíraképességűnek bizonyult, s ezt csak a vetés, vagyis a kelés után tudták meg. Most már jó edőre hozzáláttak a 400 hold vö­röshere, a 120 hold lucerna, a 100 hold mák, a 80 hold zab és za­bosbükköny és a 80 hold tavaszi árpavetőmag mintáinak csírázta- tásához. Házilagos módszerre] ejtik ezt meg, bízva abban, hogy a vetőmagvak minőségének, csí­rázóképességének ellenőrzését a tavalyinál sokkal szigorúbbá te­szik az azokat forgalomba hozó vállalatok. tizenkét társulás és szakcsoport Csati ád a pácán és Puszta told váron Tizenkét különböző társulás, illetve szakcsoport működik a Csanádapáca és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet égisze alatt — újsá­golta Tóth András, a felvásár­lási osztály vezetője. Mint mon­dotta, mindenekelőtt a csanád­apácai és a pusrtafö’dvári ba­romfitenyésztési szakcsoportra a legbüszkébbek. E két szakcso­portnak jelenleg is 250 tagja van, közös alapjuk pedig a múlt év végén meghaladta a 80 ezer forintot. Különösen akkor érző­dik ez az összeg jelentősnek, ha azt is tudjuk, hogy a két szak­csoport alig kétéves működésre tekint vissza. Működésük ered­Megemberelték magukat Nyolcmillió forinttal túlteljesítették a tervet — 515 lakást adtak át a megyében Hajszálpontosan egy év­vel ezelőtt a Békés megyei Álla­mi Építőipari Vállalat műszaki konferenciájáról szóló tudósítá­sunkban azt írtuk, amikor az 1966. évi csökkentett éves tervet épp­hogy teljesítették, hogy az aka­raterőt és a lelkesedést semmi sem pótolhatja. A mostani bizakodó hangulatú tanácskozáson kiderült, hogy több szorgalommal száműz­hető a néhány esztendős kelle­metlen örökség. Drienyovszky János, a vállalat igazgatója most már arról tájé­koztathatta a műszaki konferen­cia résztvevőit, hogy a tavalyi épí­tés-szerelési tervet mintegy 8 mil­lió forinttal túlteljesítették. Még­hozzá úgy, hogy ezt a megelőző évinél 138-cal kevesebb munkás­sal érték el. Vagyis kifejezetten a termelékenység emelkedése eredményezte a termelés növeke­dését. Jelentős ez a fejlődés. Alap­ja a rekordnak beillő egy főre ju­tó termelési érték növeked e volt. Éppen az, ami korábban annyi gondot okozott. 1966-ban 151 ezer forintot tett ki, tavaly pedig már elérte a 170 ezer forin­tot. Hasonló arányban növeke­dett a termelékenység a segéd- iparnál, a szerelőipari részlegnél viszont még ennél is jobban. Mindez jól megalapozta a múlt esztendőt. S ezt még tetézte az is, hogy jól gazdálkodtak a bér­204 lakást adtak át a megyében, tavaly viszont 515-öt. És ahogy a mostani tanácskozáson elhang­zott, az idén ennél is többre vál­lalkoztak, mivel az igények ál­landóan növekednek. Egyik hű kifejezője ennek — amire még eddig nem volt példa a vállalatnál —, hogy a télen sem álltak le a lakások építésével. Az idei éves tervnek 42 száza­lékát a lakásépítés képezi. En­nek megfelelően ebben az eszten­dőben több mint 750 lakásba köl­tözhetnek majd be a lakók. A kö­zéptávú műszaki fejlesztési terv szerint a közeljövőben újabb épí­téstechnológiát alkalmaznak, ami­kor rátérnek a korszerűbb, tégla­paneles építési módra. Az új, a korszeűbb módszerek azonban nemcsak a termelésbe vonultak be. Ahogyan Drienyovsz­ky elvtárs jellemezte: tavaly a műszaki vezetőknél is jótékony szemléletváltozás következett be. Ennek tulajdonítható, hogy sokkal alaposabban és lelki ismereteseb­ben törekedték a megfelelő mun­kafeltételek biztosítására, az épít­kezések határidőre való befejezé­sére. Ezért is sikerült 80 jelentő­sebb létesítményt és 50—60 ki­sebb építményt határidőre, nem egy esetben határidő előtt átadni. Ez viszont biztató az idei eszten­dőre is. nek felvenni, mivel egyszerűen nincsen megfelelő számban. A maguk készítette idei terv j teljesítése rendkívül sok erőíeszí- | lést kíván. Nemhiába hangzott el j a műszaki konferencián többször az, hogy csak közösen lehet el- j jutni a célhoz, külön út nincs, nem létezik. Most. miután tényleg a , maguk gazdái lettek, nemcsak arra kell törekedni — hangoz­tatták többen —, hogy időben és jó minőségben eleget tegyenek ; kötelezettségeiknek, hanem arra j is, hogy mind több figyelmet for­dítsanak arra is, hogy milyen j áron. Ezért is mondták: most már valóban létkérdés a különféle költségtényezők állandó elemzé- | se, a takarékos gazdálkodás, min­den felesleges kiadás elkerülése. A tavalyi tanulságok szerint ugyanis van még tarta- j lók, kiaknázatlan forrás. Merítet­tek már belőle, hiszen azzal, hogy J a múlt évben megemberelték ma- I gukat, nemcsak termelési tervü­ket teljesítették túl, hanem annak a lehetőségét is megteremtették, hogy hat év után hat-hét napi ke­resetnek megfelelő nyereségrésze­sedést fizethessenek. Ezt szeretnék megismételni, azért is vállalkoz­tak jóval többre, mint amennyit tavaly elértek. Podina Péter j ményességére jellemző, hogy amíg 1966-ban is csak 90 -száza­lékra tudta teljesíteni tojásfel­vásárlási tervét a szövetkezet, éppen e két szakcsoport közre­működésével a tervezett 1 mil­lió 500 ezer helyett tavaly már december végére, jóval több, mint 2 millió darabot vásárolt fel. E két szakcsoport eredmé- nyei meggyőzték a két baromfi- tenyésztő társulás tagjait is a .,magasabb osztályba" lépés he­lyességéről. Elismerő szavakat mondott a felvásárlási osztály vezetője a két kerttársulásról is. Ugyanis az utóbbi két évben jelentősen megnőtt a társulások által ter­melt zöldség- és gyümölcsmeny- nyisége, javult a minőség. Köz­ben arról hallottunk Tóth And­rástól, hogy szakemberek bevo­násával hamarosan megkezdik annak az intézkedési tervnek a kidolgozását, amely a kertek mintegy 5—8 évre szóló rekonst­rukcióját jelöli meg. Az intéz­kedési tervet előkészítő opera­tív bizottság hamarosan meg­kezdi munkáját, amelyben a he­lyi párt és tanács, a Hazafias Népfront, valamint a fogyasztá­si és értékesítő szövetkezet kör­zetében levő termelőszövetkeze­tek vezetői, szakemberei is részt vesznek. Fellendülőben vám a két ga­lamb-, a két nyúl- és a két mé­hésztársulás, illetve szakcsoport. - is. b. i. alappal, nem lépték túl, viszont az átlagbérek mégis 6,2 százalék­kal növekedtek. Eredményesen al­kalmazták a fizikai dolgozóknál a célprémiumot, amely egy-egy lé­tesítmény részhatáridejének lerö­vidítésére, a jobb minőségű mun­kára ösztönzött. Ilyen címen 1 millió 229 ezer forintot fizettek ki. Amint a vállalat eredménye igazolja: meg volt ennek az értel­me és haszna. Egy-egy építkezé­sen ugyanis nemcsak a részhatár­idők lerövidítésére, hanem az ere­detileg elhatározott termelésnél is többre törekedtek. Ennek tulaj­donítható többek közt, hogy a kormány által kiemelt kardoskút— mezőhegyes—battonyad gázprog­ram végrehajtásánál 1966, IV. ne­gyedévében másfél millió forint túlteljesítést értek el. Külön is érdemes össze­gezni a lakásprogram tapasztala­tait. Ebben is minden korábbi re­kordot megdöntötték. Tavalyelőtt A szemlélet változásától, fejlesztésétől áz idén még többet várnak és remélnek. Joggal, hi­szen ebben az esztendőben a ta­valyinál mintegy 70 millió forint­tal nagyobb termelési tervet ál­lítottak össze. Erre egyrészt a fizetőképes kereslet kielégítése, másrészt a rendelkezésre álló gé­pek, eszközök, rezsiapparátus, a munkaerő megfelelő foglalkozta­tása késztette őket. valamint az, hogy csak így tudják megterem­teni a szükséges vállalati alapokat, közte a részesedési alap képzésé­nek lehetőségét. Előzetes informá­ciójuk szerint az igények még így is meghaladják kapacitásukat. Ám az elhatározóttnál nagyobb célokra jelenleg mégsem vállal­kozhatnak, mivel ahhoz elegen­dő új munkaerő felvételére nin­csen mód. így is gondban van­nak, mert az óhatatlanul szüksé­ges új szakmunkásokat — bár­mennyire is szeretnék — képtele­Hány ember élt eddig a Földön? A tudósok véleménye szerint az újkor kezdetén bolygónk kon­tinensein együttvéve 200—300 millió ember ólt. Tizenhat és fél I évszázad múlva a Földnek már 1 kb. 500 millió lakosa volt. Kétszáz ! évvel később a lakosság száma meghaladta az egymilliárdol. Jelenleg a földön több, mint há­rom milliárd ember él, vagyis a legutóbbi száz évben kétmilliár­dos nagyságrendű a szaporulat Az emberiség életének hajna­lán a lakosság számának lassú növekedése azzal magyarázható, hogy az ember csaknem teljesen ki volt szolgáltatva a természet­nek és magas volt a halálozási arányszám. Később nagy lendüle­tet adott a népszaporulatnak a földművelés és az állattenyésztési kialakulása. A háborúk és a jár­ványok azonban megtizedelték a népeket. A tudósok becslése szerint az emberiség történetének hatszáz­ezer esztendeje alatt (a majom­emberek idejétől számítva) a Föl­dön kb. 77 milliárd ember élt. tízmii,liárd ember 2000-BEN A világ népessége állandó nö­vekedésben van; 1789-ben 800 millió volt, 1900-ban másfél milli­árd. Ma több. mint hárommilli- árdan élünk a Földön. Kétezerben a Földön élők száma meg fogja haladni a tízmilliárdot. s ha nem jön közbe valamilyen katasztrófa, 2025-ben 12 milliárd lakosa lesz bolygónknak.

Next

/
Thumbnails
Contents