Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-17 / 40. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek J A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1»«8. FEBRUÁR 17-, SZOMBAT Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM M A: a megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság tavaszi sorsolása atör en maliik Ami törvényen és határozaton múlik, az már megtörtént. Szocialista demokráciánk fejlődésének nem jelentéktelen állomásaként törvényhozásunk biztosította a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok egyenjogúságát. Nem „diktálhat” már senki, a kapcsolatokat a jogilag garantált egyenlőség határozza meg. Mégis, ha erre a témára terelődik a szó, nem ritkán hallani kifakadásokat, panaszokat, sérelmeket tsz-oldalról. Miért? Nem könnyű és nem egyszerű dolog ez. Észre kell vennünk, hogy az egyenjogúság nem any- nyira elméleti-jogi, hanem inkább gyakorlati-gazdasági kérdés. Mondjuk, egy bírósági tárgyaláson jogilag tökéletesen egyenlő a szemben álló tsz és. a vállalat. Azonban a vállalat kitűnően képzett és ezen a területen nagy tapasztalattal rendelkező jogászával — vagy egész jogügyi osztályával — szemben a tsz esetleg csak középfokon végzett főkönyvelője nem bizonyos, hogy ezt érvényesíteni is tudja. Hasonlót mondhatunk arra az esetre is, ha egy országos hálózattal, tisztviselők százaival dolgozó felvásárló vállalat köt szerződést egyetlen tsz-szel. A jogi egyenlőség itt is könnyen felborulhat a gyakorlatban. Megint rokon példa az is, hogyha a piacon a csupán egyszerű pajtákkal felszerelt tsz akar versenyezni a hűtőházakkal, boltok tucatjaival, teherautókkal rendelkező kereskedelmi vállalattal. Ezek szerint reménytelen ez a helyzet? Nos, erről szó sincs. Nézzük egy kicsit sorban a példákat. Kezdjük talán a szerződéskötésnél. Egy tsz valóban nem bizonyos, hogy a gyakorlatban is egyenrangú az országos vállalattal. De ötven-hatvan már sokkal könnyebben. Már pedig egy- egy területi szövetségnek általában ennyi tagja van. Ha ezek egyeztetik elképzeléseiket és egységesen lépnek fel, az erőviszonyok erősen megváltoznak. Számos helyen sikerült így a MÉK-kel kötött szerződésekbe új pontokat iktatni vagy például a tsz-ek közös fellépésének jelentős szerepe volt abban, hogy a dohány átvételi árát az idén 15—20 százalékkal megemelték. Gondoljuk azonban meg, hogy itt nemcsak javítani, rontani is lehet. Előfordult például, hogy egy területi szövetség mészége- téssel is foglalkozó tagjai már egész jó átvételi árat értek volna el, amikor egy szomszédos terület hasonló melléküzemágai „alájuk kínáltak” és ez megbuktatta az egységes fellépés várható sikerét. Másutt viszont az fordult elő, hogy a tsz-ek makacsul, de irreális feltételekért indultak hiábavaló harcba. Ebből viszont az a tanulság, hogy amit megtesz a vállalat jogügyi osztálya, azt tegye meg — a kisebb méretekhez illő formában — a tsz is. Tehát legyen a tsz-nek jogásza. Ne sajnálják az erre szükséges forintokat. És ha már van jogtanácsos, hallgassanak is rá. Kérjék és fogadják el tanácsát, ne csak akkor, amikor a per már a nyakukba szakadt, hanem sokkal előbb. Akkor is, amikor a hibákat még el lehet hárítani, meg lehet előzni. Könnyebb egy szerződést még tervezet formájában megmutatni a szakértőnek — esetleg vele megszövegeztetni — mint azután bíróságra futkosni, mert valamelyik pontot ügyetlenül fogalmazták meg. Végül pedig — a sok lehetséges eset közül — vegyük a piaci fellépés példáját. Almát, amikor még hiány volt belőle, könnyen el lehetett adni a piacon. Ma már nehéz a piaci helyzet és valóban előnyösebb pozícióból indul a jól felszerelt vállalat. Ha azonban a tsz versenyezni akar, érdemes még súlyos erőfeszítések árán is ládákat beszerezni, tárolókat, sőt, egy kis hűtőházat építeni. Ez jobban hozzásegít a piaci egyenrangúsághoz, mint a vita. Ennyi változat felsorolásával talán sikerül meggyőznünk a tsz- eket, hogy az egyenjogúság jogi biztosításával még ne elégedjenek meg, hanem maguk is küzdjenek sok formában azért, hogy hiánytalanul élvezhessék egyenjogúságuk előnyeit. Más dolog persze, hogy a főbb kérdések jogi rendezése után vannak még területek — a termelőeszközök elosztásában, a beruházási és hitelpolitikában, az adórendszerben, stb. — ahol további lépések szükségesek, hogy a tsz-ek egyenjogúsága finomabb árnyalatokban is érvényre juthasson. Főldeáki Béla Nagyarányú fejlesztés előtt az Orosházi Üveggyár és a Kner Nyomda A megye iparának jövőjéről tanácskozott az SZMT elnöksége Az SZMT Elnöksége február ! 16-án megtartott ülésén Csepregi Pál, a megyei tanács vb elnökhelyettese tájékoztatást adott a me- | gye iparának fejlesztéséről. Emlékeztetett az MSZMP Politikai Bizottságának egy régebbi határozatára, amelynek alapján az iparilag elmaradt megyénkben a fejlesztést fokozni kell. Árreform során azonban a gyakorlat megváltozott, mert ez a feladat (beruházás) döntően vállalati ügy lett. Az iparilag elmaradt megyék fejlesztésében azonban az állam továbbra is bizonyos részt vállal, j Erre a célra vissza nem térítendő és kedvezményes hitelt nyújt. Az előbbiből Békéscsaba és Szeg- j halom, az utóbbiból három település, Békés, Szarvas és Oroshá- j za részesülhet. Erre az évre a vissza nem térítendő hitel összege 5 millió forint, amihez ! természetesen hozzájön még a vállalatok üzemek fejlesztési ; alapja is. A következő években az állami hitel összegének növekedése várható. Az állami dotációra az a vállalat, üzem tarthat igényt, ' amely a beruházás megvalósítása érdekében 'kötelezettséget vállal, i hogy legalább 100 fővel növeli a ! fizikai dolgozók számát. Csepregi elvtárs elmondta azt j is, hogy a tanács, a megyei pártbizottság és az SZMT együttes állás- ! foglalása alapján az érintett vállalatokkal kidolgozta a fejlesztés lehetőségét. , Ezt március végéig tárgyalják meg, majd a tanács végrehajtó bizottsága a javaslatot felterjeszti az Országos Tervhivatalhoz. Jóváhagyás után kerül sor a vállalatokkal, üzemekkel való szerződéskötésekre. Az ülés résztvevői tájékoztatást kaptak arról is, hogy a II. ötéves tervidőszakban a megyében megvalósult 6,9 milliárd forint értékű beruházásból a minisztériumi ipar részesedése 36,8 százalék volt A III. ötéves terv első évében ez az arány jelentősen csökkent A most előkészítés alatt álló ipari beruházások közül legjelentősebb az Orosházi Üveggyár táblaüveg gyáregysége, amely — ha megvalósul — éves termelési értéke meghaladja majd a negyedmiliiárd forintot. Nagyarányú fejlesztés előtt áll a Kner j Nyomda is. ' Az elkövetkező három évben fokozatosan növekszik az önálló iparvállalatok — a Békéscsabai Konzervgyár, a'Kner Nyomda, a í Békéscsabai Kötöttárugyár és a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat ■— saját fejlesztési alapja is. A megye többi minisztériumi iparvállalata (gyáregysége) nem I 1 önálló gazdasági egység. így a I fejlesztési alapjával a tröszt vagy az országos nagyvállalat rendel- ! kezik. A fejlesztési alapjuk várhatóan évről évre magasabb lesz, ami a megyében is érezteti majd a hatását. A fő törekvés: evenként 2300— 3000 keresőképes dolgozó elvándorlásának lényeges mérséklése, ilietve fokozatos megszüntetése. Csepregi elvtárs végül ismertette a tanácsi vállalatok és a ktsz-ek tervezett fejlesztési programját és ennek a termelésre, valamint a munkaerögazdálkn- dásra való kihatását is. P. B. A Magyar Nők Országos Tanácsának illése A Magyar Nők (Országos Tanácsa pénteken a Parlament vadásztermében ülést tartott, A tanácskozáson részt vett és az eb nökségben foglalt helyet Vass Istvánná, az országgyűlés alelnö- ke és Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsán’ főtitkárhelyettese is. Gerób Sandoménak, a Magja. Nők Országos Tanácsa alelnöké- nek. a SZOT titkárának megnyitó szavai után Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke emelkedett szólásra. A beszámolót vita követte. Virágzik az uborka, a paprika és a paradicsom Két hét múlva üzletben az új termés Nyárias a hangulat az orosházi Szabadság Tsz üvegházában. Virágzanak a kertinövények. A paprika, az uborka és a paradicsom 6 ezer négyzetméteren kiválóan díszlik. Két hét múlva szedik az 1968. évi első termést. Március első napjaiban tehát orosházi primőr kerül a budapesti üzletekbe. A hajtatóházban Rajki Antal főkertész irányításával ideális állapotot teremtettek a növények fejlődésére. Hatalmas kályhák ontják a meleget. Minden talpalatnyi földet kihasználnak, hogy ebben az esztendőben megismételhessék tavalyi eredményüket. 1967-ben a 7500 négyzetméter termőterület kereken 2,5 millió forint bruttóbevételt adott a közösnek. Az üvegház tiszta bevétele elérte a 700 ezer forintot. Így a tagság jövedelmét — munkaj egységenként — 7 forinttal emelI fp mpcf a’? k w\aaa^/v^aaaa^vwnaaaa/naaaaa^vvvvvvvvvw<. Megkezdődött Békéscsabán a Dózsa György út torkolatában a 9 emeletes toronyház építésének alapozása. Fotó: Demény
