Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-02 / 27. szám

1968. február 2. 4 Péntek Irodalmi szakkör a könyvtárban Szabás-varrás tanfolyam Baltonyán Koszta Rozália Picasso ké­peiről beszél. Fiatal érdeklődök a hallgatag könyvek között. váltak még közérthetőbbé az egyes stílusirányzatok törekvései, az avantgarde immár klasszikussá lett vezéregyéniségeinek mun­kái. Az ízléssel berendezett olvasó­teremben hallgatag könyvek kö­zött sorra szóba kerül Picasso, Klee, Matisse, a modern festé­szetben határkövet jelentő egy- egy képe, míg az izmusok kusza hálójából az értelem reflektorfé­nye vadóságközeibe hozza a kez­detben még rendszertelennek és öncélúnak vélt színkompozíció­kat. Koszta Rozália közvetlen modorú, mégis igényes előadását nagyszámú, éppen a szóban forgó kép reprodukciója tette szemlé­letessé, lévén a könyvtár kifogy­hatatlan tárháza a művészeti al­bumoknak. Havasi Istvánné és Murvai képzőművészet fogalmait és irányzatait ismerő, műértő közön­ség nevelése a céd, tehát olyan magas szintű értékalkotással bíró közönségé, amely az egyre diffe­renciálódó világból biztos ér­zékkel választja ki a szépet. A lányok és fiúk csendben, szinte áhítattal figyelnek, van aká jegy­zetel is, mások vázlatot készíte­nek. Az idő későre jár, már több mint két órája tart az előadás. A kinti hideg szél egymáshoz csapkodja a fák kőkemény ágait, de itt bent kellemes medeg van, baráti hangulat. Egy Chagall- I kompozíció a zárókép, egy vona­lakba és színekbe álmodott köl­tészet mely a művészet varázs­gömbjében villantja fed az élet nagy titkait és igazságait. Brackó István Fotó: Demény Négy éve működik az iro­dalmi szakkör a csanádapácai községi könyvtárban. Seszták Andrásné ötlete volt ez, mely az eddigi tapasztalatok szerint igen jód bevált Megszerettetni a könyvet, az olvasást, közelebb hozni az írót, életét, munkás­ságát az olvasóhoz — ez a cél vezette. Sikerült. Ma már igen szép számmal vannak állandó tagjai, s egy-egy rendezvényre mindig jönnek új hallgatók is. Bár a könyvtár igen kicsi, az előadásokon kívüd filmet is ve­títenek. Ilyenkor megbeszélik a látottakat, hallottakat, egy-egy mű tanulságait. Ezenkívül író- és olvasó-találkozókat, vala­mint kiállításokat is rendez­nek. Az eredményt egy szám is jód érzékelteti. A község la­kosságához viszonyítva az ol­vasók aránya 24 százalék, ez­zel megyénkben a községek kö­zül Csanádapáca a negyedik helyen áll. S még egy adat: el­lentétben sok könyvtárral, itt a felnőttek aránya a nagyobb, mint a fiataloké: 65 százalék. A battonyaá művelődési ott­hon és a helyi nőtanács szerve­zésében az idén is megszervez­ték a szabás—varrás-tanfolya­mat, melyre ezúttal az általá­nos iskola 8. osztályos tanulói közül is bevonják azokat, akik nem tanulnak tovább. A szak­körön megismerkedhetnek a szabás-varrás legszükségesebb tudnivalóival, ami elegendő ah­hoz, hogy később, mint bedol­gozók vállaljanak munkát Bat- tonyán ugyanis igen sok asz- szony és lány bedolgozóként i érfifehémeműket készít a Fér­fi Fehérneműgyár békéscsabai üzemének. A tanfolyamra, me­lyet Varga Péterné varrónő ve­zet, már eddig több, mint harmincán jelentkeztek. Agrotechnikai kísérlet — Termelés-technológiai előírások wvwwwwvwvwww^ Koszta Rozália előadása Ja fiatalok klubjában Gyuláni müértö közönség A gyulai fiatalok klubja gazdag programmal várja a lányokat és fiúkat, tartalmas kikapcsolódást ígérve e patinás kisváros ifjú lakóinak. Sok rendezvénynek a járási könyvtár ad helyet, így többek között itt zajlanak le a A hideg tél szobafogságra kényszeríti az embert, ki-ki a duruzsoló kályha mellett keresi a munka utáni pihenést és szóra­kozást. Nemcsak a lehetőségeken múlik a téli holtszezon haszno­sítása, hanem ötlettel és egy kis kezdeményezőkészséggel színes­sé, változatossá tehetők a hosszú téli esték. képzőművészeti előadássorozat I intim hangulatú foglalkozásai. | Január 29-én este éppen a mo­dern piktúra alkotói és alkotásai a téma; Koszta Rozália festőmű­vésznő avatott tolmácsolásában Zsuzsa, a könyvtár dolgozói el­mondották, hogy a képzőművé­szeti előadássorozat már csaknem egyéves múltra tekint vissza, s a foglalkozásokat főként a város értelmiségi fiataljai látogatják. A Traktorosok, brigédvezetők és agronómusok vizsgája a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Négy évenként laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a Felső- nyomási Állami Gazdaság hatá­rában összegyűjtött talajmintá­kat. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy megállapítsák a táp- anyagkészletet. A vizsgálat .után úgy adagolják a szervestrágyát és a műtrágyát, hogy a lehető leg­nagyobb termést érhessék el. Eb­ben az esztendőben a gazdaság 3426 holdas búzavetés területét olyan adagú műtrágyával szórják meg, amely egy optimális időjá­rás esetében 22—28 mázsa hol- dankénti hozam elérésére szüksé­ges. Az őszi kalászosok télvégi, koratavaszi műtrágyázását né­hány nappal ezelőtt elkezdték. Eddig 800 hold búzát és 800 hold lucernát fej trágyáztak. A Felsőnyomási Állami Gazda­ságban nagyüzemi kipróbálásra búzából agrotechnikai kísérletet szerveztek. összesen 13 fajta magyar, szovjet, jugoszláv, olasz és francia nemesitésű búzát ve­tettek több varriációban három holdas parcellákba. Céljuk, hogy megbizonyosodjanak a búzafajták biológiai értékéről, a vetéshez szükséges magmennyiségről, a műtrágya hasznosításáról, az op­timális vetési időről, a műtrágyá­val és a szervestrágyával szem­beni igényről, és a növénytársítá­sok, kombinációk előnyéről vagy hátrányáról a takarmánybúzával szemben. Az agrotechnikai kísér­letként vetett 13 fajta búzának olyan bőséges tápanyagellátást biztosítanak, amely akár 40 má­zsa termés elérésére is lehetősé­get ad. Az agrotechnikai kísérlet másik célja a vetésre ajánlott búzafaj­ták kollekciójának bemutatása. Szükségét látják ennek Fedsőnyo- I máson, mivel ezt a gazdaságot ve­tőmag előállító üzemmé léptettek elő. A vetőmagot vásárló gazda­ságok vezetőinek lábon szeretnék bemutatni az egyes búzafajtákat, hogy ki-ki a legkedvezőbbe — még aratás előtt — megrendel- I hesse. Őszre a különféle nagyho- j zamú búzafajtákból már több ezer holdba szükséges vetőmagot értékesítenek. A gaizdaság szakvezetői ezekben a hetekben a fontosabb növények termelés-technológiáján dolgoz­nak. Amikor elkészülnek, össze­hívják a traktorosokat, brigádve­zetőkeit és agronómusokat. Velük közösen műszaki konferencián beszélik meg a nagy terméshoza­mok elérésének üzemi teendőit. A traktorosoknak egyhetes tanfo­lyamot tartanak. Valamennyi be­osztott bizottság előtt vizsgázik az 1968. évi termelés-technológiák elméleti eLsajalifásáról. Mégsem lett király írta: Pintér István 32. Lángoló gép a tábori repülőtéren Amikor augusztus 18-án elvá­lik Ily asszonytól és tisztiszolgá­jával Kijevből visszarepül a tá­bori repülőtérre, halaszthatat­lan kötelességeire hivatkozik, a gépből még búcsút int, s a le­vegőbe emelkedik. Valóban ha­laszthatatlan dolga van: más­nap este István napi muri lesz, névnapjának előestéjét nem töltheti távol barátaitól. S nem­csak ai barátai vonzzák az ala­kulatához, hanem Gabriella íiővér is, aki ott szolgál és na­gyon tetszik a fiatal Horthynak. A másnap esti muri valóban nagyszerűen sikerül, van étel, ital bőven. Sajnos a szép Gab­riella éjjeli szolgálatban van, de másnap reggel találkozhat vele. A névnapi dáridó azonban belenyúlik a másnap reggelbe. A kormányzóhelyettes érzi, na­gyon a fejébe szállt a konyak, elhatározza hát, hogy kiszellőz­teti a fejét. Gépét a starthelyre rendeli. Társai le akarják be­szélni, de hiába. Nekiiramodik a kifutópályának, fel is száll, de részeg fejjel nem tudja a rossz konstrukciójú gépet fel­emelni, s kis magasságból, még a repülőtér felett lezuhan. 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor a gép — maga alá te­metve a kormányzó legidősebb fiának tetemét — lángol a tá­bori repülőtéren... A fia és helyettese már nem él, amikor a kormányzó Gödöl­lőn kinyitja a szemét. Az inas széthúzza a hálószobát elsöté­títő függönyöket. Odakint ra­gyog a nyári nap, gyönyörű idő van. A kormányzó frissen, jó­kedvűen kel ki az ágyából, még semmit sem tud a számára tra­gikus hírről. Budára autózik, hogy részt vegyen az augusztus 20-d körmenetben. Az előkelősé­gek a királyi Vár kápolnájában gyülekeznek. Keresztes-Físcher Lajos, a kormányzó főhadsegé­de, aki a katonai irodában megkapja a megdöbbentő tar­talmú táviratot, azonnal a ká­polnához siet, félrevonja Kállay Miklós miniszterelnököt, s a fülébe suttogja: — Horthy István lezuhant és szörnyethalt... A megdöbbent Kállay úgy határoz, hogy a hírt egyelőre senkivel, a kormányzóval se kö­zöljék, nehogy • megzavarják az ünnepi körmenetet. Ugyanezt az utasítást kapja Bárczy István Nehogy tévedés legyen Az utóbbi időben egyre töb­ben kérnek iparigazolványt, il­letve működési engedélyt, mint­ha azt gondolnák, hogy a gazda­sági mechanizmus reformjával elkezdődött az egyéni vállalko­zás, a szabad verseny időszaka. Nyilvánvaló, hogy továbbra is elsősorban az állami (tanácsi) vállalatok és a kisipari termelő- szövetkezetek feladata, hogy a lakosság építő, szolgáltató — javító igényeit kielégítsék. Jobb, gazdaságosabb és — tegyük hoz­zá — ellenőrizhetőbb, tehát a társadalom összesége szempont­jából előnyösebb a munkájuk. Ezért elsősorban ezeket kell fej­leszteni. A lehetőségük azonban korlátozott és bizonyos esetek­ben nem kifizetődő, ezért kiegé­szítésként főként a külterülete­ken és kisebb településeken, va­lamint speciális szakmában szükség van a kisiparra is. Mi­vel pedig akad még fehér folt a megyében, indokolt lehet to­vábbi iparigazolványok kiadása és működési engedélyek számá­nak növelése, de csak alapos megfontolás után. Mérvadó ebben a szükségesség, valamint az engedélyt kérők szakmai kép­zettségének foka. Elsősorban azok jöhetnek tekintetbe, akik­nek mestervizsgájuk van vagy legalábbis jó szakemberek. A működési engedélyek ki­adásához a vállalat vezetőjének hozzájárulása is szükséges. Aki­nek a vállalati munkája ellen kifogás merül fel, az engedélyét visszavonhatják. Előfordul, hogy egyesek — főként az építőiparban dolgo­zók — otthagyják a munkahe­lyüket, várva, hogy megkapják az iparengedélyt. Az ilyen lé­pés meglehetősen kockázatos, mert a reform nem jelenti az egyéni vállalkozások eldorádó- ját. Boldogulni továbbra is csak munkával, tehetséggel, szorga- i lommal lehet. Ha valakinek más -jár az eszében és azért akar kisiparos lenni, az nagyon té­ved. Csupán egy lehetőség van, megmutatni: ki tud jobban, ol­csóbban dolgozni, mert árdrágí­tással, a vásárlók megkárosítá­sával, rossz minőségű termek forgalomba hozatalával, üzérke­déssel könnyű megélhetésre tö­rekedni a jövőben is veszélyes „játék”. —or miniszterelnökségi államtitkár is, aki már a körmenet alatt csatlakozik Kállayhoz, s közli vele: a miniszterelnökségre is távirat érkezett Horthy István haláláról. Horthy a körmenet után visz- szatér a Várpalotába. Gödöllőre készül, ahonnan csak a körme­net kedvéért autózott Budára. Bemegy a dolgozószobájába, hogy egy-két iratot, amelyre odakint szüksége lehet, magához vegyen. A dolgozószobájában mondja meg neki Keresztes-Fi- scher Lajos a hírt. Néhány pete múlva Kállay Miklós miniszter- elnök és Szombathelyi Ferenc Vezérkari főnök kopogtat be, hogy részvétüket nyilvánítsák. Azonnal jelentkezik Jagow budapesti német követ, hogy Hitler részvétét átadja. Aztán Horthy autóba ül, Gödöllőre megy, hogy féleségével közölje: a négy közül már csak egy gye­rekük él. Csak ezután engedd meg, hogy a rádió is bemond­ja: — Vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország kormány­zóhelyettese ma reggel az orosz harctéren repülőgépen hősi ha­lált halt! Ez a tragédia mélysé­ges gyászba borítja az egész ma­gyar nemzetet, vitéz nagybányai Horthy István hősi halála nagy és szent áldozat a létért és a jö­vőért küzdő haza oltárán. A kormányzóhelyettes úr Ofőmél- tósága hősi halottja az igaz magyar kötelességteljesítésnek. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents