Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-13 / 10. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY S LAP JA 1968. JANUÁR 13., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM A beavatkozási jog és a hivatástudat Céltalan volna pró és kontra részletezni, mennyit használt és mennyit ártott a termelőszövetkezetek gazdálkodásának a korábbi sok kötöttség. Az, hogy a tanácsoknak joguk volt mindenbe beleszólná, mindennek a vásárlását, építését engedélyezni vagy elutasítani, egy sor áru termelését állami értékesítését előírni. Ha voltok is ennek az irányítási rendszernek hátrányai, azok elenyésznek a szövetkezetek gyors fejlődését, erősödését elősegítő sok előnyös hatás mellett Más szóval, szükséges és hasznos voűlt a bábáskodás, főleg a fiatal, a nagyüzemi tapasztalatokkal és feltételekkel nem rendelkező szövetkezetek felett. Annyira, hogy a múlt évben sok mindenben teljes önállóságot kapott szövetkezett vezetők közül többen továbbra is igényelték a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain dolgozó, a szakmában, a különböző jogszabályokban jártas, szervezési tapasztalatokkal rendelkező vezetők és beosztottjaik véleményét, tanácsát, segítségét. Ügyannyira, hogy sérelmezték, amiért az utóbbi időben csak ritkán látogattak ki hozzájuk. Az új gazdaságirányítási rendszer érvénybe lépése előtt jóval rögzítették a kormány- szervek a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak hatás- és jogkörét. Ez röviden csak a hatósági, igazgatási, gazdaságszervezési és felügyeleti tevékenységre korlátozódik. Ha bárki csak ezt venné figyelembe, akkor könnyen támadhatna az a hiedelme, hogy a tanácsok szak- igazgatási emberei íróasztalhoz kötött igazgatási, és jogvitákba temetkezett hivatalnokokká válnak. Voltak, s lehetséges, hogy itt-ott akadnak még köztük olyanok, akik hajlamosak erre, akik nem szívesen mozdulnak ki az irodából port, sarat, havat taposni a tsz-ek majorjaiban. Ilyeneket minden bizonynyal csak nagyon keresve lehetne találni. A vér nem válik vízzé. Bárkire gondolunk a járás- és a megyei tanács mezőgazdasággal foglalkozó elnökhelyettesed, szakvezetői közül, valamennyiü- ket a tsz-eket segíteni, a mező- gazdaság egyes szakágait és egészét fejleszteni igyekvő emberekként ismertük meg az elmúlt évtizedekben. Az a tény, hogy ők nemcsak tanácsi funkcionáriusok, hanem többnyire a gyakorlati életből, a kezdet sok nehézségeivel küzdő termelőszövetkezetekből kerültek jelenlegi beosztásukba, hogy mindemellett nagy részük kommunista is — továbbra is távoü- tortja tőlük a szűk látókörű hivatalnoki szemléletet és magatartást. Ha akarnák, sem tudnák megállná, hogy ne egyengessék a termelőszövetkezetek fejlődésének további útját — bármennyire is önállóak azok és bármenynyire is körülhatárolt a tanácsok szakosztályainak hatásköre. Nem, mert az egymásrautaltság ténye, a kölcsönös segítség igénye továbbra is érvényben marad. Nem is lehet •z másként, hiszen a tanácsi szakosztályok elsőrendű feladata, legfontosabb hivatása a mezőgazadság, s azon belül a termelőszövetkezeti gazdálkodás színvonalának növelése, a fezeknek pedig létfontosságú érdekük ez. A kölcsönös együttműködés, a különböző üzemágak fejlesztése, és az újabb termelési eljárások bevezetése feletti vita szükségességét, hasznosságát, eddigi gyakorlatát nem sorvaszthatja el semmiféle előítélet Többek között az sem, hogy „éppen eleget irányított bennünket és avatkozott bele gazdálkodásunkba a járás és a megye”. Szövetkezeteink további előrehaladása sínylené meg ha elzárkóznának a szakosztályoktól, ha csak akkor állnának szóba velük, amikor azok hatósági, felügyeleti hatáskörükben keresik fel vagy hívatják be a szövetkezeti vezetőket Nem minden beavatkozás, amit elhirteienkedve annak nevezünk Aligha vált a szövetkezetek ártalmára például az a sokirányú tevékenység amit a múlt évben fejtett ki a szarvasi járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. A napirendre tűzött legfontosabb termelőszövetkezeti témák száma, amelyekben értekezett, felülvizsgált .és segített, legalább 34- re tehető. Ezek közül nyilvánvalóan nem örültek a fez-vezetők a közgyűlési és igazgatósági határozatok ellen emelt óvásoknak Am lényegében csak az ilyen esetekkél kapcsolatosan érződött az osztály hatósági mivolta. A többi intézkedéseinek zöme jelentős segítséget adott a gazdálkodáshoz. Többek között a szakemberellá- tottság jaYításában, a szakmunkásképzés lehetőségének kutatásához, a belvízvédelem hatha- tósabbá tételéhez és megannyi szakmai segítséget a fásításhoz, az állattenyésztéshez, a segéd- és melléküzemági tevékenységhez. Miután a fez-ek rátértek az önálló vállalati gazdálkodásra, nem azt vallják a járási szakosztályok, hogy csak ménjenek és járják a kezdet buktatókkal tele, göröngyös ösvényeit, útjait, hanem igyekeznek elvezetni a szövetkezeteket ehhez a célhoz. Addig még nagyon sok mindent meg kell valósítaniuk a tsz-eknek. S nyilvánvaló, hogy az eredményes önálló gazdálkodás megteremtéséig rájuk háruló nehézségeken azok a szövetkezetek lesznek úrrá legköny- nyebben és leghamarabb, amelyek — elnézést a hasonlatért nem játsszák meg a túlokas, a mindent mindenkinél jobban tudni vélő kamasz magatartását. Az új gazdaságirányítási rendszer, az önálló gazdálkodás bevezetése éppúgy népgazdasági, mint az egyes gazdasági egységek és az azokban tevékenykedők közös és egyéni érdeke. A siker akkor lesz teljes, ha egyetlen szövetkezet sem határolja körül magát kínai fallal, hanem igényli, kéri a fez-szövetségeken túl a járása, megyed párt- és tonácsszervek jó értelemben vett hasznos, hivatás- tudatból eredő beavatkozását, vagyis sokoldalú segítségét. Kukk Imre lock Jenő hazaérkezett az NDk-ból Focik Jenő, a Minisztertanács elnöke, aki a Német Demokratikus Köztársaságban töltötte szabadságának egy részét, pénteken hazaérkezett Budapestre. Üdvözlésére a Nyugati pályaudvaron megjelent dr. Ajtói Miklós, a Minisztertanács élnökihelyettese, Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és positaügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács Atkár- ságának vezetője. M A : Amihez nem kell pénz... • • • Élhet-e az ember idegen szívvel? • • • RAKÉTAVÁROS • • RE LA TÍ VE (Humor) Újabb négysiáz asszonynak ad munkaalkalmat hazánk legrégibb perzsaszövödéje Kerek perzsa, panofix- és merinószőnyeg készül Békésszentandráson Fél évszázaddal ezelőtt hazánkban elsőnek Békésszentandráson kezdték meg a kézi csomózásé perzsaszőnyegek készítését. Azóta anyáról leányra száll a perzsa- szövés 'tudománya, s ma is itt készülnek a legszebb szőnyegek. Franciaországba és más államokba exportálják az álomszép per- teákat, amelyekbe az „Ezeregyéjszaka” legszebb meséit szövik. Üjabban biedermeier minták kerek perzsáik is készülnek francia exportra. A kerek alakú szőnyegekbe négyzetméterenként 110 | ezer csomót kötnék a finom gyap- j útónéiból. A sűrű szőnyegbe mélyen süpped a láb, s igen ruganyos rajta a járás. A Békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezét tagjai azonban divatos . torontálit, modern mintás futósaőnyeget, szőrmeipari hulladékból , panofix és merinói szőnyeget is gyártanak. Üjabban törülköző, lepedő és egyéb vászonnemű-szövésre is berendezkedtek. Bővült az üzem, a korábbinál jobb körülmények közölt dolgoznak és tárolják az I anyagot. A békésszentondrásiak kiváló minőségű termékeikkel érdemelték ki, hogy egy híres francia gépi perzsaszövő gyár hulladék- anyagából, amit hazánkba behoznák, kizárólagos megvásárlási jogot kaptok. . A francia finom fésűs gyapjú színei szinte égnek, oly csodásak. Az elkészült minta perzsaszőnyegek felülmúlják az eddigi termékek legszebbjét. A francia hulladékfonal feldolgozására eddig 200 bedolgozó asszonyt állítottak munkába, de várható, hogy az új esztendőben újabb 200 asszonynak sikerül munkát adni. 3QQOOQOOOOOOOGOOQOOOQQOOOOOOOOOQOOOOOQGOOQOOOOOC-vuUoldi megrendelőknek Magyarországon elsőként állítják elő üzemi módszerekkel a Szarvasi Háziipari Szövetkezetben a szövött gobelineket, melyeket híres műkincsek restaurálásához használnak fel. Fotó; Demény A békésszentandrási szőnyegszövők rekorderedménnyel zárták a múlt évet. Sokat segített ebben a szövőnők progrésszív premizálása, ami a termelékenység fokozásához, a minőség javításához vezetett. Újdonság náluk az is, hogy valamennyi tagot és bedolgozót egészségileg megvizsgáltatnak, tanulmányozzák az otthoni körülményeit, s így állapítják meg a munkavállalási képességeket. Pontos kimutatást készítenek a csökkent munkaképességűekről, s a teljesítményeket, a kedvezményeket ennek alapján bírálják el. —Áry— Szövetkezeti bolt és falatozó-büfé avatás Csárdaszálláson A Mezőberény és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete új egységgel gyarapodott: pénteken adták át rendeltetésének az egymillió forintos költséggel épült helyiséget, amely- i ben vegyesboltot, falatozó-büfét rendeztek be, s később nyílik a [ melegkonyhás kisvendéglő. Az új egység Csárdaszálláson épült. A j lakosság nagy örömére a vegyes- j boltot igen választékos áruféleséggel töltötték fel. Olyan divatcikkek, iparcikkek kerültek forgalomba többek között, amiért korábban Mezőberénybe kellett utazniuk. Az új üzletet és vendéglátóipari egységet Aranyi Gyula, a Mező- benény és Vidéke Általános és Fogyasztási Szövetkezet elnöke adta át rendeltetésének. A mezőberé- nyi hálózat egyébként tovább gyarapszik: még ebben az esztendőben megkezdik Mezőberény ben az új ABC-áruház és ruházati szaküzlet építését, amire hétmii Hó- kettőszázezer forintot szánnak.
