Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-09 / 6. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1968. JANUÁR 9., KEDD Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, fi. SZÁM Meleg tanterem, félévi bizonyítvány várta a tanulókat Helyzetkép a békéscsabai iskolákból Akármilyen hosszú volt a téli szünidő, egyszer mégis véget ért. A diákok ezrei frissen, kipihenve megkezdhették ismét a komoly munkát: a tanulást. Hogyan sikerült a szünidő utáni premier, erről érdeklődtünk a békéscsabai iskoláknál. I. számú általános iskola Kávási Ferenc igazgató válaszolt kérdésünkre. — Zökkenőmentesen kezdtük a szünidő utáni első tanítási napot. Bár szombaton és vasárnap egész nap fűtöttek a cserépkályhákban, a mai szeles idő bizony nem kedvezett, s éppenhogy 16—18 fokosak a tantermeink. Persze a bizonyitványoszlás izgalma azért hevíti <a gyerekeket. Mindnyájan bejöttek, hiányzás jóformán egyátalán nincs. S hogy kik a legjobbak? Az 5/A 4-es tanulmányi átlaggal vezet, ezt követi a 7/B 3,8-del. Kéretlenül is a gyerekekért A IV. számú iskolában Kohuth •Józsefné igazgató Jantyik Jánost dicséri, aki igen szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozott, s bár csak vasárnapra kérték az előfűtési, már szombaton begyújtott a kályhákba, hogy minél melegebb tantermek várják a gyerekeket. így sikerült elérni, hogy 20 fokot mértek a IV-es iskoia termeiben. Hasonlóan kellemes meleg fogadta a tanulókat a XI. számú iskolában is, ahol Miklya János igazgatóhelyettes elmondotta, hogy mivel központi fűtéses az iskolájuk, a szünidő alatt is folyamatos volt a fűtés. Vasárnaptól kezdve viszont ezt fokozták. A félévi bizonyítványosztást itt is nagy várakozással fogadták a gyerekek, bár sokan sejtették, mi lesz az eredmény. A tanulásban az alsótagozatosok közül a 2/A és a 3/A osztály vezet A felsőtagozatosoknál 3,8-es átlaggal az élen az 5/A osztály áll. Érdekes megfigyelésük volt a nevelőknek, hogy a napközisek átlaga jobb, mint a többieké. Akik kilométereket gyalogolnak a tanulásért A városi iskolákkal szemben nehezebb helyzetben vannak a tanyasiak. Azért a rossz időjárás ellenére is alig van hiányzás. A Fényesi tanyán csak három alsó- tagozatos kislány maradt otthon az első tanítási napon, mivel csaknem 5 kilométerre laknak az iskolától. A tantermek hőmérséklete itt is megfelelő, erről tájékoztatott bennünket Erdélyi Mihály igazgató. És még egyről: Már hagyomány, hogy a téli szünidő alatt is kimeszelik a tantermeket, lemossák a berendezést az itt dolgozók. Tehát tiszta, meleg, kellemes helyiségek várták a gyerekeket. Mi úiság a középiskolákban? Kurchio Gábor igazgató a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szak- középiskolából a következőkről tájékoztatott bennünket. — Nálunk már csütörtök óta fűtöttek, mert előzőleg továbbképzést tartottunk a tanárok részére. örvendetes, hogy a vidékiek és kollégistáink is mind bejöttek. Pedig a nyomdaipari szak- középiskola tanulódnak bizony nem kis távolságról kellett beutazniuk: Szegedről, Kecskemétről, Püspökladányból és máshonnan. Hogy ki vezet a tanulásban? A 4/C osztály 4,2-es átlaggal, az iskola tanulmányi átlaga pedig 3,2. Hasonló jó híreket kaptunk a város többi középiskoláiból is. Kasnyik Judit A készpénzdíjazás eredményesen hat a szövetkezetek iejtődésére A tsz-törvény lehetőséget biztosit a garantált jövedelem folyósítására Megyénk termelőszövetkezetei- | .iek csaknem egynegyedében már korábban is rátértek a közösből származó garantált jövedelem folyósítására. Általában a munkaegységre tervezett érték 75—80 százalékát fizették ki a havonta teljesített munka után. A tervezett jövedelem kisebb hányadát év végén zárszámadáskor számolták el. A munkadíjazásnak ez a formája — amint azt Csomós István, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondotta — kedvezően hatott a szövetkezetek fejlődésére. A havi garantált jövedelem anyagi biztonságérzést teremtett a tsz-tagságban, s ez igen kedvezően megnyilvánult a közös munkák végzésében. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol már a korábbi években rátérhettek a jövedelem garantált elszámolására, csökkent az elvándorlás is. Néhány gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetben szintén bevált a jövedelem elosztásának előbb említett formája. Egy-két év alatt megerősödött a gazdálkodás. Mára az előbb említett közös gazdaságok közül több a megyei élvonalba került. A termelőszövetkezetek egy része általában úgy szervezte működését, hogy a szerződéses termesztés bizonyos fedezetet nyújtott a havi jövedelem biztosításához. Másrészt a zárszámadások alkalmával olyan tartalékalapot képezlek, amely alkalmas volt arra, hogy év közben garantálhassák a havi részesedést. Az új tsz-törvény lehetőséget biztosít a garantált jövedelem folyósítására. Sőt a munkadíjat termelési költségként kell elszámolni, s ezt általában havonta rendszeresen ki is kell fizetni. Év végén a havonta felvett munkadíjat a gazdálkodás eredményességétől függően kiegészítik. Ezt a jövedelemből, a zárszámadás jóváhagyása után, a végzett munka arányában osztják ki. Termelőszövetkezeteink nagy részében most a zárszámadás készítésének időszakában azon munkálkodnak, hogy — lehetőleg — a tervezett jövedelem kifizetése mellett olyan készpénztartalékokat alakítsanak ki, amelyek az árbevételek és íolyó bevételek egyszámlára kerüléséig is biztosítsák a készpénzdíjazást. A közös gazdaságok jelentős részében — hiszen a tsz-kongresz- szus után ismertté vált a tsz-törvény — úgy szervezték a termelést, a gazdálkodást, hogy 1968 első negyedében élő állatok és állati termék értékesítéséből, vagyis a folyó bevételekből olyan öszszeget halmozzanak fel, amely elegendő a foglalkoztatott szövetkezeti gazdák havi jövedelmének rendszeres fizetésére. A mérleghiányosan gazdálkodó termelőszövetkezetekben — mivel itt nincs kellő tartalékalap — nehezebben oldható meg a jövedelem garantált fizetése. Természetesen az 1968. évi árbevételek egy része itt is a tsz rendelkezésére áll üzemviteli célokra. Ennek igénybevétele azonban csak akkor lehetséges, ha az 1967-es zárszámadás elkészült, s azt a felsőbb szervek felülvizsgálták, megerősítették. A tsz-törvényben biztosított lehetőség mind több szövetkezeti vezetőben érleli meg azt a gondolatot: — még a bevételi hiánnyal küzdő gazdaságokban is — úgy kell alakítani a termelést, hogy az rendszeres bevételi forrás alapjául szolgáljon az év első felében is. Az önálló és a nagyobb felelősséggel szervezett gazdálkodás ugyanis az üzemek anyagi lehetőségein belül feltételezi az önállóan szervezett pénzgazdálkodást. Különösen áll ez 1968. január 1-től, amikor is a termelőszövetkezetek pénzeszközeik felhasználásában — a felhalmozás következtében — önállóan intézkednek. ß" Afvcitck új KlSZ-tagköuy vüket a Gyulai Jámbor István felszólalásában a politikai műveltség , növelésére hívta fel a figyelmet. Ünnepi KISZ-taggyűlést tottak a Gyulai fiataljai vasárnap a velődési Otthonban, melyen többek között megjelent Jámbor István, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Gallai György, a gyáregység igazgatója és Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának osztály- vezetője. Góg György üzemi KISZ-tit- kár értékelte az 1967. évi munkát, majd Tavasz Mária szervező titkár ismertette az idei akcióprogramot, amit jóváhagytak a fiatalok. Ezután a gyár ifjú kommunistái átvették új tag könyvüket, s megválasztották a? üzem új KISZ-titkárát. A tag gyűlés a DlVSZ-induló hangja’ val ért véget. Elsőnek Domokos Éva kapta meg az uj KISZ-lagköny vet. Szabó Miklós, a KISZ gyulai városi végrehajtó bizottságának titkára ajándékot adott át Góg Györgynek, aki nyolc évig volt az üzemi ifjúsági szervezet vezetője. (Fotó: Béla Ottói
