Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
BÉKÉS MECra A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG éS A MEGYEI TANÁCS Világ proletárjai, egy esüljetek l 1968. JANUAR 31., SZERDA Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM A KÖZREND A közbiztonság és a közrend alakulását mindig élénk érdeklődés kíséri. Nemcsak azért, mert a közrend megbontói különösen felhívják magukra a figyelmet, hanem azért is, mert a bűnözés, a közbiztonság helyzetének alakulása bizonyos vonatkozásban — ha a fonákjáról is — fényt vet a társadalomra. A közbiztonság s ezt éppen a közvélemény tanúsíthatja legjobban — szilárdabb, mint bármikor ezelőtt. Általában örvendetes jelenség, hogy csökken a bűncselekmények száma, s kiemelkedő társadalmi veszélyes- ségű, úgynevezett főbenjáró büntettek is csak elvétve fordulnak elő. Érdemes felfigyelni arra, hogy alapvetően megváltozott a bűnözés struktúrája. Amíg régebben — főként a felszabadulás előtt — elég gyakoriak voltak a rablógyilkosságok, a kasszafúrások, a nagyobb betörések, az utóbbi időben a kisebbfajta lopások, fosztogatások dominálnak a bűnügyi statisztikában. Mind kevesebb az olyan gyilkosság, amelyet a tettes anyagi nyereségvágyból követ el. Az ilyen bűncselekményeket elsősorban a féltékenység, a bosszú, a harag motiválja. Említésre méltóan csökkent a garázdaság, a súlyos testi sértés miatt indított eljárások száma is. Valamelyest növekedett a magán- személyek sérelmére elkövetett lopások, betöréses lopások száma; más bűnesetek a korábbival azonos szinten stagnálnak. Mindezek ellenére helytelen lenne, ha a bűnözés csökkenő tendenciája bármilyen megelégedéssel töltené el akár a bűnüldöző szerveket, akár a közvéleményt. Elgondolkoztató például, hogy egyes vidékeken — főként Szabolcsban és Tolnában —még mindig gyakran nyúlnak emberek a bicskához. Többnyire szerelemféltésből, bosszúból, rendszerint az ital hatása alatt. Nyilvánvaló tehát, hol keresendő a megoldás. S ha már az alkohol és a közrend összefüggésénél tartunk, nem árt hangsúlyozni, hogy a rablások zömét is részeg emberek sérelmére követik el, vagyis az áldozatot az alkalmi ismerősök leitatják, majd elszedik a pénzét. Egyébként az emberek személyi javainak védelme mind nagyobb szerepet játszik a közbiztonság megszilárdításában. Régebben tapasztalható volt egy olyan elv és gyakorlat, hogy a rendőri munkában nagyobb erőt kell fordítani a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények felderítésére, mint a személyi tulajdon megkárosítóinak • felkutatására. * Ma a bűnüldöző swrvek abból indulnak ki, hogy hem lehet hatásos a társadalmi tulajdon védelme ott, ahol az állampolgárok személyi javait nem védik kellően. Sajnos, megnehezíti a személyi javak védelmét, hogy sok ember szinte felkínálja holmiját a tolvajnak. Itt van például a különösen vidéken gyakori kerékpárlopás. Tavaly több ezer bejelentés, érkezett eltűnt kerékpárokról, ugyanakkor több ezer olyan kerékpárt találtak a rendőrök, amelyet át kellett adni a bizományi áruházaknak, mert a tulajdonosok felhívásra sem jelentkeztek. Egy ország közrendjét elsősorban a főváros bűnügyi helyzete határozza meg. Kétmilliós fővárosunkban jelentékenyen . csökkent a garázdaság, amely a fiatalkorú bűnözés egyik formája. Már ritkán van dolga a rendőrségnek olyan esettel, mint amit az újpesti galeri, ez a tipikus huligánbanda véghez vitt. (Az újságok is beszámoltak vandál cselekményeikről: autókat borítottak fel, az - autók tulajdonosait összeverték minden ok és cél nélkül.) A* ifjúsági bűnözés megelőzése még mindig sok gondot okoz az illetékes szerveknek. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a megelőzés tekintetében úgy állunk, mint tizenöt évvel ezelőtt, mert sok intézkedés született már azóta. Ha azonban valami fontos a közrend szempontjából, akkor az ifjúságvédelem, a fiatalkorúak garázdaságának megelőzése feltétlenül az. Bűnüldöző szerveink ezért is szorgalmazzák a hatásosabb állami és társadalmi intézkedéseket. Közrendről, közbiztonságról beszélgetve, többször hallani olyan véleményt, hogy a városi utcákon — főleg a budapesti utcákon — kevés a rendőr. Igaz, ma már nincsenek úgynevezett rendőrposztok, mint régen, aminek különben egyebek között meg volt az a hátránya, hogy nemcsak a jó szándékú járókelő tudta, hol található az őrszem, hanem a bűnös szándékú is. Jelenleg viszont az éjszakánként járőröző rendőrökön kívül sok, rádióval felszerelt rendőrgépkocsi járja a fővárosi utcákat, de az országutakat is, és ellenőrzi, óvja a közrendet. Mindehhez hozzászámíthatjuk az ország több ezer önkéntes rendőrét, akik társadalmi munkában fáradoznak azon, hogy a közrendet zavaró, a közbiztonságot sértő bűncselekmény ne fordulhasson elő. De rajtuk kívül százezrek, minden törvénytisztelő ember támogatását is élvezi a rendőrség. Bizonyos, hogy ez az önzetlen, valóban közérdekű együttműködés a közrend további javulásában kamatozik. Kőszegi Frigyes A megyében termelt áruk elsősorban itt kerüljenek eladásra Üléseseit a megyei tanács végrehajtó bisottsága A január 30-án Békéscsabán megtartott megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésen ezúttal hat napirendi pontot tárgyaltak meg, Klaukó Mátyás elnökletével. A tárgysorozatok közül kettő a megyei múzeumi szervezet tevékenysége, valamint az új árrendszer bevezetése a kereskedelemben, — nagy vitát váltott ki az érdembeli tárgyalás során. A megyei múzeumi szervezet munkáját öt évvel ezelőtt tárgyalta a vb, amikor tevékenysége a tanácsok hatáskörébe került. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy ez idő alatt a múzeumok fejlődtek, viszont javasolta, hogy a gyűjtőmunkában — a múlt korok emlékeinek gyűjtése 1 mellett — jobban bele kell illesz- , kedniük a mai életünkbe, mind a ! tudományos, mind a népművelési munka területén. Fordítsanak fokozott gondot a jelentős évfordulók emlékeinek gyűjtésére, az elért eredmények sokoldalú bemutatására és az esedékes ünnepségekre. Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy javítani és sokoldalúbbá kell tenni' a múzeumi propagandát. Nagyobb tömegeket kell megnyerniük a múzeumoknak a dolgozók köréből. Ezt követően a megyei tanács kereskedelmi osztályának jelentését fogadta el a végrehajtó bizottság az új árrendszer bevezetésével kapcsolatos munkáról. Az 1968. január 1-ével életbe lépett árreform a kereskedelmi vállalaM A: az NB Il-es labdarúgó bajnokság sorsolása tokát sokrétű és újszerű feladatok elé állította. A forgalomban levő áruk fogyasztói ára megváltozott. De megváltoztak a kereskedelem haszonkulcsai is. Mindezek együttes hatásaként a kereskedelmi készleteket január hó elsejével kellett leitározni és~ átárazni. Általános megállapítás, hogy a'leltározási munkákhoz mindenütt biztosították a szükséges feltételeket. A megyei kiskereskedelmi készlet 1967. december 31-én az előzetes számítások szerint 570 millió forintot tett ki, mely mintegy 10 százalékkal magasabb az Zenét tanuló falusi gyerekek Riport képekkel Sarkadról» a & oldatos» előző év azonos időszakánál. A növekedés elsősorban ruházati szakmában fordul elő, míg a ve- gyesiparcikk-készlet az erőteljes kiskereskedelmi értékesítés miatt csak kisebb mértékben nőtt. A vásárlásokról megállapítva, az a tapasztalat, hogy a kereslet élső- ,, sorban olyan cikkek iránt mutatkozik meg, amelyeknek az ára csökkent. Élelmiszerben a tejtermék, vaj, sajtféleségek, valamint az édesipari termékek iránt fokozódott a kereslet. A ruházati szakmában az első 15 nap forgalma kissé alatta van az előző évinek, melynek elsősorban oka, hogy i több üzlet leltározott. Az árleszállítást követően komoly érdeklődés mutatkozik a televízió-készülékek, rádió, hűtőszekrény, rozsdamentes evőeszközök és zománcedények után. Bútorból novemberben és decemberben rendkívüli felvásár- j lás volt tapasztalható, az akkori j felfutás ellenére a bútorok iránt továbbra is megvan az érdeklődés és a bútoripar előreláthatólag az j igényeket ki tudja elégíteni. Megállapította a végre),ajtó bi- zóttsá'g- ffogy a kereskedelmi tárgyalások jelenlegi állása szerint az 1968. évi áruellátás javul, és a kialakult új árformák lehetővé teszik azt is, hogy a „hiánycikk”- mennyiség csökkenjen. A tartós fogyasztási cikkek áresése teljes megelégedést váltott ki és a forgalom is élénkült. Olyan vélemények is kialakultak a fogyasztók részéről, hogy inkább legyen egy pár százalékkal magasabb az ár, de a folyamatos ellá- . tást biztosítsák. A vendéglátóiparban alkalmazott árkialakításokat a fogyasztók nem túl nagy lelkesedéssel fogadták. Különösen sérelmezik, hogy a II. osztályú zenés egységekben az ételek nappali ára adagonként 1,50—2 forinttal magasabb lett. (A zenés árat a nappali árakba is beépítették). A kereskedelmi osztály beszámolt arról, hogy a vállalattal történt tanácskozás alapján kívánatos lesz a II. osztályú és a III. osztályú zenés üzemegységeknél az ételek árait az igazgatói hatáskörben mérsékelni. A jobb áruellátás és a verseny- képesség érdekében javasolta a vb, hogy a megyénkben megtermelt áruféleségek elsősorban itt kerüljenek forgalomba — ameny- nyiben olcsóbbat más megyéből nem szerez be a kereskedelem. ! Végül a végrehajtó bizottság e napirendi pontnál kifejezte elismerését a kereskedelmi osztály, valamint a kereskedelmi vállalatok dolgozóinak az új árrendszer bevezetésénél végzett jó munkájuI kért. Ezt követően tudomásul vette I az MTESZ titkárának yóbeli tájékoztatóját, a megye mérnök-, technikus-, közgazdász szakember ellátottságáról, majd bejelentésekkel zárta ülését.
