Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
19S8. január 3. 3 Szerda A jobb búsellátásért Ahol akartak, ott eddig is tudtak sertést tenyészteni , fiit várhatunk a szabad áraktól? L' lőször az tűnt fel, hogy mi- lye:n sok kérdést tettek fel, s milyen szakmai kiselőadásnak is 'beillőén, szólnak a témához, s mennyi jobbnál jobb javaslatot sorakoztat fel a sertésállomány további csökkenésének meggátlá- sához, a lakosság, a népgazdaság igényei szerinti mielőbbi növeléséhez. Aztán az tűnt fel, hogy többségüket nem is érinti közvetlenül ez a téma. Köztük a nyugdíjas Nagy Károly elvtársat, az osztályvezető Lipták Mihály elv- társat, a baink-szakember Kop- lony Mihály elvtársat, az igazgató Kiss Sándor elvtársat. így sorolhatnánk a többiek nevét is az egy-egy tsz-főagromórnus és főkönyvelő kivételével. Felelősségtudatukat nemcsak a megyei népi ellenőrzési bizottság tanácskozóterme és elnökségi tag mivoltuk magyarázza, hanem ennél sokkal több. Az a több évtizede kialakult eltökéltségük, hogy a gazdasági élet minden területén és mindig segítik, szorgalmazzák a megye, az ország lakossága jólétének növelését, a szocializmus mielőbbi felépítését. ©les kontraszt rajzolódik ki az 5 felelősségérzetük, többet, jobbat akarásuk és a vizsgálati anyag jó néhány megállapítása, ténye között Az 1970-ig előirányzott évi legalább 6300 vagon hús helyett tavalyelőtt csak 5482 vagonnal adott megyénk s a felmérések szerint tavaly ennél is kevesebbet adott a lakosság ellátásához. Főleg a sertéshústermelés csökkent. . Az elmúlt két hónapban megtartott vizsgálat jegyzőkönyve szerint az ebből a szempontból szemügyre vett 26 termelőszövetkezet közül tíz tervezi annyi sertés hizlalását, mint amennyit tavaly értékesített, háromban valamivel többet, tizenháromban pedig kevesebbet. A csökkenés okait szinte kosánszámra borogatják a szövetkezet vezetői. — Kevés a takarmány, korszerűtlenek a férőhelyek, nincs elegendő szakember — mondják. Ezekkel magyarázzák a nagyarányú, helyenként 45 százalékos malacelhullást, a kocánként évente mindösz- sze 7—10 darabos szaporulatot térhet ki az ütközet elől. A harc során a Novarát súlyos találatok érik, és maga a sorhajókapitány is megsebesül. Az erősítésként helyszínre érkező Budapest és' St. Georg segítségével sikerül csak a hajót visszavezetni a kikötőbe. Horthy sebesülten sem vonul vissza kabinjába, hanem hordágyon fekve is a parancsnoki hídon marad, akárcsak Nelson Traf algám ál. Ez kell a háborús propaganda- gépezetnek. Megszületik, s egyre hízik az . ^otrantói hősről” szóló legenda. A sebesült sorhajókapitányt — egy percig sem forgott életveszélyben — Bécsben ápolják. Badenben pihen, erősödik s — fogadja az újságírókat, kedvtelve nyilatkozik. Arról persze hallgat, hogy az akció után néhány nappal az otrantói szoros nyakánál ismét összezárult az antant gyűrűje a vállalkozás tulajdonképpen eredménytelen • nek bizonyult. A lapok szerkesztőinek Budapesten pedig kapóra jön ez a történet: a magyar tengerésztiszt, aki Ferenc József környezetéhez tartozott, nem futott meg az ellenség elől, s IV. károlyiéi kap kitüntetést. A fiatal uralkodó Otran tóért a hadidíszítmény es és kardokkal ékesített II. osztályú katonai érdemikeresztet adományozza Hor- thynak. Igaz, Otrantóért mások jóval magasabb uralkodói elismerésben részesülnek, például Njegován tengernagy, aki a £ ok mindenben igazuk van. k'7 Többék között abban is, hogy a sertésférőhelyek jó részében még villany és víz sincs, nemhogy megfelelő gépi és fűtő- berendezés. A kocaforgót az csökkenti le a szükséges évi 1,7— 1,9-ről 1,1—1,6-ra, hogy a sertés- fiaztatók több mint fele alkalmatlan a téli «Hetesre. A takarmány- hiány is krónikus. A központi készletből biztosított mennyiség csak enyhít, de nem oszlatja el az évről évre jelentkező abrak- gondot. Mindezek olyan megcáfolhatatlan tények, amelyeken nem vitatkoznak a mezőgazdaság irányítói, hanem a lehetőségeken belül segítenek eloszlatni. Ám a takarmányjuttatás és a beruházási hitel nem minden. Egy sor új épület és régi korszerűsítésének befejezését nem a hitel, hanem az építkezési anyaghiány gátolja. Bár a hiány nem a nincs fogalmával, hanem az óriásivá [ duzzadt igénnyel magyarázható. | Az Állatforgalmi Vállalat által j megyénk szövetkezetei számára I 1967-re biztosított 5,5 millió forint j korszerűsítési hitel beépítése is | alig 70 százaléknál tart anyaghi- ■ ány miatt j Nem részletezzük tovább az In- [ tenzívebb sertéstenyésztést gátló | okokat Ám bármilyen jelentősek I is ezek, sem külön-külön, sem I együttesen nem tudják elfeled- tetni azt, hogy/ évekkel ezelőtt, még a jóval mostohább tartási körülmények ellenére is tóbb húst adott megyénk, mint tavaly, és az idén. A csúcsmennyiséget alig öt évvel a mezőgazdaság átszervezése után értük el, s azóta egyre nagyobb mérvű a csökkenés. Miért? Hiszen növekedett a korszerű és többé-kevésbé jól felszerelt férőhelyek száma. Lényegében az utóbbi években áramlottak a szakemberek a szövetkezetekbe, s azóta a sertéstenyésztő szakmunkások száma is eléri már a háromszázat ]V| iért csökken a sertésállomány a lényegesen javult személyi és tárgyi feltételek ellenére? Röviden az a válasz erre, hogy gazdaságaink egy részében elaludt a lakosság ellátása iránti felelősség, s ez a lelkiismeretesVaskorona érdemrend hadidí- szítményes és kardokkal ékesített I. osztályát tűzheti a mellére. ’ ség, a céltudatosság, az akaraterő | elszunnyadásálhoz is vezetett. Fo- í gadjuk el ennek egyik okaként I a sertéstenyésztésre eddig nemigen ösztönző alacsony felvásárlá- I si áraikat. Azonban ne dobálóz- ! zunk ezzel, és az ehhez hasonló ‘ okokkal. Ne, mert elvégre szocializmust építünk, s a szövetkezetek jelenlegi szervezeti és működési formájukban is szocialista nagyüzemek és — engedelmet a hasonlatért — nem a „min mennyit lehet keresni” elvet valló kofák. A kenyérgabona és más eddig megoldott gond példája is igazolja az anyagi ösztönzés szükségességét. Ám szükség van az ország, a nép ellátása iránti felelősségre, a szocialista öntudatra is. Az erre való apellálás nem a lehetetlenség elérésére akar biztatni. Ahol volt felelősségtudat, lelkiismeretesség, és ahol akartak, ott tudtak sertést tenyészteni, hizlalni az eddiginél mostohább körülmények között is. Nem dobálóztak kifogásokkal, szakember- hiánnyal, korszerűtlen férőhelyekkel. Vitathatatlanul szükség van ezekre, de mit ér a legjobb adottság is a szövetkezeti vezetők, gazdák és szakemberek akarata, célratörő lelkiismeretes munkája nélkül. Példa erre, hogy megyénkben éppen egy olyan közös gazdaságban hull el a legtöbb malac, ahol az elegendő számú szakem- ! bér mellett még függetlenített I állatorvos is van. Sietve kijelent- jjük: hiába lelkiismeretes az ál- I latorvos, a főállattenyésztő és a | gondozógárda, ha a szövetkezet j vezetői nem törekszenek a tartási körülmények állandó javításá- ‘ ra, ha a kocák nem kapnak fia- ! lás előtt megfelelő mennyiségű j és összetételű abrakot. A rosszul 1 takarmányozott kocák életképte- • len malacait az állatorvosi tudó-' mányok kandidátusa sem tudja megmenteni a pusztulástól. A z életbe lépett új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságot, nagyobb jogot biztosít a szövetkezeteknek ahhoz, hogy a nekik legkedvezőbben, legjövedelmezőbben alakítsák ki gazdálkodásuk szerkezeiét. Ám ez az átalakítás nem szakadhat el a népgazdaság és a lakosság igényeitől. A pillanatnyi érdek nem homályosífchatja el a holnap és a holnapután társadalmi követeléHorthy Bécs után Kenderesen is eltölt néhány „lábadozó hónapot”, majd visszatér az Adriára. A „Prinz Eugen” csatahajó parancsnoka lesz, és Pólá- ban állomásozik, amikor Catta- róban és Fólában az elégedetlen matrózok mozgolódni kezdenek, Horthy, a fiumei Tengerészeti Akadémia neveltje, saját hajóján, csírájában elfojt minden mozgalmat, Cattaróban azonban nyílt lázadás tör ki a „St. Georg”, a „Kaiser Kari IV.” és a „Göa” nevű hadihajókon. A felkelők békét követelnek, demokráciát és a matrózokkal való kegyetlen bánásmód megszüntetését. A felkelés második napján a flottaparancsnokság utasítja a Pólában állomásozó erőit, hogy fussanak ki és verjék le a cattarói matrózfelkelést. A hajóegység, amely három csatahajóból, négy rombolóból és nyolc torpedónaszádból áll, elindul Caltaro felé. Az egység parancsnoka Seidensa- cher ellentengernagy s — állítólag IV. Károly személyes kívánságára — mellette működik külön személyes megbízottként Horthy Miklós. Seidensacher és Horthy a megbízást végrehajtják. A felkelést véres megtorlás követi. seat. Ezzel számolni kell. De azzal is, hogy a társadalom ezután is felelősségre vonja azokat, akik a pillanatnyi érdekek hajhászása közben mitsem törődnek azzal, hogy a gazdálkodás •'egyes ágazatában, köztük a sertéstenyésztésben, évről évre kiaknázatlan marad vagy elpusztul egy tetemes mennyiségű termelési érték. Kukk Imre Százharmincezer csirke A Baromfiipari Országos Vállalat Békéscsabai Gyáregységében 1967-ben 1004 vagon baromfit vásároltak fel, ami 100 vagonnal haladja meg a tavalyi eredményt. A liba- és pulykafeldolgozás nagyrészt befejeződött, 1968 januárra már csak mintegy 5—6 vagon marad hátra. A minősége minden eddiginél jobb. Igen nagy volt a külföldi kereslet és reklamáció egy alkalommal sem fordult elő. Az idén még nagyobb megrendelésre lehet számítani. Januárban 130 ezer csirke ker- rül feldolgozásra, ami 40 százalékkal több az 1967 januári meny- nyiségncl. A csirke fogyasztói ára kilónként négy forinttal csökken, így a kereslet várhatóan emelke(Folytatjuk) | dik. A január 1-én életbelépett árreform nemcsak abban áll, hogy a fogyasztási cikkek egy részének ára megváltozik, hanem abban is, hogy a hatósági rögzített árrendszert a fogyasztói áruforgalom felében kötetlenebb árrendszer váltja fel. A forgalomnak körülbelül 20 százaléka rögzített áron, 30 százaléka maximált áron kerül bonyolításra. Megközelítően 27 százalékot tesz majd ki a bizonyos korlátok között mozgó áion, s mintegy 23 százalékot a szabadpiaci áron történő forgalom. Eddig csak 14 százalék volt a szabad áron éltékesített termékek aránya; csak itt érvényesült szabadon a piaci kereslet és kínálat játéka. Önként adódik a kérdés: miért indokolt, hogy ezután ez szélesebb körben érvényesüljön? Azért, mert csak így képes a termelés és a fogyasztás részleteiben is igazodni egymáshoz. Csak így képes a fogyasztó hatást gyakorolni a termelőre, a piaci értékesítés a vállalati gazdálkodásra A termelő által kapott és a fogyasztó által fizetett árak eddig meglehetősen elszakadtak egymástól; több területen ez történt a termelés és a fogyasztás összetételével is. Egyik termékből nagy készletek halmozódtak fel, mert a megszabott fogyasztói áron a megtermelt teljes mennyiséget nem vették meg, a viszonylag magas ár a keresletet visszaszorította vagy nem hagyta bővülni. Ugyanakkor más termékek hiánycikké váltak, mert az aránytalanul alacsony ár a termelhető mennyiségnél nagyobb keresletet támasztott. A termelő vállalat ezekhez a piaci jelenségekhez alig tudott igazodna, mert egyrészt kötelező termelési tervszáma volt, másrészt a keresett (vagy éppenséggel hiány-) cikkek termelői árában sem volt több haszon, mint az elfekvővé váló termékekében. Holott az lenne a természetes, hogy a korszerűtlen, gyengébb minőségű termékek gyártásából kisebb legyen a vállalat haszna, (esetleg ráfizetéses legyen számára), a keresett árukból pedig nagyobb hasznot húzhasson; hadd bővíthesse a vállalat az ilyen cikkek termelését gyorsabb ütemben. Közgazdaságilag teljesen bizonyított, hogy nincs más megoldás a termelés és a fogyasztás jó összekapcsolására, mint a piaci árrendszer, amelyben — az állam által meghatározott keretek között — a termelési költségek mellett a kereslet. és a kínálat is alakítja a fogyasztói árakat. A piaci viszonyok változása az árváltozások révén hatást gyakorol a termelő vállalatok gazdálkoj dására, gyártmányaik összetéte- j lére és korszerűségére. A szabad árak rendszerét természetesen nem lehet egyezerre bevezetni olyan népgazdaságban, ahol másfél évtizeden keresztül termelő és fogyasztó egyaránt hozzászokott a kialakult j árakhoz. Az eddig alkalmazott hatósági fix árak alapján alakult ! ki a meglevő fogyasztási áruszerkezet. A termelési tervek és fejlesztési beruházások ehhez a fo- í gyasztási szerkezethez alkalmaz- I kedtak. A szabad árak szélesebb alkalmazása alapjaiban módosítaná a fogyasztási szerkezetet. A megváltozó összetételű kereslethez azonban a gyárak nem tudnának kellő gyorsasággal alkalmazkodni, mert termelési kapacitásuk az eddigi fogyasztási szer- ! kezet szerint alakult ki. ; Sok olyan termék van azonban, ; amelynek a termelése különösebb : nehézség nélkül növelhető, ha az } ára emelkedik, s fogyasztása | könnyűszerrel bővíthető, ha a i gyártmány korszerű, divatos, jó- j minőségű. Ilyenek általában a di- ! vaicikkek, a kozmetikai cikkek, a műanyag fogyasztási cikkek. Ezek árát szabaddá lehet tenni; vagyis bizonyos törvényes előírásokat betartva — az a kereslet és a kínálat változása szerint alakulhat. Kötetlenebb árformákat lehet és kell alkalmazni azokban a termékcsoportokban, ahol ! gyors a szükségletek és az előál- | Irtási módszerek változása, nagy ■ a divat hatása. Ilyenek az előb- j bieken kívül a rövidáruk, a bőr- j díszmű-áruk nagy része. Az alapvető szükségleteket kielégítő tömegcikkek ára továbbra is tüT" . vagy maximált lesz, mert ezek ára határozza meg alapvetően a j fogyasztói árszínvonalat, a lakos- i ság életkörülményeit. Azt várjuk a kötetlenebb árformáktól, hogy segítségükkel viszonylag rövid időn belül — egy-másfél év alatt — megszűnnek az ismert bosszantó hiányok; a fogyasztók által keresett termé- | kék zömét kellő mennyiségben és megfelelő választékban lehet ; majd kapni a kereskedelemben, ! ha némelyiküket kissé drágábban is, s ezek korszerűek, praktiku- 1 sak, tartósak és divatosak lesznek. Vállalataink érdekletekké j 'válnak abban, hogy a több hasznot í hozó termékeket gyártsák, tehát termékeikkel a vevők igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodjanak. Ezt várjuk a szabad áraktól. Az áruellátás javulása az első félévben éppen csak megkezdődik, de 1968 második felében és a következő években már számíthatunk a kötetlenebb árformák kedvező hatásának széleskörű érvényesülésére. Dr. Pirityi Ottó Lakatos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat jó kereseti lehetőséggel alkalmazunk. Jelentkezés: VÍZGÉPÉSZ ÉTI VÁLLALAT. GYULA. BÉKE S. ÜT 60. Felvétel esetén útiköltséget terítünk. 847 *•■■■■■■ «■*«■■■«■•■*■■*■» *■■■■*■* »HS»»»#*■»■■■»•»I act sas* kuk trmmmm ®is»aiof»ffl*Í9®BKr!Ci*ssa«iffiraB»!wi VI«*BBaS9!!BH»'IS «***■»**
