Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

Ít68, január 28. 2 Vasárnap I Központi Statisztikai Hivatal jelentése ; KKDK kormányközlemény a Pueblo-ügylien a népgazdaság 1887. évi fejlődéséről 1967-ben a gazdasági élet min­den területén egyik legfontosabb feladat az új gazdaságirányítási rendszer 1968. január 1-vel törté­nő bevezetésének előkészítésé volt. Ennek hatása valamelyest az 1967. évi eredményekben is tük­röződött. A gazdálkodásban új módszerek és szervezeti formák kialakulása kezdődött meg, to­vább növekedtek a termelőerők, a gazdasági fejlődés mértéke az 1966. évihez hasonló volt. A gaz­dasági munka hatékonysága ja­vult ugyan, de nem kielégítően. Egyes területeken nem sikerült létrehozni a szükséges egyensúlyt. A termelés mennyisége, össszeté- tele, néhány esetben pedig minő­sége nem tette lehetővé, hogy megnövekedett importszükségle­tünket teljes egészében fedezzük exporttal. Nem volt hiánytalan az összhang a tervet meghaladó be­ruházási kereslet és a termelő- eszközökkel való ellátottság, az építőipari kapacitások között. A lakosság anyagi, kulturális és szociális ellátása jelentősen ja­vult ugyan, néhány keresett cikk­ből azonban időnként hiány volt. 1967-ben a népgazdaság fejlődé­sét, a lakosság anyagi és kulturá­lis helyzetének alakulását a kö­vetkező főbb adatok jellemzik. NEMZETI JÖVEDELEM 1967-ben a gazdasági növekedés üteme gyorsabb volt a tervezett­nél. A nemzeti jövedelem 1966- hoz képest előzetes számítások szerint — az előirányzott 3,5—4 százalékkal szemben — kb. 7 szá­zalékkal nőtt. A fogyasztás kb. ugyanúgy nőtt, mint a nemzeti jö­vedelem. A felhalmozás növeke­dése (az állóalapok és a forgóala­pok bővülése) ennél nagyobb arányú volt. Az év folyamán fo­gyasztásra és felhalmozásra együttvéve a nemzeti jövedelem­nél valamivel többet fordítot­tunk. A különbözetet behozatali többletből kellett fedeznünk. II*ÁR — ÉPÍTŐIPAR A szocialista ipar 1967-ben kb. 9 százalékkal termelt' többet, mint 1966-ban. Ezen belül az állami ipar ugyancsak 9 százalékkal, a szövetkezeti ipar 16 százalékkal növelte termelését. A termelés nö- | vekedése nagyobb volt, mint dankénti termésátlaga 14,9 q volt (hektáronként 25,8 q), 19 százalék­kal magasabb, mint a rekordter­mésű 1965. évben. A gyümölcs- és a bortermés jó volt, a zöldségtermés meghaladta az előző évit. A legtöbb kapásnö­vény (a kukorica, a burgonya, a cukorrépa) és a szálas takarmá­nyok termésátlaga és termés- mennyisége azonban az előző év­hez képest csökkent. A szarvasmarha-állomány (több mint 2 millió darab) és ezen be­lül a tehénállomány is (kb. 780 000 darab) 1967-ben kis mér­tékben ugyan, de emelkedett. A sertésállomány az előző évi jelentős visszaesés után 1967-ben nőtt és az év végén kb 6 600 000 darab volt. Az élelmiszeripar termelése egy év alatt 9 százalékkal nőtt. A nö­vekedés kb. egyötöde a tartósító- I iparban realizálódott. KÖZLEKEDÉS A közlekedési vállalatok 1967- í ben 274 millió tonna árut szállí- | tottak, 3 százalékkal többet, mint ! az előző évben. Ezen belül a vas- I úti áruszállítás mennyisége lé- ! nyegében nem változott, a teher­gépkocsik által szállított áruk I súlya 8 százalékkal emelkedett. — 1 Az év folyamán a személyszállítá- ! si teljesítmények, kis mértékben j emelkedtek. !BERUHÁZÁSOK | 1967. évben a beruházások — előzetes adatok szerint — a terve­zettnél jóval nagyobb mértékben, mintegy 15 százalékkal nőttek és ezzel a beruházások 1966. és 1967. évi összege jóval meghaladta azt, amennyivel a harmadik ötéves terv a tervidőszak első két évére számolt. mékekből azonban, mint pl. ser­téshúsból, egyes építőanyagokból kielégíteni. 1967-ben a lakosság szolgáltatá­sokra 7 százalékkal több pénzt adott ki, mint 1966-ban. Ezen be­lül a kulturális kiadások 8 száza­lékkal, a közlekedésre és a posta szolgáltatásaira fordított összegek 9 százalékkal nőttek. A lakosság takarékbetét-állo­mánya 1967. december 31-én 24,8 milliárd forintot tett ki. A taka­rékbetét-állomány az év folyamán tovább nőtt, de kisebb mértékben, ! mint 1966-ban. Az ország népessége 1968. ja- : | nuár 1-én kb. 10 236 000 fő volt, j I mintegy 39 000 fővel több, mint | egy évvel korábban. (Az előző há­rom év átlagában a természetes szaporodás évi 31 000 főt tett ki), i Az 1967. év folyamán kiadott könyvek példányszáma mintegy 5 j százalékkal nőtt 1966 évhez vi szonyítva. A televízió-előfizetők szám; A nyugati hírügynökségek a ■phenjani rádió Tokióban lehall­gatott szombat reggeli adására hivatkozva, egyhangúlag azt je­lentik, hogy a KNDK kormánya elítéli a Biztonsági Tanács vitá­ját a Pueblo-incidensről. A Pueblo ügye nem tartozik a Biztonsági Tanácsra, és minden olyan döntés, amelyet ez a szerv hozhat, érvénytelen. A Pueblo- ügy nem más, mint az amerikai imperializmus kísérlete arra, hogy szándékosan új háborút provokáljon Koreában és súlyos veszélyt jelent a békére nem csupán a Távol-Keleten, hanem az egész világon — hangoztatja a nyilatkozat. A kormányközlemény rámutat, hogy a Pueblo mélyen behatolt a KNDK területi vizeire, hogy katonai titkok és államtitkok után kémkedjen. A Pueblo-ügy újabb nyilvánvaló provokációval szaporítja a múltban elkövetett támadások sorát és brutális, nyílt agressziót jelent. New York A Biztonsági Tanács szomba­ton, magyar idő szerint, 17.4- órakor — egyórás késéssel — is­mét összeült, hogy az USA fel­kérésére a Pueblo kémhajó ügyé­ről folytasson vitát. Etiópia képviselője kérte, hogy a KNDK-t hívják meg a tanács ülésére. (MTI) 1 170 000-re emelkedett. Az év vé gén minden harmadik családnak volt televíziója. A személygépko-: helve^oti csi-állomány egy év alatt 28 000! darabbal gyarapodott és 1967. év j ^ lecsökkentette 36 órára és kéz Megkezdődött a tűzszünet — a harcok folytatódnak Saigon—Hanoi llyul ejtett három amerikai piló- A DNFF által meghirdetett j tát. Déü-Vietnamban Thieu elnök j egyhetes holdújévi tűzszünet ma- I hivatala bejelentette, hogy a hold- | gyár idő szerint pénteken este 18 | újév alkalmából 53 politikai fog­lyot szabadon bocsátanak és 334 esetben pedig mérséklik a kisza­bott börtönbüntetést. A dél-vietnami hadszíntéren a tűzszünet életbelépése előtt pén­____ . „ „ \ órakor kezdődött meg Dél-Viet­1 96;. ev folyamán 170 000-reli namban. Mint ismeretes, a saigo­ni amerikai és dél-vietnami ! hadvezetóség csak 48 órás tűzazü­ká látásba, majd j később még ezt a rövid időszakot j teken egész nap folytatódott a 1 harc az ország északnyugati ré­végen 144 600 darab volt. detét hétfőn magyar idő szerint jszében, a Khe Sanh-i kiszögellés­1967. év folyamán a külföldiek délelőtt 11 órában állapította óén. Az amerikai tengerészgyalo­előző két évben. (5, ill. 7 százalék), és nagyobb, mint amekkorával a KÜLKERESKEDELEM 1967-ben a külkereskedelmi for­galom is nagyobb volt annál, mint amekkorával a terv számolt. Az összes forgalmon belül a behoza­tal — főleg a gépek és egyes fo­gyasztási cikkek tpl. a hús) jelen­tős terven felüli importja folytán — 13 százalékkal emelkedett. A kivitel 7 százalékkal volt több mint 1966-ban. A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő I nyersanyag- és félkésztermék im- az port az átlagosnál kevésbé nőtt. 2,4 millió alkalommal keresték fel; meg. hazánkat, a magyar állampolgá- j A holdújév alkalmából a viet- rok 1 millió esetben utaztak kül- : nami néphadsereg politikai cso- földre. A hazánkba látogató kül- portfőnöksége — jelenti a VNA földi turisták száma kb. másfél-1 hírügynökség — elhatározta, hogy szeresre nőtt i szabadon bocsát a VDK-ban fog­Jepisev hadseregtábornok a szovjet hadsereg feladatairól Az átlagot jóval meghaladó mét’- tékben emelkedett a gépek és terv számolt (4—fa százalék). | fogyasztási cikkek behozatala. A A szocialista iparban toglalkoz- | kivitelen belül a legnagyobb há- j nyadöt kitevő gépexport, valamint az ipari fogyasztási cikkek export­tatottak száma az elmúlt év folya­mán mintegy 50 000 fővel, több mint 3 százalékkal emelkedett. Az , ja\ nőtt jelentősen, állami iparban 28 000 fővel, 2 ' V százalékkal, a szövetkezeti ipar- A LAKOSSÁG JÖVEDELME, ban 22 000 fővel, 12 százalékkal j KULTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA dolgoztak többen, mint egy evvel korábban. 1967-ben az építőipar kb. 12 százalékkal termelt többet, mint 1966-ban. A termelés növekedését a foglalkoztatottság 3 százalékos és a termelékenység kb. 9 száza­lékos növelésével érték el. MEZŐGAZDASAG — ÉLELMISZERIPAR 1967-ben a mezőgazdaság össz­termelése valamivel nagyobb volt, mint az előző évben és lényegé­ben a tervnek megfelelően ala­kult. A növénytermelésen belül a ka­lászosok termésátlaga és termés- mennyisége nagyobb volt, mint 1966-ban. Kenyérgabonából 2,9 millió tonna termést takarítottak be, 21 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A búza kát. hol­1967-ben a lakosság jövedel­mein belül a pénzbevételek mint­egy 150 milliárd forintot tettek ki, 10 milliárd forinttal, 7 százalék­kal többet, mint 1966-ban. A jö­vedelmek reálértékének növeke­dése — a fogyasztási cikkek ár­színvonalának kis mértékű emel­kedése folytán — ennél valamivel mérsékeltebb volt. 1967-ben a lakosság egy főre jutó reáljövedelme — a tervet meghaladó mértékben — kb. 6 százalékkal nőtt 1966-hoz képest. 1967-ben a kiskereskedelmi for­galom — folyó árakon számítva — 105 milliárd forint volt, 10 szá­zalékkal nagyobb, mint 1966-ban. (A terv a forgalom kb. 3—4 szá­zalékos növekedésével számolt). A lakosság áruellátása 1967-ben általában kielégítő volt. Egyes ter­Mosskva A szombati Krasznaja Zvezda beszámolt arról, hogy a Német­országban állomásozó szovjet had- seregcsoport pártszervezete janu­ár 25-én értekezletre ült össze. A pártértekezleten részt vett Grecs- ko marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere, Jepisev hadse- regtábomok, a szovjet hadsereg politikai főcsoportfőnöke, továbbá Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete. Jepisev az értekezleten rámuta­tott; a honvédelmi miniszter meg­követelte, hogy a hadseregben folyó egész munka alapját a harci készenlét további fokozásával kapcsolatos feladatok végrehajtá­sa képezze. Mint a Krasznaja Zvezda írja, Jepisev beszédének jelentős részét az ideológiai munkának szentel­te. Hangsúlyozta, hogy a katoná­kat a szovjet hazafiság, az ellen­séggel szembeni osztálygyűlölet, a proletárinternacionalizmus és a szocialista tábor hadseregeivel i1 dél-vietnami gosok és a szabadságharcosok kö­zelharcot vívtak a 965-ös magas­lat lábánál. Szinte egész nap bombázták az amerikaiak Dak To környékén a szabadságharcosok feltételezett állásait. A szabad­ságharcosok még a tűzszünet megkezdése előtt tüzérségi táma­dást indítottak a Quang Tri vá­rosa mellett fekvő újonnan épült amerikai repülőtér ellen, de a Hámadást a tűzszünet életbelépé- ! sének pillanatában abbahagyták. ■ Amerikai részről a DNFF által meghirdetett tűzszünetet figyel­men kívül hagyva, sőt.azt kihasz­nálva, szombaton folytatták a partizánok Khe Sanh körüli fel­tételezett táborhelyeinek bombá­zását. Megtámadták a szabadság­harcosok egyik ütegállását is eb-‘ ben a térségben, ami hét órával a tűzszünet kezdete uitán a har­cok kiújulására vezetett. Saigon­tól mintegy 240 kilométerre nyu­gatra a tűzszünet kezdete után a kormány csapatok való fegyverbarátság szellemé-1 szintén támadást indítottak egy ben kell nevelni. (MTI) I partizánállás ellen. (MTI) Mégsem lett király Irta: Pintér István Chappy-ből Csöpi Felhívjuk Békéscsaba lakosainak figyelmét! hogy a Szabolcs—Szerdahelyi utcai, Temető sori, Kétegy­házi úti közvilágítás, a Békéscsaba, Forgácsoló építkezés 20 kv-os légvezeték, a Kazinczy utcai 252 lakás térvilágítási és kábelhálózat és a MÁV 42 lakás kábelhálózatát feszültség alá helyeztük A berendezések érintése életveszélyes. ÉM ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Békéscsaba 186595 28. A szélsőjobboldali és nyilas körök úgy vélik, hogy gazdáik­nak, a hitleristáknak is szolgá­latokat tesznek, hiszen azok el­lenérzéssel viseltetnek Horthy István iránt, de csalódva látják, hogy sem Hitler, sem a német külügyi hivatal nem tesz lépése­ket a kormányzó fia ellen. Igaz* mellette sem, hiszen a hitleris­táknak egyetlen szavukba ke­rülne, s magyarországi zsoldo­saik felhagynának a Horthy Ist­ván elleni propagandával. A nyilasok, imrédysták akarva- akaratlanul inkább használnak, rhint ártanak a kormányzó ter­veinek. Sokan, a konzervatív politikusok közül, akik külön­ben megpróbálnák megakadá­lyozni a tervek megvalósítását, arra a következtetésre jutnak: ha szembeszállnának Horthyval, a szélsőjobb, a nemzeti szocia­listák malmára hajtanák a vi­zet, s inkább engednek. Nem gördít akadályokat maga Seré- di sem, akinek számára Horthy István alig elfogadható, de be kell látnia, hogy más jelölt egy­szerűen nincs... Maga a kormányzó és hívei igyekeznek úgy beállítani a dol­got, hogy akik a javaslat és a jelölt ellen vannak, azok a kor­mányzónak és a hazának az el­lenségei. A kormány a sajtó és propaganda a nehéz időkben az elengedhetetlen nemzeti egység megbontásának bélyegez min­den ellenvéleményt. A kormány­zó egykori szegedi tisztjei, a kü­lönítményparancsnokok (szá­mukra Horthy nemrégiben új kitüntetést, nemzetvédelmi ke­resztet alapított, s ezrével oszt­ja szét), akik különböző szerve­zetekbe tömörülnek, nyilatko­zatban szögezik le, hogy a kor­mányzó mellett állnak: „A Vi­tézi Rend, az Országos Tűzhar­cos Szövetség, az Országos Nem­zetvédelmi Bizottság, a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), a Magyar Fajvédők Országos Szövetsége és a csatla­kozott társadalmi egyesületek mély megbotránkozással vették tudomásul, hogy névtelen levél­írók és felelőtlen elemek ismét próbálkoznak a magyar társa­dalom egységét megbontani. Ezért szervezeteik révén és ez­úton felszólítják a magyar tár­sadalmat, hogy egységes és ön­tudatos állásfoglalással bélye­gezze meg ezt a legaljasabb em­beri ösztönökre épített gyáva és nemzetellenes propagandát és minden eszközzel segítse elő, .hogy a törvény szigora lesújtson ezekre a felelőtlen elemekre. Bajtársak! A nemzet ezen sors­döntő órádban eskütökhöz és fo­gadalmatokhoz híven teljesítsé­tek kötelességteket”. Az aláírók között szerepel töb- ' bek között vitéz gróf Takách— Tolvay József, vitéz Magasházy László, vitéz Héjjas Iván. Szó­val azok, akik fegyverrel mű­ködtek közre, amikor az ország- gyűlés 1929. március 1-én az idősebb Horthyt kormányzóvá választotta... S jóllehet, a katonáknak tu­lajdonképpen tilos politizálniuk, megmozdul a kormányzó szege­di háziezrede, a „vitéz nagybá­nyai Horthy Miklós ezred” tisz­tikara is, leszögezve, hogy ők is a legelső magyar vitéz, a kor­mányzó úl' őfőméltósága mellett állnak ezekben a felelősségtel­jes órákban. Az ezred egyébként azelőtt Hunyadi János nevét vi­selte, de a kormányzó még 1930- ban átvette háziezredének. Hu­nyadi ezredből Horthy ezred ... Horthynak végül is sikerül el­érnie, hogy fiát kormányzóhe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents