Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-05 / 3. szám
»M. január 5. 3 Pántét Beszéljünk róla is! A* író találkozik régen látott barátjával. Hosszasan, aprólékosan beszámol neki pályafutásáról, sikereiről, terveiről, színesen ecseteli népszerűségét. Fél óra elteltével hirtelen megjegyzi: — De hát, öregfiú, folyton-folyvást magamról fecsegek, pedig van annak már tíz esztendeje is, hogy találkoztunk. Nos hát, beszéljünk végre rólad is: mondd, mit szólsz a legújabb könyvemhez? Eddig a történet, amely — tegyük szívünkre a kezünket — barátok és szomszédok, ismerősök és rokonok, munkatársak és vendégek vonatkozásában, legyenek írók vagy fűtők, tisztviselők vagy postások, minduntalan megismétlődik. Némely ember csak egyfajta mozgást ismer: körforgást önmaga körül. A világ számukra csupán kulissza, háttér, személyiségük visszfénye. Lehet, hogy kicsit túlozunk, de az önzés és az egocentrizmus a legsúlyosabb túlzás. Az örökös szereplési vágy, a vaskos magamutogatás — torzulás; olykor rossz szándék, s indulatok nélkül, de mégiscsak az, mert éppen az a vonás, az a magatartás hiányzik belőle, amely a mi társadalmi rendszerünkben szerfölött fontos és nélkülözhetetlen: egymás tisztelete, a közösségi elv. Fabatkát se ér az olyan humanizmus. amely csupán szólamokban él, de annyi ereje, készsége sincs, hogy a másik felet szóhoz engedje jutni. Lyukas petákot se ér az a demokratizmus, amely bárdolatlan — vagy akár finom — módszerekkel hallgatásra, az önálló vélemény elfojtására ítéli a környezetet, minduntalan rákényszerítve egy vagy két személy megfellebbezhetetlen véleményét. Szóval: beszéljünk róla, az ő problémáiról is, s amikor szól, figyeljünk oda. Érezze a megér- értést, a segítőkészséget, a feléje nyújtott kezet. Sárközi Andor államtitkár, ö egyike ama bizonyos „tizenkét kapitánynak”, akik még az 1918-as Károlyi Mihály-féle polgári forradalom idején szövetkezetek, s akik a szegedi tisztikart befolyásuk alatt tartják. A hadügyminiszter és államtitkára elérik, hogy a Szegeden összegyűlt tisztek felemelt illetményt kapjanak, pedig a kormánynak honnan is lenne pénze. Az általános zűrzavarban a különítményes századok viszonylag nyugodtan várják az időt, hogy hatalmuk túlterjedjen Szegeden, s véres terrorral felszámolják a Tanácsköztársaságot, annak katonai veresége után. Horthy Gömbös Gyulával „katonapolitikai alapokat készít, s abban leszögezi: „Miután az antant segítsége vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezése nélkül az akció megkezdése egyáltalán lehetetlen, miután továbbá a jelenlegi elosztás alapján a mi területünk a francia érdekszférába tartozik, az egész politikai ténykedésünknek úgy kell alakulnia, hogy a franciák bizalmát és ezzel támogatásukat is megnyerjük”. Horthy pozíciói egyre erősödnek a franciáknál. Egy, ebben az időben tett nyilatkozatában a Szegedi Friss Űjság riporterének kijelenti, hogy főfeladatának „a bolsevizmus letörését tartja”, s ha „elvégezte munkáját és a kitűzött célt elérte, visszavonul, eltűnik, átadja helyét másnak”. A hadügyminisz- teri székből azonban jóval előbb távozni kell, minthogy „elvégezte volna feladatát”. A francia Épületszerelő részleget alakított a csárdaszállási Petőfi Tsz A gazdasági épületekben szükséges gépek beszerelése és karbantartása nagyon vontatott volt és az még most is megyónikben. A Mezöberényi Gépjavító Állomásnak van ugyan egy épületszerelő részlege, de nem győzi a munkát. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben is késedelmesen sikerült beszerelni a szükséges gépeket, vizet és villanyt, a 98 és a 76 férőhelyes tehénistállóba, továbbá a borjúnevelőbe. Ezek mellé most két 600 férőhely« hizlaldát, két 30 férőhelyes fiaztatót és 120 férőhelyes kocaszállást és egy gépműhelyt építenék. Mindezeket már a termelőszövetkezet építő-szerelő részlege szereli fel. Egyelőre még mindössze hattagú a részleg, azonban eléggé elit, hiszen egy mérnökből, két technikusból és három szerelőből áll. A cél az, hogy rövid időn belül mintegy húszra növeljék a részleg létszámát, s a megye egész területén ki tudják elégíteni a jelentkező épületgépészeti, villany- és vízvezetékszerélési és karbantartási munkákat. A részleg szorosan együttműködik majd a termelőszövetkezet húsztagú építőbrigádjával, amely nemcsak a szövetkezetben, hanem máshol is építkezik. Többek között 16 kislakást is építettek és segítettek felépíteni a Mezöberényi Gépjavító Állomás irodaházát, konyháját, éttermét, öltözőjét és fürdőjét. Az építőbrigád által vállalt munkákat ezután kompletten, a szükséges villany- és vízvezeték beszerelésével tudják átadni a megrendelőknek. Érdekes szakmai és műszaki előadások hónapja Elkészült a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetéhez tartozó tudományos egyesületek januári programja. Figyelemre méltóak a tervek, mivel a szaikmai és műszaki előadások zöme sok vonatkozásban kapcsolódik az életbe lépett új gazdaságirányítási rendszer egy-egy kérdéséhez. A Magyar Agrártudományi Egyesület keletében az Állatorvosok Társasága szaküléssel egybekötött klubestet rendez január 5-én, ma este Békéscsabán, a Technika Házának előadótermében. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szervezésében a Gyulai Harisnyagyárban január 8-án este Kiss Ferenc tart előadást az új gazdasági mechanizmus és a gyár-fejlesztés témájából. A MTESZ megyei szervezetének elnöksége január 11-én. csütörtökön délután 2 órakor tartja idei első ülését Békéscsabán, a Technika Házában. Ugyanezen a napon délután az Orosházi Üveggyárban Kovács Zoltán Magyar- ország energiahelyzete címmel tart előadást. E nap harmadik érdekesnek ígérkező rendezvényét a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület szervezi. Délután 5 órai kezdettel a Technika Házában a jövedelemelosztás a jugoszláv üzemeikben és a munkahelyek értékének elemzése témakörből Geller Lajos és Szkala Ernő, a Szuböticai Pannónia Nyomda munkatársai tartanak előadást. Január 18-án délután a mezöberényi pamutszövőben Kerényi István A mezöberényi pamutszövő helyzete az új gazdasági meEgyesültek a vízgazdálkodási társasatok - Három esztendüre programozzák a Körösök vidékének belvizrendezését A múlt év decemberében jelentős változás állt be a Körösök vidékén működő vízgazdálkodási társulatok életében. A közgyűlések tizenkét helyen határozatban foglaltak állást az egységes vízgyűjtőknek megfelelő vízgazdálkodási társulat szervezésében. Ennek nyomán a Körösök vidékén működő tizenkét vízgazdálkodási társulat — a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségeinek megfelelően — három egységbe tömörült. Összesen tíz vízműtársulat is csatlakozott a három nagy társulathoz. A vízgazdálkodási társulatok élén területi választmány, a választmány élén pedig elnökség közvéleménynek lehetetlen lenne megmagyarázni, hogy a központi hatalmak elleni háború után, amelynek során a Habsburgok ellen is harcoltak, miért éppen Ferenc József egykori szárnysegédjét ülteti a balkáni francia haderők főparancsnoksága bábkormányának hadügy- miniszteri székébe. Ilyen megfontolások alapján mennie kell Horthynak mint hadügyminiszternek, sőt hasonló okokból az egész Károlyi Gyula kormánynak is. Teleki gróffal, a külügyminiszterrel De Dobit tábornok, a magyarországi francia erők főparancsnoka közli, hogy Párizsban így döntöttek. Egyszersmind megkérdezi Telekit: a Tanácsköztársaság ellen meginduló katonai akcióról szóló tanácskozáson ki képviselje a magyar fehéreket? — Horthy Miklós! — válaszolja Teleki. — Hiszen éppen az imént közöltem, hogy nem lehet hadügyminiszter! Ez a Horthy volt Ferenc József szárnysegédje, s azt mondják, hogy még magyarul is csak törve beszél... — Igen. Mégis ő a legalkalmasabb személy... — Akkor hát legalább arról beszéljen, mikor és hol tett már valamit ez a Horthy tengernagy a magyar ügyért? — fakadt ki a tábornok. Teleki gróf: — Ilyesmit nem tudok említeni, de nekünk nem ez a fontos. Horthy kemény katona és kegyetlenül gyűlöli a kommunizmust. Bízhatnak önök is benne; rendet fog teremteni... (Folytatjuk) áll. A területi választmány mellett szakbizottságok dolgoznak. A vízgazdálkodási társulatok egyesülése után az eddigieknél nagyobb lehetőség kínálkozik a Körösök vidékének bélvízrendezésére és a célszerű vízhasznosítás szervezésére. A végleges megoldást három évre programozzák. A három társulat 1968. évi beruházási programjában 28 millió forint költségvetés szerepel, melyből főként belvízvédelmi műveket készítenek. Az 1968-ra előirányzott 28 millió forint 9 millió forinttal több az 1967. évi beruházásra engedélyezett ősz- szegnél. A társulatok saját alapjukból, főként azonban állami támogatásból valósítják meg az 1968-as célkitűzéseiket. Az állam ebben az esztendőben 16 millió forintot folyósít, mélyből Endréd és Gyoma térségében, Vésztő és Okány környékén, továbbá az Élővíz-társulat használ fel jelentősebb összeget. Említésre méltó, hogy a Sebes- Körös, a Hármas-Körös és a Hortobágy—Berettyó által bezárt területen — a szeghalmi vízgazdálkodási egységben — az endrő- di és a gyomai vízgazdálkodási társulat korábban nem értett egyet az egységes vízgyűjtő területen szervezendő új. nagy társulat létrehozásával, Most, mivel a belvízrendezést a torkolati részektől felfelé haladva kezdik, így elsőnek az endrődi és a gyomai határban 3 millió forintot fordítanak új csatornák építésére, a belvízvédekezéshez szükséges eszközök beszerzésére. Megyénk egyik legbelvízjárá- sosabb területe a Fekete-, a Kettős- és a Sebes-Körös deltája. Ebben az esztendőben 15 millió forintot költenek az itteni munkálatokra. Elsősorban Okány és Vésztő, valamint a sarkadi rész biztonságát fokozzák. A munkálatok elkezdésére kotrógépet vásároltak. A Körösök vidékén működő három vízgazdálkodási társulat a jövőben a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségeivel együttesen oldja meg a belvízvédekezést és a vízhasznosítást,. A társulati vezetést éppen ezért alkalmassá teszik arra, hogy a termelőüzemeknek szaktanácsot is adjon. Meliorációs tervező és szaktanácsadó csoportot hoznak létre, melyek adott körzetben önállóan, a vízügyi igazgatóság felügyelete mellett látják el munkájukat. chanizmusban a nagyvállalaton belül címmel tart előadást. Másnap délután a békéscsabai pamutszövőben a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület megyei és üzemi csoportjának idei munkatervét ismertetik és vitatják meg. Január 23-án délután Békéscsabán, a Technika Házában Várnái József tájékoztatja előadásában hallgatóit az érintésvédelmi mérésekről. Másnap délután Gyulán, a vízügyi igazgatóságon ár. Kernács Sándor előadásában a vízminőségvédelem közgazdasági vonatkozásairól hallhatnak szakmai fejtegetést a részvevők. Érdekesnek ígérkezik a január 25-i program is. A K-ner Nyomda gyomai üzemében előadást tartanak a kétfordulatú gyorssajtókról. Békéscsabán, a Technika Házában viszont előadást rendeznek a Középmagas épületek építési technológiájáról. Január 27-én délután, a békéscsabai téglagyárban Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főmérnöke a két csabai gyár középtávú műszaki fejlesztését ismerteti. A hónap utolsó előadását Gyulán, az erdőgazdaságnál rendezik. Ezen Kállay József Az északi ipartelep fűrészüzem tervezésének alternatívái és működésének várható gazdaságossága címmel tart előadást. Több törődést várunk Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok figyelem! Fekete lemezből készült 1000x2000x1 mm nagyságú hullám- lemezre rendeléseket azonnali szállításra elfogadunk. VASÉRT VÁLLALAT balassagyarmati telepe. Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem útja 28/a. x Az a kérésem, hogy szíveskedjenek közzétenni többeket érintő panaszom. Karácsony előtt nem volt petróleum Békéscsabán, a Tanács- köztársaság út és a Mednyánszky utca sarkán levő háztartási boltban. Kérésemre a panaszkönyvet sem adták ide, csak mosolyogtak. Ellenben elmondták, hogy nem ők a hibásak, hanem az ÁFOR, 1 mert ők idejében rendeltek, de, azok nem szállították. Persze ők talán el sem tudják képzelni, hogy tanyákon, sőt még a városban is vannak emberek, akik még mindig kénytelenek petróleummal világítani és amellett dolgozni. Sokan petroforral főznek. És íme, egy-két ember hanyagsága miatt százaknak nem volt világításuk a karácsonyi ünnepek alatt, esetleg nem tudtak főzni. Bizony, több törődést várunk. Nádasi József kerékpármegőrző, Békéscsaba KOROM Talán csak nem Belphegor ereszkedik le a kéményen? Villanásnyi gondolat után a légnyomás hirtelen megremegteti a sparhelt füstesövét. És egyszerre csak korom csapódik ki körülötte olyan erővel, mintha valami irdatlanul nagy tüdejű ember tüsszentené be a konyhába. Ez lenne hát a nyitány? De csak a korom buggyan újra és újra. megfeketedik tőle a levegő, majd az asztal, a szekrény. a szék, a sámli, a kő. Szóval minden, még az ember is. Közben a kéményből valami vésztjosló zúgás hallatszik, amely hol erősödik, hol gyengül. Mini égiháború. És ahogy jön, úgy múlik el a vihar. Kiderül, hogy a tettes mégsem Belphegor, hanem a kéményseprő bácsi. — Hát nem tudták, hogy ma kéményseprés lesz? — kérdezi annyira őszinte sajnálkozással, hogy elmegy a kedve az embernek attól is. hogy veszekedjen vele. Még boldog új évet és a lottón 4-es találatot kíván. Ha tényleg szerencsénk lesz...? Egyelőre azonban kezdődik az isteni színjáték a konyhában. Mi magunk, a 4-es találat várományosai adjuk elő öntevékenyen, rongyokkal, Ultra-mosóporral, szivacsosai és egyebekkel. A díszletet * balszerencse tervezte.
