Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. JANUAR 35„ CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Pénzzel és jogszabállyal A gazdaságirányítás reformjával összhangban nagy jelentőségű intézkedés született a vidék iparfejlesztésének gyorsítására: az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter — az építésügyi és város- fejlesztési miniszterrel egyetértésben — együttes rendeletet adott ki az ipar arányos fejlesztése és a kitelepítési célkitűzések fokozott megvalósítására. A rendelet alapvetően fontos intézkedése, hogy korlátozza az iparfejlesztést a fővárosban és környékén. A kormány határozata nélkül Budapesten és környékén új ipari üzem létesítésének nem biztosítanak területet. Ezen túlmenően a fővárosban és könyékén már meglevő üzemek építkezéssel nem fejleszthetők, ha a város- és községrendezési tervekkel nem állnak összhangban, ha a beruházást vidéken önállóan és gazdaságosan megvalósíthatják, és végül abban az esetben, ha a vállalatnak már van vidéken a termék gyártására alkalmas telepe. A tiltó rendelkezések természetesen nem vonatkoznak a lakosság napi ellátását szolgáló élelmiszeripari, javító és szolgáltató üzemekre, valamint az életvédelmi célú és a munkásellátás javítását szolgáló beruházásokra. Az együttes rendelet a vidék iparosításának pénzügyi támogatására iparfejlesztési alap felállítását is előírja, amellyel a megyei tanács vb rendelkezik. A fejlődést tehát nemcsak jogszabállyal, hanem pénzzel is támogatja a kormányzat. A rendelet megjelöli azokat a városokat, településeket, amelyek az iparfejlesztés szempontjából nagyfontosságúak. Az itt felépítendő új üzemek költségeihez az állam vissza nem térítendő hozzájárulást nyújt, a fejlesztési költség 20—50 százaléka erejéig, illetve a mindenkori hitelpolitikai irányelveknek megfelélően, hitelkedvezményt nyújt. Az új gazdasági mechanizmus, a gazdaság- irányítás reformja általában a beruházásoknál is arra törekszik, hogy az üzemek, vállalatok saját anyagi eszközeikből valósítsák meg a fejlesztési terveket. A vidék iparosítása azonban nagy fontosságú népgazdasági érdek. Ez a magyarázata annak, hogy az iparfejlesztési alap létrehozásával jelentős anyagi támogatást biztosítanak üzemek vidéki telepítésére. Ennek, megfelelően a tanácsok a már korábban vállalt iparfejlesztési, beruházási, hozzájárulási kötelezettségeiket továbbra is teljesíthetik az iparfejlesztési alapból. Milyen esetekben nyújtható hozzájárulás az iparfejlesztési alapból? Akkor, ha az állami vállalatok új gyárat, új telephelyet létesítenek, vagy ha a már meglevő telephelyeken a bővítés a létszámot legalább 20 százalékkal, vagy legalább 100 fővel emeli, természetesen a korszerű technológia alkalmazása mellett. Valóban új, a vidék ipari fejlődését segítő beruházásokról van tehát szó. Éppen ezért az iparfejlesztési alap nem használható fel a kitermelő iparágak (szén-, érc-, ásvány-, kő-, kavicsbányászat, olaj- és föld- gáztermelés stb.) beruházásaira, vagy a kizárólag helyi szükségletet kielégítő ipari üzemek, továbbá a villamos energia, és a gázvezeték-hálózat fejlesztéséhez. Az ipari beruházásokhoz kapcsolódó nem termelő létesítmények beruházási költségeit sem lehet az iparfejlesztési alapból fedezni. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik az építőipar is, az ágazaton belül önállóan működő ipari vállalatok kivételével. Az egyes megyék, városok, települések hosszú távú nép- gazdasági, fejlesztési tervek alapján végzik a beruházásokat. Az iparfejlesztési alap helyes felhasználása segíti a megye vagy a település perspektivikus fejlesztési céljainak megvalósítását, a távlati tervekben meghatározott ipari szerkezet kialakítását. Ezt a helyes célt csak úgy lehet megvalósítani, ha az iparfejlesztési alapot úgy használják fel, hogy az új létesítmények: gyárak, üzemek kapcsolódnak a már meglevő ipari bázisokhoz, és segítik ezek jó együttműködését. Az anyagi eszközök koncentrálása elősegíti, hogy jelentős üzemeket hozzanak létre, vagy nagyobb arányú bővítést valósítsanak meg. Az iparfejlesztés általános érdekeit segíti, hogy a rendelet nemcsak az állami szektorra, hanem a kisipari és háziipari szövetkezetekre, az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekre, továbbá a szövetkezeti vállalatok ipari üzemeire is kiterjed. Így tehát valóban elmondhatjuk, hogy ez az új intézkedés az iparilag elmaradottabb területek lendületes fejlesztését segíti elő. B. I. Több hazai, kevesebb importbútor M A: Üj gyártmányok * * * Elnök Munkaérdemrenddel * * * HAJNALI PÁRBESZÉD Tisztességes haszon Az idei zavartalan bútorellá- tás érdekében a nagykereskedelem lekötötte a hazai ipar kapacitását. A kiskereskedelemnek ezenkívül lehetősége van arra, hogy mintegy 27 szövetkezettől kisebb szériákban közvetlenül is rendeljen bútort. Az import megállapításánál figyelembe vették, hogy a külföldi bútorok ára Viszonylag nagyobb mértékben nőtt: a tavalyi 16,2 százalékkal szemben az idén a bútorok 14 százaléka jön importból. Kedves vendéget látott vendégül megyénk Ruben Vartanjan karmester személyében január 22-én és 23-án. A nagy nevű A bútorforgalom idei 8 százalékos növekedésével számol a kereskedelem, amely mintegy 60 féle újdonságot ad piacra. Az új cikkek között van egyebek között a gyermekszoba- és diákszoba- berendezés, a házgyári lakásokhoz való szobaberendezések, négyfajta, eddig exportra gyártott konyhabútor az emeletes gyermekágy és az Othello műbőrgarnitúra, karmester fiatal kora ellenére bejárta Európát, Amerikát mint a moszkvai és taskenti filharmónia karmestere. Nekünk különösen örvendetes, hogy első magyarországi látogatása alkalmával ellátogatott Békéscsabára és január 22-én a Jókai Színházban lépett fel nagy sikerrel. E fellépése előtt Boros Gergely, az MSZBT megyei elnöke köszöntötte. A műsor után Százharmincnyolc észrevétel a termelési szerződések előírásairól — Igény: a gyors informálás Először Magyarországon, először megyénkben Megtartotta első küldöttközgyűlését a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége tegnap, január 24-én megtartotta első küldött- közgyűlését Békéscsabán. A találkozáson a 81 tagszövetkezetből 66 küldött vett részt. A meghívott vendégek között volt Sarkad! István, a párt megyei bizottságának munkatársa, Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, dr. Kovácsy István, a Dél-Békés megyei Területi Szövetség képviselője. A küldött-közgyűlést Gyenes András, a területi tsz-szövetség elnökhelyettese nyitotta meg, majd Balogh Sándor, a szövetség elnöke számolt be a - szövetség [ fennállása óta végzett munkáról. Részletesen beszélt arról a 138 észrevételről, melyet a szövetség termelési szerződések előírásaira tett, s melyekről annak ide- I jén tájékoztatta a tagszövetkeze- , teket. Ezek — amint megjegyezte ! — sajnos, nem egyértelműen reá- I lizálódtak a szerződéskötések al- kaiméval. Balogh elvtárs előadása után j dr. Drágán Iván, a szövetség osztályvezetője a tsz-törvénvről és a földtörvényről, ezek értelmezéséről, és gyakorlati alkalmazásáról mondott előadást. Ezután Nagy Mihály titkár az 1968. évi országos, és a szövetségi területen szervezendő munkaverseny előkészületeiről adott tájékoztatást. ■ Az előadásokat élénk vita követte. Dr. Kardos Elemér, az end- rődi Üj Barázda Tsz jogvédője, és Szilágyi Géza, a körösnagy- harsányiak képviselője főként a pártoló tagság jogi rendezésével foglalkozott, Kontra Illés, a hu- nyai Hunyadi Tsz elnöke a tagszövetkezetek gyors informálásé- !| nak szükségességét fejtegette. Csirik Imre, a füzesgyarmati VöI rös Csillag Tsz elnöke a termelőszövetkezetek vállalatszerű gaz- I dálkodását, és a termeltető vál- ! lalatok kapcsolatát az egyenlő j partner elve alapján elemezte. Kecskeméti Elek, a körösújfalui Rákóczi Tsz képviseletében a gazdasági alapok növelését tette szóvá, Vörös Lajos, a gyomai Dózsa Tsz elnöke pedig az idénymunkák szervezéséhez — repülőgépes növényvédelem — kérte a szövetség segítségét. A küldöttközgyűlés a beszámolók és a vita alapján több határozatot hozott. D. K. a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium diákjai virággal kedveskedtek a szovjet karmesternek. imiiiUKiiiiiimHiiiiiii'imti»»"!" Január ,23-án Vichnál Pál. az MSZBT megyei titkára Gyulán fogadta, a kedves vendéget, aki megtekintette Gyula nevezetességeit; a gyulai várat, a Várfürdőt. a zeneiskola koncerttermét, melyről nagy elismeréssel nyilatkozott. Ezen az estén a békésiek meghívására Békésen a MÁV községi szimfonikus zenekarát vezényelte óriási sikerrel. Megyénk kedves vendége a békési fellépés után elutazott Budapestre. E két' nap alatt nagyszerű szovjet barátot ismer- I hettünk meg a zene területén is. „PARKÍROZÁS-’. Fotó: Esztergály Keve
