Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

IWS. január 24. 5 Szerda Megjelent a Partéiét januári száma A folyóirat vezető helyeb közli Kállai Gyulának, az ifasZMP Gyógykezelik az Erkel-fát, megkezdték a eampingtábor tereprendezését Gyulán Politikai Bizottsága tagjának: Űj lehetőségek a Hazafias Nép­front mozgalomban című írását. A kommunista és munkáspártok februári budapesti konzultatív tanácskozásának jelentőségét méltatja dr. Szűrös Mátyás. A Hí­rek, Események, Évfordulók ro­vatban dr. Münnich Ferencről olvashatunk nekrológot. A lakóházépítési kölcsönök új kamatfeltételeiről dr. Gordon László, az Országos Takarék- pénztár főosztályvezetője, a deb­receni egyetemek pártirányításá­ról Kovács Béla, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság osztályveze­tője ír. A Gyulai Kertészeti Vállalat dolgozói a téli időben sem tét­lenkednek: nap mint nap bok­ros teendők akadnak a szakem­bereknek és a fizikai dolgozók­nak egyaránt. Többek között a téli nyugalmi időben vettek ..gyógykezelésbe” a híres Erkel- fát. A több mint 160 évesre becsült gyönyörű mezei juhar ugyanis belépett az aggkorba. Az elmúlt nyáron erős vihar tépázta ágait s a lombkorona egyharmadát elpusztította. A j kertészeti vállalat dolgozói megtisztogatják a fatörzset, a lombkoronát, levágják a szá­raz gallyakat, s amint kitava­szodik, betonhabarccsal tömik be a sebeket. A természetvédel­mi fává nyilvánított Erkel-fa életét szeretnék minél több év- | re meghosszabbítani. Ugyancsak a téli időt hasz­nálják fel arra, hogy megkezd­jek a tereprendezést a Várfür- jdő közelében kijelölt, campings j tábor helyén. Ügy szeretnék, I hogy a táborozok ideális kör­nyezetben lakjanak. Sok nyíló virág és üdezöld növény tarkít- j sa a bekerített tábort. ; fljándékliangverseny a konzervgyáriaknak Az elmúlt évben igen jó terme­lési eredményeket értek el a Bé- j késcsabai Konzervgyár dolgozói. I A jó munka egyik elismeréséül az üzemi szakszervezeti bizottság Félévi számvetés A kétkezi dolgozók gyermekeinek tanulásáról AZ ISKOLÁK TANULMÁNYI RENDJÉBEN a félévnek nincs különösebb szerepe; nincsenek összefoglalók, s nagyobb ismétlé- lések, egyszerűen folytatódik a szeptemberben megkezdett iskola­év. A második félév azonban tele van sajátos feladatokkal. A taná­rok és a szülők általában ismerik a gyerekek képességeit, tudják, ki tanult a vártnál jobban vagy gyengébben, ki szorul fokozottabb segítségre a hátralevő néhány hó­napban. Egyik-másik osztályban némiképpen más a helyzet.' Az általános és középiskolai első osztályosoknál, valamint a szak­tanári rendszerrel ismerkedő ötö­dikeseknél tulajdonképpen a ké­pességek kitapogatása folyt az el­ső félévben, s igazán csak ezután tudják „testre szabni” a támoga­tást. Ami pedig a végzősöket ille­ti: a második félév egyik legna­gyobb feladata lesz pályaválasz­tásuk irányítása és megszervezé­se. A továbbtanulási és elhelyez­kedési kérdőívek kitöltését, a fia­talok pályairányítását nagy körül­tekintéssel kell végezniük mind a pedagógusoknak, mind pedig a szülőknek. A nevelőknek őszintén kell beszélniük a szülőkkel, s reá­lis képet kell rajzolniuk a gyere­kekről a pályaválasztási javasla­tokban is. A FIZIKAI DOLGOZÓK GYE­REKEINEK TÁMOGATÁSA — miként általában a tanulás segí­tése — egész éves, állandó feladat. Most, a második félévben mégis több figyelmet kell rájuk fordí­tani, hiszen a tananyag összefog­lalása, az összefüggések megmu­tatása és megértetése erre az idő­szakra esik. Az otthoni segítés hiányát vagy fogyatékosságait nagy tapintattal ki kell egyenlíteni, mert ezekről nem tehetnek a kétkezi dolgozók gyerekei. Mindez nem jelent va­lamiféle új privilégiumot, csupán egyszerű pedagógiai kötelesség, sőt erkölcsi, becsületbeli dolog azon munkálkodni, hogy a fiata­lokon kívül álló gátló körülmé­nyek hatása csökkenjen. SEGÍTSÉGRE SZORULNAK a fizikai dolgozók gyerekei a pályán választásban is. S e támogatás legfőbb alapja a nyílt, őszinte be­széd lehet. Őket is le kell higgasz- tani, ha illúziókat kergetnek, de beszélni kell velük akkor is, ha képességeik többre jogosítja fel őket. Mert a kétkezi dolgozók gyerekei közt még mindig elég so­kan vannak, akik a jó bizonyít­vány és a kiváló képességek bir­tokában sem mernek egyetemre jelentkezni. Hasonlóképpen vagyunk a gim­náziumokkal is. Elismert, hogy az egyetemi, főiskolai felvételekhez, tehát a felsőfokú továbbtanulás­hoz szükséges közismereti tár­gyakban általában többet tud nyújtani a gimnázium (különösen a szakosított tantervű), mint a szakmai képesítést is adó iskolák, s a munkásszülők többsége mégis az utóbbiakba adja a legtehetsé­gesebb gyerekeit is. Ezekbe Írat­ják őket, mondván: ha nem sike­rül az egyetemi felvétel, hát le­gyen szakképzettség a kezükben. S közben nem js gondolnak arra, hogy esetleg azért estek ki az egyetemi helyekért folyó verseny­ből, mert a felvételi vizsga tár­gyaiból eleve kevesebbet nyújtott a választott középiskola. Ezért jo­gos a kérés: lehetőleg mindenkit — de különösen a munkás-pa- rasztfiatalokat — a képességeik­nek megfelelő helyre irányítsa­nak. PERSZE AZ EGYETEMI FEL­VÉTELIG, vagy az elhelyezkedé­sig még hátra van az érettségi; s az egész félév, mégpedig a maga megszokott — de remélhetőleg rutinossá nem váló — munkájá­val. Sokat, nagyon sokat tehetnek még a szülők és a pedagógusok a fiatalokért. Ki kell használni minden lehetőséget, hogy az év­végi bizonyítvány — amely a mostanival ellentétben nem csu­pán „belső használatra” szól majd — jobb legyen, mint az első fél­évi, s örömet okozzon mind a gyereknek és a szülőnek, mind pedig a pedagógusoknak. j kezdeményezéseként ajándék­hangversenyt rendeznek a Me- j gyei Művelődési Ház szimfonikus zenekarának közreműködésével. A zenekart Sárhelyi Jenő kar­nagy, a zeneiskola igazgatója ve­zényli, aki az egyes műsorszámok előtt ismertetést ad. A hangver­senyt január 26-án a délelőtti műszak után a gyár szocialista brigádjainak és dolgozóinak tisz­teletére rendezik. Csehszlovák előadóművészek megyénkben A Budapesti Csehszlovák Kul- | túra és a Megyei Művelődési Ház ! január 27-én és 28-án csehszlovák előadóművészek közreműködésé­vel kamarakoncertet rendez Bé­késcsabán, Orosházán és Mező- megyeren. A koncerten a Prágai Filhar­mónia szólistái: Marie Knopková zongoraművész, Jitka Slavicková énekes és Gtakar Bretsneider klarinétművész lép fel. Az első koncertet január 27-én délután fél 4 órakor Békéscsabán a mű­velődési házban rendezik, s ez al­kalommal „Prágai kertek” cím­mel fotó-kamarakiállítást is be­mutatnak. Este 7 órakor Mező- megyeren a művelődési otthon­ban, 28-án, vasárnap délután 4 órakor pedig Orosházán a zeneis­kola nagytermében lépnek fel csehszlovák vendégeink. Tóth László mm &/JI& Osviza’jíilssüás nélkül kapható! Á külföldről importált típusokkal azonos értékű! EPL típusú 3,5 tonnás közúti légiékes pótkocsi — mind-a 4 kerékre ható lég­fékkel felszerelt — ön- és vontatási súlya ala­csony — ömlesztett vagy darabos áru gyors szállítására ki­válóan alkalmas — rakfelülete 8 m2 — Csepel vagy ZIL gépkocsi típusokhoz kapcsolva hasz­nálható — hasznos teherbírása 3,5 tonna KAPHATÓ: A UTÓ KÉR Űj BUDAPEST, XIII., Gogol u. 13. Rikk Károly, Sirató Rudolfné PH—500 típusú- 5 tonnás hosszanyagszállító utánfutó — két tengelyes kivitelű — mind a 4 kerékre ható lég­fékkel felszerelt — önsúlya kicsiny fordulási helyszükséglete csekély mindennemű szálanyag szállítására alkalmas hasznos teherbírása 5 tonna Autó Osztály Telefon: 494—738, 294—698. 51 A RknmüM HMU01WK Mezei csokor Zenekutatók rég „kinyomoz­ták” és nyilvánosságra hozták, hogy legyen a muzsika „köny- nyű” vagy „nehéz”, mai, vagy klasszikus, legmaradandóbb, leg­sikeresebb termelésének javához az alapot, az ihletést a népi dalok, dallamok, a nép alkotta muzsi­ka adta, és adja. A sok közül egyik jellemző példa Glinka (1804—57), az orosz nemzeti zene megteremtője, aki műveiben fontos szerepet biztosított a nép­zenének vagy a mi Liszt Feren- cünk, Bartókról. Kodályról nem is szólván, ök témában, motí­vumokban, kimeríthetetlenül gazdag kincsesbányára bukkan­tak a daloló, nótázó, ballada- és rigmu,smondó falusi világban. Műveik is ezt tükrözik. Theodo- rakisz világsikert ért filmzenéje görög népi dallamkincsből táp­lálkozott. Gershwinnek, a szim­fonikus jazz megteremtőjének a zenéje (az amerikai jazz általá­ban) a néger zenefolklór ado­mányaiból nőtt önállóvá. Ifjú magyar slágerszerzőink is gyak­ran és örömmé) folyamodnak népi szöveg és muzsika áthang- szereléséhez, változatosság és sikerfokozás céljából. Jó érzés tapasztalni, hogy az ősi nyersanyagot még nem kell innen-onnan, valahonnan keser­vesen előásni, hála a nagy gyűj­tőknek és hála a még élő, daloló „kincsesbányáinknak”. A televí­zió, de különösen a rádió gyak­ran és kedvvel ízesíti műsorait magyar és cigánydalokkal, népi hangszeres muzsikával. Ezt tette a múlt hét végén is. Élvezet volt hallani a túrkevei cigányegyüt­test. Nők, férfiak, vegyeskórus­sá melegedetten, magyar és ci­gánynótákat énekeltek annyi bájjal, őszinte átéléssel, hogy az ember szinte érezte a füstsza­got, mely az általuk körülült ta- nyatűzhelyből a szabadkémény felé iramodott. Aztán Kovács János, Bárácz György és ifjú Bárácz György, a népi hangsze­rek ismert szerelmesei, a ma már ritkán szereplő okarinán, dudán és tamburabrácsán ját­szottak már-már elfeledett dal­lamokat. Külön élményt jelen­tettek Kovács Antal bácsinak, az ismert püspökladányi népi énekesnek a cigánydalai. Mintha pillanatnyi érzések hatására ott, helyben maga szerzetté, fogal­mazta volna azokat. Aztán mint­ha felfordították volna a stílus- rendé^ Woldschein Ferenc, me- cseknádasdi népművész harmo­nikáján igazi „schrammeln” és „jodell” hangulatú muzsika vál­totta amazt. A „schwobische”- kedély hopplázott, juhézott és keringőzött a harmonika billen­tyűm népi vidámsággal. Aztán a bemondó Végegyházát konfe­rálta. A megyénkben községből Kanalas Teréz ömlesztetté kísé­rő társaival együtt a mikrofon­ba a cigánydalok legszebb kin­cseit, a vad ritmusútól a bána­tos hangvételűig. Aztán a szom­szédos Pitvaros népi együttese, vegyeskórusa énekelt Steiner Béla vezényletével magyar és szlovák dalokat, vígakat, szomo­rúakat igaz átéléssel. l H. K. q iv°b@n léifjfcuk MELISSA Kritikai életünkre jellemző, hogy leginkább a kiemelkedő produkciókat méltatja csak, és jó néhány kevésbé rangos, de a közönség körében nagy érdek­lődést kiváltó mű megjegyzés nélkül marad. A múlt heti televízió-prog­ramból, kétségtelenül a Melissa című háromrészes krimi volt a sláger, s pusztán csak ez a tény inspirált e cikk közzétételére. Az utcán és a hivatalokban min­denki a gyilkos személyét talál­gatta, azt, hogy kinek állhatott érdekében túlvilágra küldeni ezt a szép és hideg nőt. A nézők többsége, a bűnügyi sorozat egy- egy adásának megtekintése után bekukkantott az ágy alá, har­madszor is kipróbálta, vajon jól bezárták-e az ajtót, mert ugye, nem lehet tudni... A Melissa is, mint legtöbb kri­mi, a jól bevált, klasszikus re­cepthez folyamodott. Adva volt egy gyilkosság (majd még egy) és ehhez kellett felkutatni az in­dítékokat s persze a tettest. A gyanúsítottak körébe az egész szereplőgárda belefért, még a póztalan, roppant kimért Carter felügyelő is. Az egész történet a zsarolásra épült, kissé ingatagon és nem eléggé meggyőzően. A néző nem érzi reálisnak a szereplőket moz­gató indítékokat, az egész Sztori a levegőben lógott. Egy krimi akkor igazán krimi, ha a logika szigorú szabályaira épül, ha a cselekményszövés nem megy az éx-thetőség rovására. Ügy gon­dolom, a Melissa nem tett teljes­ségben eleget ezeknek a követel­ményeknek, a néző kissé csaló­dottan állt fel szombat este a készülék mellől. Az első két rész izgalmas problémafeltevés után az Angyalon és Belphegoron „nevelkedett” közönség elfogad­hatóbb megoldást várt. Ami mégis pozitív irányba bil­lenti a tetszés, nem tetszés mér­legét, az az egész produkció jó ritmusú cselekmény-bonyolítá­sa, és a szokványos történetet játszó, jó érzékkel összeváloga­tott szereplőgárda színészi tel­jesítménye. Gondoljunk csak a Forstert megszemélyesítő Tony Brittonra vagy a Carter fel­ügyelő roppant hálás szerepét játszó Brian Wilde egyszerű esz­közökkel megformált figurájá­ra. —br—

Next

/
Thumbnails
Contents