Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-24 / 19. szám
Világ proletárja!, egycsßTjcief7 1968. JANUÄR 24., SZERDA Ära 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM A tisztességtelen haszon visszaüt A frissen kapott önállóság a gazdasági élet új működési rendje mindenekelőtt a jobb, hatékonyabb munkára ösztönzi a vállalatokat. A dolgozó emberek úgyis, mint termelők, úgyis, mint fogyasztók, máris észlelik ennek kedvező jeleit. A családi vagy baráti beszélgetésekben többnyire mégsem e kedvező jelek taglalása elsősorban a téma, hanem az a kérdés, hogy a nyereségért folyó verseny hevében n^m kerülnek-e „bevetésre” erkölcsi normáinkkal összeegyeztethetetlen „fegyverek”. Más szóval: egyes vállalatok olykor visszaélve jogaikkal, nem gyarapítják-e nyereségüket tisztességtelen eszközökkel elért haszonnal is. Az emberek leginkább ár-felhajtásra, minőségrontásra, kalkulációs bűvészkedésekre gondolnak, mint olyan eszközökre, amelyekkel a vállalat a fogyasztók, a felhasználók rovására meg nem érdemelt hasznot vághat zsebre. Az aggodalmakkal átszőtt töprengések hallatán, az embe- bernek könnyen támadhat olyan benyomása, mintha itt valami merőben új veszélyekkel védtelenül állnánk szemben. Mindenekelőtt talán nem árt emlékeztetni arra, hogy — minden ellenkező feltételezéssel szemben — a korábbi tervutasításos gazdasági mechanizmus sem zárta ki a tisztességtelen haszon- szerzésre irányuló, gyakran nem is eredménytelen törekvéseket. Kell-e emlékeztetni á vásárlókat a hirtelenében hiánycikké vált, majd némi módosítással drágábban forgalomba hozott árucikkekre? Netán azokra a fogyasztási cikkekre, amelyek a korábbi áron, de — finoman szólva — folyamatosan mérséklődő minőségben kerültek a boltokba? Tény tehát, hogy a manipulációs — lényegében törvény- ellenes — törekvések, a szabályok kijátszása a gazdaságira-. nyitás bármilyen rendszerében lehetségesek. Másfelől az sem vitatható, hogy — bár a vállalatok az új szabályokon alapuló nyereségnövelési érdekei kétségkívül táplálhatnak bizonyos spekulációs szándékokat — ezek korántsem érvényesíthetők „szabadon”. Más szóval: a vállalati önállóság korlátlanul nem „terjeszkedhet” a társadalmi érdek rovására. Bizonyos leegyszerűsítéssel három csoportba sorolhatók azok a korlátok, amelyek — ha nem is „légmentesen” — útját állhatják a szocialista gazdasági rendszertől idegen szándékok megvalósulásának. A társadalmi korlátokat he- helyénvaló elsőként említeni, amelyről manapság mintha a szükségesnél kevesebb szó esne. Pedig igazán jól ismert tény: vállalataink vezetőit a szocializmus eszméihez, gyakorlatához leghűbb, legönfeláldozóbb emberekből tulajdonosi minőségben a szocialista állam választja ká. bízza meg és ellenőrzi a társadalmi szervek, mindenekelőtt a párt- és szakszervezeti szervek segítségével. Nem táplálunk illúziót: lehetnek és valószínű, lesznek is közöttük olyanok, akik megfeledkeznek majd arról a körülményről, hogy nem akármiféle, hanem egy szocialista vállalát vezetői, akik minden tevékenységükért erkölcsileg, politikailag és egzisztenciálisan Is felelnek megbízóiknak, felelnek annak a kollektívának, amelynek az élén állnak. A derékhad azonban, ahogyan eddig, ezután is méltó lesz a bizalomra Aki mégis méltatlanná válna, előbb vagy utóbb érezheti majd, hogy a szocialista vállalat nem hitbizo- mány, nem lehet tartósan a társadalom érdekei ellen igazgatni. A gazdasági korlátok sem ismeretlenek már a közvélemény előtt Azokról a közgazdasági „játékszabályokról” van itt szó, amelyek áthágása szinte automatikusan maga után vonja a „böjtöt” is, ha engedve az alkalom csábításának, nyereségük növeléséért spekulációs eszközökhöz nyúlnak. A vállalat hírnevének elvesztése a vevők bizalmának megrendülése, forgalmuk meredek zuhanását idézheti elő, s az így keletkező veszteség összege végül is sokszorosan meghaladja majd a tisztességtelen úton elért nyereség összegét. S a piac szigorú bíró. Nem irgalmaz még a monopolhelyzetben levő vállalatoknak sem. A kereskedelem fokozott importja adott esetben a legkörmönfontabb spekulációs számításokat is keresztülhúzhatja, és az ügyeskedők hoppon maradnak. A fogyasztókat károsító gazdálkodási módszerek ellen sokrétű jogi védelmet is nyújt az új gazdaságirányítás. Ide sorolható mindenekelőtt az, hogy a hatósági árszabályozás körébe tartozó termékek esetében az ár meghatározott kötelező minőségi követelményekhez kapcsolódik, amelyeket szabványok vagy más előírások rögzítenek. (E kategória ú.i termékeit forgalom- bahozatai előtt ezután is kötelező minőségvizsgálatra kell küldeniük a vállalatoknak.) Másrészt: az ellenőrzési rendszer, amely bizonyos jogi szankciókkal is párosul, felfedi, és a cselekménnyel arányosan bünteti a tisztességtelen haszonszerzést. A szabad — tehát az eladó és az értékesítő vállalat megegyezésén alapuló — árak esetében természetesen bonyolultabb a jogi védelem. Nyilvánvaló . ugyanis, hogy a tisztességtelen haszon fogalmába nem sorolható önmagában véve sem az áremelés — amelyhez meghatározott féltételek között a vállalatnak joga van — sem az esetleg kimagasló vállalati nyereség Köztudomású, hogy a gazdasági reform egyik célja éppen az volt hogy a termelő vállalatok jó munkájukkal magas nyereségre törekedjenek, s hogy — a szabadáras cikkcsoportokban — az árbevétel növelése is ösztönözze őket a hiányok csökkentésére és megszüntetésére. A Büntetőtörvénykönyv jogszabályai is, szólnak a tisztességtelen haszonszerzésről, az olyan ár kikötésével vagy elfogadásával elkövetett bűncselekményekről, amelyek a méltányos hasznot meghaladják. A jogszabályi védekezéshez tartozik ajz is, hogy a tisztességtelen módon szerzett haszon felderítése esetén külön bírsággal sújtják a vállalatot, s tegyük hozzá; ez az egész vállalatot, minden dolgozóját anyagilag érzékenyen érinti. T. A. M A: Mi történt a Gronlandan lezuhant amerikai bombázóval? Húszesztendős a magyar-román barátsági szerződés Húsz évvel ezelőtt írták alá a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést, amely kifejezte a két ország viszonyában bekövetkezett fordulatot. Kapcsolatainkat új alapokra építettük, a két nép képviselői lerögzítették: az új Románia és az új Magyar- ország a szomszédságot a barátság és a testvéri együttműködés szellemében kívánja hasznosítani. Az 1948. január 24-én aláírt szerződés fordulatot jelentett Románia és Magyarország kapcsolataiban. A proletárinternacionalizmus szellemében alakítottuk ki politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünket, hogy az itt élő népek egymásra találjanak, a letűnt rendszerek által táplált ellentéteket és gyűlöletet felszámoljuk. A barátsági szerződés, amelynek most évfordulóját ünnepeljük, hasznos szolgálatot tesz a j magyar és a román nép, a két ál- j lám szoros együttműködése, a szo- j cializmus és a világbéke ügyének. Kizvetett exportra termelésből, ispert-pétlásból négy és fél millió forint A vállalatok é* a termelőszövetkezetek igénylik a KETI-kirendeltség szolgáltatásait A Kisipari Exportra Termeltető Iroda Békés, Csongrúd és Bács-Kiskun megyei kirendeltségével kapcsolatban álló kisiparosok tavaly jelentős részt vállaltak a közvetett exportra termelésből és az import-pótló tevékenységből. Amint dr. Balázs Andrástól, a kirendeltség vezetőjétől megtudtuk, a múlt évi tervük 3 millió 450 ezer forint volt. Az igények növekedése és a munkaellátottság javulása azonban ennél jóval többre ösztönzött. Ennek eredményeként a tervet jelentősen túlteljesítették, s a múlt esztendőt végül is 4 millió 580 ezer forintos forgalommal zárták. A vállalatok, a terrpelőszövet- kezetek egyre jobban és'többször igénylik munkájúkat, szolgáltatásaikat, s bízzák meg őket speciális megrendelések teljesítésével. Nos, a kisiparosok zöme becsülettel eleget tett kötelezettségeinek, s csak elvétve fordult elő, hogy nem tartptták be a határidőt. A jövőben azonban erre is szigorúan ügyelnek, hogy elkerüljék az esetleges kötbérezést, ugyanakkor pedig az eddig megszerzett megbecsülést megóvják. A múlt évi eredményekből Békés megye kisiparosai is példásan kivették a részüket. Az éves terv teljesítéséből való részarányuk csaknem 1 millió 300 ezer forintot tett ki. Ebből is kiemelkedő volt az itt készült nyolc dug- hagymaszedő gép. amelyeket a termelőszövetkezeteknek, illetve a SZÖVÉRT-nek gyártottak, A Kennedy-fok ! A tervek szerint az Apolló—5 Sópek értéke megközelítette az Úton a pilóta nélküli lioldkabin Több órás késedelem után hét- ; segítségével akarják az amerikaifőn, magyar idő szerint 23 óra 48 perckor, felbocsátották a Ken- nedy-foki támaszpontról az Egyeak a Holdra eljuttatni első űrhajósukat 1969 derekán. A UPI megemlíti, hogy az sült Államok pilóta nélküli hold- Apolló—5 nem „áramvonalasíhabinját, az Apolló—5-öt. A több- tott” űrkabin. Inkább hatalmas órás késedelem oka, hogy műszaki zavarok támadtak a holdkabin hűtőberendezésében. A 4500 kilogrammos Apolló— 5-öt hatalmas, 18 emelet magas Satum—1 rakéta juttatta el Föld körüli pályájára. A kabin irányító berendezéseit űrhajósok helyett robotpilóta működteti, amelynek a tervezők a „műszaki gyerek" becenevet adták. A holdkabint sikeresen leválasztották a Satum—1 rakétáról, amikor azonban a Földről rádióutasítást adtak a leszállást biztosító rakétahajtómű bekapcsolására, a hajtómű 38 másodperc helyett csak négy másodpercig működött, majd leállt. Később ezt a zavart sikerült kiküszöbölni. Sikeresen próbálták ki a félszállási manővert is. Arról van szó, hogy a Föld körüli pályán kellett az Apolló—5-nek végrehajtania a Hold felszínére történő leszállást és az onnan való felszállás manővereit. Figyelembe véve mégis azit, hogy nem minden történt a programnak megfelelően, az űrhajózási szakemberek elhatározták, hogy az űrrepülést meg- I hosszabbítják' és újabb kísérleteket végeznek el. Bár a NASA (amerikai űrhajózási hivatal) tisztviselői a kísérletet egészében véve sikeresnek minősítették, elismerték, hogy ha űrhajós tartózkodott volna az Apolló—5 űrkabinjában, akkor nyomban leszállási parancsot adtak volna neki. bogárhoz hasonló, hosszú lábak meredeznek belőle, magassága hat és fél méter, szélessége négy méter 60 centiméter. Az űrhajó feladatai közé tartozik a leszálláson és a felszálláson kívül az is, hogy „gondoskodjék a maga ki- lövőrampájáról” (a Hóid felszínén vagy — rendkívüli körülmények esetén — a világűrben). Az Apolló—5 amerikai holdkabin 7.55 óra után befejezte rendeltetésszerű keringését a Föld körül. Az utolsó körben még egyszer — földi utasításra — bekapcsolták az űrhajó hajtóműveit. Ez alkalommal a kísérlet sikeres volt, a rakétahajtómű hat percen árt működött. Az AP szerint a program lezárultával az űrhajót sorsára bízták, a UPI feltételezi, hogy a Föld légkörébe kerülve az Apolló—5 „tűzhalált halt”. egymillió forintot. Ezenkívül kö- nyökös csatlakozókat, T-elágazó- kat, koronás anyákat, gépalkatrészeket, villamosenergia -regisztráló készülékeket készítettek a megrendelő vállalatoknak, valamint galvanizálással is hozzájárultak a különféle exporttermékek előállításához. Az igények kielégítését) különösen a tömegmunka jellegű, kisméretű alkatrészek gyártását, megmunkálását nehezíti, hogy 'nein mindegyik kisiparos rendelkezik megfelelő gépi berendezéssel. Ezen úgy szeretnének a jövőben segíteni, hogy a vállalatoknál kiselejtezett, de még használható egyes gépeket próbálják megvásárolni. A kirendeltségvezető tájékoztatása szerint az idei esztendő — bár még nincsen végleges tervük — jól kezdődött. Több vállalat kereste fel már őket, s pillanatnyilag a közvetett exportra termelés megrendelés értéke meghaladja a félmillió forintod P. P. Amerikai kémhajót fogtak el a KNDK felségvizein Washington j Az AP amerikai hírügynökség Az amerikai hadügyminiszté- I kedden délután idézte a phenjani rium szóvivőjének bejelentése szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság parti őrségének naszádjai kedden a Pueblo nevű „felderítő, könnyű segédhajót”, amelyen 83 főnyi személyzet tartózkodott, a Keleti-öbölben fekvő Vönszan kikötőjébe kísérték. rádiónak az incidenssel kapcsolatos közleményét, amely szerint a KNDK haditengerészetének egységei kedden elfogták az amerikai imperialisták egyik fegyveres kémhajóját, a hajó megsértette a KNDK felségvizeit és ellenséges tevékenységet folytatott.
