Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
VMS. január 21. 3 Vasárnap Törvénw — Helyi hi#*«*' Újabb vonalszakaszokon ingajáratok Sajtótájékoztató a korszerű vasúiról A z új termelőszövetkezeti törvény százezer körüli parasztcsaládot érint megyénkben. Jórészt ezzel magyarázható az a figyelmesség, amely eltölti az embereket a törvény megismerésében. Az új. törvény lényegében^ törvényes rangra emeli a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében elért eredményeinket. Kifejezi a parasztság egységes akaratát a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére olyan társadalmi és gazdasági körülmények között, amikor valamennyi tsz szervezésében, működésében, irányításában és ellenőrzésében mindjobban a vállalati tényezők dominálnak. A törvény azonban csak körvonalaiban határozza meg a termelőszövetkezetek főbb jellemzőit, elveket, sajátosságokat. Így módot ad a főbb elvek helyi értelmezésére, a tényleges gazdálkodás, a szervezeti élet továbbfejlesztésére. I gen sok tsz-ben túljutottak a tsz-törvény ismertetésén. Ezt tapasztaltuk a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz- ben, Kaszaperen, Körösladány- ban és máshol is. Több helyen a törvény szellemében bizonyos részintézkedéseket tettek. Máshol viszont, főként azokban a kérdésekben, melyeket a törvény a tsz-alapszabály hatáskörébe utal, javaslat, állásfoglalás született. Közös gazdaságainkban e javaslatok kritikai felülvizsgálása után látnak hozzá a tsz anyagi lehetőségeihez, a helyi szokásokhoz mért alapszabály-tervezet összeállításához. Ezeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy többségük reális elképzelést tükröz. Jól rögzíti a szövetkezeti mozgalom helyi eredményeit, konkrétan meghatározza a szövetkezet és a gazdák jogát, kötelességét, helyét, szerepét, feladatát a további munkában. Akadnak azonban olyan tsz-ek is, ahol az önállóság értelmezésében — eddig legalábbis — eltértek vagy nem vették figyelembe a törvényben közkézre adott rendelkezéseket. Különösképpen nem foglalkoztak vagy csak most kezdenek hozzá az 1967. évi III. törvény tanulmányozásához, az Kedvező gazdasági eredményeket értek el 1967-ben a ka- muti Béke Tsz-ben. A csaknem 6 ezer hold szántóról 49 millió forint értékű árut termeltek. Terven felül 5 és fél millió forinttal gyarapították 1967. elképzeléseiket. Az 5 és fél millió forint értékű áru előállítására csaknem kétmillió forint költség jut. A terven felüli bevétel többi részét az 1968-as év temelési kiadásaira tartalékolják. A gazdaságirányítás új rendszerének első heteiben úgy haalapszabály készítéséhez. Ezeket a tsz-eket járva olyan érzése támad az embernek, hogy az alapszabályt a korábbi módszerrel állítják össze. Kimásolják a tsz- törvény fontosabb rendelkezéseit, ! elsiklanak olyan lehetőségek mellett, mint amilyeneket a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében egy-egy határozatképes rész- közgyűlés nyújthat bizonyos speciális feladatot ellátó szervezeti egység munkájában. De így lehet ez más esetekben is, melyeket a törvény és végrehajtási utasítása az Alapszabály hatáskörébe utal. Következésként elmondhat j uk: nem. azoknak a tsz-eknek lesz mintaszerű az alapszabálya, melyek kimásolják a tsz-törvényt, hanem azoknak, melyek a jogszabályban biztosított lehetőségeket a jól bevált helyi eljárásokkal kibővítik. V itatott téma az alapszabály összeállításának, fogalmazásának módja is. Kétségtelen, hogy szövetkezeti vezetőink egy része nem tulajdonít különösebb jelentőséget a tsz működését szabályozó helyi intézkedések fogalmazásának, összeállításának, az alapszabály szerkesztésének. Vannak, akik saját elképzeléseiket eléggé darabosan vinnék közgyűlés elé. Nem valószínű, hogy ezek az elképzelések reális anyagi alapokon nyugszanak. Minden tsz-ve- zetőnek és gazdának egyaránt számolnia kell azzal, hogy a közgyűlésen elfogadott alapszabály egy-egy közösség törvényerejű alkotmánya! Hogy ennek áttekinthetőségét már a készítés idő- 1 szakában megvalósítsák, elengedhetetlen követelmény: az 1)67. évi III. törvény felépítésének követése, kiegészítése ott, ahol erre a rendelkezés módot ad. Éppen ezért a rendelet egyes pontjainak kiegészítésénél helyes lenne utalni a törvénynek arra a paragrafusára, a kormány rendeletére, a miniszter végrehajtási utasítására, melyet a helyi adottságokkal bővítenék. Történetesen a munka megszervezése, és díjazása fejezetben a 89. paragrafus arról szól, hogy a szervezeti egységek létesítéséről az alapszatározott a tsz vezetősége, hogy önálló jogászt állít be a rendelkezések értelmezésére, magyarázására, jogtanácsadásra. Ezzel egyidőben a viszonylag nagylétszámú — 27 tagú — vezetőséget 17-re csökkentik. Két vezetőségi ülés között pedig az üzemi vezetés hatéko- [nyabbá tételére törekszenek. A I szövetkezet üzemegységei, segédüzemágai az eddigiektől eltérően nagyobb önállóságot , kapnak a gazdálkodás szervezésében, a feladatok ellátásá- I ban. j bályban megállapított keretek i között a vezetőség határoz. Ez azt jelenti, hogy az alapszabályban meg kell határozni azokat a kereteket, melyek között a vezetőség eljárhat üzemegység — feldolgozó üzem — brigádszervezésben, létesítésében. Ha \törté- netesen valamely szövetkezetben i foglalkoznak új üzemág szervezésének gondolatával — a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz többek ; között cirokseprűkötő üzemágat szervez — akkor helyes, ha törvény kiegészítését azzal kezdik, hogy a VIII. fejezet 89-es paragrafusának kormányrendeletére hivatkoznak, s ezután írják le határozatukat. A szerkesztésnek ez a módja áttekinthetővé teszi az alapszabályt, mellőzi a III. törvény kimásolását, megkönnyíti a helyi rendelkezések értelmezését, nem okoz különösebb gondot az ellenőrzés, a jogtanácsadás. B izonyos tekintetben újszerűén hat a tsz-törvény, és az ezt kiegészítő alapszabály rendelkezése előbbi színvonalon való összegezése. Ez azonban csak a termelőszövetkezetekben lehet új, hiszen az ipari vállalatok dolgozóinak kollektív szerződését — melynek alapja a Munka Törvénykönyve — 1968-ra lényegében az előbbi módszerrel készítették. A szakszervezetek és a vállalati központok nem véletlenül választották ezt a módszert: jó, gyorsan áttekinthető. Az egyszerű emberek is megértik, hogy többek között a fizetett szabadsággal kapcsolatban mit ír elő a törvény, s e lehetőségen belül az adott üzemben hogyan gazdálkodnak. Ez a módszer a tsz-ek- ben is követésre méltó, hiszen a tsz-törvény értelmében az alapszabályban — üzemi vonatkozásban — konkrétan kell meghatározni a szövetkezet működésének rendjét, a tagok fontosabb jogait, kötelességeit, a háztáji gazdálkodás irányelveit, a jövedelem felhasználását, a munka díjazását, a választott szervek munkáját, hatáskörét és egyebeket. A szövetkezet működését szabályozó főbb rendelkezéseket az alapszabály jóváhagyása után követi a szervezeti egységekben — a fő- és segédüzemágakban — az ügyrend és a munkarend kialakítása. Ezek a fő- és segédüzemágak éves termelési, költségvetési terven alapulnak, alapszabályon belül konkrétan tartalmazzák egy-egy gépműhelyben, magtárban, istállóban, kertészetben, üzemegységben, irodában és máshol a munkarendet, az üzemáp szervezeti felépítését, a vezetők és a beosztottak hatáskörét, jo gát, kötelességét. A z új szövetkezeti törvén?’ tehát módot ad a termelésszervezés, szervezeti élet, helyi, sajátom módszereinek, eredményeinek alapszabályba vételére. Nem vé letlen tehát, hogy tsz-gazdáin' körében az 1967. évi III. törvény kedvező fogadtatásban, tanulmá nyozásban részesül. Nem vélet len, hiszen ez az alapokmány a törvény rangjára emeli a termelőszövetkezeti mozgalomban elért országos és ImM eroHr inket. Dupsi Károly A KÖZELMÚLTBAN Lándner József, a MÁV vezérigazgató-helyettese sajtótáj éikozta tóin ismertette a vasút tavalyi munkáját, idei terveit és feladatait. Nem célunk az országos tapasztalatok összegezése (ezt ugyanis a fővárosi lapok már megtették), mivel szép számmal elhangzott megyénk közlekedési helyzetével kapcsolatos tény, terv és elgondolás is. Márpedig ezek igen figyelemreméltóak, hiszen akárcsak az országban mások, itt ezek az évről évre korszerűsödő vasúti ( közlekedés, a fejlődő személy- és áruszállítás hírnökei. A tavalyi műszaki fejlesztés keretében a Tiszatenyő és Gyoma közötti vonalszakaszon üzembe helyezték az új biztosító bérén- j dezést. Ez már nemcsak a korszerű közlekedés egyik fontos tartozéka, hanem egyúttal a biztonságosabb közlekedés mai színvonalú eszköze is. De hasonló célt szolgál az állomások és megállóhelyek világításának korszerűsítése is, amire tavaly csaknem 14 j és fél millió forintot fordítottak i az országban, ugyanakkor a javításra és felújításra további 13 millió forintot költöttek. Mindez — amiből megyénk is részesült — sokat javított a vasutasok amúgy is állandó veszélyekkel és balesetekkel fenyegető munkafeltételein, egyúttal pedig az éjszakai rakodásokat is jelentősen megköny- nyítette. Persze ezután is lesz még mit korszerűsíteni, mivel nem egy helyütt — esős, sáros Időben — szinte megközelíthetetlenek a rakterületek. Márpedig így egyformán nehéz a dolga az embereknek, a rakodógépeiknek és gépjárműveknek. A MÜLT ESZTENDŐBEN, szeptember elsejével a darabáru közútra terelésével megyénkben is sor került az ezzel kapcsolatos közlekedéspolitikai irányelvek gyakorlati végrehajtására. Ugyanis a vasútállomások darabáruforgalmát ennek megfelelően körzetesítették, ezzel pedig egységes MÁV—AKÖV darabárufuvarozási rendszer valósult meg. Amint már nem egy megyei szállítási bizottsági ülés alapján megírtuk, ez az áttérés nem volt zökkenőmentes. Ám, amint a tapasztalatok bizonyítják, megvan ennek a fuvarozási rendszernek a létjogosultsága. A MEGKEZDETT vasútkorszerűsítés az idén tovább folytatódik, hiszen a közlekedés iránt a növekvő személy- és áruforgalom egyre nagyobb és magasabb követelményeket támaszt. Nem hiába mondta Lindner elvtárs a következőket: Az új gazdasági évben az utazóközönség részére közkedveltté, vonzóvá kell tenni személyszállításunkat. El kell érni, hogy a vasúti személyszállítás pontossága, kulturáltsága, dolgozóink udvarias magatartása ne csak a vasút hírnevét növelje, hanem az utasok számát, a vállalati nyereség tömegét is fokozza. A követelmények nem újak, ám most különösen időszerűek, mivel a közlekedési ágazatok között egyre erőteljesebben kibontakozik a verseny. Márpedig mindennek j az utas igényeinek kielégítése, I kedvébe járása a célja. És ez nem I is olyan könnyű. Éppen ezért határozta el a MÁV, hogy a belföldi forgalomban az idén főleg a városközi összeköttetések meggyorsítására és a távolsági utas- forgalom fokozatos megjavítására törekszik. Az 1968'69. évi menetrend szerint ennek egyik módszere lesz az ingavonatok újabb vonalszakaszokra való kiterjesztése. Ezt megyénkben a Békéscsaba— Kötegyán, a Békéscsaba—Köte- gyán—Mezőhegyes és a Békéscsaba—Orosháza közötti vonalszaka- > szón tervezik. KORSZERŰSÖDÖTT, s az új esztendőben tovább korszerűsödik a vasúti közlekedés. A menetidő csökkentése, az új vonóerő és személykocsik üzembe helyezése, a tervezett műszaki fejlesztés megvalósítása mind-mind ezt a célt szolgálja, Ezt pedig csak üdvözölni lehet annak a csaknem 420 millió utasnak a nevében, aki tavaly vonatra ült. P. P. „Elvarázsolt" üzem Bizonyára más is meglepődne, ha egy üzemnek csak a „hűlt helyét” találná. Micsoda varázslat ez? A minap ilyen meglepetést okozott az Eleki Vegyesipari Ktsz textilfeldolgozó üzeme, amelynek ugyan a helye megvan, de már hetek óta nincs benne élet. Igaz. hogy csak nemrég született, de „dobogott a szive”, tavaly ősszel 40 asszony dolgozott benne. A ktsz elnöke nem tudja, mitévő legyen. Gyárt ez a szövetkezet bútort meg egyebet, házat épít és szolgáltató tevékenységet is folytat, textillel azonban még nem foglalkozott. Ez utóbbiról szívesen le is mondana, de hát rátestálták. Tóth Mihály, a községi tanács elnökhelyettese úgy tartja, hogy ez az ügy már a nyilvánosság elé tartozik. — A KISZÖV vezetősége még tavaly nyilatkozott: ha a tanács helyet biziosít. a többiről gondoskodik. Mi átadtuk az egészségházat, amit másik épületbe telepitettünk át. A kialakítás 100 ezer forintunkba került. Megcsináltuk, hogy dolgozhassanak az asszonyok. Ügy terveztük, hogy nyoievanan kapnak munkát az üzemben, a házaknál — bedolgozóként — ugyancsak nvolcva- nan. Az asszonvnk közül többen részletre varrógépet Is vásároltak. — És miért nem termelnek? — Két hónappal ezelőtt felvettek negyven asszonyt de a munkának hamar vége szakadt. Nincs anyag, amit feldolgoznának, nincs pénz. Csak ígéretet kapott a ktsz. — Miért nem adják át az üzemet más szövetkezetnek? — Nem tudjuk, mit csináljunk. Én azt javasoltam, hogy tárgyaljunk a Gyulai Szabó Ktsz-szel. A községi pártbizottság azt szeretné, ha a vegyesipari ktsz folytatná a munkát, de ez a KISZÖV segítsége nélkül nem megy. Reméljük, hogy az „újszülött" csak tetszhalott és az illetékeseknek gondjuk lesz arra, hogy mielőbb feltámasszák. Kár lenne az üzem létrehozására fordított összeget, még inkább az eleki asszonyok bizalmát elveszíteni. —or Most vásároljon parkettá! ? A dobozi TÜZÉP-telepen korlátlan mennyiségben kapható 3ÜKK-PARKETTA, négyzetméterenként 113 Ft; kellő választékban és méretben. CEMENT a dobozi, gyulavári és eleki TÜZÉP-telepeken korlátlan mennyiségben beszerezhető. GYULA ÉS VIKÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET 44 FELHÍVJUK A LAKOSSÁG FIGYELMÉT, hogy üzletigazgatóságunk által átépített hálózatokat, illetve berendezéseket Békéscsabán az alábbi helyeken FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZTÜK. KÉTSOPRONY: kisfeszültségű hálózat bővítés; FRANKLIN U.: kisfeszültségű hálózatot; PETŐFI U.: gimnázium előtti közvilágítási hálózat; TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÜTI (Gábor Áron u.—Petőfi utca közötti szakasz) kisfeszültségű kábelhálózatot. A vezetékek és berendezések érintése ÉLETVESZÉLYES! DÁV BÉKÉSCSABAI ÜZLETIGAZGATÓSÁG 186537 Terven felül öt és fél millió forint bevétel Önálló jogász — hatékonyabb üzemi vezetés Kamuton
