Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

1968. január 2«. s Szombat Medgyesegyházáról jelentjük A községi tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén megtár­gyalta az általános iskola és gim­názium első félévi munkáját. Megállapították, hogy az általá­nos iskolások munkára nevelésé­ben szép eredményeket értek el, a közösség kialakítását pedig nagymértékben segítették az is­kolagyűlések. A pályaválasztási gondok megoldását segítette töb­bek között az, hogy a helybeli munkahelyek már közöliték az is­kolával, hogy hány ipari tanulót tudnak foglalkoztatni. Az első félév tanulmányi átla­ga 3,1. A magyar orosz, matema­tika és fizika szakkör tevékeny­sége eddig is, de a második félév­ben is segíteni fogja a még jobb eredmények elérését. A gimnázium diákjai között is szép eredmények születtek a munkára nevelésben. A helybeli Haladás Termelőszövetkezet őszi betakarítási munkáiban lelkiis­meretesen, szorgalmasan vettek részt, különösen a harmadik osz­tály érdemel dicséretet. Igen jól dolgozik a KISZ-ön- kormányzat, sokat tesz a közössé­gi szellem kialakításáért. A gim­nazisták tanulmányi átlaga az első félévben 3-as lett. A tanári kar a második félév­ben nagy gondot fordít az érett­ségizők előkészítésére és fokozot­tabb segítésére. Itt a motoros szán! A Magyar Hajó- és Darugyár működik, óránként 60 kilométe­váci üzemében elkészült az első hazai gyártmányú motoros szán. Az új típusú sporteszköz a Cse­pel Vas- és Fémművek Motorke­rékpárgyárában konstx-uált 14 lóerős, 300 köbcentis, speciális, teljesen automatizált motorral rés sebességgel halad és két sze­mély szállítására alkalmas. A szabadság-hegyi gyakorlati be­mutatón az új jármű kitűnően vizsgázott; a hazai és a külföldi érdeklődéstől függően még az idén elkezdik a sorozatgyártását. Hatvankilométeres toros szán. sebességgel száguld a havas terepen a mo­MT1 -fotó — Kovács Gyula felvétele Idős ember és a műtét Az idősebb embereken végzett j tozó műtétek - műtét, nem is olyan régen, nagyon későn végzik el kockázatos vállalkozásnak számi- í §®knél lényegesen kedvezőtlenebb tott. Kétségtelen, hogy az öregebb ember fokozottan érzékeny a fer­tőző betegségek iránt, vérkeringé­se már lassúbb és labilisabb, ál­talában csekélyebb a műtéttel já­ró igénybevételek és bonyodalmak elviseléséhez szükséges ellenálló­képessége. A sebészet fejlődése azonban az idősebb embereken végzett műtétek területén új le­hetőségeket teremtett. Ilyen lehetőség például az anti­biotikumokkal dolgozó, tervszerű fertőzés-elhárítás, különösen, ha 1 utána következő kezelés Is, csak az idős bete- j altkor lehet valóban eredményes, eredménnyel járnak, mint a fia' talabb korosztályoknál. A körültekintéssel és gondosan előkészített öregkori műtétek ki­menetele viszont meglepően jó. Nissen professzor 125 olyan betegről számolt be, akiket vastag- vagy vékonybél­rákjuk miatt operáltak. Ezek kö­zül csak a 80—89 évesek csoport­jában állapítottak meg az átlagot meghaladó halálozási statisztikát, a 70—79 évesek műtét utáni ha­landósága valamennyi korosztá­lyénál csekélyebb volt. Mivel eze­ket a műtéteket az 1952—58 kö­. ............................ ! zötti időkben végezték, ma már a z un. antlkoalugánsokkal végzett ... , „„ , , , , ,, , I tudjuk, hogy az operálták 96 sza­trombozis- es embóliamegelozes, I . . ... . , , , ............... I zaleka elerte a korhatárt, amely a sokk lekuzdesere idejeben al- . ,. ... . . , ,, , , , J a statisztika szennt a hasonló ko­kalmazott vér- es plazmaátöm- , , , , . , , ru egeszseges embereknél elvar­lesztés, s nem utolsósorban az ^ ^ altatás technikájának nagyfokú ; A bázeli klinikán a gyomormű­fejlettsége. Mindezek — ha szük­séges — együttes alkalmazása olyan betegeknél is lehetővé te­szi a műtéti beavatkozást, akik már kilencedik évtizedüket tapos­sák. Az öreg ember tehát nincs már „halálra ítélve” csak azért, mert a sebészet nem tud úgy se­gíteni rajta, mint a fiatalokon. A sebészetnek az öregkori be­tegségek gyógyászatában mutat­kozó haladása volt a témája a nemrégiben Freiburgban megtar­tott nemzetközi szimpozionnak, amelyen Nissen bázeli professzor érdekes referátumot tartott idős betegein szerzett gazdag tapasz­talatairól. Hangsúlyozta azt a kü­lönbséget, amely a gondosan elő­készített beavatkozás és a szük­ségből gyorsan elvégzett műtét között fennáll. Egészen természe­tes, hogy az utóbbi csoportba tar­ha a betegben megvan a hajlan­dóság az orvossal való „együtt­működésre”. Az öregkorral járó pszichikai változások e tekintet­ben elég súlyos akadályokat je­lenthetnek. Nagyon sok függ a beteg általános testi és szellemi állapotától. Akinek a vérkeringé­se és légzőszerve jó állapotban van, érthető módon kedvezőbb esélyekkel indul a műtétnek, mint, aki már minden testi akti­vitást elveszített. Ennek az utóke­zelés szempontjából is nagy je­lentősége van. Ezért hangsúlyozta a professzor, hogy az idős operál- taknak lehetőleg mielőbb vissza kell kerülniük megszokott otthoni környezetükbe. Az orvostudomány fejlődése te hát konkrét segítséget, életük meghosszabbítását is nyújtja az öregeknek. tétesek halandóságában nincs kü­lönbség idősek és fiatalok között. Még a teljes gyomoreltávolítást is viszonylag jól viselte el az hat 70 éven felüli beteg, akinél ennek a műtétnek az elvégzése szükséges volt. A vese- és hólyagműtétek­nél hasonlóan kedvező a műtétek kimenetele, sőt még agyműtétek­nél, mellkasi és verőereken vég­zett beavatkozásoknál is figyelem­re méltóak az eredmények. Vannak természetesen problé­mák is. Nagyon fontos a műtét előtt megfelelő lélektani előkészítés, hiszen a legjobb technikai segéd­A szovjet Kárpátalja © Tóth Béláék házatáia tőre tető alá hoznak egy 16x10 méter alapterületű hajlékot Szalóka község a Tiszaháton fekszik, jó messzire a verhovinai Szinevértől. Innen még távcsővel se észlel hegyet a szem. Olyan sík föld ez, mintha a békési határban volna és terem bőven, ha gazdái értenek a nyelvén. Tavaly búzá­ból 33, árpából 40. burgonyából 122, takarmányrépából 500 má­zsát adott hektáronként a Marx Károly kolhoznak. Ide csak egy erős hajításnyira nyugatra húzó­dik Kárpát-Ukrajna határa. Az induláshoz hasonlítják Csak magyarok lakják a falut, akik húsz év óta szinte valameny- nyien kolhozisták. Az elnök Gaál Albert, a párttitkár Krajnyik Zol­tán, az agronómus Huszár Berta­lan. a főkönyvelő Simon Tibor. Ha tőlük kérdezem, mennyire jutot­tak két évtized alatt a közösben a Szovjetunió más kolhozaihoz vi­szonyítva, szerény adatokat ka­pok. Felsorolják, milyen a jószág- állomány, hány traktor van a tu­lajdonukban, hogyan dolgoznak az emberek és mekkora az átlagos jövedelem. Mint mondják, a gép­kezelők már havi 100—130 rubel­lel számolnak, a mezei brigádhoz tartozók kevesebbel. Hangsúlyoz­zák azonban, hogy ők mindig az induláshoz hasonlítják a gyarapo­dást, amikor a különféle nehézsé­gek miatt kaptak is pénzt, meg nem is. Ma a háztáji gazdaság majdnem annyit hoz a tagok konyhájára, mint a kolhozból származó kereset. Volt olyan em­ber, aki a múlt évben 60 mázsa szilvát adott el, mázsánként 22 ru­belért Van mit nézni De nézzünk be inkább a taka­ros. pirostetős házak egyikébe, Tóth Béláékhoz. Már esteledik. Jókötésű, barna menyecske nyit ajtót, a helybeliek Erzsikének szó­lítják. Készségesen invitált az Igazán semmiség — Család? — kérdezem a házi­asszonyt — Két gyerekünk van, az egyik nyolc-, a másik ötesztendős. A na­gyobbik kint játszik valahol, mindjárt szalajtom az öccséért az óvodába. A kicsi ugyanis egész nap ott van, semmi gondunk nincs vele. Reggel visszük, este hozzuk. — S mennyit fizetnek utána? Tóthné elneveti magát, mintha éppen ezt várta volna, aztán vála­szol: — Mennyit? Hát az igazán sem­miség. Három rubel 37 kopeket havonta. Ezért kap a gyerek reg­gelit, ebédet, vacsorát. Három-négyféle halat rak az asztalra — előételnek, s közben ismét elnézésünket kéri, hogy ké­sik a vacsora, igazán későn tudta meg látogatási szándékunkat. Csak jönne már az ember, nem is tudja, hol marad ennyi ideig. Erre nyílik az üvegajtó, belép a házigazda. A vékony, de erős csőn tű férfi mindjárt barátságo­san hátbaütögeti az elnököt, sor­ra kezet ráz mindenkivel és elfog­lalja helyét a díványon. A felesé­ge megint kimegy, ezért őt fag­gatom tovább: — Milyen a jövedelmük? — Elég szép, nincs okom pa­naszra. Kettőnk után bejön a kol­hozból úgy 200 rubel körül ha­vonta. Ehhez jön még, amit a ház­tájiból csinálunk. Ezen a 0,35 hek­táron megterem a krumpli, egy kis kukorica, bab. Száz rubelt csak köszmétéből árult a felesé­gem. Tehenet is tartunk egyet. Mit mondjak még? Ügy nagyjából megélünk a háztáji hozamából, ami a kolhozból ránk esik, azt igencsak félrerakosgatjuk. — Mire spórolnak? — Erre, arra. Veszünk mindig valamit, bútort, szőnyeget, meg, ami kell, aztán utazni is szoktunk. egyik t^s, szobába és^hellyel ki- | Már jártunk Magyarországon Csehszlovákiában, az idén megint cseh utat terveztünk. Legtöbbe van a tüzelő Sokáig beszélgetünk még. Tóthék elmondják, hogy havi 40— baj, addig nyugodtan szemügyrej kopekre mg a villanyszámlá- vehetem a lakást. Van mit nézni, iuk, a tv-ért meg a rádióért nem A két ablak közötti magas aszta- | kell fizetni. Legtöbbe van a téli Ion tv, az alsó rekeszben lemez- j tüzelő: általában 50 rubelt emészt játszós világvevő rádió. A szem- tel ősztől tavaszig, közti fal mellett kényelmes dí- | Nem dicsekszenek, csak a kí- vány, nyilván arra szokott ledőlni J váncsiságomat elégítik ki. Ök ter­nál mindenkit. Elnézést kér, hogy az ura még nincs itthon, valami sürgős ügyet kell elintéznie. Mun­kacsapatvezető, gyakran kell sza­ladgálnia mások ügyében is. Az asszony egy kis türelmet kér és eltűnik a konyhában. Nem is a házigazda, ha megjön a dolog ból. Szekrény és könyvállvány egészíti ki a bútorzatot. A kolhoz­éinak siet megjegyezni, hogy Tóth Béla nagy barátja az olvasmá­nyoknak: már elvégezte a szőlő- és gyümölcstermesztő szakiskolát. Mire Erzsiké visszajön, tányé­rokkal, evőeszközökkel megrakot- tan, már azt is tudom, hogy ez a négyszobás, ízlésesen berende­zett családi ház 1958-ban épült a mészetesnek veszik, hogy már nincsenek anyagi gondjaik. Fia­talok, erősek, dolgoznak, amennyi a bőrük alá fér. S állítják, hogy aki tehetségben, szorgalomban, beosztásban hozzájuk hasonlít, az ugyanígy boldogul a Szovjetunió­ban. A szalókai Marx Káfolv kolhozt a' közepesen gazdálkodók között tartják számon Kárpátalján. Csak a tagságon múlik, hogy feljebb kolhoztagok segítségével. Szaló- epnek“e a ranglistán kán ez a szokás. Ha szól valaki, Nagy István összefog az egész falu és egy-ket- í (Folytatjuk) Színjátszó rendezők vizsgája — Előadás, mesedélelőtt az iskolásoknak — Kertészek összejövetele — Déva ványai vendégszereplés A Megyei Művelődési Ház va- | Az általános sárnapi programjában több érdé- j részére szintén kés műsor szerepel. A legizgal- ; házban előadást iskolai tanulók I művelődési házban taftják va- a művelődési I sárnap délelőtt szokásos összejö- tart „Ragadó- j vételüket, melyen előadást is masabb valószínű a színjátszó | zók’ címmel Farkas Sándor tanár, .hallgatnak. rendezők vizsgája lesz, melyet j majd levetítik a „Pletyka” című j A művelődési ház program já- Békéscsabán a művelődési ház- : filmet, mely egy kedves kiskutya j ban vidéki vendégszereplés is ta- ban tartanak vasárnap délelőtt. ' kalandos történetéről szól. A ki- . [álható. A Balassi népitáncegyüttes Kétéves munka fejeződik be ez- j csínyeknek pedig ezúttal a har- j szombaton a mezőmegyeri Béke zel, két évig jártak előadásokra, mac*ik és negyedik kerületi j Termelőszövetkezet zárszámadási konzultációkra és gyakorlati be- ■ MSZMP-székházban rendezik ^ ünnepségén ad önálló műsort, a mutatókra tizennégyen a megye | meg a szokásos vasárnapi mese- í Napsugár Bábegyüttes pedig az községeiből, akik szeretik a szín- j délelőttöt, diafilm játszást, csoportot vezetnek és egybekötve. vetítésével ifjú Zenebarátok hangversenyén I Dévaványán és Gyomán vendég­lettel végrehajtott műtét és az í tudásukat ezzel akarták bővíteni. j A kertészeti szakkör tagjai a [ szerepel vasárnap délelőtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents