Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-19 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I 1968. JANUAR 1»., PÉNTEK Ara 8« fillér XXIII. ÉVFOLYAM. 15. SZÄM Megkezdte tanácskozását a tsz-tiataiok parlamentje Csütörtökön Budapesten megkezdte tanácsko­zását a Termelőszövetkezeti Fiatalok Parlament­je. A parlament összehívását megelőzően, még a múlt év decemberében 260 községben, városban tartottak előzetes területi tanácskozásokat, ame­lyeken 15 000 fiatal és 2600 meghívott vendég: a járást es megyei tanácsok, szakigazgatási szer­vek képviselői vettek részt. A területi tanácsko­zásokon megválasztott 277 küldött több mint ne­gyedmillió termelőszövetkezeti fiatalt képvisel' most a megnyílt ifjúsági parlamentben. Méhes Lajosnak, a Kommunista | Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága első tiitkáráinak, az MSZMP Központi Bizottsága tag­jának a megnyitó szavai uitán Vi- rágh István, a Termelőszövetkeze­ték Országos Tanácsának főtit­kárhelyettese tartott bevezető elő­adást a termelőszövetkezeti moz­galom időszerű ‘kérdéseiről. Hangsúlyozta többek között, hogy a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás megszilárdítása tette le­hetővé a mezőgazdaságban a kor­szerű technika alkalmazását, a gé­pesítést, kemizálást, ami fokozza a parasztfiatalok érdeklődését a mezőgazdaság iránt. Az előadó vázolta a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa és a nemrég megalakult területi szö­vetségek munkáját, az új terme­lőszövetkezeti törvény és az új földtörvény végrehajtásával, a gazdaságirányítási reform beve­zetésével kapcsolatos tennivaló­kat. Külön felhívta az ifjúsági parlament figyelmét, hogy a fal­vakban tapasztalt elvándorlás el­sősorban a szocialista ipar gyors­ütemű fejlődésének és a mezőgaz­daságban végbemenő technikai forradalomnak, de részben a szö­vetkezetekben mutatkozott ked­vezőtlen jelenségeiknek a követ­kezménye. A mezőgazdaságból éppen a leg­jobb műnk erők, fiatal és java­korabeli termelőszövetkezeti ta­gok mentek él, így nagy mértékben ölöregedett a szövetkezeti tagság. A különböző anyagi ösztönzők bevezetésével a folyamatosabb foglalkoztatottság, a modernebb élet- és jobb mun­kakörülmények megteremtésével kell biztosítani, hogy a falusi fia­A fiatalokon kívül a meghívott vendégek is nagy számban vesznek részt a Belügyminiszté­rium központi klubjában rendezett tanácskozá­son. Az elnöltségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Taná­csának elnöke, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi élet számos kiváló képviselője. talok közül minél többen válasz­M A Szicíliai jelentés Elbúcsúztatták az igazgatót szák életpályájuknak a mezőgaz­dasági munkát. A január 1-én életbe lépett új tsz-törvény máris kedvezőbb feltételeket teremtett. A bevezető előadás után Mol­nár György, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára tájékoztatta az ifjúsági parlament küldötteit, részvevőit a termelőszövetkeze­tekben dolgozó fiatalok helyzeté­ről. A köztudatbari élő statisztika szerint a termelőszövetkezeti tag­ság átlagos életkora meghaladja az 55 évet Ez azonban nem tükrözi elég­gé a termelőszövetkezetekben dolgozó ifjúság valóságos ará­nyait Jelenleg a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok túlnyomó többsége — körülbelül 250 ezer — a termelőszövetkezetekben dolgozik. Az elmúlt hónapokban mint­egy 30 ezren, többségükben fi­atalok kérték felvételüket a közös gazdaságokba. A fiataloknak csupán kisebb ré­sze tagja a termelőszövetkezetek­nek, körülbelül 65 ezren, a több­ség családtagként, vagy alkalma­zottként vesz részit a közős gaz­dálkodásban. A fiatalok zöme gé­peken dolgozik. Ez elsősorban azt mutatja, hogy a fiatalok a tech­nikához vonzódnak, másrészt föl­veti a növénytermesztésben dol­gozó fiatalok problémáit. A szocializmus építése a ter­melőszövetkezetek kialakulásával vált a paraszti ifjúságnak is sze­mélyes ügyévé és mindennapi gyakorlatává. Mindamellett meg­állapítható, hogy ennek az ifjúsá­gi rétegnek a szemléletében sok­szor tükröződik még a korábbi ELSZÁMOLÁS Laurovics István, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz gábortelepi üzemegységének takarmányosa tavaly 648 munkaegységet tel­jesített. Keresete: 36 268 forint. Zárszámadás után átveszi az Í967-es év végelszámolását. Fotó: Malmos társadalmi rétegeződésnek meg­felelő életforma és erkölcsi felfo­gás. Az új gazdasági, társadalmi alapokon is kialakultak olyan el­lentmondások, mint a régi és az új tagok, továbbá a tagok és az alkalmazottak, a képzetlen és a szakmailag képzett fiatalok ellen­téte. A termelőszövetkezeti fiatalok parlamentjének összehívását szé­les körű előkészítő munka előzte meg. A szövetkezeti fiatalok te­rületi tanácskozásait az a felis­merés jellemezte, hogy a fiatalok helyzete és jövője a szövetkeze­tekben szorosan összefügg a gaz­daságok jövőjével. A területi tanácskozásokon mindenekelőtt az ifjúság folya­matos foglalkoztatását, rendsze­res és megfelelő szintű jövedel­mét, a fiatalok számára is vonzó jövedelemelosztási for­male kérdéseit tárgyalták. Az állattenyésztő fiatalok ofszág- szerte sürgették az osztott mun­kaidő helyett a kettős műszak be­vezetését, a megfelelő tisztálko­dási lehetőség megteremtését. A fiatalok folyamatos foglalkoztatá­sának megoldásában több me­gyében jó úton haladnak a kielé­gítő kisegítő vagy melléküzem- ági tevékenység szervezésével. Számos termelőszövetkezetben a fiatalok máris annyit, sőt jó né­hány helyen többet keresnek, mint az iparban. A párt agrárpolitikája, az új gazdasági mechanizmus bevezeté­se, az új szövetkezeti törvény végrehajtása kedvezően alakítot­ta a szövetkezeti ifjúság gazda­sági és társadalmi helyzetét, javí­totta szociális ellátottságát. Az új intézkedések megteremtették mindazokat a kedvező körülmé­nyeket, amelyek között a fiatalok valóban meg is találhatják helyü­ket a szövetkezeti gazdaságokban. A mai falusi fiatalok termelő­szövetkezeti tevékenysége már olyan szükségszerűség, amely egybeesik mind a társadalom, mind a termelőszövetkezeti gazdálkodás és egyén érdekei­vel. A gazdaságok többsége várja a fiatalokat és alkalmat nyújt ne­kik arra, hogy erejük, tudásuk | legjavát adva, kivegyék részüket i a gazdasági és a társadalmi épí­tőmunkából. A termelőszövetke- j zeti ifjúság alapvető rétege már : ina is az a csaknem százezernyi ! fiatal, aki különböző szinten i szakmai képzettséget szerzett vagy jelenleg a szakoktatási in­tézményekben tanul. A KISZ ál­tal szervezett szocialista munka­versenyek, a védnökségvállalá­sok, a különböző társadalmi munkaakciók kivívták a termelő­szövetkezeti tagság és az egész közvélemény elismerését. Az előadó végül vázolta a ter­melőszövetkezeti fiatalokra váró feladatokat A termelőszövetkezeti ifjúsá; parlamentje pénteken reggel négy szekcióülésen folytatja mun­káját II népfrontbizottságok választása legyen erőpróbája a helyi szerveknek Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Január 18-án tartotta idei első ülését a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége Békéscsabán dr. nek meg, ezért úgy próbáljak szervezni ezeket a gyűléseket, hogy telt ház legyen. Legyen ez Szakmáry Gyula elnökletével. Az í erőpróbája a helyi szervek mun­értekezletem megjelent és felszó­lalt Zalai György, a megyei párt- bizottság titkára, valamint, a Ha­zafias Népfront Országos Titkár­sága képviseletében Molnár Ferenc. Az ülésen részt vettek a járási, városi népfront-titkárok, akik be­számoltak a választások előké­születeinek jelenlegi helyzetéről. Az elnökség megállapította a beszámolók alapján, hogy -az -eiö- készílő munka — néhány kivétel­től eltekintve — a járásokban, városokban és községekben meg­felelő. Ezt és a következő időszak teendőit emelte ki Zalai György, megyei pártbizottság titkára is hozzászólásában. Hangsúlyozta, hogy a helyi választási gyűlések­nek politikai jelentőségük van és igen fontos eseménynek kell len­niük a községek, városok életé­ben, a tanácsválasztásokhoz ha­sonlóan. A szervezések jól haladnak. He­lyenként azonban kevesen jelen­! Icájának. A gyűlések sikere vagy ; sikertelensége mutatja meg, hogy j milyen munkát végeztek. Legye- I nek a gyűlések ünnepélyesek, de ‘ ne formálisak. Javasolta Zalai György, hogy a helyi gyűlésekre hívják meg a te- j rület megyei tanácstagját, ország- gyűlési képviselőjét. Tény az, I hogy a választások után tudjuk j rfleg, hogy valóban jól dolgoz- [ tunk-e. Bár az első tapasztalatok i kedvezőek, az előkészületek jól I indultak, a pártszervezetek és a j tanácsok támogatják a népfront munkáját. Ezt követően Nagy Ferenc, a népfront megyei titkára előter­jesztése alapján a megyei kül­döttgyűlés beszámolójának vázla­tát vitatták meg és azt módosítá­sokkal jóváhagyták. Az elnöki ülés bejelentésekkel ért véget. 4 Forradalmi If júsági Napok programjáról tárgyalt ti KISZ megyei végrehajtó bizottság Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pont­ként a Forradalmi Ifjúsági Napok programjáról tárgyaltak az írásos beszámoló és Fabulya Balázsnak, a KISZ megyei bizottság nevelési osztályvezetőjének szításé alapján. A tavaszi ünne­pek idejére eseménydús progra­mot állítottak össze, a FIN meg­nyitójára március 20-án Endrő- dön kerül sor, megrendezik a fa­lusi fiatalok szavaló versenyét, februárban és márciusban tartják a járási székhelyeken a kulturális fórumokat. Az alapszervezetek fiataljai Ki mit tud? vetélkedő­kön vehetnek részt, a megyei elő­döntőket Békésen, Szarvason, Gyulán és Orosházán, a döntőt április 7-én Békéscsabán rende­zik. Az alapszervezetek új tagjait ünnepélyes keretek között avat­ják ifjúkommunistává. Ifjúsági szövetségünk történetéről „Va­gyok a kard, vagyok a láng” cím­mel irodalmi műsort állítanak össze, az ifjúsági folyóiratok és lapok szerkesztőivel márciusban Mezőkövácsházán találkozót ren­deznek, A mezőgazdasági szak­munkástanulók kulturális bemu­tatójára április 6-án Szabadkí­gyóson kerül sor. Megyénk fiatal­jai vidám Expressz vetélkedőn, tanyanapokon, a Békéscsabai Na- szóbeli kiegé- j pok, a Gyulai Hetek és az Oros­házi Napok rendezvényein is részt vehetnek. A Gyarmati Ifjúság Napjának központi ünnepségét április 24-én Szeghalmon tartják. Ezután a termelőszövetkezetek­ben dolgozó fiatalok megyei ta­nácskozásainak tapasztalatait vi­tatták meg a végrehajtó bizottság tagjai. Az értekezleteken a kisze- sek szóltak a munkakörülmé­nyekről, a jövedelemelosztásról, a fiatal szakmunkások anyagi és er­kölcsi megbecsüléséről, valamint a falu és a szövetkezet társadalmi életében betöltött szerepükről és idei feladataikról. Mint a vb meg­állapította, e tanácskozások hasz­nosnak bizonyultak. A harmadik napirendi pont­ként a KISZ megyei bizottság káderpolitikái munkájáról tanács­koztak. . (d. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents