Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-18 / 14. szám

IMS. Január IS. 5 Csütörtök q §¥°ben láfcbuk Kutyaszerencse Ügyes, ötletgazdag, igényesen, tartalmasán szellemes tévé-víg­játékot írt Tabi László Kutyasze­rencse címen. Alkotásának cse­lekményváza néhány mondattal kifejezhető. Albert Szegedi, a több évtizede Amerikába került világklasszis hegedűművész ha­zalátogat kedvenc ölebével Fifi- vel. A fogadás zűrzavarában azonban elvész az ihlető „ked­ves”. Hogy is tudna ezek után fel­lepni Szegedi mester. Megindul a hajsza Fifi után. Valóságos bűv­erő a 2 ezer dolláros jutalomdíj. Müncz Mihály, egy tősgyökeres pesti nyugdíjas a szerencsés meg­találó. Ám a látszat csal, Szegedi nem pénzzel fizet, csak egy két­ezer dolláros fellépéssel. Müncz zavart. De nem sokáig. Mentő­ötlete támad. Kezdeti nehézsé­gek. Ekkor lép közbe az életre­való szerkesztő. Szegedi elmegy Münczékhez. Telt ház fogadja. És a sok sznobnak hangversenyt ad a művész. Lesz pénz. Fifi nem veszett el hiába. Szerencsét ho­zott. Kicsi t megszökött, kicsit sablonos cselekményváz ez. Ehhez mái' csak bőven adagolt fordulatok, nagyon is ismert színekkel festett" jellegzetes szereplők és sok-sok nevetésre ingerlő helyzetkomi­kum kell, és kész egy élménysze­gény, de meglehetős sikerű kom- mersz-vígjáték. Csábító lehetőség. Nem kell hozzá semmi más, mint szakmai felkészültség. Tudhatta ezt Tabi László. De nem csábították a könnyű siker ízei. Igazi humoristához méltóan, víg­játékával a mai elet visszásságai­ról akart görbe tükröt nyújtani a mai néző elé. Tessék belenézni. Aki hitt neki, nem csalódott. A méltán ismert és népszerű szerző vigjátékában az álkultu­ráltság, a sznobizmus természet- és társadalomrajzát nyújtotta a nézőnek a szatíra markáns ízei­vel fűszerezve. E törekvése érdekében hárítot­ta el a csak rekeszizomingerlő kacagtatás csábítását Ezért ke­rülte az agyonbonyolított cse- lekményszövést. A célra figyelve adagolta bőkezűen a visszásság­csipkedő, vérbő humorban gaz­dag szituációsorait. Az életre, an­nak bonyolult összetevőire kon­centrálva formálta remekbe sike­rült alakjait. Jól időzített poén­jai a kellő helyen és időben te­libetaláltak. Ámyfolt? Alig akad. Legfel­jebb az elsősorban humoristát, s nem a gyakorlott akcióteremtő vígjátékírót jellemző cselekmény­szövés. De a kifogás élét veszi a tévéjáték jellege. Ez viszont nem is akármilyen érdem, mert még ritka nálunk a valódi tévé-víg­játék. A siker sikert termo helyzete­ket teremtett az olyan sokoldalú és szívből komédiázó színészek számára, mint Ajtay Andor, Rajz János és Kálmán György. Hogy ezeket a lehetőségeket hiányta­lanul ki is tudták használni, az köszönhető — jelentékeny rész­ben — az író szándékait értő és megjeleníteni is tudó Seregi László rendezőnek. Prjevara István Emlékest Békéscsabán Lenin halálának 44. évfordu­lója alkalmából a Hazafias Nép­front és a TIT közös rendezésé­ben Békéscsabán, az MSZMP IV. kerületi székházéban emlékest lesz. Az ünnepséget este fél 7 órakor kezdik, melyen Kökényesi Tibor, a TIT előadója tart meg­emlékező beszédet és tájékozta­tót Lenin életéről, és munkássá­gáról. Ezt követően filmet vetí­tenek. Szerkesztői üzenet Molnár István, Békés. Szerkesz­tőségünkhöz küldött panaszát a 8. sz. Autóközlekedési Vállalat Személyforgalmi Osztálya kivizs­gálta és megállapította, hogy 1967. december 11-én a 3516/559 sz. já­ratban Békésről Békéscsabára közlekedett autóbuszon a kérdé­ses kalauznő a Gépkocsi Fuvaro­zási Szabályzat, a KPM Autóköz­lekedési Vezérigazgatóság által kiadott személydíjszabás idevo­natkozó pontja szerint szabályo­san járt el, amikor a hét első munkanapján 5 órás járaton nem adott ki hetijegyet. Minden heti­Gámerelő (ovábbkép/ö-íaufolyam Békéscsabán A KIOSZ megyei titkársága a téli időszakban gázszerelő tovább­képző tanfolyamot szervez Bé­késcsabán, melyen — a kisiparo­sokon kívül — vállalati és kis- pari termelőszövetkezeti dolgozóik is részt vehetnek. Az érdeklődés nagy, máris többen jelentkeztek. Az elméleti és szakmai előadáso­kat — terv szerint 36—40 órában — a Hő- és Energiakutató Inté­sét két főmérnöké tartja. | jegy hátlapján az utazási feltéte­lekben többek között a következő mondat áll: „A gépkocsin szolgá­latot teljesítő jegykezelő, illetve gépkocsivezető a hét első munka­napján 0.00 órától 12 óráig bér­letjegyet nem ad ki.” Mivel saját ! bevallása szerint két éve utazik autóbuszon, valószínűleg hetijegy­gyei, így a fentieket nyilván is­meri. A vissza nem adott 40 fil­lérre vonatkozóan a kalauznő az esetről felvett jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses hétfő hajnali első járaton igen sok utas fizetett nagy pénzzel, ilyen­kor általában senkinek sincs ap­rópénze. Az övé is elfogyott, és így önnek sem tudta visszaadni az aprópénzt. Az idevonatkozó szabályzat a következőket mond­ja ki: „Az utas a díjszabásban megállapított menetdíjat köteles fizetni. A jegypénztár és a jegy­kezelő pénzváltásra nem köteles. Ha az utasnak nincs aprópénze és a jegykezelő, illetőleg a jegypénz­táros nem tud visszaadni, a visz- szajáró pénzt az AKÖV az utas részére megküldi”. Az összeg csekélysége miatt (40 fillér) a vállalat az értéknek meg­felelő bélyeget szerkesztőségünk­nek küldte meg, mivel a pontos címét nem közölte. Hun zsák d Htl&tyüzitoból A piacon történt. Az emberek hosszú sorban állnak az egyik bó­dé előtt. Az elárusitónő odafordul a soron következő vevőhöz, egy nyugalmazott nyelvész-professzor­hoz: — Mit óhajt, uram? — Semmit, kedves asszonyom, csak figyelmeztetni akartam, hogy a körte szót egy r-rel írják. * Egy angol bankárt azzal vádol­tak, hogy összeesküvést szőtt III- György király (1738—1820) elrab­lására. A bankárt letartóztatták. A bíróság előtt tagadta a vádat, és kijelentette; — Azt tudom, hogy egy királynak szüksége le­het egy bankárra, de kérdem én, mit csináljon a bankár egy ki­rállyal? Miután a bankár szavai a ki­rály fülébe jutottak, azonnal el­rendelte a vádlott szabadon bo­csátását. — Meg vagyok győződve, hogy mi, nők, sokkal inlcább elvisel­jük a fájdalmakat, mint a férfiak. — Nekem is ez a vélemén^iem — mondta egy őszülő hajú férfi. — ön, talán orvos? — Nem, asszonyom, nőt cipó­kereskedő vagyok. * Két barátnő beszélget a férjeik- ,ról. — Tomi és én minden héten összeveszünk. — Mi ritkábban veszekedünk. Bili havonta egyszer kap fizetést. * Barátnők egymás között: — Nem tetszenek ezek a fény­képek. Ügy nézek lei, mint egy majom. — Előbb kellett volna meggon­dolnod a dolgot, mielőtt lefény­képeztek! — Föiír, ha nyugdíjba megy, közölje az utódjával, hogy pohár sört rendeltem. — Apukám, te voltál a háború­ban? — Igen, fiacskám! ■ — És bátor voltál? — Természetesen. — Akkor nézd meg az ellenőr­zőmet. * — Hát, miért kerültél ide? — kérdi egy fogoly a zárka új lakó­jától. — Egy tüsszentés miatt. — Hogy-hogy? — Kénytelen voltam tüsszen­teni, és erre az őr felébredt. A szovjet Kárpátalja Ungvár, a székváros A 1 Budapestről Moszkvába igyekvő vcviatok úgy átvágtatnak , a Kárpátokon, hogy utasai alig látnak belőle valamit. Szelíd lan- . kák, fenséges hegyormok, selymes pázsitú völgyek, csobogó patakok váltják egymást szemet gyönyör- ködtetően, de a magasba kúszó néma fenyvesek semmit sem árul­nak el a verhovinai népről. Pedig volna mit mesélniük. Le kell tehát szállni a legelső ; állomáson, nehogy elszabaduljon 1 a romantikára hajlamos fantázia. Állandóan szólt a harang... Ungvár felé igyekezvén, eszem­be jutnak azok az újságcikkek, amelyek 25—30 évvel ezelőtt némi ízelítőt adtak a kárpátaljai álla­potokról. „Senki földje” — mon­dotta e szépséges hegyvidékről Iván Olbracht cseh kommunista író. Egy burzsoá lap megállapítása azokból az időkből: „A Talabor völgye a halál völgye lett... Szí- nevér határában állandóan szólt a harang, utolsó útjára kísérte a pap az éhenhalt ruszint... A kör­zetben 37 ezer lakosra egy orvos jut, nincs egyetlen kórház sem”. Anna Seghers is ezt tapasztalta itteni látogatásakor, a szörnyű ba­jokra azonban rögtön hatékony orvosságot is javasolt: „Adjatok szabadságot ezeknek az elcsigá­zott, éhes Kárpáton túli dolgozóik­nak, szabadítsátok meg őket az uraktól és ők virágzó kertté ala­kítják át vidéküket.” A viskók helyén villák Valóban. A Verhovinán már csak a folyócskák, patakok rohan­nak régi medrükben, egyébként újjászületett minden. Nyitva tar­tott szemmel, sokfelé megfordul­tam. s így nyugodt lelkiismeret­tel állíthatom: eltűntek a földbe süppedt falvak, a zsúptetős, rozo­ga viskók helyén takaros, üveg- i, verandás villák tündökölnek. Ma­gasak. elegánsak. Az egyiket fa­csipkével borított gerendából ácsolták, a másikat téglából épí­tették, s fehér keretes, muskátlis ablakaikkal élénkítik az oi-szágút két oldalát. ,Az embernek* az a meggyőződése, hogy igen óvatos a hivatalos statisztika, amely szerint Kárpátalján a családi házak 80— 85 százaléka új. Csak mutatóba hagytak itt-ott a megroggyant ka­lyibákból, talán azért, hogy em­lékeztessenek a hajdani nyomo­rúságra. A terület székvárosában, Ung- váron is 1944. október 27-én, a felszabadulás napján nyílt meg a fejlődés lehetősége. Nem sokkal később, november 12-én, a Gorkij utca 68. szám alatt lezajlott mun­kásgyűlésen a város lakossága ké­réssel fordult a szovjet kormány­hoz, hogy Kárpát-Ukrajnát egye­sítsék Szovjet-Ukrajnával. Az itt élő ukránok, szlovákok, magya­rok, svábok megelégelték a lené­zést. a becsapást, a csen dörpofont. a soha jól nem lakást meg a di­dergést. s végre dolgozni, boldo­gulni akartak testvérekként ösz- szefogva. A rubel jó pénz Hogy ez mennyire sikerült, ér­zékeltesse néhány adat. Régen né­hány ósdi üzem működött Ungvá­ron. Ma 33 jelentős gyára termel vasbetont, cipőt, ruhát, műszert, bútort és sok más közszükségleti cikket. Nyilván ennek is köszön­hető, hogy a boltok tömve vannak élelmiszerrel és vásárlókkal. A város lakossága 1960-ban még 18,2 millió rubelt költött el az üzletek­ben, tavaly nyolc hónap alatt azonban 34,5 milliót. Pedig a ru­bel elég jó pénz. Aki 80—130-at megkeres havonta, rendesen meg­él belőle. Az árak közül is fel­jegyeztem néhányat: a kenyér 14 —16 kopek, a marhahús 1,90 ru­bel, a sertéshús 1,76, a vaj 3.5, a sonkaszalámi 2,10 rubel, a bur­gonya 16 kopek, a kristálycukor 70 kopek kilogrammomként. Tv- készülék 160 rubelért is kapható, egy 80 literes fridzsideren 80 ru­beles árcédulát láttam, az Alpi- niszt tranzisztoros táskarádiót 27 rubelért adják. A cigaretta cso­magja (20 darab) 14—18 kopek. Drágább a lábbeli: egy pár köze­pes minőségű cipőért 26—28 ru­belt is elkérnek. Érdemes viszont autót tartani, mert a benzin ol­csóbb, mint az ásványvíz: egy 2200 rubeles Zaporozseccal 100 kilométert lehet autózni 42 kopek üzemanyaggal. Megváltozik a városkép Az ungváriak is büszkék növek­vő, csinos városukra. Pár év alatt felépítettek 75 ezer négyzetméter alapterületű lakást, s a munkát szakadatlanul folytatják. Idén 212 család költözött új otthonba. Vlaszov Vlagyimir, a város főépí­tésze azonban évekre előre tekint. A helyi lapban írt cikkében ol­vasható: az ötéves terv végére mintegy 100 hektáros területen új városrészt hoznak tető alá, ahol 5—12 emeletes házakban 11,5 ezer ember lakhat majd kényelmesen. Az Ung folyó partján a mostani­nál korszerűbb színházat kap a város. Terveik szerint új tejüzem­nek, kenyérgyárnak, gáztűzhely- gyárnak, izzólámpagyárnak, 35 ki­lométernyi gázvezetéknek és ugyanilyen hosszú vízvezetéknek kell 1970-ig elkészülnie. Megvál­tozik az egész városkép, Lvovban most dolgoznak Ungvár központ­jának rendezési tervén. ..Évről évre virul, fiatalodik te­rületi székvárosunk — mondotta Ilusznák Mikola, a városi tanács vb-elnöke. — Különféle nemzeti­ségek baráti családban élnek és alkotnak itt, s ezt Október jubile­umán nagyon jólesik megállapí­tani.” Iskola, újság tévé Mintegy bizonyításképp megint idekívánkozik, hogy a 160—170 ezer főnyi magyar kisebbség jogai teljesen azonosak a 600—800 ezer lelket számláló ukrán lakosságé­val. A Zalka Mátéról elnevezett 10 osztályos magyar nyelvű kö­zépiskolában jelenleg is 1070 ung­vári gyerek tanul, s a szovjet ha­tóságok nagyon ügyelnek rá, hogy számarányuknak megfelelően az egyetemre is felvegyék őket. A kárpátaljai magyarok úgyszólván minden budapesti újságot, folyó­iratot megkapnak, frissen és kor­látlan mennyiségben potom pén­zért. A Népszabadság még aznap délután eljut Ungvárra, es 2 ko­pekért árusítják. A Kárpáti Igaz Szó című magyar nyelvű újság talán az erős konkurrencia miatt Tűzrendészen rejtvény-fotó 8. kérdés Érvényes biztosítás esetén mennyi időn belül kell a káro­sultnak tűzkárát bejelenteni az illetékes ÁB-fjóknak, hogy a keletkezett kár gyorsan rendeződjön? Választippek: 1 = 24 órán belül, X — egy héten belül, 2 = egy hónapon belül. o Tűzrendészet! tipp o. rejtvény­totó jelenik meg „csak” 21 ezer pél­dányban. A tv-készülékeken szov­jet, magyar, csehszlovák és román műsort is lehet nézni, de azért igen népszerű a budapesti adás is. Ez az oka, hogy a Magyaror­szágból érkező vendég úgyszólván semmi újat nem tud mondani az itt élő kisebbségnek. Ismerik a magyar párthatározatokat, kor­mányrendeleteket, tájékozottak gazdasági helyzetünkről, irodalmi, művészeti problémáinkról. És szeretik a várost, ahol ma mindenki boldogulhat. F. Nagy István (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents