Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-13 / 294. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1967. DECEMBER 13., SZERDA Ars: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM Megkezdődött Budapesten a KGST 21. ülésszaka Tanácskozik az MTS II. kongresszusa Kedden délelőtt a Gellért-szál- ló nagytermében megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 21. ülésszaka. A tanácskozáson a bolgár dele­gációt T. Colov, a csehszlovákot F. Krajcir, a lengyelt Z. Nowak, a magyart Apró Antal, a mongolt D. Gombozsav, az NDK-ét G. Weiss, a románt G. Radulescu, a szovjetet M. Leszecsko miniszter­helyettesek, a jugoszláv delegá­ciót A. Grlicskov, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja vezeti. A tanácskozáson megfigyelőként részt vesz a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság képviselője. Jelen vail Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára is. A megnyitó beszédet az elnöklő Apró Antal, az MSZMP PB tag­ja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese mondotta. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány nevében üdvözölte a ta­nácskozás résztvevőit, majd így folytatta: Nagy megtiszteltetés számunk­ra, hogy hazánk fővárosában, Bu­dapesten tartja 21. ülésszakát a kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Jelenlegi ülésszakunk azért is igen jelentős esemény, mert a KGST keretében ez alka­lommal emlékezünk meg a dicső­séges Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról. Egy nemzetközi szervezet éle­tében mindig fontos esemény, amikor számba veszi egy elmúlt időszak munkáját és kijelöli a jövő feladatait. Együttműködé­sünk kollektív szervezete, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csa eddigi tevékenységével — ki­indulva országaink érdekeltségé­ből — sok hasznos gazdasági együttműködési feladatot oldott meg. Mély meggyőződésünk, hogy országaink együttműködése a KGST keretében a továbbiakban is eredményesen fog fejlődni. Szívből kívánom, hogy érezzék jól magukat nálunk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 21. ülésszaka alkalmából. Ezzel a KGST ülésszakát megnyitom. A napirend és a munkarend el­fogadása után Apró Antal „A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok új típusa" címmel mondott beszédet. Bevezetőül megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom, a szovjethatalom 50. év­fordulójáról. Hangoztatta, hogy a Szovejtunió készlettől fogva in­ternacionalista kötelességének te­kintette a szocialista útra lépett országok segítését, és ahogy a szocialista országok erősödtek, maguk is segítséget nyújtottak egymásnak. Az új szocialista or­szágok — amelyek közül nem egy a múltban alacsony gazdasági színvonalon állt — történelmileg rövid idő alatt iparilag gyorsan fejlődő államokká váltak, ahol a dolgozók életszínvonala jelentő­sen emelkedett és végbement a tudomány, valamint a kultúra for­radalma a nép szolgálatában. A testvérpártjaink által vezetett harc eredményeképp ezekben az országokban is lerakták a szocia­lizmus alapjait A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország népgazdasága gyors fejlődésének nemzetközi je­lentősége óriási. Mélységesen igaz Lenin megállapítása, amely sze­rint a szocializmus gazdasági si­kereivel gyakorolja a legnagyobb hatást a világforradalom meneté­re. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azóta eltelt öt­ven év a gyakorlatban igazolta a munkásosztály internacionalizmu­sának felsőbbrendűségét, huma­nizmusát a burzsoá nacionáliz- mussal, a nemzeti gyűlölködéssel szemben. A proletárnemzetközi­ség a kommunista és a munkás­pártok közötti, a szocialista álla­mok közötti viszony törvénye lett. Ez a törvény egyben a Szovjet­unió, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom országa, népe és esz­méje iránti őszinte testvéri barát­ságot is jelenti. A szocializmus út­ján haladó országokban — nem­zeti sajátosságaikból következően — érthetően különböznek az új rend építésének formái és mód­szerei. Ez azonban nem gyengít­heti pártjaink és népeink szolida­ritását. A szocializmus fokozato­san megszünteti a nemzetek kö­zötti, a kapitalizmustól örökölt ellentéteket. Apró Antal ezután a gazdasági kapcsolataink elvi, politikai kér­déseivel, együttműködésünk ered­ményeivel foglalkozott. — Gazda­sági kapcsolataink eredményessé­gének legfőbb záloga az a szán­dék — mondotta —, amit párt­jaink és kormányaink vezetői az 1966. évi bukaresti tanácskozásun­kon egyhangúan kifejtettek: — az, hogy a jövőben is erőfeszíté­seket tesznek a kölcsönös együtt­működés fejlesztése érdekében, összhangban a teljes jogegyenlő­ség, a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás elveivel, és hogy ezáltal hozzájárulnak a proletár- internacionalizmus, a szocialista i világrendszer országai egységének ! és összeforrottságának további erősítéséhez. — A Szocialista országok kö­zötti új típusú gazdasági kap­csolatok fejlődése nemcsak a szó- j dalista világrendszerre, hanem j az egész világ fejlődésére hatás­sal van — folytatta beszédét — A Nagy Október tanítása arra j kötelez bennünket hogy minden erőnkkel és tudásunkkal munkál- i kodjunk a szocialista világgaz- I daság fejlesztésén, a szocialista | világrendszer egységének megszi­lárdításán. E téren az 1970 utáni népgazdasági tervek egyeztetésé­nél igen nagy lehetőségek állnak még előttünk. — Most, a második fél évszá- zaa küszöbén, még egyszer kö­szöntjük innen, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa 21. ülés- séíől a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hazáját, az emberi haladás nagy zászlóvivőjét: az 50 éves Szovjetuniót! Dicsőség a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomnak! Éljen és erősödjön a szocialista országok, az összes haladó, imperialista-ellenes erők összefogása a béke fanntartásá­ért — mondotta Apró Antal Apró Antal beszédéhez kapcso­lódva, a delegációk vezetői fel­szólalásaikban a szovjet küldött­ség útján üdvözölték a Szovjet­unió Kommunista Pártját, a szov­jet népet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Valamennyi felszó­laló kiemelte a Szovjetunió nagy eredményeit, a pártjaink, ors^- gaink, népeink közötti szoros ba­rátság, a gazdasági együttműkö­dés jelentőségét. Hangsúlyozták a proletárintemacionalizmus, a proletárszolidaritás nagy fontos­ságát Mihail Leszecsko, a szovjet kül­döttség vezetője az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kor­mány nevében köszönetét mon­dott az üdvözlő szavakért. Ezután jegyzőkönyvben meg­örökítették a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lójával és országaink új típusú együttműködésével kapcsolatos hozzászólásokat. Az első napirend az Intemacionálé hangjaival fe­jeződött be. A KGST 21. ülésszaka délután — második napirendi pontként — a végrehajtó bizottság beszámoló­jának vitájával folytatta munká­ját. (MTI) A magyar sportnak az utóbbi években egyik legjelentősebb ese­ménye kezdődött meg kedden dél­előtt a Játékcsamokban: az MTS II. kongresszusa. > „Szélesebb alapokon, magasabb színvonalon, a testnevelés és sport fejlesztéséért” — ez a jel­szava a kétnapos tanácskozásnak, amelyre a testnevelési és sport- mozgalom budapesti és vidéki vezetői és a legjobb társadalmi aktívák gyűltek össze. Elsőként az elnökség megvá­lasztására került sor, majd Vajó Péter, a KISZ KB titkára, az MTS elnökhelyettese tett a továbbiak­ban javaslatot a napirendre, s elsőként Egri Gyula, az MTS el­nöke mondta el az MTS Országos Tanácsának beszámolóját Egri Gyula bevezetőben rövid visszapillantást tett az MTS meg­alakulása óta eltelt időszakra, majd így folytatta: A magyar sport híveinek, a sportolók és a sportvezetők száz­ezreinek nevében innen a kong­A Megyei Pályaválasztási Ta­nács, az SZMT, a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei cso­portja és a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya tegnap Békés­csabán, a városi tanács nagyter­mében pályaválasztási ankétot tartott. Az ankéton mintegy 180-an vettek részt, többek között a járási és a városi tanácsok mű­velődésügyi osztályainak képvise­lői, iskolaigazgatók, nevelők, munkaügyi előadók, valamint a resszusról is köszönetét mondunk pártunknak és kormányunknak mindazért a politikai, erkölcsi és anyagi támogatásért, amellyel a testnevelés és a sport fejlesztését lehetővé teszi. Ezután a társadalmi összefogás jelentőségét hangsúlyozta, mert mint mondotta, csak ennek ki­bontakozásával, a mozgalomban részt vevő társadalmi és állami szervek, szervezetek céltudatos munkájával, valamint a sport- szerető emberek támogatásával lehet az előttünk álló feladatokat a társadalom és az egyén javára megoldani. A rendszeres és tömegméretű testedzés, sportolás lehetőségeinek biztosításáról is beszélt, majd át­tért élsport-próblémáira, a közel­gő mexikói olimpiára történő fel­készülésre. Ezután Adóm József, a szám- vizsgáló bizottság elnöke ismer­tette az MTS Országos Számvizs­gáló Bizottságának jelentését, majd szünet után hozzászólások következtek. (MTI) társadalmi és tömegszervezeteik képviselői. Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tője megnyitójában hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az iskolá­ból kikerülő gyermekek érdeklő­dését a különböző szakmák felé irányítani, mert nincs meg az összhang a népgazdasáai érdek és a szakmára való jelentkezés kö­zött. Ezt fejtette ki előadásában Je- novay Jenő, az Országos Pályavá­lasztási Tanács titkára is, aki a pályaválasztás néhány közgazda- sági vonatkozású kérdéséről be­szélt Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövet­kező néhány évben 30 ezerrel több fiatal kerül ki évente az is­kolákból, mint az előző időszak­ban. Ez a folyamai előrelátható­lag 1970-ig tart. Számokkal il­lusztrálta, hogy a különböző szak­mákban milyen a foglalkoztatott­ság, és ennek következtében a munkaerőigény. Ezt figyelembe véve kell a fiatalok érdeklődését a szakmáik felé irányítani. Ezután a pályaválasztás peda­gógiai kérdéseiről Havas Ottóné, a Művelődésügyi Minisztérium Pályaválasztási Csoportjának ve­zetője és dr. Ritoók Pálné, e cso­port munkatársa néhány ezzel kapcsolatos pszichológiai kérdés­ről tartott előadást. A zárszóban dr. Sebestény Jó­zsef, a Megyei Pályaválasztási Tanács titkára vázolta azokat a feladatokat, amelyek a fenti kér­déssel kapcsolatban a pedagógu­sok, munkaügyi előadók és más, ezzel foglalkozó emberek előtt áll­nak. Az ankétot dr. Kertész Már­ton, a megyei tanács vb-titkára, a pályaválasztási tanács elnöke vezette le. Kedden délelőtt Budapesten, a Gellért-szálló nagytermében megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának 21. ülésszaka. A megnyitót és az első napirend beszá­molóját Apró Antal, a Magyar Forr: ’almi Munkás Paraszt Kormány elnökhelyettese mondta eL Bozsán Endre felvétele Pályaválasztási ankét Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents