Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
1967. december 10. 4 Vasárnap Megalakult Orosházán a balettkedvelők klubja Orosházán is megalakult a „balettked velők klubja”. A feltételeik eddig is biztosítottnak látszottak, hiszen 1954. szeptember 10-e óta működik balettiskola a Petőfi Művelődési Házban, Urbán Rózsi balett-tanár vezetésével. Az eltelt 13 év óta, szánté évről évre nagyobb és nagyobb érdeklődés volt tapasztalható az iskola tevékenysége, s általában a baletltművészet iránt. A növekvő érdeklődés, a tapasztalható igény, valamint az oly sokat hangoztatott „sokoldalúan fejlett, szépnek, jónak örülni tudó szocialista ember nevelése” — gondolatának megvalósítása arra ösztönözte művelődési házunk dolgozóit, hogy — formát keresve — egy kis közösséget alkosson a balettművészet iránt érdeklődőkből, ahol behatóbban, mélyebben megismerkedhetnek e művészeti ággaL A formakeresésben segítséget nyújtott, választ adott a Népművelési Intézet által Dunaújvárosban megtartott országos munkaértekezlet ■, melyen e klubok leendő vezetői vettek részit. A meghívottak többsége baletttanár volt, sajnos, hivatásos népművelők csak elenyésző számban jelentek meg. Az értekezlet választ adott több tisztázatlan kérdésre és gondolatokat ébresztett az új klub létrehozásához, irányításához, működtetéséhez, szervezeti és tartalmi vonatkozásban is. Nehéz volna választ adni, hogy dr. Kaposi Edit a Népművelési Intézet munkatársa, L.Me- rényi Zsuzsa, az Állami Balettintézet tanára, dr. Körtvélyes Géza kandidátus, vagy W. Tomcsá- nyi Éva dunaújvárosi balettmester mondott-e érdekesebbet, újabbat, több szakmai tanácsot. Ilyen nyitott lélekkel közeledtünk mi, a művelődési ház dolgozói is a balettkedvelők, a balettművészeit iránt érdeklődőkhöz. A gondolatok, érzések, az új lettkedvelők klubját”. A klubot héttagú vezetőség irányítja a művelődési ház szakmai és anyagi segítségével. A megalakulás alkalmával ismét bebizonyosodott, hogy egy-egy klub létrehozását nem szabad az anyagiak függvényeként kezelni. A klubtagok javaslata alapján, a tagok tagdíjat fizetnek, s így intézményünknek e klub működtetése elenyésző kiadást jelent. A klub havonként egy alkalommal tart foglalkozást. A kluib programját az igények és lehetőségek figyelembevételével, a klubtagok javaslatainak meghallgatása alapján, a választott klubvezetőség és a művelődési ház vezetői állították össze. A programban — a tapasztalat- átadás gondolatával — többek között az alábbiak szerepelnek: „A balett szerepe, jelentősége a gyermeki test fejlődésében szakorvosi szemmel.” Az előadást a balettiskola növendékei illusztrálják. „A mozgás és a zene összhangja.” Filmvetítés: „A tánc eredete.” Meghívott vendégünk: dr. Kaposi Edit, a Népművelési Intézet munkatársa. „A tánc története a klasszikus formáig.” Az előadást illusztrálják a Szegedi Nemzeti Színház balettművészei. Kiegészítő műsorként közreműködnek a helyi zeneiskola tanárai. „Balettművészetünkről” — filmvetítéssel egybekötött előadás. Előadó: dr. Körtvélyes Géza kandidátus, a Magyar Táncművészek Szövetsége főtitkára. Balettiskolánk vizsgaelőadása. Ezt követően klubdélután az iskola növendékei és a klubtagok részére. Bízunk abban, hogy új klubunk életképes lesz, és sok örömöt nyújt majd tagjainak. • Zana János az orosházi Petőfi Művelődés5 Ház művészeti előadója Les»z>e elég: olajkálylia és fűtőanyag:? Körinterjú as illetékesekkel Vidéki rokonok megbízásából olajkályhát akartam vásárolni a fővárosban. Mintha idegen égitestről kerültem volna az áruház műszaki osztályára, az elárusító nem éppen udvarias hangnember tájékoztatott: „Hol él maga, ember. Naponta akár ezer kályhát is el tudnék adni, ha lenne. De nincs”. Az igen gyorsan fejlődő lakás- kultúra ma már valóságos tömeg- fogyasztási cikké léptette elő ezt a tiszta, higiénikus, kevés munkát igénylő, s a lakás hőmérsékletét jól szabályozó korszerű fűtő- berendezést. Az olajkályha hiánya különösen érzékenyen érinti azokat, akik vezetékes gáz híján nem alkalmazhatnak más egyéb korszerű fűtési megoldást. Elhatároztam, hogy utánajárok, miért nem lehet olajkályhát kapni. Lássuk hát az illetékes nyilatkozatokat! Csűri István, a Belkereskedelmi Minisztérium Vas-Műszaki Főosztályának vezetője ezeket mondotta: — Egyik régi és nyomasztó hiánycikkünk az olajkályha. Az igények ugrásszerűen növekednek, a kereskedelem évek óta nem tudja ezeket kielégíteni. De hozzáte- hetem, eddig még sohasem a gyártó cég, a Mechanikai Művek hibájából. Hol fűtőolaj nem volt elegendő, s emiatt korlátozták a gyártást, hol meg a kályha előállításához szükséges finomlemez hiánya fékezte a termelést. Az idén az eredeti tervek szerint 35 ezer darab olaj kályha került volna értékesítésre, s ezzel szemben a Mechanikai Művek jóvoltából mintegy 60 ezer korszerű olajfűtőberendezést értékesíthetünk. A Mezöberénybő'l jelentj ük : Megérkezett az engedély a vizmtttársulás megalakításához Nagy öröm érte a napokban a mezőberényi községi tanácsot: megérkezett az Országos Vízügyi Főigazgatóság engedélye a vízműtársulat megalakításához. Hosszú hónapok óta a lakosság segítségével szerveznek, terveznek s az engedély megérkezése a vízprobléma megoldásában jelentős állomást jelent. Eddig a község lakóinak több mint nyolcvan százaié- ka jelentette be, hogy anyagi eszközökkel is segíti a vízmű építé- I sét. A tervek már elkészültek és j a húszmillió forintos beruházás j gazdái, a vízműtársulás hamaro-1 san megtartja vezetőségválasztó első gyűlését. Három év alatt építik fel majd a vízmüvet, amelynek vízszükségletét hét új kút szolgáltatja. Négyszáz köbméteres víztorony biztosítja az állandó nyomást és tartalékot a negyvenhat kilométernyi vezetékhálózaton. Az előzetes tervek szerint a jövő év elején kezdődik meg házi kivitelezésben a nagy munka. Először egy kutat fúrnak és négyszáz méternyi vezetéket építenek a községnek azon a részén — a vágóhíd környékén —, ahol a legrosszabb a vízellátás. , ÍVWVWWWVWWWWWVWW« Szekszárdi Vasipari Vállalat szintén gyárt olaj kályhát kisebb mennyiségben, ott azonban baj van a minőséggel, s ezért nem készül el a kért darabszám. Sátor János, a Mechanikai Művek igazgatója ezeket mondja: — Összesen 60 ezer darab olajkályhát készítünk az idén a különféle korszerű típusokból. Tavaly mindössze 25 ezer darabot gyártottunk, a termelés tehát egy esztendő alatt több mint megkétszereződött. Jövőre hasonló terveink vannak: az idei 60 ezer darabbal szemben 140—150 ezer darab olajkályha gyártására készültünk fel. Szeretnénk végre folyamatosan kielégíteni a lakosság növekvő igényeit. Végigjártam az ország valamennyi nagykereskedelmi vállalatát, s partnereinket bátorítottam nagyobb rendelésekre. Eddig 120 ezer db olajkályha szállítására kaptunk megbízást. Attól tartok, hogy a kereskedelem most is óvatos a megrendeléssel, s ezért készültünk fel a 140—150 ezer darabra. — Az idei tervet és a terven felüli vállalást egyaránt teljesítjük december 10-ig. így még ebben az évben üzembe helyezhetjük az olajkályha gyártására létesített második konveyorsort és futószalagot, amelyről — a már működő szalaghoz hasonlóan — négy percenként kerül le egy . késztermék. Különböző típusú olajkályháink ízlésesek, jó hatásfokúak, műszakilag kilo- gástalanok. Szinte ismeretlen a reklamáció. Minden megyei és járási székhelyen, sőt több nagyközségben is létesítettünk szerviz- szolgálatot. Olajkályháink felveszik a versenyt igen sok hasonló külföldi fűtőberendezéssel, s arra készülünk, hogy ha csökken a hairánt érdeklődések találkoztak november 28-án, kedden este 7 órakor, és a dunaújvárosi „balettklub” példája alapján 67 taggal megalakítottuk az orosházi „BaKétezer forint értékű politikai könyv Kétsopronyhan A kétsopronyi pártalapszer- vezetekben elkezdődött a politikai oktatás, melyen pártonkí- vüliek is részt vesznek. A köz- gazdasági és politikai gazdaságiam alapismeretek tanfolyamán 65-en gyarapítják ismereteiket. A Rákóczi Termelőszövetkezet vezetőségi ülésén és küldöttgyűlésén a közeljövőben ismertetik az új földtörvényt. Mintegy kétezer forint értékű könyvet és irodalmi alkotást értékesítenek a tervek szerint a terjesztők a politikai könyvnapok idején. ALSÖTISZAI NÁDGAZDASÁGI VÁLLALAT MUNKÁSOKAT VESZ FEL békéscsabai telepére. Jelentkezni: Békéscsaba, Gyulai út, szénáskert mellett, Hrabovszky telepvezetőnél. 143009 Volt idő, amikor gyakran megfordultam az ügetőn, szerdán és szombaton rendszeresen ott töltöttem a délutánjaimat. Más moziba megy, vagy randevúzik, vagy pedig bélyeget gyűjt... Nekem az ügető volt a hobbym. Nem a lovak vagy a pénz miatt jártam oda. Igaz, néha-néha feltettem egy tízest, de ez nem volt érdekes. Az ottani légkör vonzott, az emberi lélek gátlástalan feltárulkozása. Előfordult, hogy több futamon keresztül rá sem pillantottam a pályára, csak az emberek arcát figyeltem, meg a kezüket. Mi mindent tud elmondani egy tikettet gyűrögető kéz?! Es hányfélék voltak azok a kezek, amelyeket ott láttam... Tévedés azt hinni, hogy sok ember jár az ügetőre. Itt nem cserélődnek napról napra az érdeklődők, mint a színházban... Igaz, néha bebetévedt egy „veréb”, otthagyott egy ötvenest, és megfogadta, hogy ide többet be nem teszi a lábát. Akiket itt lehet látni, félkönyékkel a korlátra támaszkodva, vagy a pálya szélén szimatolva, azok törzs-tagok... Éveken keresztül ülnek egymás mellett, ha találkoznak fejbólintással üdvözlik egymást, megjósolják a biztos befutót, A szokás leöntenek egy-egy pohár sört. Sokat nem tudnak egymásról, és ez így is van jól. Az ügetőn rengeteg érdekes dolog történik, főként azok számára, akik csak hírből ismerik a turfot. Nagy leégések, szédületes összegű nyeremények halltán csak a kívülálló.lelkesedik; a beavatottak természetesnek veszik mindazt, ami a pályán és a pálya környékén történik. Egy-egy nagyobb stikli vagy szélhámosság persze itt is érdeklődést kavar, s a történet szájról szájra jár, mint a dal... Egy ilyen érdekes esetnek én is tanúja voltam, és még ma is elmosolyodom, ha eszembe jut... A lovak többsége már áthaladt a célvonalon, a fogadók többsége bosz- szúsan szórta el tikettjeit. Mellettem, egy alacsony középkorú férfi szótlanul lehúzta ujjá- ról a jegygyűrűjét és kétségbeesetten elkiáltotta magát: — Leégtem! Tizennégy karátos aranygyűrűt kínálok eladásra. Ki ad érte kétszáz forintot? A környékbeliek fejüket csóválták, hümmög- tek; végül is 120 forinhatalma tért gazdát cserélt a jobb sorsra érdemet aranykarika+. Egy hónap múlva láttam viszont újra az én emberemet, önkéntelenül is a kezére pillantottam. Rajta i'olt a jegygyűrű! Néni értettem! A futam végén a férfi újra felugrott és szán- nivalö hangon, de azért jól hallhatóan kijelentette, hogy nincs egy vasa sem, de a felesége kórházban van és virágot szeretne venni neki. Kérte a nagyérdemű közönséget, hogy valaki vegye meg egyetlen pénzre váltható tárgyát, a jegygyűrűjét... Megvették! Tudtam, hogy itt nincs valami rendjén, hiszen rövid időn belül már a második gyűrűjét ad ja el. Meghívtam egy sörre és megkérdeztem, hogy mit szól ehhez a felesége. — Nincs feleségem! — hunyorított rám huncutul a szemével. — Hát akkor a gyűrűk?... ■ Szó nélkül belenyúlt a zsebébe és egy marék jegygyűrűt” mutatott el a tenyerében... — Egyszerű réz! Öt forint darabja„ Érti már? — és nevetett. Az emberek jóindulatúak és hiszékenyek. Csak a legalkalmasabb lélektani pillanatban kell színre lépni... Csodálkoztam a dolgon és bosszankodtam.. Aztán újra jó sok idő telt el, amíg találkoztam a gyűrűs emberrel. Szomorú volt és levert, nem találta a helyét. — Lebuktam! — mondta kérdés nélkül is. Olyan sokszor eljátszottam már a pénztelen férj tragikus szerepét, s közben annyi rézkarikát eladtam, hogy végül énrám is rámsóztak egy gyűrűt, megnősültem!... De ez már aranyból van ám! A történetnek ezzel koránt sincs vége. Az utolsó futam előtt az én jó útra tért szélhámosom felugrott a helyéről, s újra végigcsinálta az ilyenkor szokásos ceremóniát; és egy ötvenesért megvált az aranygyűrűtől... — Észnél van?! Fillérekért elvesztegetni egy ilyen holmit; ez már aranyból volt!! — Nem érti ezt maga... — mondta a félreismert zsenik nosztalgiájával. Annyira megszoktam már, hogy minden gyűrűt eladok, hogy most sem tudtam kivétett tenni. A szokás hatalma ugyebár... Brackó István zai kereslet, nagyobb arányban exportáljuk majd külföldön is keresett termékeinket. Vajon kapnak majd elég fűtőanyagot az olajkályhatulajdono- sok? — ezt kérdeztük meg végezetül Bandi Józseftől, az Országos Kőolaj- és Földgázipari Tröszt gazdasági vezérigazgatóhelyettesétől. — Jelenleg mintegy 150—160 ezer olajkályha működik az országban, akár ennek többszörösét is zavartalanul elláthatjuk megfelelő mennyiségű és minőségű fűtőanyaggal. Az olajkályhatulaj- dosonok lényegében olyan gázolajat vásárolnak, amilyent a mező- gazdasági erőgépek üzemeltetésére is használnak. Mivel a mező- gazdaság, mint főfogyasztó, tavasszal, nyáron és ősszel jelentkezik igényével, a lakosság téli szükségleteinek kielégítése gazdaságilag előnyös számunkra. Mellesleg az ÁFOR már Budapesten kívül több vidéki városban is megállapodott az AKÖV-vel és kérésre házhoz szállítják a fűtőanyagot. Ez a házhoz szállítási akció arányosan bővül majd a használatban levő olajkályhák számának gyarapodásával. Egybehangzó tehát a kereskedelem és az ipar Illetékes vezetőinek nyilatkozata: 1968-ban lesz elég olajkályha és hozzá való fűtőanyag. K. 3.
