Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

1967. december 19, 2 Vasárnap flCENTROPRESS 1 HETI KÜLPOLITIKAI HELYZETKÉPE A VILÁG ELSŐ SZAMŰ nem­zetközi problémája a vietnami válság, ezen a héten az Egyesült Államokban történtek miatt ke­rült a közfigyelem homlokterébe. Amerika nagyvárosaiban, így New Yorkban is, a háború elleni tiltakozás újabb tüntetésekben jutott kifejezésre: különösen a sorozóhivatalok és a toborzóiro­dák körül zajlottak le tömegde­monstrációk. Igaz, még nem állít­hatjuk, hogy az Egyesült Álla­mokban a háború ellenzői, a há­ború ellen tettekkel is síkra szál­ló emberek lennének többségben, de hétről hétre, hónapról hónapra nő azoknak a tábora, akik bűnös­nek, vagy egyszerűen csak eszte­lennek, vagy fölöslegesnek ítélik a vietnami vérontást. A 200 mil­liós ország vietnami veszteségei­ről most hoztak nyilvánosságra hivatalos adatokat: a hét évre vonatkozó számok közlésével a ..lélektani hadviselés” amerikai irányítói nyilván azt akarták bi­zonyítani, hogy a veszteségek vi­szonylag csekélyek és például az Egyesült Államok országútjain többen vesztik életüket, mint a háborúban. A 111254 ember- el­vesztését vagy harcképtelenné vá­lását kimutató statisztika ugyan­akkor elfedi a döntő tényt: most válik különösen veszteségessé az USA számára a vietnami agresz- szió. MCNAMARA TÄVOZÄSA nem vert ugyan újabb hullámokat, de máris újabb „ügy” készül: a wa­shingtoni fáma úgy tudja, hogy Arthur Goldberg, az Egyesült Ál­lamok állandó ENSZ-kénviselője is elhagyja helyét. Ha a hír igaz­nak bizonyul, újabb tanúsága le­het annak, hogy a johnsoni politi­ka kiszolgálóinak egyre nehezeb­bé válik a mesterségük. Ebben a vonatkozásban érdemel szót az angol televízió egy hét eleji műso­ra is, amely vita formájában két angol és két amerikai politikust állított V szembe. Lord Avon, is­mertebb korábbi nevén: Eden, a volt külügyminiszter és miniszter- elnök nem volt tekintettel az amerikai érzékenységre és leszed­te a keresztvizet az óceánon túli szövetséges vietnami politikájá­ról. Robert Thompson, a vita má­sik angol részvevője sem volt más véleménnyel. Velük szemben Bundy amerikai külügyminiszter­helyettes nem tudta, Morton ame­rikai szenátor pedig nem is akar­ta megvédeni a Fehér Ház és a Pentagon álláspontját. A washing­toni idegességre, amelyet a foko­zódó nemzetközi elszigetelődés Igaziak vagy műbolygók? Moszkva A szovjet csillagászok széles körű kutatómunkába kezdtek, hogy megállapítsák a naprend­szer legkisebb bolygóinak, a Phoebusnak és a Demosnak „ki­létét”. Sklovszkij szovjet csilla­gász feltételezése szerint ugyan­is a Phoebus és a Demos nem természetes, hanem mesterséges holdak és értelmes lények bocsá­tották őket a Mars-körüli pályá­ra. A Phoebust és Demost vizsgá­ló tudóscsoport vezetője, Dejcs professzor, a pulkovoi obszervató­rium híres csillagásza. A pulkovoi obszervatórium a Mars bolygóiról készült képeket átadta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája csillagászat-elméleti intézetének. Csebotarev, az inté­zet igazgatója kijelentette: az intézet munkatársai elektronikus számológépek segítségével végztk a Mars bolygóinak kutatásával kapcsolatos összes számításokat. Ami pedig Sklovszkij csillagász hipotézisét illeti — mondotta Csebotarev —, még egy ideig várni kell a válaszra: vajon létez­het-e a Marson élet és civilizá­ció? (MTI) okoz, egyébként is jellemző, hogy a héten volt nap, amikor John­son elnök 24 óra alatt három íz­ben is megpróbálta a nyilvános­ság előtt „magyarázni vietnami bizonyítványát”. Nem sok siker­rel ... A világ másik két akut válsá­gában, a ciprusiban és a közel- keletiben bizonyos elcsöndesülést figyelhettünk meg a héten. A cip­rusi ellentétek valójában fenn­maradtak ugyan, de a szükséges józanság diktálta, hogy megkezd­ték a szigetországban volt görög és török csapatok kivonását. Ami pedig a közel-keleti helyzetet il­leti: Gunnar Jarring svéd diplo­mata, az ENSZ közel-keleti meg­figyelője elindult New Yorkból, hogy megkezdje munkáját. Cipru­son üti fel főhadiszállását, hogy figyelemmel kísérje a Közel-Ke­leten történteket és megpróbál­jon közvetíteni a szemben álló fe­lek között. Az arab világ készül a közelgő arab csúcstalálkozóra, közben pedig a színfalak mögött újabb lázas diplomáciai tevékeny­ség indult meg a különböző arab országok eltérő álláspontjainak egyeztetésére. A héten megmu­tatkozott, hogy például Szíria vo­natkozásában dr. Zuajen minisz­terelnök moszkvai tárgyalásai nagyban hozzájárultak az állás­pontok kölcsönös tisztázásához. Irakkal kapcsolatban érdekes hírt kaptunk a héten: a francia kor­mány Irak esetében eltekint a fegyverszállítási tilalomról. A pá­rizsi készség nyilván összefüggés­ben áll azzal, hogy a francia olaj- társaságok a közelmúltban kölcsö­nösen kedvező megállapodásra jutottak az iraki kormánnyal. De Gaulle tábornoknak a Közel-Ke­lettel kapcsolatos állásfoglalásai, amelyek figyelembe vették az arab érdekeket, most realizálód­tak. AZ ÜGYNEVEZETT „Atlanti világban” és a nyugat-európai or­szágok politikai köreiben Brüsz- szel felé tekintenek, ahol a jövő héten a NATO miniszteri tanácsa fog ülésezni, a rá következő hé­ten pedig a Közös Piac országai­nak miniszterei gyűlnek majd össze, hogy Nagy-Britannia telve- 1 teli ügyeiről tárgyaljanak. Mind­két alkalommal élénk vitákra le­het számítani, természetesen fő­leg az európai gazdasági közös­ségben. Az angol csatlakozás tá­mogatásáról jobbára piától jelle­gű megnyilatkozások hangzottak el Londonban Luns holland kül­ügyminiszter, majd Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter lá­togatása során. Megfigyelők kü­lönösen azt tartják problemati­kusnak, hogy Bonn valóban hat­hatós segítséget tud-e nyújtani az angol kormánynak De Gaulle ellenében. A nyugatnémet politi­ka mindeddig nem mert ujjat húzni a francia köztársasági el­nökkel Anglia miatt, a bonni ve­zetők általában azt remélték, hogy fel lehet melegíteni az Erhard- korszakban elhidegült francia— nyugatnémet viszonyt. A MI VILÁGUNKBAN és an­nak szomszédságában az építő hétköznapok nyugalma, illetve egy ünnep történelmi mondani­valója kívánkozik a krónikába. A szocialista országok testvéri kap­csolatainak erősítését szolgálta Brezsnyevnek, az SZKP főtitká­rának prágai baráti látogatása és Gromiko szovjet külügyminiszter­nek varsói tanácskozása. A Szov­jetunió szomszédságában, a ve­lünk rokon finn nép ünnepelte államiságának 50. évfordulóját. Az önálló Finnország fél évszáza­dára emlékező ünnepségek ki­domborították, hogy a fiatal szov­jet állam vezetői első tetteik kö­zött adták meg a függetlenséget a finn népnek. Az évfordulóra Helsinkibe utazott Podgomij ál­lamelnök jelenléte, fogadtatása és megnyilatkozása egyaránt alá­húzta a szovjet—finn jószomszéd­ság tényét, a szocialista nagyhata­lom és az eltérő társadalmi rend­szerű kis ország békés egymás mellett élésének kölcsönös elő­nyeit. Á szovjet kormánynyilatkozat visszhangja Amerikai néger űrhajós halála Edwards légitámaszpont Pénteken szerencsétlenség kö­vetkeztében életét vesztette az Egyesült Államok első és egyet­len néger űrhajósa. Az amerikai légierő szűkszavú közleménye szerint Robert Henry Lawrence, a légierő őrnagya, a California állambeli Edwards lé­gitámaszpont közelében, gyakor­lórepülés köbben gépével a kifu­tópályára zuhant. A gép másik utasa, Harvey J. Royer, a légierő 36 éves őrnagya, aki az űnkutató- pilóta-idkola gyakorlatait vezeti, súlyos sérüléseket szenvedett, de életiben maradt. Lawrence őrnagy a tervek sze­rint részt vett volna egy kétsze­mélyes űrlaboratórium irányítá­sában, amelyet 1970-re terveztek föld körüli pályára juttatni. Law­rence Ohio állam egyetemén fi­zikai-kémiai doktorátust szerzett és egy időben Nyugat-Németor­szágban a Fürsten—Feldbruck légitámaszponton képezett ki né­met pilótákat. A szerencsétlenül járt űrhajóst özvegye és hétéves kisfia gyászolja. A légierő tiszt­jeinek különleges bizottságát bíz­ták meg a szerencsétlenség kö­rülményeinek kivizsgálásával. Lawrence volt a kilencedik űr­hajós, aki baleset áldozata lett. (MTI) Lima Pénteken Limától mintegy 650 kilométerrel északra hegyoldal­nak ütközött egy perui utasszállí­tó gép, amely Huanuco és Tingo Maria városok között zuhant le egy dzsungel sűrűjébe. A gép 65 „A leghatározottabb hangú fi- j gyeimeztetés” — így értelmezik moszkvai politikai körökben a nácizmus újjáéledésének súlyos ' veszélyére rámutató szovjet kor­mánynyilatkozatot, amely híven tükrözi a szovjet nép érzéseit. A Szovjetunió ez év januárjá­ban már figyelmeztette az NSZK kormányát és a világot arra, hogy az NSZK-ban nőttön nő a rnili- tarizmus és a revansdzmus fenye­getése. A szovjet fővárosban ez­zel kapcsolatban felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a helyzet a januári nyilatkozat óta eltelt idő­ben tovább romlott. Moszkvában úgy látják, hogy a kormánynyilatkozat egyben meg­semmisítő bírálata a bonni úgy­nevezett új keleti politikának, amely a „becsületes szándékuk­Személyi változások Romániában A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken este plenáris ülést tartott, amelyen Chivu Stoica-t a Központi Bizott­ság titkárává választották. Ugyanakkor felmentették a titkári teendők alól Alexandra Draghicit és javasolták, hogy válasszák meg a Minisztertanács elnökhe­lyettesévé. Plenáris ülést tartott a szak- szervezeti szövetség központi ta­nácsa is, ezen a központi tanács elnökévé Gheorghe Apostolt vá­lasztották meg. Constantin Drágán eddigi elnök a központi tanács első helyettese lett (MTI) szerencsetlenseget Peruban az utolsó három év­ben két másik súlyos repülőgép­szerencsétlenség történt. Az egyikben 49-en, a másikban 46-an vesztették életüket. (MTI) ról” és holmi „békés kezdemé­nyezésekről” szóló fecsegéssel akarja álcázni az NSZK politiká­jának agresszivitását. Moszkva nem Bonn frázisai, hanem tettei alapján ítél. A bonni militarista és revansista kormány cselekede­tei viszont lovat adnak az új ná­cizmus alá. Ebben a légkörben — mutat rá Ernszt Genri neves szovjet publicista — már arról be- I szélnek, hogy az újnáci minisz- ! terek rövidesen ott ülnek a ke- ! reszténydemokrata miniszterek mellett. Már időpontot is emle­getnek: 1969 őszén, amikor lezaj­lottak a Bundestag-választások. Azt tartják Bonnban, hogy erre az időre az NPD jelentős számú képviselővel betör a parlamentbe és a CDU új koalíciós partnerévé lép elő. Meg is nevezik az új kor­mány elnökét, aki nem más, mint Strauss, a jelenlegi pénzügymi­niszter. A szovjet publicista felteszi a kérdést: mi történik akkor, ha Strauss, a nyugatnémet revan- sisták elismert vezetője s a Bundeswehr tábornokainak és a nyugatnémet hadiipar báróinak bizalmi embere kezet fog II. Adolffal, az NPD führerével. A szovjet publicista feltűnést keltő cikke, amely a Lityeratur- naja Gazeta hasábjain jelent meg, ezekkel a szavakkal zárul: a jövő kulcsa a német nép szá­mára az európai béke és a világ­béke. Az NDK ezen az úton jár. Ha a mai német burzsoázia ezt nem érti, akkor maga az isten sem segíthet rajta. (MTI) Podgornij hazatért Finnországból Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, aki Kekkonen finn államfő meghívására részt vett Finnország függetlenné válásának jubileumi ünnepségein, szomba­ton hazatért Moszkvába. A lenin- grádi pályaudvaron Podgortrijt Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők fogadták. (MTI) Perui repülőgép szerencsétlensége utasa közül egy sem élte túl a Jogi ismeretterjesztés Törvényesség, demokrácia, új mechanizmus IL H szocialista törvén \ ség a szocialista jognak legsajá­tosabb jogi alapelve. Megtartásá­nak jelentőségét és óriási vonz­erejét aláhúzza az a nagy értékű határozat is, amelyet — a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően — a világ első szocia­lista államában a Munkás- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek VI. összoroszországi rendkívüli kongresszusa hozott 1918. novem­ber 8-án a ' törvények pontos megtartásáról. A határozat rög­zíti: a munkások és parasztok hatalmának további fejlődése és megerősödése szempontjából a törvények megtartása elengedhe­tetlen; az állampolgároknak, az államszerveknek és hivatalos sze­mélyeknek a legszigorúbban meg kell tartaniuk a szocialista állam törvényeit, a központi hatalom rendeletéit és határozatait. A legkisebb törvénytelenség, a szov­jet rend legkisebb megszegése is olyan rést jelent, amelyet az osz­tályellenség azonnal kihasznál — mondta Lenin a Kolcsak feletti győzelem egyik tanulságaként, de az egész országra egységesen ér­vényesülő törvényesség alapvető 'követelményére hívott fel 1922­ben az ügyészség feladataival fog­lalkozó, Sztálinnak írott levelé­ben is, mondván: A törvényes­ségnek „... egész Oroszország, sót a Szovjet Köztársaságok egész föderációja számára is egységes­nek kell tennie.” (Lenin: Vál. Művek. II. 614. old.). Az SzK(b)P XIV. konferenciá­ja — 1925-ben — határozatot ho­zott a forradalmi törvényesség­ről. A határozat a forradalmi tör­vényesség legteljesebb megerő­sítését tűzi ki feladatul, mint a proletárállam megszilárdítása és a dolgozó parasztság állam iránti bizalmának megteremtése zálo­gát és arra hívja fel a kommu­nisták figyelmét, hogy a párt­szervek minden segítséget adja­nak meg a bíróságoknak és az ügyészségeiknek a szocialista tör­vényesség biztosítása és megszi­lárdítása érdekében végzett mun­kájukhoz. „A forradalmi törvényességnek kezdettől fogva lényeges vonása az volt — mondta egyik előadá­sában Samu Mihály —, hogy új jogszabályokkal bástyázta körül a szocialista forradalom eredmé­nyeit Ennek tudható be az, hogy az Októberi Forradalom után rö­videsen elkészült az új szovjet al­kotmány és jelentékeny változá­sok születtek az új bíróságok mű­ködésének rendszerével kapcso­latban.” (Samu Mihály: A szoci­alista forradalom hatása az állam és jog fejlődésére. Előadás a TIT előadói konferenciáján. 1967.) A továbbiakban kifejtette: a bí­róságok működését illetően jelen­tékeny problémát vetett fel a jog­szabályok kérdése. Noha egy ideig a forradalom érdekeivel nem ütköző jogszabályok érvé­nyesítése lehetséges volt — a to­vábbi fejlődéssel a régi jogsza­bályokat egészében hatályon kí­vül helyezték és új dekrétumokat alkottak. Lenin úgy látta, hogy a szocialista állam képes a gyors fejlődés követésére és újabb és újabb jogszabályok megteremté­sére; olyan gyors törvényhozást tartott lehetségesnek — egyben szükségesnek is —, amelyre a polgári államok képtelenek vol­tak. A szocialista forradalom jo- gának fejlődését illetően a polgári jogászok igen gyakran felvetették a törvénytelenség vád­ját. Ez a vád azonban az úgyne­vezett polgári törvényesség meg­tartásával kapcsolatos igényből fakad. „Nyilvánvaló — mondot­ta a fent idézett előadó —, hogy a szocialista forradalom nem kö­ti magát a korábbi társadalom azon törvényeihez, amelyek aka­dályozták a munkásmozgalom erősödését, a dolgozók alapvető jogainak és érdekeinek védelmét. A polgári törvényességgel szem­ben a forradalmi törvényesség bontakozik ki, amelynek lényege

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents