Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

1967. december 9. 5 Szombat Az év utolsó napján is csinosan Szilveszter napján minden nő csinosan és lehetőleg új ruhá­ban akarja búcsúztatni az óévet Mit ajánl ehhez Rusai Magda di­vattervezőnő? — Az ünnepi alkalomhoz illő­en a nőik általában a legújabb divatot követik ruháik megvá­lasztásában. Az estélyi ruha leg­újabb anyaga a vékony, áttetsző, de halványan mintázott és szí­nezett monofii. Szép színárnya­latokban és finom mintákkal készíti a magyar textilipar. Ró­zsaszín árnyalatát a fekete, kék árnyalatát a szőke, és a zölden mintázott anyagát a vörös hajú nőknek ajánljuk. I előnyös és ünnepélyes. Anyagául választhatunk egyszerű műsely­met, fekete brokátot, de bár­sonyt is. A szabásvonala klasszi­kusan egyszerű. Empír-szabás enyhén bővülő trapéz-szoknyá­val, és a szoknya alján a szabás­vonalat kiemelő háromsoros pié- vel. Ez kissé előrelátó megoldás: talán a legközelebbi szilveszter divatja úgy kívánja, hogy a piá­két engedjük le, mert hosszabb lesz a szoknya. A harmadik rajzon látható alapruha anyaga mintás kasmír, kissé karcsúsított A zsinórozás csak díszítésként szerepel. A ka4 bátka a divatnak megfelelően Milyen legyen a fazon? A mell alatt vágott empir-szabás meg­felelő a legtöbb nőnek. Divatos a kámzsa nyak, valamint az ujj nélküli ruhák helyett a hosszú, kézelőbe foglalt ruhaujj. A ru­hát alá kell bélelni lehetőleg azonos tónusú, de egyszínű könnyű anyaggal. Az ujjak béle­letlenek maradnak. háromgombos, kerekített aljú, és hosszú ujjú. A ruha kabáttal együtt kosztümszerű — míg a kabát nélkül ünnepi alkalmakra is megfelelő öltözék. A negyedik változat szerint egyszínű ruhához öltjük fel a kabátot: ismét más jellegű öltözékünk lesz. Csinos ruhában — jó szórako­zást! A fekete ruha mindenkinek * IC. M. A Békéscsabai Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás SZARVASI ÜT felvesz HEGESZTŐ, FESTŐ, VILLANYSZERELŐ, ESZ­TERGÁLYOS, MAROS, SZERSZÁMKÉSZÍTŐ, LAKATOS, MOTORSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁ­SOKAT. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. 143129 ::::::: *a*®3 13 ■ ■HVl ■ V RR ma cti -mm ■ a imm niaiigaini,, ■ajsasaaaaa: .■•■■■■■■uali ■•■■■■■■■•■a ■ ■■flaaaaaaaa «• aiilcaaaaan aaa. aiaiSiaiiBaaBitiiH laviaiaiHaii«! ika aaaai'«aaBRaaaaaaM>n aaaal «aaaaaaaaaaaaaaa I *****»«» «*»****« • ■•■■■■■•■iiiti • ariiueBim«i »«»»a«»*! ■ ■■■■•■B«BBHBia saeimiiBi ......................aaaa «aaaaaaa s BRaaaBRBRBBBaaaa->«■■■■■■ ;B3jmMM5;MMMi553KM Egy alapszervezetben a kétsopronyi fiatalok Kétsopronyban az év elején, amikor a két termelőszövetkezet egyesült, összevonták a KISZ- alapszervezeteket is. A 88 fiatal számára a helyi művelődési ott­honban biztosítottak klubhelyisé­get, ahol összejöveteleiket rende­zik. A nyáron autóbuszkirándu­lást szerveztek, megismerkedtek a Balaton környékének nevezetes­ségeivel. A költségekhez a tsz hatezer forinttal járul hozzá. Már ők is elkezdték az oktatást, a Fáklyavivők és az Agrárpoliti­kai kör előadásait hallgatják. Az összevonás óta munkájuk vonzóbb, színesebb lett. Tizennégy kilométer hosszú csatorna a belvíz ellen a Köröstáj Tsz-ben A gyulai Köröstáj Tsz-ben no­vember 28-án végeztek az idei mélyszántással, akkor már csak 50 hold volt hátra. A kedvező őszi időjárást ott is jól kihasz­nálták, száraz időben jó műve­lést és vetést végezhettek. A szövetkezetben évek óta nagy kárt okozott a belvíz. A mostani szép őszön az ez elleni védekezésre is jutott idő, ösz- szesen 14 kilométer elvezető csatornát húztak a szövetkezet területén. Bíznak abban, hogy belvíz esetén nagy segítséget jelent majd ez számukra. Foglalkoztatja a vezetőséget a fűzvessző termelésének a gondolata. Az idén ezt már nem valósíthatták meg, miután előbb művelésiág-változást kell kérni, jövőre azonban sort ke­rítenek erre is. Lónyai Sándor: Az Eíííel-toronytól a Schwarzwaldig Schwarzwald Régi álmom a Duna vonalát végigutazni és eljutni a folyó forrásvidékére, Schwarzwald- ba. Vágyam részben teljesült. Baden-badeni naniaim egyi­kén gépkocsival elindultam a sehwarzwaldi hegyi kirándu­lásra. A változatos, fenyveserdő- vel borított tájakon mind ma­gasabbra kapaszkodik az Opel-Rekord. Semmi sem si­ettet. Sonnenbergben rövid pihenőt tartok. Nem a fáradt­ság miatt. A környezet szépsé­ge ajánlja a megá’lást. E ba- den-würtenbergi falucska né­hány éve alig ismert üdülő, fördőhely volt. öt évvel ez­előtt „fedezték fel”, és a régi, step fekvésű falu felett a hegyoldalban hatalmas luxus- üdülő-komplexumot alkottak. A szállodasor minden ablaká­ból pompás a kilátás. A szé­pen kialakított szállodai tető­teraszokon százával pihennek a kirándulók. Nagy a forgalom a kábelvontatású hegyi sik­lón is, mely a völgyből folyto­nosan hordja a kirándulókat. Az utat folytatva, rövidesen az 1493 méter magas Feldberg szerpentin következik. A hegy oldalán apró falvak, szebbnél szebb kicsi szállodákkal. A völgyben itt is fürdő. A csen­des környezet kiválóan alkal­mas szívbetegek gyógyítására és idegnyugtátására. A Schwarzwald másik leg­magasabb pontja az 1414 mé­ter magas Belchen. A hegy­csúcs alatt tipikus svájci alpe­si táj. A völgyekben óra- és játékgyár. Egymást követik a szénsavas és jódos gyógyfür­dők. Elérkezem a Duna forrásvi­dékéhez, melyhez az utat Brigach patak jelzi. Az utolsó 100 métereket már érdekesebb gyalogszerrel megtenni. Izgal­mas ez az út. Ahol a Brigach és Berge patak egymással ta­lálkozik, onnan jelzik a Duna eredetét, A Duna eredete 6—700 mé­terrel lehet a tengerszint fe­lett. Erről tanúskodik az, hogy közelében lomblevelű fákat is lehet találni. A Duna sebesen csörgede­zik keskeny medrében. Az őz talán egyből is átugorja. A csörgedező vízből kiálló sziklákon lépdesve az em­ber is könnyűszerrel átjut a sehwarzwaldi Dunán. Az éppen ide kiránduló gyerekek apró papírcsóna­kokat indítanak. De ponto­san 274 kilométeres utat megtéve, már hajók cipelé- sére is képes a Duna. Csodálatos a természet­nek ez az ősi állapota. A kicsi folyó valójában csak patak, mire a Feketeerdő­ből indulva három orszá­gon átfolyik és 1200 kilo­méteres utat megtéve — egy sor kisebb-nagyobb fo­lyót elnyelve — hazánkba érkezik, hatalmas folyam­má erősödik. A szemet-lelket gyönyör­ködtető hegyoldalon el­gondolkodom. Az öreg Du­na mennyi mindenről tud­na mesélni. Kevés olyan fo­lyó van a világon, amely annyi történelmi vihart lá­tott, mint a Feketeerdőből induló és a Fekete-tengerbe érkező Duna. Szállította a Miért csendes római harcosokat és hordta hátán a hitleri hordákat. Vizével évezredek óta éle­a gyomai ifjúsági ház? A járások összevonásaikor több épület felszabadult, s akkor a községi KISZ-bizottság nagy reményeket fűzött egy ifjúsági ház létrehozásához, melynek céljára az MSZMP székházéban kaptak helyiségeket. A megyében már több ifjúsá­gi ház működik, mégpedig igen jó eredménnyel, tartalmas prog­rammal Egyik-másikról lapunk­ban is írtunk. A gyomaiak szin­tén szerettek volna ezekhez ha­sonlót, mely a község fiataljai köréiben közkedveltté válhatna. Nagyszerű tervek, elképzelések születtek, sajnos, csak tervek maradtak, s az ifjúsági ház ugyan megvan, de a valóságban minden csendes ebben az épü­letben, s egyáltalán nem azt a szerepet tölti be, ami a rendel­tetése lenne. Mint megtudtuk, ennek egyik oka, hogy a működ­tetéséhez nincsenek meg a sze­mélyi és anyagi feltételek. A KISZ-bizottság megpró­bált valamit tenni. Meghirdette az ifjúsági ház létrehozását és összehívta a fiatalokat, akik ele­inte — örülve, hogy végre van hol lenniük és remélve az érde­kes programot — el-ellátogat- tak. Azonban, miivel 'nem volt gazdája, a további programról sem igen gondoskodott senki. Előfordult az is, hogy már a kora esti órákban bezárták a helyiségeket, s a ' fiatalok így kénytelenek voltak visszafordul­ni. Nem csoda hát, ha hamaro­san az ürességtől kongtak a szobák. Hogy mégis legyen va­lami, a KISZ-bizottság három alapszervezetnek adta át a hat helyiséget. Ezek közül viszont csupán a Kner Nyomda gyomai üzemének kiszesei tartanak rendszeres összejöveteleket, szombatonként klubesteket, szellemi vetélkedőket, és itt tartják a KISZ-oktatást is. A másik két alapszervezet egyál­talán nem veszi igénybe. Nem kell különösebben bizo­nyítani, mit jelent a fiatalság tanulása, művelődése, szórako­zása szempontjából egy jól mű­ködő ifjúsági ház, ahol minden­ki megtalálja a maga érdeklő­dési körének megfelelő foglal­kozást. A gyomaiak kezdemé­nyezése, elképzelése éppen ezért helyes volt. S hogy tervük füst­be ment, annak nem egyedüli oka a személyi és anyagi felté­tel hiánya. Az ifjúsági házak jó része tár­sadalmi úton — a különböző szervek, vállalatok, üzemek se­gítségével — jött létre. Gyomán is erre lett volna szükség és arra, hogy több megértést tanú­sítsanak a fiatalok kezdeménye­zése iránt a helyi és felettes szervek. Bár a gyomai fiatalok már beleuntak a hiábavaló küzde­lembe, a segítség még most sem késő. Csupán közös nevezőre kellene hozni a különböző el­képzeléseket, javaslatokat, s ak­kor talán rövid időn belül el lehetne érni, hogy végre ne le­gyen csendes az ifjúsági ház. Kasnyik Judit tét ad a dunai halászoknak, de ha megbokrosodik, átlé­pi gátjait, nagy pusztításo­kat végez. Határokat húz országok közé és összeköt­tetést teremt a népek szá­mára. Elbúcsúzom a Schwarz­wald szülte kiesi, csörgede­ző Dunától. Különös ez a búcsú. Ahogy távolodom tő­le, közelítem is. Hiszen mi­re a Schwarzwaldban ját­szadozó gyerekek kicsiny papírhajói elérik a Sziget­közt, addigra vagy talán még előbb is hazaérkezem. Ismét láthatom a csilogó, fenséges magyar Dunát. (Vége)­Használt Empor 157/2-es univer- zális rakodógépeket könyv jóvá­írással átvennénk, esetleg meg­vásárolnánk. Teljes felújítást igénylő rakodógépek is számí­tásba jöhetnek. Kifogástalan állapotban levő PPV. 1,6-os szovjet gyártmányú síza/Imatoáláizó gépeiket is vásárol­nánk. Árajánlatokat: Szeged. Postafiók: 59-re kérjük. 100542

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents