Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-07 / 289. szám
1967. december 7. 4 Csütörtök Kapcsolat Békés és Veszprém megye természet- és műemlékvédelmi bizottságai között Méhkerék a felemelkedés Mint már lapunkban közöltük, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága szervezésében nemrég tapasztalatcserére látogattak Veszprém megyébe a megyei természet- és műemlék- védelmi bizottság képviselői. A tapasztalatokról december 5-én a Hazafias Népfront békéscsabai székházában Kovács Ferenc, a népfront megyed munkatársa számolt be. Vázolta a műemlék- védelmi akcióbizottság céljait, feladatait, majd elmondotta, hogy Veszprém megyében már tíz éve eredményesen működik ilyen bizottság. Kovács elvtárs elmondotta azt is, hogyan, milyen módszerekkel dolgoztak Veszprém megyében és a munkába hogyan kapcsolódnak be az iskolák. A tapasztalatcsere alkalmából ellátogattak a zirci és a szigligeti arborétumba is. A Veszprém megyei tapasztalat- csere jó alap volt arra, hogy kapcsolatot teremtsenek a két megye természet- és műemlékvédelmi akcióbizottságának tagjai között. A Veszprém megyeiek ígéretet tettek arra, hogy a gyulai várjátékokra szerveznek látogatókat, ugyanakkor meghívták a Békés megyeieket a nagyvázsonyi lovasjátékokna. A vitában sok értékes javaslat hangzott el. Tervezik egy diafilm készítését Körösök mentén címmel. Sokan javasolták, hogy a megye nevezetességeiről, természeti szépségeiről szintén készítsenek dia- vagy keskeny- filmet. Szó volt a geszti Arany János emlékmúzeummal kapcsolatos tervekről is. Most már tisztázódott: a méh-| keréki Balcescu Tsz mérleghiány nélkül zárta az évet. Nagy szó ez ebben a községben, ahol évek óta sok gonddal-bajjal küzdöttek és szinte reménytelennek látszott, hogy valaha is jobbra fordul az emberek sorsa. Pedig 1967-ben nem sokat segített az időjárás. Tavasszal a belvíz, nyáron az aszály pusztított. Akkor mégis mi tette lehetővé ezt a változást, hogyan tudott a szövetkezet egy év alatt felemelkedni a közepes tsz- ek színvonalára? Márk László elnök a gazdák szorgalmának, becsületes törekvésének tulajdonítja az eredményt: — Például gondosabb munkával 1 holdról átlag 7 mázsa 60 kiló búzát takarítottunk be a tavalyi 4 mázsa 30 kiló helyett. Alig volt szemveszteség. Cukorrépából — csaknem kétszer akkora területen, mint 1966-ban — 16 mázsával magasabb holdankénti átlagtermést értünk el. Kitűnő volt a kender minősége, jól fizetett a vörösheremag és a rizs. Az állattenyésztés — különösen a pecsenyebárány — igen szép bevételhez juttatta a gazdaságot. És büszkélkedhet a tsz azzal is, hogy már október 25-én befejezte az őszibúza-vetést 1813 holdon. Bizonyos, hogy a gazdák szorgalma, igyekezete nélkül mindezt í nem tudták volna elérni. De kér- ; dezhetnénk: miért csak 1967-ben | lehet erre hivatkozni? Talán kicserélődtek az emberek? Személy szerint nem, de önmagukban igen. És ez a folyamat több mint egy évvel ezelőtt kezdődött meg, amikor újjáválasztották a tsz- pártalapszervezet vezetőségét, majd a községi csúcsvezetőséget is. Első lépésként a régi diktatórikus vezetési módszert kellett felszámolni és helyreállítani a pártélet lenini normáit, biztosítani a kollektív vezetést A párttagok túlnyomó többsége örömmel üdvözölte az új pártvezetőség határozott fellépését, s ez egyszersmind maga után vonta a pártfegyelem megerősödését is. Az új körülmények között, amikor már nem csupán a párttitkár szava volt a mérvadó, egyre tevékenyebbé vált a párttagság. Amíg azelőtt a pártrendezvényekre csak kevesen jártak el, hamarosan 70 —80 százalékos lett a látogatottság, ma pedig már 80—90 százalékos. A kéthetenként rendszeresen megtartott vezetőségi ülésről igazolatlanul soha senki sem hiányzik. A kommunisták érdemesnek tartják, hogy részt vegyenek a közös ügyek megtárgyalásában, mert hallathatják a szavukat, kifejezésre juttathatják véleményüket, a határozatok pedig megvalósulnak. e Még kezdetben történt, hogy a pártvezetőség egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedett: a tsz-el- nököt, a főagronőmust és a főállattenyésztőt le kell váltani, mert nem tesznek eleget a beosztásukkal járó kötelezettségüknek és kifogásolható a magatartásuk is. A párttagok többsége egyetértett a pártvezetőséggel, amit nem volt nehéz megértetni a szövetkezet gazdáival sem. Eleinte ugyan még előfordultak súrlódások a régi és az új vezetők „hívei” között, de csakhamar beigazolódott, hogy helyesen határoztak a kommunisták. Az új gazdasági és pártvezetés között teljes egyetértés alakult ki. A pártszervezet — a tsz-gazdák véleményét figyelembe véve — számos javaslatot tett a vezetőségnek, melyek sorra-rendre megvalósultak. Ilyen volt többek között az ellenőrző bizottság elnökének a függetlenítése. A bizottság egy — a közös biztonságos védelme mellett — gondot tud fordítani arra is, hogy orvoslást keressen a tagok panaszaira, az összekötő kapocs szerepét töltse be a dolgozók és a vezetők között. Nagy lendületet adott a munkának, hogy tavasszal végre itt is szerződést kötöttek a gazdákkal: ki mit vállal, miért felelős. Mindenki tudta, mi a feladata. Amikor pedig a kommunisták azt javasolták, hogy november 7-re végezzenek a betakarítással, lelkes felajánlások születtek és azok meg is valósultak. Még tavaly novemberben .(először a szövetkezet életében) a traktoros- és a tehenészbrigád célul tűzte a szocialista cím elnyerését. A becsületes törekvés meghozta részükre a várt eredményt. Nemcsak az oklevelet, hanem 6 ezer forint jutalmat is kaptak, ráadásul két brigádtag ingyenes szovjetunióbeli utazáson vehetett részt o Ezelőtt a nők nemigen jártak gyűlésekre, csak kevesen kapcsolódtak a politikai életbe. A párt- szervezet javaslatára megalakult nőbizottság ezen változtat most. Első lépésként a szövetkezet vezetősége országnéző körutat szervezett az asszonyok részére. Nehezen lehetett öszetoborozni őket, de amikor visszajöttek, elragadtatással számoltak be élményeikről. Azóta sokuknak más a szemléletük és nem kis szerepük van abban, hogy 1967 eredményesen zárult. Javaslatot tett egyebek között a pártszervezet arra is, hogy a szövetkezet jövőre a rizstelepet a jelenlegi 80 holdról 180 holdra bővítse, fejlessze a szarv asmarha- és juhtenyésztést, telepítsen fűzcserjét, hogy 2 év múlva kosárfonó üzemágat lehessen kialakítani, Gyulán pedig — a juhtenyésztés jövedelmezőbbé tételére — létesítsen birkacsárdát. Ha vita árán is, de a tsz-vezetőség elfogadta a javaslatot. Rúzsa György, a csúcsvezetőség titkára, aki maga is felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzett, a pártvezetőséggel együtt gazdasági számításokkal bizonyította be a javaslatok megvalósításának célszerűségét, hasznosságát És hallgassuk meg, mi a véleménye Kozma Tivadar növénytermesztőnek (Alkotmány utca 10. alatti lakosnak) az idei esztendőről? — össze sem lehet hasonlítani útján a tavalyival — kezdi. — Havonta rendszeresen megkapjuk a megkeresett összeg 70 százalékát, természetes, hogy jobb a munkakedv. Azelőtt sokan máshová is elmentek dolgozni, hogy pénzhez jussanak, az idén erre már nem volt szükség. Itt dolgoztunk a közösben, mert megtaláltuk a számításunkat. Azt hiszem, túljutottunk a holtponton. A gazdasági vezetés maradjon továbbra is ilyen szilárd ... Márk Lőrinc traktoros azt mondja, hogy soha nem volt még ilyen kedvező a helyzet Méhkeréken. — Van szavuk az embereknek Megmondjuk, ha valami nem tetszik és meg is hallgatnak bennünket. Így szívesen dolgozunk, nem sajnáljuk a fáradságot. De nem is kerestem ennyi pénzt soha. Kiszámítottam: tavaly átlag 70—80 forint, az idén 110—120 forint jut 10 órára. Novemberben 3700 forintot vittem haza. A tények meggyőzték a dolgozókat. Ami egy éve szinte lehetetlennek látszott, azóta megvalósult. A gyulai járási párt-végrehajtóbizottság még júliusban értékelte a méhkeréki Balcescu Tsz gazdasági és politikai helyzetét, és megállapította, hogy a változások az 1966. évihez képest pozitívak. Akkor Arany Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára összfog- lalásképpen többek között ezeket mondotta: „Ha sikerül elkerülni a mérleghiányt, akkor az egymagában eredmény lesz, még ha ezer- egy kérdés nyitva is marad.” Nos, ez sikerült, ami biztos alap ahhoz, hogy a többit is megoldják. Mert azért még marad tennivaló 1968- ra is Méhkeréken. o A község kommunistái a december 4-én megtartott tagkönyv- kiosztó párttaggyűlésen visszaidézték 1967 rövid történetét hibáival, eredményeivel együtt és jóleső érzéssel állapították meg, hogy Méhkerék is a felemelkedés útjára lépett. S azokat, akik ezért a legtöbbet tették, a csúcsvezetőség jutalomban részesítette. És hadd idézzük még Goron Sándornak, a csúcsvezetőség tagjának a szavait, amelyeket a tagkönyvát- adás ünnepélyes perceiben mondott: „A tagkönyvcsere nem formális aktus, hanem megújítása azoknak a kötelezettségeknek, melyeket mi, kommunisták vállaltunk.” Pásztor Béla Otven új házhely és ház a vésztői Tarlódombon Terebélyesedik Vésztő. A ta- nyavilágiból egyre többen telepednek a községibe. A faluszéli „Párizsból” is mind több cigány- család kerül új, korszerű lakásba. A zárt település melletti Tarló- dombon nemrégiben 50 új házhelyet alakították ki, hogy a faluban jelentkező telekigényt kielégíthessék. Utcasorokat nyitottak, villanyhálózatot bővítettek, járdát építettek. Megoldják az új település vízellátását is. Ebben az új falurésáben tavaly 2, az idén pedig további 2 cigánycsaládnak juttattak telket, családiház-építési kölcsönt. A községi tanács végrehajtó bizottsága megkülönböztetett gondosságot fordít a cigánycsaládok emberibb életkörülményeinek megoldására, így a következő évben újabb cigánycsaládok kerülnek a korábbinál kedvezőbb lakáskörülmények közé. Természetesen azokat a családokat támogatják, amelyek beleilleszkedtek a termelőmunkába, és valamelyik termelőszövetkezetben rendszeresen dolgoznak. A Magyar Sajtó Napján — Anyjuk! Azt már tudom, mi lyen a bergengóciai kormány kül politikája, csak azt nem tudom hogy az italboltban lesz-e sör szombaton? (Zsoldos Sándor rajza)
