Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

19CT. december 6. 5 Szerda Egy tévhit ellen Mind az általános iskolák nyolcadikosai, mind a középis­kolák érettségire készülő fiatal­jai körében, a tovább nem ta­nulók esetében, furcsa magatar­tás uralkodik. Talán nem álta­lános még, nem végzetes ará­nyú, de miként szülői értekez­leteken a nevelők és a szülők szavaiból kölcsönösen kivilág­lik, olyan stádiumban van már, hogy érdemes jobban felfigyel­ni rá és a lehetőségek szerint, tenni ellene. A tovább tanulni nem szándé­kozók egy része, ki szóban, ki gondolatban, azon a véleményen van, hogy minek erőltetni a ta­nulást, úgysem kíván feljebb lépni, elég, ha átcsúszik az utol­só éven. És ezek a diákok, akik eddig sem erőltették meg ma­gukat a tananyag elsajátításá­ban, legfeljebb annyi szorgal­mat, igyekezetei mutatnak, ami elegendő ahhoz, hogy „fejüket a víz felett tartsák”. Hangsú­lyozni kívánjuk, nem arról a valóban nehézkesen tanuló gye­rekről van szó, akiből minde­nütt akad néhány, hanem arról a zömről, melynek tagjai egy kicsit több igyekezettel, köny- nyűszerrel jobb eredményt mu­tathatnának fel. A tanulást félvállról vevő magatartásuk káros kihatása az, hogy akarva, akaratlanul féke­zik passzivitásukkal a tovább­tanulni szándékozókat is. Csök­kentik kedvüket^ lendületüket. Ez az egyik. A másik káros ki­hatás önmagukra üt vissza. Mindazok a tanulók, akik, mi­vel nem szándékoznak felsőbb tanintézetbe lépni, és úgy érzik, hogy a végtelenségig „lazíthat­nak”, tévhitben élnek. Ugyanis minden pályán, bármely szak­mában, az úgynevezett „legdi­vatosabbakról” nem is szólva, mindinkább kérik, sőt megkö­vetelik a hármasnál jobb átlag­jegyű bizonyítványt, mutassa azt fel nyolcadikat végzett vagy érettségizett. Tehát nemcsak a főiskolai, egyetemi felvételizés céljából kell és érdemes jeles­kedni. Lányaink, fiaink így ta­nuljanak tehát. H. R. Szovjet szeizmológusok érdekes terve Üzbég földrengéskutatóik elha­tározták, hogy az 1966. évi tas- Ikenti földrengés fészkéből anyag­mintát hoznak felszínre. E célból öt kilométer mélységig lefúrnak, hogy a földrengés fészkébe az epicentrumon belül behatolhassa­nak. A terv iránt igen. nagy az ér­deklődés, mivel az üzbég tudó­sok megállapították, hogy a föld­rengéshullámok a földrengés fész­kén valamivel kisebb sebességgel hatolnak keresztül, mint az azt környező földkérgen,. Ez a jelenség rendkívül szokat­lan és alapos tanulmányozást igényel. A taskenti földrengés fészkének ez a sajátossága min­den bizonnyal azzal függ össze, hogy a földrengésnek az üzbég főváros alatt húzódó hegy vonul at egynémely részét teljes egészé­ben kell megmozgatnia. Hol, hogyan és mennyiért szórakozhat a bacsai ember? Szinte harapni lehetett a sűrű ködöt azon a szombat esten, amikor barátom társaságálban, el­indultunk, hogy választ keres­sünk a címben szereplő kérdé­sekre. Választ kerestünk, mert egyre több azoknak a száma, akik most már a legkomolyabb formá­ban és a legváltozatosabb fóru­mokon beszélnek a 4 ezer. lakosú község kulturális helyzetéről, jö­vőjéről. És ez természetes is, hi­szen senki számára sem lehet közömbös, hogy az emberek hol és hogyan töltik szabad idejüket. Esti sétánk első állomásaként az fm sz-cu krászdá ba tértünk be. ízlésesen berendezett helyiség, a pulton belül rádió szól. Nem akarunk hinni a szemünknek, de rajtunk kívül senki sincs itt, kér­dezősködünk, hogy lehet ez, hi­szen lassan 8 óra és 10 órakor zárnak. A válasz: két lakodalom is van, s a fiatalok most ott van­nak, meg a moziban. Kíváncsisá­gunk tovább viszi a megrekedni látszó beszélgetést: És ha most telt ház lenne, mivel tudnának szolgálni a vendégeknek? „Négy­fajta rövid italunk van néhány üveg dessert borkülönlegesség, sütemények, cukorkák, csokolá­dék.” Beszélgetésünket négy­tagú társaság érkezése szakítja meg. Kávét kémek, a legtermé­szetesebb hangon, hisz most már mindenki megszokta, aki a „cu­kiba” jár, hogy van, s nem kell rá órákat várni, mint pár hónap­pal ezelőtt. Az új gépóriás órán­ként 300 duplát főz. Csakhogy az öröm nem jár üröm nélkül, hogy­hogy nem, nincs kávé, elfogyott, s mivel szombat van, előrelátha­tólag vasárnap sem lesz, mert a FÜSZÉRT csak munkanapokon szállít. Ezt látva és hallva a for­galom számszerű mutatói iránt érdeklődünk. Októberben 42 000 forint ez a szám, mely fele-fele arányban oszlik meg az ital és a sütemények között. Nem sok. Le­hetne több? Lehetne, ha a szep­tember 27-én kiadott ideiglenes presszó-jellegű működési enge­dély alapján bővülhetne a vá­laszték, mert például sört azóta egyszer kaptak. Kissé keserű szájízzel csukjuk be magunk mögött az édességek „honának” ajtaját, hogy egy-két perces séta után a közeli kisven­déglőbe nyissunk ajtót. Itt már nincs tériszonyunk, s egyedül sem érezzük magunkat. A levegő elég „vastag”. Minden asztal foglalt, s egy-két helyen már a józan ész is csorbát szenvedett. Csak baj ne legyen belőle, mert ettől minden­ki fél, hisz örök mementóként ta­padt a falak történetéhez a közeli múlt drámai eseménye, amikor fiatal emberéletet követelt a má­morban fogant „igazságszolgálta­tás”. A múlt kísért, s sajnos, elég gyakori az üzem közbeni rólóle- húzás, mert a felvetődött „vitás kérdéseket” csak zárt ajtók mö­gött lehet tovább, de másképpen megbeszélni. Kár, hiszen arra is gondolni kellene, hogy hányán pontosan ezek miatt maradnak távol a község legforgalmasabb szórakozóhelyétől. Apropó, szóra­kozás. Mjt jelent ez itt a kisven­déglőben, Nagy András vendég­lővezető szerint? „Mi azt szeret­nénk, ha az idejáró vendégek jól éreznék magukat. Ennek érdeke­kében átlagosan kéthavonként nó­taesteket is rendezünk, fővárosi énekesekkel, színészekkel. Ezek nagyon népszerűek, de sajnos csak 100—120 embert tudunk el­helyezni egy-egy ilyen alkalom­mal, s ez mindig kevés.” Megköszönjük az informá­ciót, s a mozihoz sietünk, hogy még az előadás vége előtt szót válthassunk az üzemvezetővel. Igaza volt a cukrászda vezetőjé­nek: a fiatalok valóban a mozi­ban vannak. Hiába a krimi, az krimi. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy abucsai mozi szép közönségszervezéssel dicsekedhet általában is. Tervüket sokszor száz százalék felett teljesítik, ami azt jelenti, hogy havonta több mint 2 ezer látogató ül be a kor­szerűsített helyiség kényelmes székeibe. Mire a beszélgetést be­fejezzük, az előadásnak is vége, s az ajtón kifelé áramló tömeg­gel továbbmegyünk utunk végső állomásához, a község központjá­tól távol eső 1. számú italboltba. Itt nincsenek asztalok, székek, ez talponálló, mely bizony a zár­órához közeledvén, sokak számá­ra nem éppen biztos egyensúlyi helyzetet biztosít. Pedig olyan nagy mozgásra nem is nagyon van lehetőség, hiszen a pultot le­számolva kb. 12 négyzetméter „vendégtér” marad, melyen a for­galom bonyolódik, s számokban mérve nagyszerűen bonyolódik, mert például októberben közel 100 000 forintot forgalmaztak, de volt már ennél töob is. Meglepő csak az, hogy Berényi Pál ital­boltvezető ennek ellenére kissé aggódva várja az Új esztendőt mert mint mondotta, további 2 százalékkal kell emelni az egység átlagos forgalmát. (Alkoholelle­nes küzdelem?!) Kőrútunk végére érve hazafelé menet gyors statisztikát készítettünk, mely szerint október hónapban a meglátogatott 4 szó­rakozóhelyen 370 ezer forintot hagytak ott a buesai emberek, melyből 360 ezerért ételt és italt, tehát testi táplálékot, s mindössze 10 ezerért (a mozi bevétele) kap­tak „szellemi táplálékot”. A kom­mentár, mely az aránytalanság helytelenségét lenne hivatott több oldalról megvilágítani, talán nem is lenne felesleges. De erről talán majd más alkalommal szóljon a krónika. Szilárd Ádám Lónyai Sándor: Az Eiííel-toronytól a Schwarzwaldig Q A Nürnberger Nachrichten A városban tartózkodván, meghívást kaptam a Nürn­berger Nachrichtenhez. Érde­kelt az intézmény és a válla­lat nyomdája is, amelynek gépi berendezését jórészt a MAN készítette. Elsőnek a nyomdai rész igazgatójával, Karl Reissberggel ismerked­tem meg. Elmondotta, hogy a műszaki, technikai személyzet száma 1200. Bemutatta a nyomda műszaki berendezé­sét, majd a 8 gépegységből álló 13-as formátumú, MAN gyártmányú rotációs gépet. A gép három-négy színnel, óránként 30—35 ezeres fordu­latra képes. Szép minőségben nyomja a Nürnberger Nach­richten 300 ezer példányát. Szavait a valóság is igazolja. A MAN rotációs géjp Magyar- országon is ismert. Egy régeb­bi — de ma is jó minőségben nyomó konstrukció Budapes­ten is található. A jól berendezett üzemek klisé-készítő részlege és könyvnyomó gépei is szépek, korszerűek. Különösen érdekes volt a szövegek gépi szedésének egy mozzanata. Olvastam már ar­ról, hogy a szedőgépet vezérlő beredezéssel irányítják. Most ezt a módszert a gyakorlat­ban is megismerem. A kéziratot nem gépszedő kapja meg, hanem a szalag­lyukasztón dolgozó. Az író­„Film'órum” Brnóban Bmóban megrendezték az ötö­dik „Filmfórumot” — a filmek nemzetközi vásárát. A filmforgal­mazó ügynökségek képviselői több mint 500 filmet tekintettek meg ezen a vásáron. Mint a szerve­zők közölték, a „Filmfórumon” 22 ország, köztük 7 szocialista or­szág vállalatainak képviselői vet­tek részt. Többek között 24 fran­cia és 19 szovjet vállalat mutatta be filmjeit. Csehszlovákia 49 tel­jes estét betöltő, 2 közép méretű és 157 rövidfilmet mutatott be. A „Filmfórum” zárt bemutató, ame­lyen csak kereskedelmi képvise­lők vehetnek részt. Az idén a „Filmfórummal” egy- időben megrendezték a televiziós programok seregszemléjét is, az Intervízióban részt vevő országok képviselői számára. Csupán a Csehszlovák Televízió mintegy 120 új zenés, szórakoztató gyermek­es egyéb televíziós programot mutatott be. Mint a „Filmfórum” szervezői közölték, az idén nagy sikere volt a két hétig tartó filmvásárnak. Gyakorlott általános lakatos szakembert, AKI TŰZŐGÉP JAVÍTÁSI MUNKÁKBAN IS JÁRTAS — FELVESZÜNK. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. CÍM: KÖRÖS VIDÉKI EGYESÜLT CIPÉSZ KTSZ BÉKÉSCSABA, VÉCSEY U. 14—18. 764 géphez hasonló berendezéssel szalagra lyukasztják a szöve­get. Minden betű és írásjel megkapja a maga lyukasztott formáját a szalagon. Az így elkészített szöveg az ellenőr­ző műszeres asztalra kerül. Az ellenőrzést elektronikus agy végzi. Az elektronikus agyba „be van táplálva” az egész német nyelvtan, a szavak ösz- szes ragozási variációival. A kontroll végzésével együtt az elektronikus agy irányításával a gép új szalag­ra lyukasztja a végleges, a nyomdai hasábnak megfelelő­en osztott szöveget. — Vajon honnan tudja az elektronikus agy, hogy hol kell nagybetűket alkalmazni és a szavakat helyesen elvá­lasztani? A válaszból megtudom, hogy a Siemens-művek készí­tette elektronikus agyban a német nyelvtannak ez a része is bele van táplálva. Bizonyos, hogy főleg a kül­politikában új nevek is je­lentkeznek. Ha a megfelelő megoldást — a név helyes le­írását — a gép önmagától nem végzi el, akkor „arra megtanítják” a gépet. Külön betáplálják az új szót. A szedőgép, amelyet a Li- notyp Gépgyár készített, kül­sőleg hasonlít a hagyomá­nyoshoz. Billentyűi is van­nak, ezért kézzel is működ­tethető. Az elektronikus agy- gyal irányított gép termelé­kenysége éppen az ötszöröse a hagyományosénak. Bámula­tos gyorsasággal dolgozik a külön e célra készített szedő­gép. Az érdekes betűszedés nyomdatechnikai megoldáso­kon két okból is elgondolko­dik az, aki némileg ismeri e munkafolyamatot. Tiszteli a nyomdatechnika fejlődését, de számol is. Amíg a szedő­gép ötszörös termelékenységet nyújt, aközben kiszolgálásán öten dolgoznak. Továbbá a lyukasztott szalaggal vezérelt speciális szedőgép is ugyan­úgy elkövet betűhibát, minta hagyományos berendezés. És mindez, jegyzem meg—■ egy rendkívül drága, költsé­ges berendezés használata közben történik. — Ez valóban így van — erősíti meg észrevételemet a három, vezérlése' gépet ellen­őrző művezető. De a legkor­szerűbb technikának a kezde­ti alkalmazása általában min­dig és ez esetben is tagadha­tatlanul költséges. Valakinek azonban mindent el kell kez­deni. Ki kell a gépet próbálni ahhoz, hogy fejleszteni, töké­letesíteni lehessen. Eljön az idő, amikor nemcsak érdekes lesz a szedési munka, és nem­csak bonyolult, hanem a régi­nél olcsóbb is. Ennek az észrevételnek iga­zat kell adni. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents