Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

1967. december 1. 4 Péntek A nemzetközi gyártmányszakosítás és a reform A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa ebben az esztendőben december 12—14 (között Budapesten tartja idei — sorrendben a XXX. — üléssza­kát s december 15—19 között a magyar főváros lesz a színhelye a KGST Végrehajtó Bizottsága 32. ülésének is. Bár a küszöbön álló események nem rendkívü­liek — a közgyűlés, a tagálla­mok delegációinak testületé ál­talában évente, a végrehajtó bi­zottság pedig kéthavoníként ta­nácskozik —, mégis időszerűvé teszik a KGST munkájának, fel­adatainak vizsgálatált A gazdasági együttműködés és a munkamegosztás folyamatá­nak tervszerű szervezésére és irányítására hívták életre a szo­cialista országok a KGST-t, amelynek eddigi — immár csak­nem két évtizedes — tevékeny­sége azt példázza és bizonyítja, hogy az államok együttműködé­sének objektív lehetőségeit és előnyeit a legteljesebben akkor lehet kihasználni, ha a nemzet­közi kapcsolatokat a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban szervezik. A tag­államok kezdetben kölcsönös árucsereforgalmuk erőteljes fej­lesztésére törekedtek, ám rövi­desen napirendre tűzték az együttműködés hatékonyabb formáinak alkalmazását is, az energetikai bázis összehangolt fejlesztését, a műszaki és tudo­mányos tapasztalatcserét, az öt­éves népgazdasági tervek előze­tes egyeztetését, a termelés sza­kosítását. A tagállamok két- és többoldalú együttműködése ke­retében jött létre a Barátság Kőolajvezeték, a villamosener- gia-rendszereket összekapcsoló távvezetékhálózat s az utóbbi években sor került néhány kö­zös beruházás megvalósítására, közös vállalatok létesítésére. A szakosítás élveit és eljárá­sát a KGST különböző szervei akkor dolgozták ki, amikor a tagországok belső gazdaságirá­nyítási rendszerét még a túlzott centralizáció és a tervutasítások jellemezték. Ehhez idomult a gyártásszakosítás módszere is. A Gépipari Állandó Bizottság­ban a tagállamok képviselői — általában minisztériumi vezetők — 1613 szakosítási ajánlást fo­gadtak el. A szakosítási ajánlá­sok lényegében állami kötele­zettségvállalások voltak, ame­lyeket utólag ar tervutasításos rendszer segítségével próbáltak beépíteni a népgazdasági ter­vekbe, a vállalati feladatok so­rába. A gyártásszakosításnak ez a rendszere emellett egyoldalú­an műszaki szemléletű volt — a különféle termékeket típus- méret szerint szakosították — s nem számolt a vállalatok anyagi érdekeltségével. A gyártásszakosítás adminiszt­ratív jellegű módszerei nem váltak be, nem segítették meg­felelően a tagországok gépipa­rának és gépipari exportjának a szakosítottság jegyében történő fejlődését. A gyártásszakosítás módszerei­nek korszerűsítése éveken át foglalkoztatta a szakembereket, erről a témáról — a végrehajtó bizottság határozata alapján — konferenciát is tartottak. Az idei évben a KGST Végrehajtó Bizottsága elfogadta a gépipari termelési kooperáció és gyártás­szakosítás új módszereit tartal­mazó javaslatot. A változások­nak az a leglényegesebb vonása, hogy a szakosítás szervezése és végrehajtása ezután abban a szférában — nem állami síkon, hanem a gazdaságon belül, a vállalatok között — történik, ahová e tevékenység jellege kö­vetkeztében is tartozik. Bár a minisztérium is kezdeményezhet szakosítást, feladata a jövőben elsősorban a szakosítási és koo­perációs tevékenység irányítása és bátorítása, jogérvényes sza­kosítási kötelezettségét — pol­gári jogi szerződés formájában — csak az érdekeit vállalatok vállalhatnak magúikra. Rendkí­vül lényeges az is, hogy a szer­ződés aláírói — a hazai és a külföldi vállalatok — több évre szóló garanciákat és szankciókat tartalmazó megállapodást köt­nek, amely mindkét felet köte­lezi. A gyártásszakosítás és a ter­melési kooperáció szervezésé­nek és megvalósításának új módszered — bár néhány ma­gyar és NDK vállalat már kö­tött ilyen megállapodást — a gyakorlatban csak ezután fog­nak vizsgázni. Figyelemre méltó azonban, hogy a gépipari gyár­tásszakosítás új módszereiben már a gazdaságirányítási refor­mok szelleme és hatása tükrö­ződik. A KGST-országok együtt­működésének formája és tartal­ma a múltban is szorosan ösz- szefüggött a belső irányítási rendszerekkel. Bizonyos, hogy a tagállamok gazdasági reformjai, amelyek csaknem mindenütt a megvalósítás stádiumába lép­tek, kihatnak majd a nemzet­közi kapcsolatok, a gazdasági együttműködés formáira is. A KGST különböző szervei­ben — egyebek között az állandó bizottságokban és a szekciókban — dolgozó szakem­bereknek a következő eszten­dőkben számos olyan problémát kell» majd megoldaniuk* ame­lyek az alapelveikben hasonló, de a részetekben jelentősen el­térő reformok nemzetköz vetü- teteinek egyeztetését szolgálják. Garamvölgyi István Januárban összeül a tsz-ek ifjú szakembereinek országos parlamentje Megkezdődött a termelőszövet­kezetekben dolgozó fiatalok ta­nácskozásainak sorozata. A KISZ Központi Bizottságának kezdemé­nyezésére december 31-ig több mint 250 helyen ülnek tárgyaló­asztalhoz a falusi ifjúság legkü­lönbözőbb rétegeinek képviselői, hogy megvitassák a közös gazda­ságok mintegy negyedmillió ifjú tagjának helyzetét, gondjait. Részt vesznek a véleménycserében az érintett mezőgazdasági üzemek párt- és tömegszervezetei, vala­mint szakmai vezetői is. A ta­nácskozásokon felvázolják a helyi tennivalók programját és megfo­galmazzák azokat a kéréseket, ja­vaslatokat is, amelyeket az or­szágos szervek, főhatóságok gond­jaira bíznak. Végül pedig megvá­lasztják a környék küldötteit a tsz-ek ifjú szakembereinek orszá­gos parlamentjére. Január 18-án plenáris üléssel kezdi meg munkáját Budapesten a termelőszövetkezetekben dolgo­zó fiatalok országos parlamentje. Két előadás elemzi majd szocia­lista mezőgazdaságunk nagyüze­meinek helyzetét és a falusi ifjú­ság élet- és munkakörülményeit. Január 19-én szakmai szekciók­ban folytatja a véleménycserét a különböző országrészek 260 kül­dötte és a tanácskozás száz meg­hívott vendége. Január 20-án a fiatalok védelmének időszerű kér­déseit tűzik napirendre. Végül pe­dig elfogadják a tsz-ekben dolgo­zó ifjú szakemberek országos par lamentjének felhívását. (MTI) Tv-hónapot rendeztek Békéscsabán, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat Tanácsköztársaság úti holtjában. Főleg a legújabb típusok — Star és az Orion AT—1651 számú kétnormás készülékek — iránt nőtt meg mintegy 15 százalékkal az érdeklődés. Fotó: Demény Táppénzcsalók Lassan már keresve-kutatva is alig találni olyat, aki ne élvezné a társadalombiztosítást — álla­munk mélységes humanitásának eme megnyilvánulását. Hatvan­háromban megyénk lakosai közül 194 ezer, három évvel később, a múlt év végén már 207 ezer SZTK-jogosultat mutatott a sta­tisztika. A hatszázalékos növeke­déssel a biztosítottak száma elérte a megye lakosságának kilencven- hét százalékát. Néhány jellemző adatot, hogy megyénk lakosai, illetve a bizto­sítottak közül a rászorulók részé­re milyen összegeket fizettek ki az első félévben. A keresőképte­len betegek részére huszonöt és fél millió forint táppénzt, gyógy­szerekért harmincötmillió-ki- lencszázezer forintot, de igen je­lentős volt a családi pótlék ösz- szege is, harmincküencmillió-hét- százezer forint. Ezekkel együtt az SZTK megyei igazgatóság ösz- szesen több mint százhuszonegy­millió forintot juttatott a rászo­rulók részére. Nem feladatunk részletes sta­tisztikákat közölni, inkább arra vagyunk kíváncsiak, vajon akad­nak-e olyanok, akik visszaélnek a lehetőségekkel? resőképtelen dolgozók így akar- I nak jogtalan anyagi előnyökhöz jutni. Igaz, az esetek nagy részé­ben nem is az anyagi előny az ok. Néhány aktába pillant, jellemző | eseteket ismertet. — S. G.-nét három napra ki­írta a körzeti orvos. Húszadikától huszonharmadikáig tartott a be- , tegállomány s ő a hármast kija­vította hatosra, tehát három nap­pal tovább szeretett volna otthon maradni. Természetesen »az ellen­őrök még számfejtés előtt rájöt­tek a hamisításra és az ügyet át­adtuk az ügyészségnek. Társadal­mi biróság elé került az okirat­hamisítás elkövetője. S. G. őszin­tén bevallotta tettét és elmondot­ta, hogy családi ügyei miatt sze­retett volna otthon maradni s félt, hogy nem kap fizetetten szabad­ságot. Figyelmeztetéssel megúsz­ta. Ennél súlyosabb eset B.' S.-né ügye. Október tizedikétől tizen­negyedikéig tartott a keresőkép­telen állapota. A tízest kettesre, a tizennégyest tizenhetesre javí­totta, azaz kilenc nap illetéktelen táppénzhez jutott volna. Ellene most van folyamatban az ügyész­ségi eljárás. Györgykovács Bélának, a me­gyei igazgatóság ellenőrzési osz­tályvezetőjének tesszük fel a kér­dést: Van-e táppénzcsaló? * — Akad — mondja bosszan­kodva az osztályvezető. — Még mindig vannak olyanok, akik nem törődve a várható következmé­nyekkel, megkockáztatják a csa­lást. Hozzá kell tennem azt is, — mondja gyorsan —, hogy az el­múlt évekhez viszonyítva egyre ritkábban fordul elő, hogy a ke­ll. J. ügye mór lezárult De érdemes megemlékezni róla. Az egyik közeli községben lakik és Békéscsabán dolgozik. Né­hány napi betegállomány után bejött a megyeszékhelyre azzal a szándékkal, hogy megkezdi a munkát. Ebből azonban nem lett semmi, mert „hősünk” barátaival összetalálkozva, vidám italozással töltötte a betegállomány utáni el­ső munkanapját. Ahelyett, hogy az üzembe bejelentette volna ezt a mulasztást, vállalva a hiány­Ki tud főbbet? vetélkedő a Békéscsabai Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyár KISZ-bizottsága 12 hétig tartó ve­télkedőt szervez az üzem fiatal­jainak részvételével. Minden hé­ten 12—12 politikai, irodalmi, művészeti, földrajzi és sportkér­désre kell válaszolniuk. Az egyes fordulókat külön-külön értékelik, s az üzemi hangoshíradóban és a faliújságon ismertetik az eredmé­nyeket. Az első tíz helyezett számára nyilvános vetélkedőt tartanak az utolsó forduló után. A győztes jutalma ingyenes jugoszláviai utazás, a második és harmadik helyezetté pedig két-kéthetes bel­földi üdülés. A többiek értékes tárgy- és könyvjutalmat kapnak. zásért a felelősséget, táppénzutal­ványán kijavította a dátumot Az ügy bíróság elé került és a jog­talan negyvenegy forint helyett, amit felvett volna, nyolcszáz fo­rintra büntették. Tehát nem érte meg a hamisítás. A betegek ellenőrzése? — Nemcsak az osztályunk végzi ezt a kettős feladatot, hanem az üzemi kifizetőhelyek társadalmi beteglátogatói is. Mint mondot­tam, ez a feladat kettős, mert elsősorban a beteg érzi a gondos­kodást, az üzem és az SZTK ré­széről, másrészt pedig a fegye­lem, az orvosi utasítások betartá­sát is segíti. Tüdvalevő, hogy a kezelőorvos a betegek részére bi­zonyos kijárási időt határoz meg s ezenkívül nem szabad nyilvá­nos helyen tartózkodni. Van, aki megteszi? — Ilyen is akad, de többségük­nek „pechje” van. Ha a beteg nincs otthon, vagy nyilvánvalóan valami más munkát végez kereső­képtelensége alatt, természetesen az ellenőr jelenti s megkezdődik a kivizsgálás. A közelmúltban például P. J.-nét, az egyik állami gazdaság dolgozóját nem találta otthon a betegellenőr. Kislánya elszólta magát s elmondotta, hogy hajnal óta kinn van a ha­tárban kukoricát tömi. Nos, azt hiszem, mindenki előtt világos, hogy táppénzes állományban er­re nincs lehetőség. Egy biztos: A dolgozók nagy része nem él vissza a lehetőségekkel s nem tekinti államunkat fejős tehénnek. Opauszky László Kőműveseket és építőipari segédmunkásokat felvesz a a Békés megyei Tanács I. sz. SÜTŐIPARI VÁLLALATA. Jelentkezni: Békéscsaba, kenyérgyár, Orosházi út 33—35. 134500 ’’■■■■■■■ 'aaiBllilllllli ____=___«■■■■■■■■■■■■! _____alBBffllBHIBBBBBOHíaaBHZISS ’ »■••• HDfl&<■!£& B1IIBBBB VB0BBBIBBBBI 'BIBBBIIBBRBIBRBIBBBfllIRfllBBI -')■■■ »aaBaBniiaaaaaamBaanByaaaaar— >aa ilBRRBII(IRRNRRRRRRR <RRRRRI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents