Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-20 / 300. szám

1S67. december 20. 3 Szerda Hogyan növelhető a sík rakodólapos áruforgalom? A Szegedi Vasútigaagatóság' te- [ tervezésénél és felújításánál álta­li z elmúlt évei egyik legége- ; több problémája, a munka­erőhiány és a gazdaságosságra való törekvés állította az érdek­lődés középpontjába a sík rako­dólapos áruforgalom szervezését. Nemcsak vasúti, hanem népgaz­dasági szükségesség, hogy az áru- fuvarozás és az árumozdítás kér­désével az eddigiek mellett még intenzívebben foglalkozzunk. A vasúti járműparkba és a rakodó­gépek — rakodóeszközökbe be­fektetett hatalmas érték megkö­veteli, hogy azokkal helyesen, jól gazdálkodjunk. A vasúti kocsik be- és kiraká­si ideje a bázisidőszakhoz képest nem a legkedvezőbben alakult, különösen vonatkozik e megálla­pítás a leadási kocsik késedelmes kirakására. A nagy mennyiségű kocsik be-, rakásánál a gépi rakodás általá- ! ban megoldott, azonban a kira- kasoknál ez a folyamat megsza­kad. A szóródó tömegáruk egy ré- i szénéi zömében már rakodógépek j végzik a kirakást. Ezzel szemben a kereskedelmi áruk gépi kiraká­sa igen kezdetleges stádiumban van, akár daruval kirakandó ne­héz árukról, akár rakodólapos árukról legyen szó. Az árufuvaro­zásra fordított költségek alakulá­sa 1968. január 1-től már jobban érdekli a fuvaroztató feleket, mert az új termelői árrendszer kiala­kítása mind a fuvaroztatok mind pedig a fuvarozót a költségek le­szorítására ösztönzi. Ha a rendel­kezésre álló fuvareszköz-kapaci­tás maximális kihasználását kí­vánjuk elérni, akkor a vasúti jár­művek és rakodógépek hasznos foglalkoztatásának idejét növel­nünk szükséges. rületén is mutatkoztak nehézsé­gek az elmúlt években és ez in­dította az igazgatóság dolgozóit arra, hogy keressék a sík rakodó­lapos szállítólánc kialakításának lehetőségeit. A vidék, így az Al­föld nagyarányú iparosítása ko­moly üzemek létesítésével járt, ami bizonyos fokú munkaerőhi­ányt okozott. A munkaerőellátott­ság elsősorban Kecskeméten, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Orosháza térségében romlott, s ez komoly gondot okozott az ipari raktározása vállalatoknak. PIdősorban azt kívánjuk vizs­“ gálin-i, hogy a legújabb tech­nológiával felszerelt üzemek szál­lítási tevékenysége hogyan kap­csolódik a vasúti forgalomhoz. Az ipari és kereskedelmi vállalatok 1965 év 4458 kocsiban ISSg év 3S93 kocsiban 1967 év I.—XI. hó 76*1 kocsiban árut szállítottunk el. Ismételten lerögzíthetjük, hogy van növekedés árúban és síkrako- dólap-felhasználásban, az általá­nos használat bevezetésének azon­ban számos akadálya van. Először az Orosházi Üveggyár­ral 1965. február' 8-án kötött igaz­gatóságunk csere-rakodólapos megállapodást hat állomás vi­szonylatában, amely ma már 109 állomásra fejlődött. Vizsgáljuk meg, hogy az Orosházi Üveggyár üzembe helyezése után hogyan indult meg a nagyobb arányú cse­re-rakodólapos forgalom. A gyár­tásból kikerülő, Kecskemét, Nagy­körös, Kalocsa, Szeged stb. ren­deltetésű öblösüvegárut közvetle­nül rakodólapra rakják és rögzí­tés, pántalás után vasúton vagy Iában az iparvágányos csatlako­zás volt előírva. Az iparvágányos forgalomba bekapcsolt szállítófe­lek között a leggazdaságosabb szállítási módnak a sík cserera­kodói ap-os forgalom kínálkozik. Ha figyelembe vesszük, hogy a Szegedi MÁV Igazgatóság terüle­téhez tartozó vállalatok mintegy 130 000 rakodólappal rendelkez­nek, és belső árumozgatásukat majdnem százszázalékosan rako­dólapokon végzik, akkor adva van a lehetőség e forgalom növelésé­re. A számszerű adatok azonban még nem jelentenek egyúttal fel­tételt is e forgalom növelésére. A növekedés szemléltetésére 1965 és 1966 teljes évét és 1967 I—XI. hónapi adatait ismertetjük: 75 7SS Ó-lapokon 31 991 tonna S3 689 D-lapokon >4 092 tonna 144 87# D-lapokon 59 261 tonna közúton szállítják el a felhasználó gyárakba. Ez a szállítási mód na­gyon jól bevált, mert gondoljunk arra, hogy szalmába csomagolt 10—15 000 üveg kirakása mennyi munkaerőt foglalkoztatott, és a kirakás 6—10 órát vett igénybe. A rakodólapon történő be- és ki­rakás 30—40 perc alatt elvégez­hető. M ernesak az üveg- és konzerv­*" gyárak, hanem a hűtőhá­zak, a MBK, a BARNEVÁL, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatok is használnak belső árumozgatáshoz sík rakodólapo­kat, sőt az oldalfalas rakodólapok is megjelentek már egyes üze­meknél. Sajnos, a gyakorlati felhaszná­Üiést tartott a MEDOSZ központi vezetősége A MEDOSZ központi vezetősé­ge kedden ülést tartott. Hunya István elnöki megnyitója után dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára többek között közölte, hogy az ál­lami gazdaságok idei teljes ter­melési értéke az előző évihez ké­pest körülbelül nyolc százalékkal növekszik. Az ez évi várható vál­lalati nyereség mintegy 150 millió forinttal haladja túl az 1966. évit. Az erdőgazdaságok és az erdé­szeti, faipari vállalatok a fakiter­melésben, telepítésben, valamint a felújításban és az exportban egy­aránt túlteljesítették előirányza­taikat. Az előadó hangsúlyozta, hogy folyamatosan dolgozik a szakszer­vezet az új ^jazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsola­tos feladatok megoldásán, mint például a vállalati alkalmazottak munkaköri bértáblázata, a fizikai dolgozók bérezése, a szakember- képzés új rendszere, a vállalati vezetés és a vállalati szakszerve­zeti szervek együttműködése, a vétójog alkalmazása stb. (MTI) Legfontosabb a jó minőség A Mezőberényi Textilipari Ktsz 18 tagú konfekciós részlege há­rom hónapja jött létre. Ágyne­műt, flanellalsót és kétrészes mun­karuhát készít. A dolgozók mun­kájának eredményességét bizo­nyítja, hogy a termékek jó minő­ségben és időre elkészülnek. Nagyrészt saját gépükön dolgoz­nak, a szövetkezet azonban ter­vezi, hogy jövőre egyforma típusú varrógépeket vásárol és a részle­get a központi telepen kialakított üzemrészbe vonja össze. így ke­vesebb lesz az anyagmozgatás, és jobb az ellenőrzés. A szövetkezet 26 bedolgozója még májusban kezdte a munkát, s azóta olyan begyakorlottságra tettek szert, hogy a selejt már el­enyésző. Román Brassói szakemberek új típusú személyszállító repülőgép tervé­nek kidolgozásán fáradoztak. Io­sif Silimon mérnök irányításával meg is tervezték az új típusú ro­mán légitaxit. A légitaxi 9 méter hosszú, számyszélessége 12,4 mé­ter, motorja 300 lóerős. Hat sze­mélyt, vagy 600 kilós rakományt tud szállítani. Az új repülőgép légitaxi 150 méternél kisebb kifutópályán le tud szállni, s minden nehézség nélkül felszállni. Ezért a forgalom lebonyolítására a kisvárosok re­pülőtere is alkalmas. A kizárólag fémből készült repülőgép az első ilyen típusú román gyártmányú gép és a legkorszerűbb hasonló külföldi gépek színvonalával egyenértékű. lás, a teljes fuvarozási lánc kiala­kítása belföldi és exportforgalom­ban nem .kielégítő. Az érdekelt, szállítással foglalkozó szakembe­reknek sürgős megoldást kell er­re találniuk, hogy ezt a formát széles körűen alkalmazzák. Ehhez azonban a kereskedelmi forga­lomban jelenleg használt gyü­mölcsös-, vágottbaromfis-, kon- zervesládák, kartonok, gabonás-, hagymászsákok méretét az Euró­pai Rakodólap Egyezmény szab­ványméretéhez kell igazítani. Bi­zonyos kényes, törékeny, vagy ki­sebb darabokból álló áruk szál­lításához, raktározásához pedig az oldalfalas rakodólapok beszerzését kellene szorgalmazni. Ha az áruk és a sík rakodólap méretét közös nevezőre lehet hozni, akkor a raktári ponkok kialakítása és vil­lás emelőtargoncák beszerzésével lehet a hiányzó és nehéz fizikai munkát igénylő munkafolyamatot pótolni, és a vasúti, közúti jár­művek rakodási idejét csökken­teni. Az új közlekedéspolitikai kon­cepciók alapján az 1968. január 1-én életbe lépő vasúti és közúti árudíjszabások a közlekedési esz­közökkel való nagyarányú taka­rékosságra ösztönzik a fuvaroz­ta tokát, és ha sikerülne ezen a téren eredményt elérni, akkor azok a milliós kocsiálláspénzek, amelyek a késedelmes rakodások­ból származnak, megtakaríthatók lennének. TTgy gondoljuk, hogy a sík ra­^ kodólap beszerzésére és ra­kodásgépesítésre fordított össze­gek gyorsan megtérülnének a vál­lalatoknál, s ezért is sürgős fel­adat lesz az elkövetkező években a teljes rakodólapos fuvarlánc megteremtése. Vajda Sándor a MÁV Szegedi Igazgatóság kereskedelmi osztályának vezetője A békéscsabai sütemény üzemben Naponta 23 fajta termék készül a sütőipari vállalat békéscsabai sütemény üze­mében A boltokban és aP/. utcai elárusítóknál minden­ki megtalálhatja a tiroli ré­test, a búr kiflit, a sajtos rudat, a diós csigát, a leve­les túrós, vagy amit éppen szeret. Karácsonyra — mint minden évben — több ezer vajas fonott kalács és több száz félkilós diós, mákos bájgli is készül majd az tizemben, mégpedig otthoni recept szerint. Az üzem dolgozói így mentesíteni akarják a háziasszonyokat a sütés gondjától. Peíró István fonott kalácsot helyez sütőlemezre. Tepsire kerül a tészta. Szűcs Gyula vetés közben. Fotó: Deinény A belkereskedelmi miniszter rendelete a termelői borkimérést engedélyekről A belkereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amely a tsz- törvény és az ezzel kapcsolatos kormányhatározat figyelembevé­telével módosította a termelői bor­kimérés! engedélyekről szóló ko­rábbi rendelkezéseket. Az intéz­kedés a szövetkezetek számára jó néhány előnyös változást tar­talmaz. Többek között a rendelet enge­délyezi a borkimérések esetében a mezőgazdasági üzemek társulá­sát. A működő termelői borkimé­rés más mezőgazdasági üzem bo­rát is forgalomba hozhatja, de er­re legalább egy gazdasági évre előre megállapodást kell kötni Ugyancsak lehetővé teszi a ren­delet az eddigiektől eltérően, a poharazó jellegű borkimérések­ben IV. osztályú áron hideg éte­lek, péksütemények árusítását. Az új rendelet január 1-én i4|pi életbe. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents