Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
1967. december 17, 9 Vasárnap A kollektív szerződés tapasztalatai Békéscsabán a vállalatok többségénél a kollektívszerződés-ter- vezet elkészült, és azokat most tárgyalják meg a dolgozókkal. A tervezetek egy részének áttanulmányozása után megállapítható, hogy a vállalatok többségénél helyesen vették figyelembe azokat a követelményeket, amelyeket a kollektív szerződések elkészítésénél irányadónak kell tekinteni. A megvizsgált tervezetek többsége a vállalat sajátos viszonyait sokoldalúan elemezve konkretizálja a munkafeltételeket, a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes jogokat és kötelességeket. Néhány tervezet azonban tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyek ellentétben állnak a kollektív szerződésre vonatkozó elvekkel. Mit jelent a jó munka? A kol 1 ek ti vszerzödés- terveze t ek többségében a konkretizálás érvényesül. Van azonban olyan tervezet is, amelynek egyes rendelkezései nem konkrét megállapításokat, hanem általánosságokat rögzítenek. A készenlétre vonatkozóan pl. az egyik tervezet csupán azt tartalmazza, hogy „A készenlét elrendelésének szabályait jogszabály állapítja meg.” A készenlét elrendeléseinek felételeit, korlátáit, módját, a készenléti díjat nem rögzíti. Egy másik tervezet a jutalomszabadság feltételeként azt rögzíti, hogy „Rendkívüli és fontos feladat jó elvégzéséért” az igazgató jutalomszabadságot adhat. Nem szól arról, hogy mikor állapítható meg rendkívüli és fontos feladat jó elvégzése. Az ilyen általánosságok nem alkalmasak arra, hogy a munkafeltételeket, a jogokat és kötelességeket szabályozzák. Vita esetén ilyen általános megállapítások mellett nem is lehet a kollektív szerződés rendelkezései alapján állást foglalni. Nem lehet a törvény ellen A megvizsgált tervezetek között van olyan, amely a Munka Törvénykönyve, annak végrehajtására vonatkozó rendeletek kötelező előírásaival ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. A határozatian időre létesített munkaviszony felmondása esetén a törvénykönyv például csak a vállalatra vonatkozóan írja elő a felmondás írásban való közlését. Ennek ellenére az egyik tervezet többek között azt tartalmazza, hogy „Dolgozó a munkaviszony megszüntetési szándékát mindenkor írásban kell, hogy adja a vállalat felé...” A felmondási idővel kapcsolatban a törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a felmondási idő 15 naptól hat hónapig terjedhet. Ezen felül a kollektív szerződésben kell konkrétan rendelkezni arra vonatkozóan, hogy mely munkakörben, milyen felmondási időt állapítanak meg. A megállapított felmondási idő, mind a dolgozóra, mind a vállalatra egyaránt kötelező. Ennek ellenére a tervezetek között van olyan, amely azt tartalmazta, hogy „Dolgozók részéről történő felmondás esetén a vállalat igazgatója határozza meg a felmondás időtartamát...” Nyilvánvaló, hogy a tervezetben foglalt ilyen rendelkezések ellentétben állanak a kötelezően előírt törvényi rendelkezésekkel. Túlsóit követelmények, túlzott jogok A kollektív szerződésekben foglalt rendelkezéseknek az össztársadalmi, a vállalati és az egyéni érdek összhangját kell biztosítani. Ennek lényege az, hogy a vállalat dolgozói, a vállalatok csak úgy juthassanak előnyösebb helyzetbe, úgy élvezhessenek nagyobb anyagi előnyöket, ha az egyben az össztársadalom számára is hasznos, előnyös. Ez az elv a tervezetek többségében érvényesül. Egyes rendelkezéseiben észlelhető volt, hogy túlzott követelményeket állítottak a dolgozók elé a törvénykönyv azon rendelkezésével kapcsolatban, hogy a vállalatnál kik azok, akiknek csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a vállalat. Az egyik tervezet ezt kormánykitüntetéshez, 10 évet meghaladó munkaviszonyhoz, szocialista brigádban arany fokozat eléréséhez kötötte. Nyilvánvaló, hogy komoly szak- képzettséget igénylő fontos munkaköri beosztásoknál is hosszabb felmondási időt kell megállapítani. Olyan tervezet is van, amely túlzottnak látszó jogokat biztosi! a dolgozók részére. Pl. kitüntetés esetére három éven át évenként meghatározott jutalomszabadságol állapít meg. Vitatható, helyes-e egy éven túl több évre is megállapítani a dolgozó részére járó jutalomszabadságot. A kollektív szerződések végleges szövegének megállapításánál fokozott gondot kell fordítani arra, hogy azok egyes rendelkezéseiben a fentiekben kifejtett elvek érvényesüljenek. Ezen elvek érvényesülésével biztosítható a dolgozók érdekeltté tétele a jobb munkavégzésben, és a kollektív szerződések így szolgálhatják a gazdaságirányítás új rendszerénél- a munkaviszony keretében való érvényesülését, a dolgozók jólétének gyorsabb emelését. Dr. Vági József Meglepetés a XIII. századból Mit találtak az egri líceum udvarán? Adalékként Eger város történetéhez, nagy értékű leletre bukkantak a tanárképző főiskola udvarán, ahol a napokban ■ egy nagyméretű gödröt ástak a munkások egy olajtartály számára. Középkori ház falmaradványai kerültek napfényre. Az egyik sarokban tűzhely nyomaira is bukkantak, s előkerült többek között egy meglehetősen jó állapotban maradt agyagedény is. Az értékes leletek, amelyeket hót évszázadon át őrzött a föld — vastárgyak: olló, egy lószerszám része, s egy építészkörző is! *— már az egri vármúzeumban vannak. Hogy Eger története szempontjából mát jelent az, amit a líceum udvarában találtak, arról Szabó János Győző muzeológus beszélt — Ismeretes, hogy • a líceum épületének helyén valamikor mocsár volt, s ide emelték később a mai főiskola hatalmas tömbjét. A hiedelem eddig arról vallott, hogy a patak e partján nem építkeztek soha. A most talált nyomok azonban Árpád-kori eredetűek, körülbelül a XIII. századból valók, tehát az elmélet megdőlt: valamikor volt itt is település, város. tCV ESTE Hull, libeg a hó, és az ember az utca végébe néz: mintha csen- gettyűs szánkó közeledne. Csak az első hóesés lehet ennyire hangulatos, romantikusan áradó és naivan egyszerű. A bucsai főutcán Karcagra induló busz fékez és szedi fel türelmesen utasait. Ez a község itt a megye széle, az északi puszta határpontja, ' ahová egyformán hivatalos lesz a debreceni és a csabai színház, ha felépül a művelődési otthon. Szilárd Ádám tanárral, a. helyi művelődési bizottság titkárával együtt lépkedünk a pártház felé, ez a község kultúr centruma: fiatalok, idősebbek szórakozni, beszélgetni ide járnak, közben itt bonyolítják le a párt- és a K1SZ- oktatást is. Ezen az estén sokféle program várja a bucsaiakat. Kőa községi könyvtár is. A művelődés bucsai hajléka már épül; a pártház mögött emelkednek a nyers téglafalak, és nem túlzás, hogy nincs olyan községben, aki ne nézné meg többször naponta is: magasodott-e, alakult-e valahogy? Hull, libeg á hó, csak az első hóesés lehet ennyire hangulatos, romantikus és naivan egyszerű. A pártház nagytermében élénk beszélgetés. Élmény ez a mai este. És a ' úcsúkép: egy fiatal lány József Attiláról kérdez. Közötnya Sándor községi párttitkár azt mondja, hogy a pártházban szívesen fogadott vendég minden kulturális esemény, lehet az TIT- előadás, vagy író—olvasó-találkozó, ami éppen ma este készül, vagy KISZ-oktatás, ez pedig most tart a klubszobában. Havat sodor odakint a szél, a kunsági puszták felől gyors iramban kerekedik. Békés északi határpontján emberek gyülekeznek, hogy meghallgassák a Csabáról jött írókat, és beszélgessenek, vitatkozzanak velük, írásaikról, a napi dolgokról, máról, jövőről, miegyébről. Befejeződnek a sakk- és biliárdpartik, a KISZ-oktatás is véget ér, de az egész ifjú társaság átjön a nagyterembe, hogy a mai estét az irodalmi esttel folytassák. A nyár nagyon szép lesz, tudják. Akkor avatják majd a művelődési otthont, amit 1 millió 200 ezerért építenek, és 7 éve gyűjt rá a község. Lesz abban 250 személyes színházterem, remek színpad, és azt szeretnék, ha a mozi is odaköltözne, akkor pedig felszabadulna a mostani épülete, és ott kaphatna otthont az Ifjúsági Ház, és Teljes figyelem a KlSZ-okta- tatáson. Pócsi Mátyás és Nagy Zsuzsa sakkozik. A kibic: Nagy György. Mesteri golyóvezeté?! Biliárd-parii az előcsarnokba >. Lent: Szilárd Adám tanár bemutatja a csabai vendégeket. tünk ül a Költő is ... Sass Ervin
