Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-16 / 297. szám

1967. december 18. 3 Szombat Véradónap a Köröstáj Termelőszövetkezetben A közelmúltban első alkalom­mal tartottak véradónapot a Kö­röstáj gyulai termelőszövetkezet­ben. Az érdeklődés és áldozat- készség meglepően nagy volt, csak a betegek és a munka miatt távo­labb dolgozók maradtak ki a vér­adásból, amelyet a Vörös Csillag egykori központjában tartottak meg. örvendetes, hogy a vezetők is szép számmal vonultak fel, Laszli Pál elnök, Sárközi András csúcs­titkár, Szilágyi Imre üzemegység­vezető éppúgy megjelent és adott vért, mint az a 25 dolgozó, akik ennek az üzemegységnek a kör­nyékén tevékenykednek. A vér­adónapon nyolc és fél liter vérrel járultak hozzá az üzemegység dol­gozói, hogy a kórház betegeinek a közeledő ünnepeken is biztosí­tott legyen az esetleges szükséges vérmennyiség. Mnkaalkaliak a gyulai járásban Kétegyházán a Béke Tsz — a Bé­kési Kosárfonó Háziipari Szövetke­zettel együttműködve — kosárfonó és seprűkötő részleg létrehozását ter­vezi, ahol 20—30 személy részére len­ne biztosított a munka. A betanítást a htsz vállalja szakember kihelyezé­sével, a fűzcserjét a tsz telepíti. A dobozi Petőfi Tsz már megállapodott a htsz-szel 40 fős részleg kialakítá­sára. A Gyulai Háziipari Szövetkezet • a Mezőgyánhoz tartozó Nagygyanté te­lepülésen hoz létre kosárfonó részle­get, ahol 60 személy dolgozhat majd. A Férfifehémeműgyár békéscsabai gyáregysége Sarkadon mintegy 100 fős telephelyet alakít ki 1968 első fél évében. A Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Háziipari Szövetkezet Új­kígyóson már megszervezte a bedol­gozó rendszert, amit még bővít. Más községek munkaellátottsága ér­dekében is tárgyalásokat folytat a járási tanács. A gazdasági reform küszöbén t A téglaiparban is a gazdaságosabb termelés követelménye kerül előtérbe Nehéz lenne mindarról tájékoz­tatni az olvasókat, ami most, a gazdasági mechanizmus reformjá­nak küszöbén foglalkoztatja a Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat vezetőit. Nagyrészt körvonalazottak a jövő tervei és egy sor kérdésben elhatározás is született. A legfontosabb célkitű­zés az igények mind jobb kielé­gítése téglából, cserépből, falazó­blokkból, figyelembe véve a gaz­daságos termelés követelményeit, valamint a dolgozók mentesítését a nehéz fizikai munkától. Értékesítés Közismert, hogy a téglaipar egyelőre nem tudja kielégíteni az igényeket. Hogy mindenüvé jus­son az országban, eddig a tröszt — a hozzá küldött megrendelés alapján — utalta ki az értékesí­tésre szánt árut az építőipari vál­lalatoknak, a TÜZÉP-nek, vala­mint egyes vállalatoknak. Most — 1968-ra vonatkozóan — a megrendeléseket már a vál­lalat kapja és osztja el a rendel­kezésére álló mennyiséget. Kor­mányrendelet szerint — a közeli megyék TÜZÉP-vállalatai útján — először a lakossági igényeket kell kielégíteni a meghatározott kontingens alapján. Az első ne­gyedévben ennek aránya téglából a teljes termelés kétharmada. Cserépből — mivel a vállalat or­szágosan a legtöbbet termeli — innen kap Borsod, Heves, Somogy, Baranya és más közelebbi megye, amit a TÜZÉP és a Téglagyári Egyesülés együttesen határozott meg. Az első negyedévre az elosztás már megtörtént. A második ne­gyedévben a termelés — mint minden évben — lényegesen több lesz, mert akkor már a nyersgyár­tás is folyamatosan halad. Akkor majd több tégla és cserép jut a megrendelő vállalatoknak, ktsz­Pillcmafképek a Biharugrai Halgazdaságból (Tudósítónktól) Fazekas Károly gépkocsivezető már másodszor fordul rakomá­nyával a körösszakáli útra. Az ál­lomásra visz 30 mázsa élő halat. Az évi tervről és a gazdaság munkájáról Oláh.Aladár, a köz­ponti üzemegység vezetője ad tá­jékoztatást. — Évi tervünk 12 ezer mázsa hal, ebből 10 ezret már teljesítet­tünk, a többit év végéig folyama­tosan szállítjuk — mondja. — A halak átlagsúlya 1 kilogramm, ez a legkelendőbb a piacon. A taka­rékos takarmánygazdálkodással egybevetve az évi tervet 117 szá­zalékra teljesítettük. A héten mindennap 100 mázsa halat szál­lítottunk el. A gazdaságban még december­ben hozzákezdenek a nádkiterme­léshez is. Bár a mennyiség keve­sebb, mint a tavalyi, a nád mi­nősége jó. A téli hónapokban fo­lyamatosan hozzák rendbe a ta­vakat és a 15 kacsaszigetet. A nádpadló készítését is megkezdik. Jelentős a gazdaság békaex­portja. Erről Makra Gusztáv a következőket mondja: A Sziken körülbelül 300 mázsa béka tanyá­zik. Várják,hogy caminon kocsikba rakjuk és elszállítsuk. A franciák ínyenc csemegéjét szeptembertől eknek és természetesen a lakos­ságnak is. A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalatnak tehát nem kell vevő után szaladgálnia. Vál­tozás mégis történt. Mivel a meg­rendelést a vállalat kapja, a gyár­tásban (termékfajtákban) is ah­hoz igazodik. Az értékesítési osz­tály, amely csak nemrég alakult, szoros együttműködésben dolgozik a terv-, valamint a termelési osz­tállyal. Műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztésre 1970-ig készült el a terv. A nagyobb — áthúzódó — munkákra a költség- fedezet biztosított. Békéscsabán, a Il-es számú téglagyárban már meg is kezdődött a csatomaszá- rító és ennek kiszolgálásához szükséges új, automatikus gép­sorral ellátott présház tervezése. A termelékenység növelésén túl­menően gyártmányfejlesztésre is sor kerül: nagy üregtérfogatú és méretű tégla készül majd, ami jobban megfelel az építkezés kö­vetelményeinek. Ugyanebben a gyárban bővítik a középfalazó blokküzemet, ahol mintegy 40 szá­zalékkal lesz növelhető a terme­lés. A mezőberényi Il-es számú téglagyárban a kemence kapaci­tásának kihasználására műszárí­tót építenek, amely a szárításhoz szükséges hőenergiát a kemence hűlő melegéből nyeri. Ez a fej­lesztés évenként 5 millióval több téglát eredményez, mert a terme­lés télen sem áll le. A mezőberényi I-es számú tég­lagyárban a termékek minőségé­nek megjavítására nagy teljesít­ményű szovjet vákuumprést he­lyeznek üzembe. A legtöbb gyárban mélyítik az agyagbányát, mégpedig a jelen­legi 6—7 méterről 12—14 méter­re, ahonnan jobb minőségű anyag kerül felszínre, egyúttal pedig csökken a mezőgazdasági terme­lésből kivont terület. A bággere- ket 16 méteres létrákkal szerelik fel. Az átalakítást a vállalat mű­szaki fejlesztési csoportja tervez- +0 nálunk gyűjtjük össze. Az ország különböző tájain összefogott 3—8 ' A nehéz fizikai munka meg- dekás békákat ide szállítják. A j könnyítésére a Hoffmann-rend- legtöbbet Szegedről kaptuk. i szerű kemencék közül a közeljö­Tóth Sándorné a kacsákról be­szél: Törzskacsa-áUományunkat felemeltük 6960-ra, és 329 ezer to­jást gyűjtöttünk össze az idén. Egy részét értékesítettük, a többi­ből pedig 229 ezer naposkacsát keltettünk ki a gépekkel. Tovább­nevelésre 207 ezer marad itt. A felnevelt kacsákból 184 ezret ér­tékesítettünk, átlagosan 2,40 kiló- gr.ammos súllyal a baromfifeldol­gozó vállalatnak. Az idén öt új keltetőgéppel bővítettük az állo­mást, s rövidesen 27 ezer csibét rakunk be, és nevelünk fel a kacsakeltetési idényig. Marik Mária vőben egyet átalakítanak úgy, hogy a gépi berakás és kihordás (emelővillás targoncával) alkal­mazható legyen. Érdemes megemlíteni, hogy Bé­késcsabán központi szerelőcsar­nok és műhely létesül, ahol ipar­ági szintű gyorsított beruházási program alapján olyan automata gépek készülnek majd, amelyeket eddig külföldről szereztek be. Ide tartozik még egy fontos fejlesztés, a békéscsabai 1-es és 2- es számú téglagyár gáztüzelésre való átállítása, amire valószínű­leg 1971-ben kerül sor. Ezenkívül még több kisebb-nagyobb terv ÉJje liőrt vesz fel állandóra a BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KISZ Petőfi u. 4. sz. 830 valósul meg, amire a fentiekkel! együtt csaknem 50 millió forintot j fordít a vállalat. Bérrendszer A vállalat téglagyáraiban ed­dig a mennyiségi túlteljesítés volt a cél, a dolgozók ezzel érhettek el több keresetet. A gazdasági me­chanizmus reformja során a gaz­daságosabb termelés követelmé­nye kerül előtérbe, aminek felté­tele a selejt minimálisra való Csökkentése, illetve minél több I. osztályú termék előállítása. Ezért a jövőben az értékromlás arányá­ban csökkentett bért fizet a vál­lalat, a minőség javítása esetén pedig a többletbevétel bizonyos százaléka a dolgozókat illeti meg. (Egyszázalékos minőségi javulás vagy romlás a vállalatnál több százezer forint eredményjavulást, illetve veszteséget jelent). A bérrendszert ennek megfele­lően úgy alakítja ki a vállalat, hogy az jár jól, aki jó minőségű terméket állít elő. A műszaki szervezési intézkedés is azt segíti elő, hogy ne a munkaintenzitás növelésével, hanem a selejt csök­kentésével és jó minőségű mun­kával érjenek el a dolgozók ma­gasabb keresetet. Gondot fordít a vállalat arra is, hogy a régi dolgozókat megtartsa. A törzsgárda tagjait ezért foko­zottabb anyagi és erkölcsi megbe­csülésben részesíti a jövőben. Pásztor Béla Jövőre csuklós autóbuszok is közlekednek a megyében A 8-as számú Autóközlekedési Vállalat a jövő évi személyszállí­tás lebonyolítására az eddigi kis befogadóképességű autóbuszok helyett jelentős részben nagyob­bakat alkalmaz majd, s így meg­szűnik a zsúfoltság és kényelme­sebb lesz az utazás. Tizennégy csuklós autóbusz részben helyi, részben pedig helyközi forgalom­ba kerül. Az áruszállítás elősegítésére a vállalat kilenc nyolctonnás Skoda, valamint két 12 tonnás Csepel tehergépkocsit szerzett be és vá­sárol még három 5 tonnás pótko­csit is. A rakodás gépesítését se­gíti elő egy Vörös Csillag forgó­rakodó gép, aminek a megérke­zése még az idén várható, jövőre a szükségletnek megfelelően to­vábbi rakodógépeket szerez be a vállalat Magyar fiatalok az NDK-ban Mint már lapunkban közöltük, az NDK-val történt megállapo­dás alapján fiatal szakmunkások utaznak a Német Demokratikus Köztársaságba, hogy az ott töltött idő alatt szakmájukban alapos ismereteket szerezzenek. Békés megyéből 23 leány és 25 fiú ment az NDK-ba hosszúbb időre a megye különböző területeiről. A jövő év tavaszán pedig 70 mező- gazdasági gépszerelő traktoros I vesz részt tanulmányúton az | NDK-ban, és ismeri meg annak | mezőgazdaságát. Az önállóság nem luftballon Mindössze néhány nap vá­lasztja el gazdasági vezetőinket 1968. január 1-től, az új gazda­ságirányítási rendszer rajtjától. Hogy a kezdés helyenként jól sikerüljön, többen összekötteté­seik révén máris olyan előnyt szereztek, amivel nem sokan di­csekedhetnek. A hibridkukorica- vetőmag-rendelésre gondolunk, ami éppen az utóbbi hetekben zajlott. Több gazdasági vezető intézkedésével vizsgát tett arról, hogy személy szerint miként is értelmezi a sokat hangoztatott gazdasági önállóságot, felelőssé­get. Ebből máris olyan követ­keztetés vonható le, hogy a termelés önálló szervezésében a kellő körültekintést helyenként mellőzték. A mezökovácsházi és az oros­házi járásban csakis ennek kö­vetkezménye az a „hajsza”, ami a hibridkukorica-vetőmag be­szerzésében kialakult. Az tör­tént ugyanis, hogy több gazda­ságban a kukoricavetésterület túlnyomó részében — de lehet, hogy az egészben is — SK jelzé­sű jugoszláv hibridkukorica- vetőmagot rendeltek. Helyes döntés volt ez? — A III. Körösvidéki Mező- gazdasági Napok programjának kukoricatermesztési ankétján több neves szakember, így Hu- nyad Péter, a kevermesi Lenin Tsz főagronómusa azt fejtegette, hogy jó a jugoszláv hibrid kuko­rica, de veszélyes vállalkozás is lehet a takarmánybázist csak erre alapozni: hosszú a tenyész- ideje, betakarításkor a szem víztartalma meghaladja a 22— 23 százalékot, vagyis a tárolása szárítás nélkül nem képzelhető el. Bordás Bihály, a békéscsa­bai Lenin Tsz főagronómusa ép­ben ezért csak a vetésterület kisebb hányadába, 15—16 szá­zalékba javasolt jugoszláv hib­ridkukorica-vetőmagot. Bár kétségtelen, hogy az idei hosszú ősz kedvezett a jugoszláv kukoricák érésének: kevés volt a csapadék és a sok évi átlag­nál több volt a napfény. De ki biztosít 1968-ra is hasonló őszt? S mi lesz a jugoszláv ku­koricával abban a gazdaságban, ahol nincsen betakarítógép és szárítóberendezés? A szövetke­zetenként! 1000—1600 hold ju­goszláv hibrid kukorica termesz­tése a jelenlegi felkészültségnél lényegesen nagyobb erőpróbát jelentene, ha a fajtaösszeállítást nem változtatják még. Sőt le­hetséges, hogy az erőn felül vállalt rész — az értékek őszi mentésében — a megye vala­mennyi gazdaságának gondot je­lentene. Erre az üzemen kívüli gondra egyik gazdasági vezető­nek sincs szüksége. Akad ebből éppen elég egy-egy tsz-ben. Éppen ezért már most figyel­meztetni kellene a termelés- szervezés önállóságát tévesen értelmezőket arra, hogy a gaz­dasági önállóság a vezetők sze­mélyes — anyagi és erkölcsi — felelősségével jár a szövetkezeti gazdák és a népgazdaság előtt egyaránt. Ez a felelősség viszont azt sugallja, hogy helyenként csak olyan gazdasági feladat megvalósítására vállalkozzanak, amelyre alaposan felkészültek. Az említett döntés tehát nem volt helyes. A gazdasági önálló­ság ugyanis nem luftballon, nem lehet felfújni azzal, hogy majd csak lesz valahogyan. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents