Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-15 / 296. szám

IWJ. december 15. 5 Péntek I nápfrontbizoltságok munkája váljon a helyi politikai élet állandó tényezőjévé KARÁCSON KÖNYVES Szép, új könyvekkel várják x karácsonyi ajándékozókat az or­szág könyvesboltjaiban. A könyv a tudás forrása, a könyv a leg­jobb barát, a könyv a legszebb ajándékok egyike. Ifjú és öreg megtalálja a számára legkedvesebb olvasmányt, a jó szórakozást, az ismeretek bővítésének érdekes és izgalmas gyűjteményét. A választék óriási, magyar és külföldi írók, korunkban élők és már klasszikusok legjobb művei állnak előttünk, kínálnak mara­dandó élményt. Ezek közül emeltünk le néhányat a karácsonyi könyvespolcról. Csütörtökön, december 14-én tartotta ülését a Hazafias Nép­front Békés megyei Bizottsága Békéscsabán a városi tanács nagytermében. A bizottsági ülé­sen megjelent és felszólalt Zalai György, X megyei pártbizottság titkára. Részt vett az ülésen Mol­nár Ferenc, a Hazafias Népfront országos titkárságának képviselő­je, Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Dr. Szakmáry Gyula elnök megnyitó szavai után Nagy Fe­renc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára ismertette az MSZMP Politikai Bizottságá­nak július 4-i ülésén elhangzott népfrontra vonatkozó teendőket Beszédében kiemelte, hogy meg­szűnt a Hazafias Népfront akció­jellege, mivel a párt legfelsőbb szervei rendszeresen, következe­tesen igénybe vették a népfront­mozgalom közreműködését. A továbbiakban arról tájékoz­tatta a bizottság tagjait, hogy x népfrontmozgalom hatása, befolyása erősödött társadal­munk valamennyi rétegében. A tevékenység azonban főként falun bontakozott ki nagyobb mértékben. Ez azonban koránt­sem azt jelenti, hogy a népfront- mozgalomnak a városokban nincs keresnivalója. Beszámolhatok ar­ról, hogy van előrelépés e téren is, főként az értelmiségiekkel, kispolgársággal teremtettünk kap­csolatot a városokban. Teendőnk azonban, hogy a nép­frontmozgalom hatékonyságát mind falun, mind városokban növeljük. Megjegyezhetem, hogy a béke- mozgalom a népfront keretébe való illesztése hasznosan gazdagí­totta mozgalmunk munkájának fegyvertárát Kiszélesedett • mozgalom bázisa azokkal az em­berekkel, akik, ha egyes kérdé­sekben nem is teljesen értenek egyet pártunk politikájával, azon­ban az alapvető kérdésekben, a béke megőrzésében, az életszín­vonal emelésében azonos elveket vallanak, A továbbiakban azt ecsetelte az előadó, hogy sikeres volt a népfrontbizottságok munkája, amit a mezőgazdasági szakmun­kásképzés, a termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítésére, meg­szilárdítására tett. Hozzájárult a szocialista brigádmozgalom széle­sítéséhez, módszereket igyekezett terjeszteni a bizottsági tagokon keresztül. Azonban még nagyobb lehetőség nyűik népfrontpolitikánknak arra, Megjelent a Pártélet decemberi száma A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának fo­lyóirata közli Púja Frigyes: A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásáról című cikkét, melyben a szerző elemzi annak szükségességét. A falusi pártmunka tapasztalatairól és fel­adatairól Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Somogy me­gyei pártbizottság első titkára, az új Munka Törvénykönyvéről dr. Harangozó Ede, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa ír. A Karcolatok — megjegyzések rovatban Vincze Istvánná: A fá­radozás nem vész kárba és Bör­zék Lajos: Most lettem ember című írását olvashatjuk. hogy segítse a falun élő embe­reket — elsősorban a termelő­szövetkezeti tagokat. Ehhez nagy lehetőség nyílik a termelőszövetkezeti szövetségek életre hívása folytán, jobban tu­dunk mozgalmi kapcsolatokat te­remteni a termelőszövetkezetek­kel. A soron következő népfront­választáson képviseltetni kíván­juk a népfront-testületekben a termelőszövetkezetek területi szö­vetségeit E gondolatnál ismer­tette a Hazafias Népfront megyei titkára a közeljövőben történő népfrontbizottsági választások sorrendjét. A feladatok további megjelölé­sében hangsúlyozta, hogy a moz­galom fő működési területe to­vábbra is a falu, az ott élő pa­rasztság és értelmiség. Szélesíteni kell a kapcsolatot a tanyai lakos­sággal. A népfront megyei elnök­sége javasolta a járási elnöksé­geknek, hogy a választások befe­jezése és a IV. kongresszus kö­zötti időben alakítsanak ki minél több tanyai bizottságot. Szélesít­se bázisát a mozgalom a városok­ban, elsősorban az értelmiség és kispolgárság rétegei között. Na­gyon fontos törekedni új erők bevonására. Meg kell teremteni a mozgalomban a személyi feltéte­lét annak az új választásokkal kapcsolatban, hogy állandó moz­galmi, politikai kapcsolatot lehes­sen tartani társadalmunk legszé­lesebb körében. Ezért fontos olyan közéleti emberek bevonása a népfrontbizottságokba, akik munkájukon keresztül tekintélyt vívtak ki maguknak és így bizto­sítani tudják pártunk, kormá­nyunk politikájának megértését és határozatainak végrehajtását. Ezt követően dr. Szakmáry Gyula, a Hazafias Népfront me­gyei elnöke tájékoztatta a bizott­sági ülést az 1967. december 6-án tartott országos tanácskozásról. Felhívta a figyelmet, hogy a határozat végrehajtása során váljon x népfrontbizottságok munkája a helyi politikai élet állandó tényezőjévé. A vitában felszólaltak még Plen- ter Lajos Orosháza, Nagy Pál Szarvas, Bondár József Kötegyán bizottsági tagok. Az ülés bejelentésekkel záró­dott, melyek között Nagy Ferenc megyei titkár bejelentette, hogy Kendra Jánost, a Hazafias Nép­front békéscsabai városi bizott­ságának titkárát december 13-i elnökségi ülésen más funkció be­töltésével bízták meg és helyette Sasala Jánost választották meg a népfront városi titkárának. Megyénk városaiban és falvai­ban több mint 60 női szakkör működik. Szabni-varrni, sütni- főzni, kézimunkázni tanulnak az asszonyok. Az utóbbi időben köz­kedvelt lett a háziasszonyok klubja is. A megyei nőtanács szerdán tanácskozásra hívta meg a női szakkörvezetőket, hogy ki­cserélhessék tapasztalataikat, gon­dolataikat, gondosan készüljenek a hosszú téli hónapokra Békéscsabán, a Technika Házá­ban mintegy hatvanan hallgatták érdeklődéssel Boros Gábomé me­gyei nőtanácstitkár üdvözlő sza­vait. Vitaindító előadást Lén árt A Magvető Kiadó kést könyvet jelentetett meg egyszerire a hitle­rista háborús főkolomposok nürn- berig peréről: egy amerikai és egy szovjet szerző írását. A. Pol- torak könyve, a Nürnbergi epiló­gus naplószerű hitelességgel szá­mol be a nürnbergi perről, szub­jektív élményeiről, emlékeiről. A könyv izgalmas és mélységesen tanulságos olvasmány. H ..1 Mesterházi Lajos: Férfikor cí­mű új regényében 1915-tól nap­jainkig kísérhetjük végig a hősök életútját. Az író kitűnő művet al­kotott, s eddigi módszerét követ­ve ezúttal is pompásan felépített analízisét adja — egy szobrász és egy kommunista politikus sorsán Vera, az Országos Nötanács tag­ja tartott, aki sok jó gondolattal segítette a résztvevők jövőbeni munkáját. A felszólalók — több­ségében pedagógusok, termelőszö­vetkezeti asszonyok — a közös foglalkozások hasznosságáról be­széltek. Hangsúlyozták azt is, hogy megyénk igen gazdag nép­művészettel, népi hímzéssel dicse­kedhet. A női szakkörök sokat se­gíthetnek abban, hogy felkarolják a tájjellegű motívumokat, népszo­kásokat, s jó irányba formálják a falvak és a tanyavilág asszo­nyainak ízlését. keresztül — egy nemzed<3r ön- vizsgáló vallomásának, életérzé­sének. A regény cselékmény-szö- vetét súlyos és valószerűen ábrá­zolt háttérrel a történelem objek­tív bemutatása zárja le, árasztva és éreztetve a múló éveik változó atmoszféráját, az emberek küz­delmét a jobbért, a nemesért. Egy világtői elzárkózó szép fia­talasszony politikai bonyodalmak­ba keveredik, Garibaldi győzte­sen vonul át Szicílián és birtoká­ba veszi Nápolyi. Ebben az érdek- feszítő korszakban játszódik Du­mas: Emma Lyonná című kétkö­tetes regényének cselekménye, mely romantikus áradással és szépséggel mutatja be hőseit, festi a kor tablóját, a zsarnokság tom- bolását, bukását, a nagy szabad­sághős győzelmeit Ki ne olvasná előszeretettel Tahi László kitűnő karcolatait a Népszabadságban? Ki ne ismerné a neves író műveit? Most, a. kará­csonyi könyvvásárra Tücsök és bogár címmel adta ki legújabb írásait, melyek között két frap­páns humorú színpadi mű is sze­repel, az Enyhítő körülmény (3 feivonásos vígjáték) és Az élet királya (2 részes vígjáték). Női szakkörrezetők megyei tanácskozása Békéscsabán / %i I POLC ■. .. •• . •• A .... GERGELY SÁNDOR valami kí-s/ü. s ifi I üst -,\u< v.i: Gergely Sándor három fiatal­kori regénye, a Szú (1929), az Em­bervásár (1930) és a Valami ké­szül (1931) jelent meg egy kötet­ben, Valami készül címmel a ka­rácsonyi könyvvásárra. A három regényben az író mint a kor, az idők illetékes tanúja szólal meg, beszél a munkásmozgalom kü­lönböző mozzanatairól, melyet jól ismert abban az időben is. A természet lenyűgöző vonzó­ereje keríti hatalmába az olvasót Szuhai István vadászkönyvében is, mely Piga! Piga! címmel je­lent meg, és a szerző afrikai ka­landjait idézi, nagyszámú fotó- melléklettel gazdagítva. A Lányok Évkönyve, 1968 nagy sikerre számíthat az idén is, A mostanit sokkal több kép, és változatosabb szerkesztés jellem­zi. Észrevehető, hogy a szerkesz­tők a kötet összeállítása előtt meg­felelő közvéleménykutatást is vé­geztek. Részei közül kiemelkedik az Irodalom-művészet, a Ripor­tok a nagyvilágból és a Kedven­ceink kislexikonja; de az egész, együtt hosszú időre szóló, szóra­koztató, ismeretgyarapító gyűjte­mény.

Next

/
Thumbnails
Contents