Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-02 / 285. szám
1967. december 2. 3 Szombat r Eletet ment, aki vért ad CTudósítónJctól) A már szállóigévé rangosodon jelmondat jegyében rendezik meg december 7-ón a Békéscsabai Kötöttárugyárban az ez évi véradónapot Sok évi tradíció ez már a gyárban, amelyet korábban a véradóhét keretében, ezúttal önálló kezdeményezésként rendeznek meg. A véradást reggel 7- től este 9 óráig két műszakban bonyolítják le s a vállalat valamennyi véradónak biztosítja a szokásos munkaidő-kedvezményt. A véradást december 5-én délután 2 órakor ünnepi megnyitó előadás előzi meg, amelyet dr. Rucz László, a Vérkonzerváló Állomás igazgató-főorvosa tart majd. A kötöttárugyári dolgozók szép számmal vesznek részt e nemes és felbecsülhetetlen értékű mozgalomban. Erre jellemző, hogy például a tavalyi véradónapon ösz- szesen 85 dolgozó csaknem 23 liter vért adott A gyári Vöröskereszt- a lapszer vezetnek egyébként 327 tagja van, akik közül 184 fő a nyilvántartott véradó. Tekintélyes számmal vannak olyanok, akik már több alkalommal adtak ingyenesen vért A mostani véradónapot iníen- exv szervező propagandakampány előzi meg, amelyben lelkes vöröskeresztes aktívák, bizalmiak vesznek részt. Az élő szavas agitáció mellett mintegy 160 meghívót is kiküldtek azoknak a véradóknak, akikre biztosan számítanak. A vállalat gazdasági vezetése, pártbizottsága és szakszervezeti tanácsa is szívügynek tekinti az eredményes lebonyolítást. A Vö- röskereszt-alapszervezet vezetősége azt reméli, hogy a december 7-i véradónap a tavalyinál is sikeresebb és eredményesebb lesz. (—>■ kazár) lett született meg, hanem abban a csatában, melyet a termelés központi irányítói, a gyárak és a mezőgazdasági üzemek együttesen vívtak. A központi szervek alaposan megvizsgálták és összegezték az alulról jövő kezdeményezéseket. Rendszerbe foglalták, majd kiegészítve, alkalmasnak találták arra, hogy az eddigi termelésben, illetve a termelésszervezésben fokozatosan előtérbe kerüljön a gazdálkodás. A gazdálkodás fogalma nem azonos a termelésével. A gazdálkodás többet jelent, mint maga a termelés. Mondhatnánk azt is, hogy a gazdálkodás a termelés olyan magasabb formája, amikor az új termék előállítása mellett vizsgálják a különböző műszaki intézkedések hatását, a jövedelmezőség alakulását, vagyis gazdálkodnak a rendelkezésükre bocsátott anyagokkal, élő és holt munkával. A társadalmi szükségletek nyilván a jövőben is hatnak a termelésre, de ezt a központi irányítás nem operatív beavatkozással, hanem közgazdasági eszközökkel: ár, hitel, beruházási politika és a piaccal szabályozza. Vagyis az üzemek arra lesznek utalva, hogy a népgazdaság lehetőségein belül úgy gazdálkodjanak, hogy a termelés összes költségein felül bizonyos jövedelemre is szert tegyenek. Ugyanakkor a jövedelem eddiginél nagyobb hányada visz- szamarad, amely alapjául szolgál a^z üzem termelés-technikai folyamatainak tökéletesítésére, A többség' fegyelme* szorgalma elégtelen Egy brigádvezető év végi „zárszámadása” Felkészült téliesitésre a tatarozó vállalat Eddig is követelmény volt mindenkitől a fegyelem, a szorgalom, a munkaidő lelki ismeretes eltöltése. Mi tagadás, az emberek egy része nem tekintette szívügyének ezt a követelményt. Több mindennel együtt ez is szükségessé tette az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését, a gazdasági egységek nagyobb és több felelősséggel járó önállóságát Példák sokasága bizonyítja, hogy főleg a termelőszövetkezetekben alakult ki eléggé nagy lazaság: egyesek csak a családi művelésre kiadott terület megművelésével törődtek, mások, így például Fülöp Illés 80 tagú brigádjának egyike-másika még azzal sem nagyon. Mielőtt rögzítenénk az év végi zárszámadás jellegű beszélgetést, hadd mondjuk el, hogy Fülöp Illés immár hat éve növénytermesztési brigádvezető a hunyai Hunyadi Tsz-ben. A gépjárművezetőkkel és fogatosokka! együtt 75—80 tagú a brigádja. Földterületük azonos egy évekkel ezelőtti szövetkezetével, vagyis 1200 hold. Rátermettségét, gyakorlatát meg- toldta azzal is, hogy két évvel ezelőtt érettségi bizonyítványt szerzett a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán. Miután kijelentette, hogy ebben az évben volt legnehezebb a brigád irányítása, nem firtattuk korábbi élményeit. — Egyetlen esztendő sem múlt el kisebb-nagyobb zsőr- tölődés nélkül. Meg-megmondogattuk egymásnak a magunkét, de ebből nem támadt személyes ellentét. Annyira nem, hogy senki sem kérte át magát innen másik brigádba. Személyesen most sem haragszom én senkire, csak éppen bosszant, hogy nem jól ment a munka, jóval többször kellett kilincselnem az emberekhez, mint a korábbi évek bármelyikében. olyan munkásvédelmi Intézkedések megtételére, melyekre eddig nem kerülhetett sor. A gazdaságirányítás új rendszere tehát lehetőséget ad valamennyi üzemnek a tényleges gazdálkodásra, a termelés helyi sajátosságainak kihasználására, szinte egyetlen kritériummal: a jövedelemzőség szavatolásával. A jövedelmezőség elérése nem lesz könnyű, hiszen évek, évtizedek óta a gazdaságirányításban olyan szemlélet érvényesült, amelyik csak a termelésre, nem pedig a gazdálkodásra ösztönzött. Az ef* fajta szemlélet még ma is megtalálható a gazdasági élet különböző területein. A dátum, amely a gazdaságirányítás reformjának bevezetését rögzíti — 1968. január 1, éppen a fentiek miatt nem lehet azonos a reform kiteljesedésével, hanem a reform megvalósítását célzó intézkedések gyakorlatba való fokozott átültetésének elkezdésével. A gazdaságirányítás új rendszerének kialakulásához, amint ezt a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott tájékoztatás is fejtegeti, két-három tervidőszak szükséges. Akik tehát azt remélik, hogy a gazdasági élet 1968. január 1-től gyökeresen megváltozik, tévednek, illúziókban ringatják magukat. A gazdasági élet ugyanis nem ■í"*’ önmagától, a reform bevezetésére irányuló kormányintézkedésektől változik meg, hanem attól, ahogyan üzemeink vezetői és dolgozói gazdálkodnak a rájuk bízott értékekkel. Dui>si Károly Kevés kivétellel mindennap fel kellett keresnem és munkába hívnom az embereket. Nem mondok nagyot, így igaz: vannak olyanok is, akik egész évben is elmaradnának, ha nem szólongatnánk őket. — Hány embert tudna fenntartás nélkül megdicsérni a brigádból, s ha tehetné, szívfájdalom nélkül még jutalomösszeggel is megtoldani a dicsérő szavakat? — Nem szívesen válaszolok erre a kérdésre. — Mi ragaszkodunk hozzá, nem az írnivaló miatt, hanem a szövetkezet jövő évi rendje, fegyelme és jó gazdálkodása érdekében. — Hát ha muszáj __A zetoros ok egy kivételével mind szorgalmasan dolgoztak. Akkor sem mondtak nemeit, ha késő esti vagy éjszakai munkáról volt szó. A fo- gatosokkal sem igen volt sok ve- sződségem. Annál több az úgynevezett gyalogmunkásokkaiL Közülük legfeljebb 15-öt tudok fenntartás nélkül dicsérni. Köztük Hegedűs Gellértet ifj. Fülöp Illést, Varjaisi Mihályt. Egyszóval, a brigádtagok jó része félerővél vagy még úgy sem dolgozott. — Az ösztönző prémium -vagy a fegyelmezés hiánya ennek az oka? tás, az biztos. De hát valakinek él kell látnia ezt is, annak ellenére, hogy kevés tiszteletben, megbecsülésben, s még kevesebb segítségben részesül a brigádtagok részéről. Amilyen volt, olyan volt ez az esztendő, átvészeltük. Most abban reménykedem, hogy az érvényben levő új termelőszövetkezeti törvény alapján szigorúbb munkarendet és fegyelmet alakít ki a közgyűlés, s a brigádvezetőknek nemcsak kilincselési, kér- lelési joguk lesz, mint eddig, hanem fegyelmezési hatáskörük is. Erre bizony szükség lesz Hunyán is, mert eredménytelen erőlködéssé válik az eddiginél jobb gazdálkodásra való törekvés a nagyobb rend, fegyelem és jóval szorgalmasabb munka nélkül. Kukk Imre A Békés megyei Tanácsi Építőipari és Tatarozó Vállalat a műszaki intézkedési tervben foglaltak alapján készítette el a téliesítés tervét. Eszerint 29 építkezésen folytatódik a munka, mégpedig decemberben a teljes létszám foglalkoztatásával, majd ezt követően 1968. 1. negyedévében a dolgozók mintegy 65 százaléka részére teremtik meg a munkafeltételeket. Nagyobb hidegben — átmenetileg — csökken a létszám. A vállalat már biztosította a téliesítéshez szükséges fűtőanyagot, a nyílások lezárásához a műanyag fóliát, elegendő kályha és négy olajfűtésű légfűtő berendezés, az épületek szárításához pedig kokszkosár áll rendelkezésre. fflMflimnnffliiuiuutiHiMiiiiiimii Kiváló Együttes kitüntetést kapott a megyei művelődési ház társastánc klubja — Nem a prémium hiánya, hiszen többek között a kukoricatermés 15 százalékát szavazta meg természetben a közgyűlés. Kukoricaszárait is annyit vághattak le és vihettek haza, amennyire éppen szükségük volt A fegyelem hiányáról bővebben beszélgethetünk. A szövetkezet eddigi rendje nem nagyon tette í lehetővé a fegyelmezést Az elmúlt hat év alatt mindössze Jan- ' tjük Frigyest és Roik Vincét zár- j tűk ki, azért, mert egyáltalán nem í jelentkeztek közös munkára. A! többiek, vagyis jó részük ki-kijá- I rogatott, de mindig előbbrevaló- J nak tartották a háztájival való törődést, a piacozást Ugyanis az ■ én brigádom nem egy tagja 15—20 j sertést vagy pedig 4—5 növendék j bikát nevelt évente. Ki volt j ugyan mondva, hogy egész háztáji terület csak azoknak jár, akik j évente legalább 2500 munkaórán át dolgoznak. Az én brigádomnak alig 10 százaléka teljesítette ezt a követélményt, azonban a háztáji földet senkitől sem vonta meg a szövetkezet. Az ország társastánc klubjai közül elsőnek a békéscsabai társastánc klub nyerte el a Művelődés- ügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet „Kiváló Együttes” kitüntető oklevelét. A Nyíri Lajos vezette ldub ezenkívül egy sztereó-lemezjátszót is kapott a megyei művelődési háztól és a KISZ megyei bizottságától. Az oklevelet és a lemezjátszót csütörtökön este klubesten vették át a klub tagjai. — Milyen hátrányt szenvedett a termelés a brigád területén az ilyen gyenge munkafegyelem következtében? — Nem mértük fel pontosan, ugyanis ha valakik nem végeztek el valamit, akkor hozzáláttak a többiek, a töretlen szorgalmúak. Mindenesetre nem használt a répának, hogy egyesek 10—15 napi késéssel egyelték ki vagy pedig jóval a többiek után takarították be a kendert. A terméseredményeket jelentősen befolyásolta a tavaszi belvíz és a nyári aszály. Ennek ellenére a brigád területén őszi árpából 15—17, búzából 19— J 23, cukorrépából 200, kenderből 50 —55, kukoricából pedig 35—40 mázsa közti csöves termést taka- j ritottunk be holdanként. Szerencsére kedvező volt az ősz, s így most már mindent betakarítottunk, s december első napjaiban végzünk a mélyszántással is. — Ezek szerint a brigádvezetőnek több a gondja-baja és vesződ- i sége, mint az öröme? — Nem leányálom ez a beosz- ( Horváth László, a megyei művelődési ház főelőadója átadja a sztereó-lemezjátszót Nyíri Lajosnak, a klub vezetőjének. A „Kiváló Együttes” kitüntető oklevéllel a klub tagjai: Csáki Emília, Roszipál Eleonóra, Pusztai István, Perza Tamás és Nyíri Lajos. Fotó: Demény
